Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
6 Nemzetközi körkép 1981. JANUÁR 25. Az uráliak a XXVI. kongresszusért athéni pédium KIRIHIHUSZ LECKÉli A félig üres háromezer éves elszigeteltség után Európa része lett—eszavakat Konsztantinosz Karamjanlisz görög államfő mondotta abból az alkalomból, hogy országa 1981. január elsejével a Közös Piac tizedik tagállamává vált. Az esemény napján nagyszabású ünnepséget tartottak Athénben, amelyen az állami főtisztviselők, az üzleti élet vezetői és a görög ortodox egyház főpapjai képviseltették magukat. És a politikusok? Nos, ők inkább a távollétükkel, mint megjelenésükkel keltettek figyelmet. Csupán a kor- mányzóipárt, az „Üj Demokrácia” parlamenti képviselői és két kis középpárt honatyái voltak ott. Távol maradt Papandreu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) elnöke, s nem vett részt az ünnepségen a Görög Kommunista Párt. így a parlamenti széksorok meglehetősen üresek voltak. A görög kormány a propaganda minden eszközével arróil kívánja meggyőzni a polgárokat, hogy döntése helyes volt. Elsősorban a mezőgazdaság számára kínálkozó lehetőségeket ecsetelik. Hozzáteszi, hogy a hatalmas görög tengeri flotta kereskedelmi hajói számára előnyt jelent majd az EGK-tagság. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen a „zöld piac” kapuja csak öt év múlva tárul ki teljesen a görög mezőgazdaság előtt, de a görög piac máris nyitva áll a nyugat-európai államok ipari termékei előtt, És a görögök máris kénytelenek DÉLKELET-ÜZSiai VÁLTOZÁSOK Kína tervei — j fizetni a Közös Piac fenntartását szolgáló úgynevezett értéknövekedési adót, a tagságából eredő előnyök azonban még korántsem érvényesülnek. Pozitívumnak eddig legfeljebb azt könyvelhetik el, hogy Görögország képviselője, Georgiosz Kon- togeorgisz tagja az EGK Bizottságának. Ez persze sovány vigasz. Nem segít azon, hogy Görögországban a belépést követő első napokban azonnal felmentek az árak, elsősorban a fogyasztási cikkek lettek drágábbak. Az Elefterotípia című athéni lap szerint a teljes jogú tagság azonnal a húsárak 25—30 százalékos emelését hozta, ami váratlanul érte a kormányfőt is. Mindez az ellenzéket erősíti. Papandreu kijelentette: az EGK-tagság csak arra jó, hogy megerősítse a multinacionális monopóliumok uralmát Görögországban. , .természetesen elsza- hZ CSCItlBliyGK kíthatatlanok a Törökországgal való viszonytól, illetve a ciprusi fejleményektől. Az ankarai katonai kormány jóváhagyása kellett ahhoz, hogy Athén rendezhesse kapcsolatát a NATO-val. A vitás kérdésekben mégsáncs előrelépés. Az Égéi-tenger jogállásáról és a Ciprusról máig sem született megállapodás. Mindössze annyi történt, hogy Kipriánu ciprusi elnök Athénben tárgyalt, Denktas, a török kisebbség vezetője pedig Ankarába utazott. Hogy milyen tanácsot kaptak, -azt az elkövetkező hetekben tudjuk meg. Miklós Gábor ASEAN Görögország — Hogyan járul hozzá napjainkban a cseljabinszki terület az ország társadalmi, gazdasági erejének fokozásához? — Nekünk szovjet embereknek 1980 különleges év volt. Az egész ország az SZKP XXVI. kongresszusára készül. Cseljabinszkot a gazdasági és kulturális építésben elért sikerekért, az ország iparosításáért folytatott tevékenységéért nemrég Lenin-renddel tüntették ki. A szocialista fejlődés hat évtizede alatt városunk az ország egyik legnagyobb ipari, kulturális és tudományos központja lett. Lakóinak száma egymillió. Vállalatainál 450 ezren dolgoznak. A cseljabinszki területet joggal nevezik a Szovjetunió „acélszívének”. Az ország vállalatainál előállított minden hatodik tonna acél és acélcső nálunk készül. Vegyük ehhez hozzá az itt