Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 21. szóm, 1981. január 25., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A VI/. KONGRESSZUS ELŐTT Számadás a népfront mozgalmi munkájáról / Megyei küldöttértekezlet Szolnokon VII. kongresszusára készül a Hazafias Népfront-mozgalom. A kongresszusi készülődés jelentős állomása volt tegnap, a megyei tanács épületének nagytermében rendezett megyei küldöttértekezlet, amelyen kétszáznegyven- öten vettek részt: a küldöttek és a meghívottak, akik között ott voltak megyénk országgyűlési képviselői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek és -mozgalmak, valamint üzemek, intézmények vezetői. A Himnusz és a rövid ünnepi műsor után a tanácskozást dr. Bene Zoltán, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket — köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Szentistványi Gyu- lánét, az MSZMP KB tagját, a Hazatias Neptront UrszsF- gos Tanácsa titkárát, Andrikó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét, a társadalmi és tömegszervezetek jelenlevő vezetőit, közéleti személyiségeket — és ígéretet tett arra, hogy a küldöttértekezlet felelősséggel végzi majd munkáját, méltón a jelentőségéhez. Megemlékezett' azokról, akik az elmúlt években örökre eltávoztak körünkből, majd a résztvevők egyperces néma felállással adóztak emléküknek. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletének elnöksége. Sándor László megyei titkár beszámolóját tartja Munkálkodjunk együtt szocialista ügyünkért A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának a mozgalom VI. kongresszusa óta végzett munkájáról szóló beszámolóját előzetesen írásban megkapták a jelenlevők. Ehhez a tanácskozáson szóbeli kiegészítést fűzött Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára. — A lakókörzeti és falugyűlések, a küldöttértekezletek után a megyei tanácskozáson számadással tartozunk mindazoknak, akik a népfrontmozgalom munkáját az elmúlt négy esztendőben részvételükkel, alkotó munkájukkal, szabad idejük egy részének feláldozásával segítették. A küldöttek rendelkezésére bocsátott bizottsági jelentésből kiderül, hogy mozgalmunk a megyében eleven kapcsolatban áll minden, a fejlődést elősegítő törekvéssel, de ismerjük a fejlődés útjában álló nehézségeinket is. Arra törekedtünk. hogy jelen legyünk mindenütt, ahol szükség van a társadalom erőinek közreműködésére, — mondotta a megyei titkár. Az írásos jelentés és a szóban elhangzottak híven tükrözték azt a sokirányú munkát, amelyet a népfrontmozgalom megyénkben is végzett az elmúlt években. A népfrontbizottságokban a körzeti, a lakó- és az utcabizottságokban megnövekedett a munkásaktívák száma. Ennek következménye, hogy mind több munkás tölt be meghatározó szerepet a város- és községpolitika alakításában, mind többen vesznek részt a lakóterületi társadalmi munkaakciókban, és hogy tovább erősödött a népfront és a szakszervezetek, a lakóterület és az üzemek kapcsolata. A termelőszövetkezeti dolgozók képviselete is biztosított a népfronttes- tiiletekben, összekötő kapcsot jelentenek ők a mozgalom és a mezőgazdasági üzemek között. A társadalmi fejlődéssel összhangban növekedett az értelmiség szerepe. Ez lehetőséget adott a népfrontmozgalomnak arra, hogy tovább szélesítse befolyását, növelje aktivistáinak számát az értelmiség körében, akik között a humán, az agrár és a műszaki értelmiség képviselői egyaránt ott vannak. Kisiparosok és kiskereskedők is tevékenykednek a mozgalomban. Az egyházi személyek és a vallásos emberek hitéletük gyakorlása mellett vesznek részt a helyi és az országépítő munkában, a béke- és a szolidaritási mozgalomban. A megyében is része van a népfrontmozgalomnak abban, hogy a nőpolitika a társadalompolitika szerves részévé vált hazánkban. A népfrontszervek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gyermekgondozási segélyen levő kismamák művelődésének segítésére, és szerepet vállaltak a népesedéspolitikai határozat támogatásában, rá irányítva a figyelmet a többgyermekes családok helyzetére, fokozottabb megbecsülésére. Kezdeményezték és részt vállaltak a gyermekintézményi hálózat korszerűsítésében és fejlesztésében. Foglalkoztak a családok háztartási munkáját könnyítő szolgáltatások helyzetével is. A megyében javult az óvodai, a bölcsődei, a napközi otthoni ellátás, minőségében fejlődött a gyermekélelmezés, tovább bővültek a lakossági szolgáltatások. A népfronttestületek a társszervekkel együtt gondot fordítottak az idős emberek helyzetének megismerésére, a magánosok, az anyagi támogatásra szorulók társadalmi segítésének megszervezésére. Megyénk lakosságának mintegy 9—10 százaléka tanyákon él. A körükben végzett népfrontmunka is számottevően fejlődött az elmúlt években. A