Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ösztönzés a piac rugalmas követésére fl Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése — Felszólalt Havasi Ferenc Törökszentmiklóson Sikeres esztendő Megvonták az elmúlt év gazdasági mérlegét Csaknem 500 tagvállalat képviselődnek részvételével tegnap tartotta VI. közgyű­lését a Magyar Kereskedel­mi Kamara a XIII. kerületi pártbizottság kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Az elnökség írásos beszá­molójához — amelyet a tag­vállalatok már korábban kézhez kaptak —, Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kama­ra elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést. A párt Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyűlést. Elismerően szólt a Kereskedelmi Kamara munkájáról, sokirányú tevé­kenységéről. amely külföldön is rangot, tekintélyt szerzett számára. Munkásságát im­már az iparon és a külkeres­kedelmen túlmenően a me­zőgazdaságra és a szövetke­zeti szektorra is kiterjesztet­te, jelentős nemzetközi koo­perációk kiépítésében is se­gítve a vállalatokat. A Szolnok megyei Sütő­ipari Vállalat kunhegyesi üzemében két szocialista bri­gád dolgozik: a November 7, és a Béke. A harminc- nyolc brigádtag kivétel nél­kül több műszakban dolgozó fizikai munkás. Erről a harmincegyné- hány emberről sok mindent el lehetne mondani. Például, hogy szabad idejükben sze­retnek közösen szórakozni, imádják a kirándulásokat, a birkapaprikást, nem vetik meg a sört. sem, rendszeres kapcsolatot tartanak a tisza­füredi testvérüzemmel, és ha kell, a labdát is ugyanolyan hévvel kergetik, ahogy a péklapátot kezelik. Mégis, a kollektívára talán az a. leg­jellemzőbb, hogy a nagyköz­ségben ők patronálják, segí­tik legfolyamatosabban az iskolákat, az óvodákat. A két közösség közül a November 7. brigád az idő­sebb, tizenöt éve szervező­dött. A létszámuk nyerő­szám: 21. Valamennyien pé­kek és segédmunkások. A jelenlegi brigádvezető Nagy János, így kezdi a bemutat­kozást : — Gyerekpártiak vagyunk mindannyian. Nálunk az a szokás, hogy évről évre megkérdezzük a helyi isko­lák, óvodák vezetőit: mit várnak tőlünk, mivel segít­hetjük őket? Tavaly ketten igényelték többször a mun­kánkat: a Zádor úti óvodá­ban fásítottunk, kerítést fes­tettünk, gyakorlókertet ás­tunk, játékokat készítettünk, kicseréltük a homokozó ho­mokját. Azután a Dózsa úti diáksportcentrumban járdát készítettünk, betonoztunk, dróthálót festettünk. — Azért azt se felejtsük el — veszi át a szót Sinka András, — hogy a magunk­fajta idősebbeknek nem a munka, hanem a tanulás a nehezebb. Kezdetben szinte valamennyiünk tudománya mindössze a hat elemiig ter­jedt, most meg már két em­ber kivételével mindannyian rendelkezünk általános is­kolai bizonyítvánnyal. Ta­nulni családdal, több mű­szakos, nehéz fizikai munka után negyven, negyven- ötévesen nem éppen le­ányálom. Valahogy mégis sikerült. Ma már van öt színházbérletünk. felváltva járunk a másik brigáddal előadásra. — Miért felváltva? — Mert a tagság negyede, fele mindig dolgozik. Nem­csak nappal, este, éjjel is. A népgazdaság helyzetéről szólva a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a ne­héz körülmények ellenére az elmúlt évben sikerült elérni a legfontosabb célokat: a külkereskedelmi áruforgalom mérlege a tervezettnél ked­vezőbb volt, az életszínvonal is az előirányzott szinten alakult, s a fogyasztói ára­kat a tervezett határokon be­lül sikerült tartani. Az 1981. esztendőben is a két legfontosabb népgazdasá­gi cél az, hogy a külgazdaság egyensúlyi helyzete javuljon, megvédjünk az elért élet- színvonalat, sőt az életkörül­mények bizonyos mértékben még kedvezőbbé váljanak. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy legnagyobb vállalataink elké­szítették VI. ötéves tervkon­cepcióikat, amelyek fő tö­rekvéseikben lényegében kapcsolódnak a VI. ötéves népgazdasági tervhez. A táv­lati szemlélet azonban nem mindenütt érvényesül kellő­képpen. Míg az alapanyag- gyártóknál általában az egész ötéves időszakra, sőt azon túlra is kidolgozták az elképzeléseket, a feldolgozó­A műszakok beosztásánál azonban ügyelünk arra, hogy mindenki eljusson azért egy-egy helybeli, hétvégi esti előadásra. Az édestestvér, a Béke brigád öt évvel fiatalabb, vezetője Szabó András. — Pékbrigád, ezt mond­ják rólunk, pedig van köz­tünk szállító, takarító, se­gédmunkás, gépkocsivezető. — Úgy hírlik: jóban- rosszban együtt járnak. — A munkahelyen kötele­ző egymás keze alá dolgoz­ni. Itt, ha valaki két-három percet késik, vagy nem fi­gyel, megég a kenyér. Oda- kinn se húzhatunk kétfelé, hiszen aki innen is onnan is ráér, az megy társadalmi munkára. Függetlenül a bri­gádtagságától. Harag nincs, mert egyik alkalommal egyesek, máskor mások sza­badok, sorra kerül minden­ki. Egymást kiegészítve so­rolják, ami még kimaradt: minden évben ők meszelik ki a strand kabinsorát, a Zádor úti óvoda KRESZ- parkját is elkészítették, me­szeltek a Kossuth óvodában, kerítést betonoztak a7, Ady ipar egyes területein ezek a koncepciók csak rövidebb idő­re szólnak. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a kamara elnöksé­gének írásos beszámolóját, és az ahhoz fűzött szóbeli ki­egészítést. Ugyancsak egy­hangúlag fogadta el a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát, amely egye­bek között kimondja, hogy a Kamara érdekközvetítő to­vábbá a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységet lát el, munkáját társadalmi úton szervezi. A közgyűlés ezután meg­választotta a Kamara elnök­ségének 33 tagját, valamint a Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a tisztségvi­selőket. Nagy többségük szakmai beosztásuk megtar­tásával társadalmi feladat­ként tölti be vezető tisztsé­gét a Kereskedelmi Kamará­ban. A Magyar Kereskedel­mi Kamara elnöke dr. Dózsa Lajos, a Magyar Aluminium- ipairi Tröszt vezérigazgatója, két társelnöke Kallós Ödön és Keserű Jánosné nyugal­mazott miniszter. Kirándulások iskolában. Sőt, a diáksport­centrum teljes villamosítása is az ő munkájukat dicséri: mégpedig a tervrajztól kezd­ve az átadásiig. Együttesen, a két kollektíváét. Mindkettő többszörös aranykoszorús közösség, a „Társadalmi munkáért” ezüst- és aranyplakett tu­lajdonosa. A sütöde kultúr­termének fala lassan tele lesz oklevelekkel, serlegek­kel, elismerő levelekkel. S közben naponta 35 ezer em­bernek sütnek kenyeret, a megye harminc hasonló üze­me közül a munka értékelé­sekor évek hosszú sora óta az első nyolc között említik a nevüket. Vauják: a sütő­lapátra ® sok minden fér. Olykor egy kis bosszúság is, például, ha nem elég jó a liszt. De többször öröm tölti meg ezt a képzeletbeli péklapátot: az óvodások, az iskolások köszöneté, ákom- bákom betűkkel írt levele, rajza. Azt hiszem az elmon­dottak egyik eredménye az, hogy jelenleg is két, általá­nos iskolát végzett tanuló ismerkedik náluk a pék­szakma rejtelmeivel, szépsé­geivel. D. Szabó Miklós Joggal állapíthatta meg legutóbbi, kibővített, ülésén a törökszentmiklósi városi pártbizottság: a település üzemei, szövetkezeted, ke­reskedelmi és szolgáltató egységei összességében si­kerrel tettek eleget 1980. évi feladataiknak. Melyek ennek a sikeres évnek kézzelfogható bizonyí­tékai ? Például: valamennyi önálló gazdasági egység nye­reséggel zárja az évet; a munkaerő- és bérgazdálko­dásban pozitív irányú válto­zások történtek. A nagyobb létszámú üzemekben — mint például a Mezőgép-nél, a baromfifeldolgozóban — felülvizsgálták a munkaerő- helyzetet, és az inproduktiv területeken dolgozók közül többeket a termelésbe irá­nyítottak. Bővült a teljesít­ményhez kötött bérformá­ban dolgozók köre, például a finommechanikai vállalat­nál, a baromfifeldolgozóban, a Mezőgép-nél pedig az egyenes darabbér helyett a csoportos teljesítménybért vezették be. Ezek a munka­erő- és bérgazdálkodási in­tézkedések hozzájárultak a munkafegyelem erősítéséhez, a termelékenység fokozásá­hoz a nagyobb munkainten­zitáshoz. Csaknem 3,5 milliárd termelési érték Elősegítette a nagyobb eredmények elérését, hogy a munkahelyeken az eddigiek­nél nagyobb figyelmet for­dítottak a veszteségforrások megszüntetésére, az anyag-, az energia- és más költsé­gek csökkentésére, és ebben a dolgozókat is érdekeltté tették. Tervszerűen és cél­tudatosan korszerűsítették a termékszerkezetet, több új, jövedelmezőbb termék gyár­tására, vagy gyártáselőkészi- tésére került sor. így a fi­nommechanikai vállalatnál felkészültek új típusú be­rendezések javítására; a Mezőgép-nél már gyártják az ORKÁN—79 és 80 típusú szármaradvány betakarító- gépeket, a rácsládákat, nö­velték targoncajavító kapa­citásukat; a gépipari és gép­javító szövetkezetben meg­kezdték a MIX—12 típusú kis betonkeverők előállítá­sát: a GMV a választékbő­vítés érdekében kiszerelt fe­lesborsót, borsólisztet, rizs­lisztet, a baromfifeldolgozó bőrös levesaprólékot hozott forgalomba; a Tiszatáj Tsz­ben a csokoládégyárak ré­szére alkoholos meggyet, a konzervipar számára pedig almaiét készítenek, és így tovább. Az is igaz viszont, hogy a termelés ütemessége még elmaradt a kívánalmaktól. A Mezőgép-nél és a finom- mechanikai vagy a vasipari vállalatnál is rendszeresen visszatértek a hó- vagy ne­gyedév végi termelési csú­csok. az azzal együttjáró túl­óráztatások, a külön műsza­kok. Ennek okai nemcsak a késedelmes • anyagszállítás­ban. a kooperációs szerző­dések határidőn túli telje­sítésében keresendők csu­pán. Visszavezethetők az üzem- és munkaszervezés néhány hiányosságára is. Az ipari üzemek közül kétségkívül a legnagyobb eredményt a baromfifeldol­gozóban érték el: 702 mil­lió forintos termelési tervü­ket 960 millió forintra telje­sítették, árbevételük pedig 325 millióval lett több az előirányzottnál, vagyis elérte az 1 milliárd 130 millió fo­rintot. Ezen belül tőkés ex­portjuk 150 millióval lett több, mint ahogyan azt elő­irányozták. A pártbizottsági ü'ésen, amikor a terv telje­sítésének hogyanjáról be­szélt az üzemi pártvezetőség titkára, mások számára is megszívlelendő dolgokat mondott: nem volt olyan fó­rum — ide tartoznak a po­litikai vitaköri foglalkozások is —, ahol ne került volna szóba, hogy a gazdasági sza­bályozók miiven munkát kö­vetelnek, ahol ne magyaráz­ták volna el a dolgozóknak, hogy ha azt akarják, több pénz kerüljön a fizetési bo­rítékba. akkor milyen kö­vetelményeknek kell megfe­lelniük. Egyszóval jól éltek a gazdaságpolitikai agitáció eszközeivel. A minisztériumi iparhoz tartozó vállalatok összesen mintegy 3 milliárd 450 mil­lió forint értéket termeltek 1980-ban Törökszentmikló­son. Lemaradás egyedül a GMV-nél volt, a rossz rizs­termés miatt kevesebb lett a hántolnivalójuk. és a várt­nál kisebb volt az igény a keveréktakarmányok és őr­lemények iránt is. Az ipari szövetkezetekben az év elején lemaradások voltak a termelésben, de ezeket fokozatosan felszá­molták. Egyedül az építőipa­ri szövetkezetben van még lemaradás. Bár pénzügyi tervét ez a szövetkezet is teljesítette, az előirányzott 54 lakás helyett csak 36-ot adott át. Az idén viszont felépítenek 72 MESZÖV-la- kást. a már említett 18 la­kás átadása mellett. Sikeres beruházások a mezőgazdaságban A város mezőgazdasága — az állami gazdaság és a két termelőszövetkezet — is si­keres évet zárt. Bár az idő­járás ezeket a nagyüzemeket szintén sújtotta( volt jég­verés és árvízkár, itt is gondokat okozott a korai tél), rekordtermést takarí­tottak be búzából, jót kuko­ricából, almából. Tovább fejlődött az állattenyésztés. A Béke Tsz elnökhelyettese azt is kifejtette, hogy az 5 ezer 40 férőhelyes sertéste­lepük építése saját kivitele­zésben határidőn belül és a tervezettnél kisebb költség­gel valósult meg. Pontosan 7—8 millió forinttal került kevesebbe. Egyébként ha­sonló a helyzet az állami gazdaság sertéstelepének bő­vítésénél is. Elkészült és már üzemel a Tiszatáj Tsz juhászati telepe is. Megkez­dődik a munka a gazdaság központi javító bázisában is. A Béke Tsz pedig az idén ismét csaknem 2 ezer 500 lakosnak ad bérbe egyen­ként 100 négyszögöles terü­letet. hogy megtermelje a családnak szükséges zöldsé­get. Ám az ülésen az is ki­derült, hogy ezek a „mini gazdaságok” ennél többet termelnek, és most fontos cél, hogy a többlet se men­jen veszendőbe. A felvásár­lók — a téeszek, a Zöldért, a kereskedelem — megadott napokon járják végig a tel­keket. és vegyék át napi áron a termést. A kereskedelemről ,a ven­déglátásról csak annyit, hogy kiegyensúlyozott volt a lakosság ellátása, új üzletek is épültek. A városban olyan gondok is megoldódtak, mint az ivóvízellátás. A pártszervek folyamato­san és következetesen segí­tették. ellenőrizték a gaz­dasági feladatok végrehajtá­sát — hangzott el a párt­bizottsági ülésen. Kezdemé­nyezőbbek voltak a gazdál­kodás hatékonyságát javító módszerek elterjesztésében. A városi pártbizottság két, a végrehajtó bizottság 12 esetben tárgyalt gazdaságpo­litikai kérdésről. Újabb, nagy feladatok A pártbizottság egyetértett abban, hogy most a legfon­tosabb feladat a XII. párt- kongresszuson, a megyei és a városi pártértekezleteken hozott határozatok végre­hajtása, a VI. ötéves terv sikeres indítása. Ésszerűen és takarékosan kell felhasz­nálni a városban a gazda­sági erőforrásokat. A meg­levő eszközök jobb kihasz­nálásával csökkenteni a ter­melés eszközigényét. A ter­melés bővítése elsősorban és döntően a gazdaságos export növekedését eredményezze. Műszaki fejlesztéssel. a technológiák korszerűsítésé­vel javítsák az üzemek a termelés feltételeit, és mér­sékeljék a termékek import­anyagigényét, fokozatosan szorítsák vissza a gazdaság­talan termelést. Újabb meg­alapozott, jó intézkedések szükségesek a munkaerő gazdaságosabb és hatéko­nyabb felhasználására. Az év során kell felkészülniük a munkahelyeknek az ötnapos munkahét bevezetésére. To­vábbi eredményekre van szükség a differenciált bé­rezés bevezetésében. A beru­házásokat. a rekonstrukció­kat lehetőség szerint a cé­lok és a követelmények alapján rangsorolják a gaz­dasági egységek, és feladat a korszerű, nagy értékű ter­melő berendezések átlagos műszakszámának növelése. Mindezekhez elengedhetet­len hogy Törökszentmiklós üzemeiben, szövetkezeteiben, vállalatainál is tovább ja­vuljon a vezetés színvonala, az irányítás legyen még elő­relátóbb. még szervezettebb, mé° határozottabb. Mit tehetnek mindezek ér­vényesítéséért a pártszer­vek? „Végezzenek követke­zetesebb gazdaságpolitikai tevékenységet, segítsék elő, hogy a gazdasági egységek­ben a népgazdasági célok­kal egyező tervek készülje­nek, és ellenőrizzék azok végrehajtását. A vezetőktől felelősségteljes, jó színvona­lú munkát követeljenek, po­litikailag támogassák, báto­rítsák az ennek eleget tevő vezetőket. Fordítsanak nagy figyelmet a termelést segítő munkamozgalmakra” — fo­galmazta meg a pártbizott­ság. Varga Viktória Januári kisbárányok a tiszaörsi Petőfi Tsz nagyiváni juhászatában. Előreláthatóan február első felében indítják útnak az idei első peesenycbárány szállítmányokat a Hortobágy-széli gazdaságból Itáliába. A szövetkezet a tervek szerint 1981-ben 16 millió forint értékben mintegy tízezer kis bárányt exportál, és a befejezés előtt álló fejőház elkészültével még az idén tízezer liter juhtejet is szállít a feldolgozó ipar­nak (T. F.) Mi fér a péklapátra7 Gyermekszeretet, tanulás,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom