Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 26. szám, 1981. január 31., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lakásépítés, új iskolák, kérkázbüvítések Elfogadták a megye ideI költségvetését és fejlesztési alapját Tegnap ülést tartott a megyei tanács. Napi­rendjén szerepelt egy javaslat a megyei tanács 1981. évi költségvetési és fejlesztési alap terve, valamint a helyi tanácsok 1981. évi költségvetési és fejlesztési alapja ideiglenes szabályozóira és kötelező előirányzataira. Ehhez a témakörhöz az írásban beterjesztett anyag mellé Ulveczki Tibor megyei tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. A testület megtárgyalta a TÜZÉP és az ÁFOR lakossági ellátó tevékenységét is, majd jóváhagyta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét. Ami a megyei tanács 1981. évi költségvetési és fejlesz­tési alapját illeti, nyilván­való, hogy az szerves része a hatodik ötéves tervnek. A középtávú pénzügyi és terü­letfejlesztési terv viszont megalapozó számításokkal, az igények és lehetőségek teljes körű számbavételével, összehangolásával, helyi és főhatósági egyeztetésekkel még csak most ölt konkrét formát, és csak a megyei ta­nács idei második ülésén terjesztik majd be jóváha­gyásra. A középtávú terv elfo­gadása előtt azért vált szük­ségessé az idei terv ideigle­nes jóváhagyása, hogy a ta­nácsok, az intézmények meg tudják oldani fenntartási és ellátási feladataikat, más­részt a fejlesztési-beruházá­si tevékenység is tervszerű előkészítő munkát igényel. Ezekre a körülményekre va­ló tekintettel az Állami Tervbizottság és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala is azt javasolta a megyei ta­nácsnak, hogy a középtávú terv jóváhagyását megelőző­en fogadja el az idei költség- vetést és a fejlesztési alap tervét. Fontossági sorrendben Az 1981. évi megyei taná­csi tervjavaslat a népgazda­sági terv céljaival összhang­ban, a társadalompolitikai követelmények és a gazdasá­gi lehetőségek figyelembevé­telével készült Elsőbbséget biztosít a tanácsi gazdaság fő célkitűzései szerint a la­kásépítésnek,. az ivóvízellá­tásnak, az egészségügyi alap­ellátásnak. az alsó fokú ok­tatásnak és a felújítási te­vékenységnek. A testület egyetértett ab­ban, hogy a tanácsok rendel­kezésére bocsájtott pénzesz­közök biztosítják az alapve­tő feladatok megoldását. Eh­hez azonban továbbra is nél­külözhetetlen a tervszerűség fokozása, az anyagi eszközök koncentrálása, a szigorúbb rangsorolás, az eszközöknek a társadalompolitikai igé­nyekhez jobban igazodó, ész-. szerűbb elosztása, a takaré­kossági követelmények ér­vényre juttatása. A megye tanácsainak ösz- szesített költségvetési elő­irányzatát 2 milliárd 507 millió 715 ezer forint bevé­tellel és ugyanennyi kiadás­sal hagyta jóvá a testület. Ez az összeg 8,7 százalékkal több mint 1980-ban volt. A költségvetés általában nem ad módot minőségi fejlesz­tésekre, de nagy eredmény­ként könyvelhető el, hogy a legfontosabb társadalompo­litikai feladatok megoldásá­hoz szükséges mennyiségi fejlesztések bekerültek a tervbe. így például az egész­ségügyi alapellátást segítő szakorvosi, üzemorvosi, is­kolaorvosi órák, négy új ■ or­vosi körzet, 30 bölcsődei hely, két védőnői körzet, há­rom öregek napközi otthona létesítésére. Egészségügyi és szociális célokra közel 700 millió forintot irányoztak elő, — a tavalyinai 61 mil­lióval többet. Gazdasági és kommunális feladatokra 273.5 millió fo­rint áll rendelkezésre, — ebből 70 millió fordítható utak, hidak fenntartására, 60 millió közvilágításra, 11 millió pedig belvíz elleni vé­dekezésre. Kulturális és közművelő­dési feladatokra a költség- vetés 42,5 százalékát fordít­ják. A terv tartalmazza 200 óvodai hely, 50 álltalános iskolai tanulócsoport, 50 napközis csoport, 365 neve­lőotthoni hely, 3 középisko­lai osztály létrehozását és működtetésének pénzügyi feltételeit. Természetesen fe­dezetet nyújt a meglévő köz­oktatási és közművelődési intézmények fenntartására •is Fejlesztési célokra A megye tanácsainak 1981. évi összesített feljesztési elő­irányzatát 873 millió 115 ezer forintban állapította meg a testület. Ez az összeg a vál­lalati és egyéb forrásokból átvett eszközökkel 914 millió 392 ezer forintra növekszik. A fejlesztések várhatóan nem fogják a jogos igénye­ket teljes mértékben kielégí­teni (gondoljunk elsősorban a demográfiai hullám hatá­sára), de jelentősen enyhítik az eddig érezhető feszültsé­geket. A .fejlesztési feladatok kö­zül legfontosabbnak a követ­kezőket ítélte a testület: a korábban meghatározott la­kásépítési program folyama­tos valóra váltását; a kór­házbővítéseik folytatását, il­letve mielőbbi befejezését; a lehetőségek maximális ki­használásával fokozott ütem­(Folytatás a 3. oldalon) :::::::::::::::::::::::::::::: :::::::::::::::::::::::::: •a*■■■•«••*••••••*■■•■••■•' HU. üiH» •••••< ••••■■ •iiiii ■■•*• ••■>-•••••» •••••■• ••••••• • •••••• <•. ■•■•■• ••• •••■•• ■•••■ ■•■■• ••••( ■■•••■•■■•I 0 szerkesztőség postájából 4. oldal A tiszagyendai Lenin Tsz melléküzemágát 1978 októberében hozták létre. A Villtesz Ipari Szövetkezet részére egyesített hátsólámpákat szerelnek össze, valamint a lámpákhoz, kap­csolókhoz bakelitet préselnek. Idei tervük 64 ezer pár lám­pa összeszerelése. Az üzemben harmincötén dolgoznak fl mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója Túrkevén Tegnap délelőtt tartották Túrkevén a 24. mezőgazda- sági könyvhónap országos megnyitó ünnepségét. Kőrizs István, a város tanácsának elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, köztük Szabó Istvánt, az MSZMP KB tag­ját. a TOT elnökét, Andrikó Miklóst, a megyei pártbi­zottság első titkárát. Ezután Szabó István mondott meg­nyitó beszédet. A magyar mezőgazdaság — hangsúlyozta többek kö­zött. az új követelmények között is igyekszik az elvá­rásoknak megfelelni, képes és kész munkáját a társada­lom igényeihez igazítani. Tudatosult, hogy az eddigi teljesítmények nem elegen­A megnyitó ünnepség alkalmából könyvvásárt is tartottak, melynek nagy sikere volt már az első órákban Nem nő a termelés, de javul a hatékonyság 15 milliós pályázatot nyert az ÉPSZÖV Majdnem 125 millió fo­rint értéket, az előző évinél 20 százalékkal többet ter­melt 1980-ban a szolnoki Építőipari Szövetkezet. A múlt évben képződött nye­reség is jelentős: 8,8 millió forintot tesz ki. A szövetkezet dolgozói 1980-ban 40 lakást adtak át a tulajdonosoknak. E tény jelentőségét akkor értékel­hetjük helyesen, ha tudjuk, hogy az otthonok építésekor az ÉPSZÖV szakemberei először alkalmazták a PEVA alagútzsalus technológiát. A lakók szerint jól sajátítot­ták el az új építési módot, a lakások igen jó minősé­gűek. Tavaly a lakásépítés csak kisebb (40 millió forintot ki­tevő) hányadát adta a ter­melési értéknek. Az ÉP­SZÖV 60 millió forintot érő felújítási munkát végzett el, amelyből 10 millió forintot az úgynevezett fogyasztói szolgáltatások (kommunális létesítmények és lakások fenntartási munkálatai) hoz­tak. Az előzetes adatok szerint (a társak elmúlt évi mun­káját még csak felbecsülni tudják), eredményesen zárta a tervciklust a szolnokiak gesztorságával működő, tíz megyei szövetkezetei össze­fogó lakáskarbantartási tár­sulás is: Együttesen mint­egy 17 millió forintot érő munkát végeztek el és ezzel teljesítették a szerződést, amelyet akkor írtak alá. amikor megkapták a megyei tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából átutalt juttatást. A szolnoki Építőipari Szö­vetkezet termelése az utób­bi két évben dinamikusan, 50 százalékkal növekedett. A gyors fejlődés a sikere­ken túl • sok új problémát is szült. Kiderült, hogy nem elég hatékonyan működnek együtt a különböző osztá­lyok. a gazdálkodás és a termelés szervezetét még nem sikerült teliesen a na­gyobb feladatok követelmé­nyeihez idomítani. Tavaly is számos esetben nehezítet­ték a munkát ..belső okok­kal” magyarázható anyag- ellátási nehézségek, a ter­melés előkészítése sem volt kifogástalan. Ezért határo­zott úgy a szövetkezet ve­zetősége. hogy az elkövet­kezendő egy-két évben nem növelik jelentősen az ÉP­SZÖV termelését. A hatodik ötéves terv legfontosabb fel­adatának a feltárt hibák megszüntetését, a termelés