tanyai népfrontbizótt- ságok évente 50—60 fórumot, vitaestet szerveztek. Az ott felvetődött gondokat, javaslatokat továbbították az illetékes szervekhez és ezek egy részének megoldása hozzájárult ahhoz, hogy fejlődtek a tanyai lakosság életviszonyai. A népfrontbizottságok munkájában fontos helyet kapott a közjogi, alkotmányos tevékenység, a lakossság közéletiségre való nevelése. Javult a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolata, az együttműködés tartalmasabbá vált. Ennek alapján a tanácstörvény biztosította lehetőségeket figyelembe véve igényelték a tanácsok, hogy a népfronttestületek véleményezzék a tanácsrendeleteket, segítsék elő azok lakossági vitájának megszervezését, mozgósítsanak végrehajtásukra. A közélet jelentős fórumai voltak a tanácstagi beszámolók, a falu- és réteggyűlések, amelyeknek szervezéséből oroszlánrészt vállaltak a népfrontszervek. Növekvő szerepet kapott a mozgalmi munkában a gazdaságpolitikai agitáció, a települést segítő önkéntes társadalmi munka szervezése, a környezet- és természetvédelem tennivalói. E területeken kitűzött céljaikat ösz- szességében eredményesen oldották meg a népfrontszervek. Néhány példa erre: a HNF VI. kongresszusa óta 750 rendezvényen 28 ezer emberrel folytattak eszmecserét országos, megyei és helyi gazdaságpolitikai kérdésekről. Ennek következményeként több településen jobban érvényesült a lakosságot érintő fejlesztése^, beruházások rangsorolásánál a kollektív döntés. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a népfrontszervek a háztáji és a házkörüli termelés fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatok végre(Folytatás a 2. oldalon)- .. . . "5s»r , . Páholyból a putrisorra Kint van dollár— bent nincs ember Az ötletek parádéja TÉL A SZŐLŐKBEN Kárt okozott a hideg Házi szakmunkásképző Nagyréven A szokásosnál is nagyobb figyelmet kívánnak az idén az időszerű téli munkák a szőlőtermelő gazdaságok dolgozóitól. Az elmúlt őszön nemcsak a szőlő sziire- telése „tolódott ki” rendkívüli módon, hanem lassúbb volt a vesz- szők beérése is, és elhúzódott a vegetációs idő. A hirtelen jött novemberi hideg, majd az azt követő ónos esők jelentősen károsították a fő rügyeket, ezért az épen maradt, úgynevezett járulékos rügyek megmentése miatt óvatosan kell bánniuk a téesztagoknak, állami gazdasági dolgozóknak a metszőollókkal. Mintegy ötvenen dolgoznak ■o szőlőtermesztésben ezekben a napokban a nagyrévi Tiszazug Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság — meglevő szőlőterületeinek rekonstrukciójával és 186 hektár betelepítésével — 500 hektáros nagyüzemi szőlészet kialakítására vállalkozott az 1975-től 1985-ig tartó tiszazugi szőlőtermesztésfejlesztési programban. Időarányosan sikerült megvalósítani tervüket: 1975 óta 192 hektáron ültettek különböző boTszőlőfajtákat. Az új telepítésből negyven hektárnyi területen fordulnak az idén termőre a tőkék, amivel együtt összesen 104 hektárról szüretelnek 1981 őszén. A termő táblák egyharma- dán már befejezték a metszést, a hidegben szorgoskodó kertészek munkáját, naponta többször, forró tea helyszínre szállításával köny- nyíti a téesz. A folyamatosan növekvő szőlészetben egyre több hozzáértő kézre lesz szükség, ezért házi szakmunkásképző tanfolyamot szerveztek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának anyagi segítségével, és a jászapáti mezőgazdasági szakmunkásképző szakmai irányításával, a közös gazdaság tizenöt tagja, többségükben asszonyok, lányok, sajátítják el a korszerű nagyüzemi szőlőtermesztési, növényápolási és növényvédelmi technológiát. Bár a szőlészet további fejlesztésének ütemét a megváltozott beruházási lehetőségek lelassították, a bankhitelkérelem elbírálásáig, saját erőből, az idén mintegy 15 hektáron folytatják a telepítést. Az ehhez szükséges mintegy 40 ezer gyökeres vesszőt maga állította elő a gazdaság, a tereprendezési munkákkal pedig már a programban 1985-ig tervezett további 250 hektáron is végeztek. Jól kihasználják a szőlészeti dolgozók a kevésbé zord, hat-hét foknál nem hidegebb napokat a Jászsági Állami Gazdaságban is. Fél- százan szorgoskodnak a tőkék közötti, eddig a 421 hektár termőterület felén fejezték be a metszést. Megkezdték a szervestrágya kiszórását a szőlősorok közé, és kév- gezik, fúrják az oszlopokat a még nem termő táblákba készülő támberendezésekhez. A gazdaságban — ahol tavaly 2680 tonna szőlő termett, és 19 ezer hektoliter bort állítottak elő — az idén nem növekszik a termőterület, új telepítésre sem kerül sor. Ki- lencvenkét hektár ültetvény 1983-ban fordul majd termőre, addig a korábban jól bevált termesztési és feldolgozási technológiát néhány gyomirtó- és gombaölőszer kipróbálásával bővítik a gazdaság szőlészeti szakemberei,