gyártott gépeket, a színesfémkohászatot. a vegyipart, a vas- és színesfém-lelőhelyeket, a márvány- és gránitbányákat, a zúzott követ és más egyéb nálunk készített építőanyagot. Jelenleg az a jellemező, hogy gyakorlatilag nem építünk új üzemeket, hanem tervszerűen folytatjuk a meglevő gyárak rekonstrukcióját. új technológiai esz- közökkkel történő ellátását. A X. ötéves terv első négy évében Cseljabinszkban terven felül 128 millió rubel értékű terméket állítottunk elő. A termelésnövekedés teljes egészében a munka-, termelékenység fokozásából adódott. Az uráli dolgozók keze- munkáját nemcsak országunkban ismerik. Termékeinket a világ 66 országába exportáljuk. Ez nemcsak a cseljabinszki márka megbízhatóságának jele, de széles körű gazdasági kapcsolatainkat is jellemzi. A tizedik ötéves tervben sikerült jelentős eredményeket elérni a termékek minőségének javításában. 1980. január 1- ére több mint ezer terméket hozhatunk forgalomba a Kiváló Áruk Fóruma termékjellel. A kiváló minőségű termékek aránya csupán a kohászati vállalatokBeszélgetés az SZKP cseljabinszki területi bizottságának első titkárával, Mihail Gavritovics Voropajevvel. nál a korábbinak négyszeresére nőtt. — Mindez nem kis mértékben a korszerű termelési módszerek bevezetésének is köszönhető. — A cseljabinszki terület szállítja az. országnak szükséges számos bonyolult gép, munkagép, berendezés, műszer, készülék tekintélyes részét. 1979-ben az uráli autógyárban megkezdtük az Ural—4320 dízelmotoros tehergépkocsi gyártását. Ennek termelékenysége és sebessége nagyobb, anyagigénye és üzemanyag-szükséglete pedig kisebb. Több mezőgazdasági gép kísérleti próbái is most folynak. Legfőbb gondunk az, hogy Cseljabinszk, Magnyito- gorszk, Zlatouszt, Kopejszk, Miassz és más kisebb és nagyobb város illetve falusi település lakóinak kényelmét fokozzuk. Az ötéves terv négy éve alatt közel 900 millió rubelt fordítottunk szociális és kulturális célokra. 5 millió 187 ezer négyzetméter lakóterületet adtunk át, melynek segítségével több százezer család lakáskörülményeit javíthattuk. Tucatnyi iskolát, közel 200 bölcsődét és óvodát, új kórházakat és rendelőintézeteket építettünk. Kidolgoztuk az 1981-es és a tizenegyedik ötéves tervre érvényes kulturális fejlesztési tervet. Ennek megvalósítása lehetővé teszi, hogy 1981 — 1985 között Cseljabinszkban új színházat építsünk, megnyissunk egy balettiskolát, tucatnyi új klubot, könyvtárat. zeneiskolát hozzunk létre, két oihenőparkot létesítsünk. Egyszóval tartalékaink jelentősek. — Ma már elmondhatjuk, hogy Cseljabinszk nemcsak a munkások, de az egyetemi hallgatók városa is. — A tudományos-technikai forradalom lendületes fejlődése, számos nagyvállalat alapos rekonstrukciója, az új technológiai folyamatok bevezetése nagyszámú jól képzett szakembert követel. Várják őket a tudományos kutatóintézetek, üzemi laboratóriumok, korszerű műhelyek. Tehát tanítani és tanulni kell. A cseljabinszki területen jelenleg 13 felsőfokú oktatási intézmény, 72 technikum, 132 szakmunkásképző intézet működik. A tizedik ötéves tervidőszak alatt a főiskolákban és technikumokban 45 ezer felsőfokú és 96 ezer 500 középfokú oklevelet adtunk át. A technikai eszközök bekapcsolása az oktatásba, az új számítóközpontok és laboratóriumok lehetővé tették, hogy az egyetemi hallgatók több mint 80 százalékát vonjuk be a termékeny tudományos munkába. — Jelenleg az egész szovjet nép lendületes munkával készül az SZKP XXVI. kongresszusára. Milyen távlatokat nyit önök előtt a tizenegyedik ötéves terv és hogyan készülnek az uráliak az ország életének e fontos eseményére? Területünk a jövőben is nemcsak az Ural, de az egész orszáff szempontjából a nehézipar legjelentősebb bázisa marad. Előzetes számítások szerint a XI. ötéves tervben az ipari termelést 114,2 százalékra növeljük, az ipari termelői állomány számát 106. a munka termelékenységét pedig 122,4 százalékra emeljük. Ezekben a napokban a cseljabinszki terület valamennyi munkáskollektívájában szocialista verseny folyik a küszöbön- álló pártfórum tiszteletére. Széles körben elterjedt a ..26 napi munk’asikert a XXVI. kongresszusért” elnevezésű mozgalom. Kohászaink és traktorépítőink, csőhengerlőink és bányászaink, a cseljabinszki terület valamennyi dolgozója, a pártszervezet vezetésével, a kétszázezer kommunista példamutatásával kész arra, hogy uráli módon méltóképp fogadja az SZKP XXVI. kongresszusát. Harmadik alkalommal fog bele Peking abba a vállalkozásába, hogy az ASE- AN-tömb tagjait (Thaiföld, Szingapúr, Malájföld, a Fü- löp-szágetek és Indonézia) megnyerje kambodzsai vállalkozásának. A kínai vezetés két esztendő múltán sem nyugodott bele abba, hogy a „vörös khmerek” vereségével elvesztette Phnom Penh-i befolyását, és miután a katonai módszerek nem vezettek célra, diplomáciai eszközökkel kísérletezik. Nem kell a vörös khmer Az első vállalkozás arra épült, hogy a bukott Pol Pót rezsim fogságából szabadult Norodom Szihanuk herceget az ENSZ-be küldték. Az ő nevével próbálták fémjelezni a Hanoi ellen fölépítendő egységfrontot. A húzás részben eredménnyel járt, mert a világszervezetben sikerült a Vietnammal szemben ellenséges, többségi szavazást keresztülhajtani. Az egységfront mégsem jött létre, mert maga Szihanunk döbbent rá csakhamar, hogy ő csupán tartalék. Kína változatlanul a világszerte tömeggyilkosként megbélyegzett Pol Pótot tekinti szövetségesének. Ez elijesztette az ASEAN- tagállamokat is, amelyek szintén nem voltak hajlandók közösséget vállalni a komprimittáltakkal. Ekkor Pekingben taktikát változtattak. A második verzióval álltak elő.. A „vörös khmertől” most sem tagadták meg a kegyeiket, de személycseréket hajtattak végre a mozgalom élén. Pol 'Pötot ideiglenesen visszavonták a második vorjalba. és volt kormányzatának másik emberét, leng Saryt tekintették a partnerüknek. Az ASEAN-tömböt azzal kecsegtették, hogy íme, a „vörös khmer demokratizálódott”, most már elfogadható. Az ASEAN kétségeit azonban ez a mutatvány nem oszlatta el. sőt még nagyobb tartózkodásra késztette. Ekkor következett tavaly, az esztendő végén a harmadik változat, amely most érkezett az alkalmazás szakaszába. Kína legújabb kiszemeltje Son Sann tábornok, aki Kambodzsa amerikai megszállása idején vezető politikai posztokat töltött be. Mozgalmát, az FNLPK-t (a Khmer Nép Nemzeti Felszabadítási Frontja) „harmadik erőnek” kiáltották ki, mert szemben- áll a Vietnam támogatta Phnom Penh-i Heng Sam- rin kormánnyal, de nem vállal közösséget a „vörös khemrrel” sem. Son Sann meghívást kapott Pekingbe, ahol áldást adtak tevékenységére. Egyszersmind indítványozták, hogy — úgymond — Kambodzsa jövőjének megtárgyalására hívjanak össze nemzetközi értekezletet. Bukott figura Ez az új kínai változat megnyerte az Egyesült Államok, pontosabban a most távozott Carter-kormány tetszését. Ennélfogva az ASEAN-tükörben fönntartásai is gyengültek. Thaiföld, ahol a legerőteljesebb a pekingi befolyás, kifejezetten lelkesedik a gondolatért. Két további tényező szintén megfontolásra készteti — Thaiföld kivételével — az ASEAN-országokat. Az egyik a kambodzsai Heng Samrin kormány és Vietnam állásfoglalása. Mindkettő határozottan elveti a nemzetközi értekezlet gondolatát. Kambodzsában stabilizálódik az új rend, a két éve bekövetkezett változás eljutott a konszolidálás szakaszába, így szerintük nemzetközileg égyetlen megoldás van: elismerni a népi rendszert, végérvényesen levenni az ENSZ napirendjéről a Peking által szorgalmazott úgynevezett kambodzsai kérdést. Son Sann személyére ki se térnek, hiszen a tábornokot úgy ítélik meg, hogy végérvényesen leszerepelt figura. Noha az ASEAN elfogadta a nemzetközi értekezlet gondolatát. Hanoi és Phom Penh határozott szembenállása láttán nem tekinti reálisnak. Washingtoni változás? Az ASEAN tagjai tartózkodásának másik oka a bizonytalanság. Még nem világos előttük, hogy mi lesz az új washingtoni kormány délkelet-ázsiai politikája? A közelmúltban járt Hanoiban Joel Pritchard (republikánus) és Stephen Solarz (demokrata) kongresszusi képviselő. Tájékozódtak a jövő vietnami—amerikai kapcsolatainak a lehetőségeiről. Hazatérőben ugyan „csalódottságuknak” adtak hangot, amiért Vietnam elutasítja a nemzetközi értekezlet tervét, de nem zártak ki teljesen egy esetleges washingtoni változást. Ez az állásfoglalás az ASEAN tagokat azért teszi bizonytalanná, mert nem szeretnék önmagukat csapdába zárni: kitartani olyan kínai elképzelések mellett, amelyek mögött nem áll ott az Egyesült Államok. Minden más megfontolást ezúttal mellőzve, ez egyik tényezője lehet annak a változatnak, amely kudarcra ítélheti a harmadik délkelet-ázsiai kínai nekirugaszkodást is. összeállította: Hájós László Pro Űrbe aranyérem Tallinnak Alekszandr Polockij (APN—KS) Az egyik új lakónegyed — háttérben az óváros Hamburg város különleges alapja Európa aranyérmével tüntette ki Tallinnt, Észtország fővárosát. Hogy a kitüntetésre érdemes-e valamely város, arról nemzetközi bíráló bizottság dönt az építőművészeti örökség megőrzésében elért eredmények alapján. Tallinn elismerést váltott ki a XIII, században már kialakult Övárosban végzett áldozatos munkálatokért. Itt, a mindmáig eléggé ép erődítményrendszertől övezve látható az egész középkori város — a lakóházak és templomok, a Városház, és a hombárok, a lovak hajtotta malom és a patika. Annak idején á tallinni kereskedők és iparosok szerencsére nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy a középkori házakat lebontsák és helyükre újakat építsenek. (Ez Európában igen sokszor megesett.) A tallin- niak tatarozásra, renoválásra szorítkoztak, ezért a középkorban emelt épületek több mint 60 százaléka fennmaradt. 1282 óta. amikor a város jogilag szabályozta a beépítés feltételeit, gyakorlatilag 58 utca és 5 tér maradt meg eredeti állapotában. A 60-as években nagy csaták folytak a városrendezésről. Egyfelől felmerült, hogy az Óváros valamennyi épületét restaurálni kell, kitelepítve a lakókat az új városnegyedekbe : ezen elképzelés szerint a város turistáknak szánt múzeummá vált volna. Egy város azonban csak lakói által létezhet. A viták 1966-ban jutottak nyugvópontra, amikor a ' — 110 hektáron levő — Övárost az állam műemlékvédelmi területnek nyilvánította. Változatlanul fennmaradt az üzleti „city” és a lakónegyed funkció, ez utóbbi azzal a feltétellel, hogy a régi építészeti alkotások belső modern átrendezésétől a legkisebb károsodást sem szenvedheti az együttesek külső képe. A régi Tallinnban évente fél millió szovjet és százezer külföldi turista fordul meg. Maradandó élmény számukra egy élő középkori város látványa, a szűk kis utcákban tett séta, az igen ízletes „Régi Tallinn” likőrrel fogyasztott kávé. Harald Langberg, a kuratórium elnöke, a koppenhágai népmúzeum rektora, a művészetek magisztere, miközben átnyújtotta Európa aranyérmét, a gazdag összeurópai építőművészet óvásának ügyét szolgáló követendő példaként említette Tallinnt. Leo Vaino APN—KS