hatékonyságának fokozását tartják. A tervek- szerint az idén 92 lakást ad át a szövetke­zet. A lakossági szolgáltatá­sok fejlődését segítheti, hogy az első félévben az ÉPSZÖV 120 dolgozójának ad működési engedélyt, amellyel munkaidő után dol­gozhatnak a lakosok meg­rendelésére. Anyaggal a szö­vetkezet látja el „kisiparos” dolgozóit. A szolnoki Építőipari Szö­vetkezet nemrég nyerte meg az OKISZ egyik fejlesztési pálvázatát. A rövidesen megkötendő szerződés értel­mében 15 millió forint érté­kű juttatást és kölcsönt költ­het el beruházásokra 1982 közepéig. Nyolcmillió forint­ból egy eddig nélkülözött korszerű központi telephe­lyet létesítenek Szolnokon, a Százados úton. 3 millió fo­rintért pedig újabb PEVA- zsalukat vásárolnak. 4 mil­lió forintért gépeket, pl. autódarut és betonszállító mixerkocsit vesznek. A zsalupark bővítése és a mixerkocsi-vásárlás már a szövetkezet távlati terveit jelzi. A jászsági társszövet­kezettel például már kötöt­tek egy szerződést, amely­nek értelmében a szolnokiak öntik ki betonból a társ ké­szítette épületek szerkezetét. Hasonló együttműködés le­hetőségeit kutatják más szö­vetkezetekkel is. dőek, s gyorsítani kell az intenzív növekedés ütemét. Az ünnepi esemény kap­csán elismerő szavakkal em­lékezett arra a történelmi tényre, hogy Túrkeve volt az első magyar város, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezését befejezték. A továbbiakban arról szólott, hogy a mezőgazdaság nagy­ívű fejlődését hogyan segí­tette az emberi tudat válto­zása. s mennyire átalakult. fejlődött a parasztság álta­lános és szakmai műveltsé­ge. A folyamatot jelentősen segítette a mezőgazdasági könyvkiadás is. A számok is sokat mondanak: az elmúlt három évtizedben a Mező- gazdasági Könyvkiadó 11 ezer kiadványt jelentetett meg, összesen 34 millió pél­dányban. Az ünnepi beszéd elhang­zása után kitüntetésekre ke­rült sor: a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében leg­eredményesebben dolgozó agrár- és közművelődési szakemberek a Kiváló műn­kért kitüntetést, illetve a Szocialista kultúráért ki­tüntető jelvényt kapták. A kitüntetéseket Szabó István és dr. Udvarhelyi László, a Művelődési Mi­nisztérium Kiadói Főigazga­tóságának vezetője adta át. Ezt követően Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese ' kiosztotta a pályadíjakat az Agrárterme­lésünk 2000-ben című orszá­gos pályázat díjazottjainak. A pályázat első díját Mátai András békéscsabai mérnök nyerte el. A filmszínházban rende­zett ünnepség után dr. Sár­kány Pál. a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója meg­nyitotta az MHSZ-székház- ban rendezett mezőgazdasági szakkönyvkiállítást. A nagy tetszéssel fogadott tárlat könyvanyagát a kiadók a .Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet agrárklubjának ajándékozták. PERU—ECUfiDOR Hétfőn összeülnek az QÚSZ külügyminiszterei Az Amerikai Államok Szervezetének Állandó Ta­nácsa Washingtonban beje­lentette: február 2-ra össze­hívta az AÁSZ külügymi­nisztereit a Peru és Ecuador közötti határviszály megvi­tatására. Ecuador felszólította Pe­rut, hogy a két ország kössön egymással olyan megállapo­dást, amely Ecuadornak biz­tosítja a kijutást a Maranon vagy az Amazonas folyóhoz. Az AÁSZ viszont minden­fajta katonai cselekmény be­szüntetésére szólította fel a két országot, és ténymegál­lapító bizottság kiküldését határozta el. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára annak a vélemény­nek adott hangot, hogy békés úton kell megoldani a két ország viszályát. Egy ecuadori hivatalos személy véleménye szerint tegnap viszonylagos nyuga­lom uralkodott a térségben. Fernando Beluande Terry perui elnök Limában arról tájékoztatta az újságírókat,, hogy a perui csapatok meg­tisztították a határincidens térségét a behatolt ecuadori katonáktól. Ugyanakkor hírügynöksé­gi jelentések nagyobb szabá­sú katonai akciók előkészí­tésére utaló jelekről számol­nék be. Peru hadiflottája el­indult az ecuadori partok fe­lé és nagyobb csapatösszevo­nások történtek a határtér­ségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom