Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

1981. JANUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj baromfitenyésztési beruházás Rákóczifalván A JÓ MUNKA TERVE Korszerűbb indítómotorok az NDK-ba 1981-től jórészt már az ed­diginél korszerűbb, új típu­sú indítómotorral látja el az NDK haszongépjármű-iparát az Autóvillamossági Felsze­relések Gyára. A kétoldalú szakosítási egyezmény, kere­tében szállított régebbi 3,5 kilowatt teljesítményű indí­tómotorokat fokozatosan váltják fel a korábbinál nemcsak korszerűbb, üzem- biztosabb, hanem kétszer hosszabb élettartamú, saját fejlesztésű új indítómotorral. Hordozható utak I Ebben az évben több mint 82 000 négyzetméternyi hor­dozható útpályaelemet gyár­tottak a Beton- és Vasbe­tonipari Művek lábatlani üzemében. Ezekkel a vasbe­tonelemekkel különösen az új építkezések környékén le­het gyors és gazdaságos módszerrel ideiglenes és többször is felhasználható utakat kialakítani. A külön­böző méretű és formájú pá­lyaelemek elhelyezéséhez mindössze néhány centimé­teres homok- vagy kavics­ágyat készítenek, s ezen az alapon illesztik szorosan ösz- sze a betontáblákat. A 18 centiméter vastagságú pálya­elem a 18 tonnás tengely­nyomást is elviseli. A másik típuson a 12 centiméteres út­pályán az öttonás gépjármű­vek haladhatnak biztonság­gal. Az útpályaelemek gyor­san felszedhetők, amikor to­vábbhalad az építkezés, az út is „költözhet”. A gépjár­műveket kímélő hordozható utak élettartama 15 év. A hordozható utak gyártá­sát hosszú évek kutató mun­kája után kezdték meg, s a vasbetonipari művek üzemei közül csupán a lábatlaniban gyártják. Ott a leggazdasá­gosabb a gyártása, az idő­szakos kapacitástöbbletet használják fel készítéséhez. Először csak az építőipar rendelt belőle, újabban azon­ban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is igénylik a pályaelemeket. Bz építöanyagiparban Energiatakarékos technológiák Az ötödik ötéves terv fo­lyamán az építőanyag-ipar­ban az átlagosnál gyorsab­ban, 32.5 százalékkal nőtt a korszerűbb, értékesebb cik­kek termelése. Néhány ha­gyományos termék, mint az égetett tégla, égetett cserép, darabos mész, mozaiklan, lágyvasas betongerenda ter­melésének visszaszorulásával egyidejűleg nőtt az értéke­sebb, magasabb feldolgozási fokú termékek — továbbfel­dolgozott síküvegek, ásvány­gyapot, különböző fal- és padlóburkolólapok, osztályo­zott adalékanyagok, feszített vasbetontermékek — rész­aránya. Ennek nyomán ja­vult a kereslet-kínálat össz­hangja: az építőanyagipar megfelelő szinten elégítette ki az építőipar korszerű ter­mékek iránti igényeit, s a lakosság ellátásában is meg­szűntek a krónikus hiányok. A műszaki színvonal fej­lesztése mellett az iparág fontos célkitűzése volt az energiatakarékos technoló­giák elterjesztése. Ennek tu­lajdonítható. hogy az ener­giafelhasználás a termelés növekedésének üteménél jó­val mérsékeltebben. mind­össze 10 százalékkal emelke­dett. Az elmúlt öt év alatt a technikai fejlesztéseknek kö­szönhetően kedvezően ala­kult az alaptevékenységekben az élőmunka hatékonysága is. A kiegészítő területeken, mint például javítás, anyag- mozgatás azonban még min­dig jelentős termelékenységi tartalékok vannak. (Folytatás az 1. oldalról.) gozó iparának is több alap­anyagra van szüksége, és a gazdaságosság, az exportké­pesség szempontjából nem mindegy, imilyen szállítási távolságról és milyen minő­ségű baromfi kerül a szala­gokra. A Rákóczi Tsz a sa­ját törzsállományától nyert tojásból, a szolnoki Barom­fikeltető Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozásnál — amelynek a gazdaság is résztulajdonosa — keltetett csibékből hosszú távon azo­nos technológiával hizlalt, egyöntetű broyleralapanyagot tud majd szállítani az új te­lepről. Ez jelentősen meg­könnyíti a feldolgozást, fo­kozza a szabványképességet és azonos exportminőséget biztosít. Az utóbbi években a „ba­romfi vonalon” tapasztalt értékesítési ingadozásokat fi­gyelembe véve nagyon kö­rültekintően tervezték meg az új baromfitelepet a rákóczifalviak. Az alapléte­sítményekben kisebb techno­lógiai cserével bármilyen — Feladatainkat az ötéves tervben a tervezettnél 4400- zal kisebb létszámmal oldot­tuk meg — közölte Péceli Béla műszaki vezérigazgató­helyettes. — A kőolajterme­lést az újabb algyői, szőre- gi, szeged-móravárosi, va­lamint a ferencszállási, bat- tonyai és a kiskunhalasi te­lepek termelésbe állításával, a másodlagos technológiák széles körű alkalmazásával sikerült 200 ezer tonnávál túlteljesíteni. Földgáz- és egyéb gázipari termékekből is túlteljesítettük a tervet. Mindez együttvéve öt év alatt 2,7 millió tonnányi kőolaj- import megtakarítását ered­ményezte. Az V. ötéves tervben ösz- szesen 140 ezer új háztartást kapcsoltunk be a földgázhá­lózatba, és 60 ezer igénylő részére biztosítottunk pébé- gázellátást. — Mi várható a további­akban? — A hazai mezőkről to­vábbra is szeretnénk évente megközelítően 2 millió ton­baromfi, de akár sertés vagy juh is tartható. A nevelőhá­zak nyílászáróit úgy oldják meg, hogy a nyári időszak­ban lehetőség legyen a jó­szágok gáz- és villamosener­gia megtakarítást eredmé­nyező természetes tartásra. Az új telep fűtésére is több alternatívát dolgoztak ki, így más kazántípussal, adott esetben például tartályos propán-bután gázzal, me­zőgazdasági hulladékok el­égetésével is üzemeltethetők a létesítmények. Mivel a csaknem teljes egészében külpiaci értékesí­tésre termelő zagyvarékasi baromfifeldolgozó egyik leg­jelentősebb alapanyagellátó­ja lesz, export árualapot nö­velő beruházásnak számít az új telep, amelynek típuster vét a Rákóczi Tsz felaján­lotta megvételre a megye baromfitartó gazdaságainak. Az ágazat fejlesztésére vál­lalkozó üzemek az illetékes tárcák engedélyének birto­kában kedvezményesen vá­sárolhatják meg a terveket. Eddig az újszászi Szabadság Tsz és a jászladányi Egyet­na kőolajat kiaknázni. Ennek egyharmadát a régóta ter­melő lelőhelyekről, másod- és harmadlagos módszerek­kel — széndioxid-vízbesaj- tolással, föld alatti égetéssel — termeljük ki. A hazai szükségletek hiányzó részét szocialista importból szerez­zük be. — Benzin, gázolaj, tüzelő­olaj? — Tavaly ezekből általá­ban csökkent a fogyasztás, idén azonban lassú növeke­déssel számolunk. Ezért mo­torbenzinből, gázolajból és tüzelőolajból mintegy 2 szá­zalékkal többet hozunk for­galomba. Háztartási tüzelőolajból vi­szont csúcsidőszakokban szá­molni kell — főleg a szállí­tási nehézségek miatt — el­látási problémákkal. Ezért érdemes a fogyasztóknál? már a nyár elején megfelelő tartalékokról gondoskodniuk. A hazai szénhidrogénme­zők 1981-ben mintegy 6 mil­liárd köbméternyi földgázt adnak. Ez a mennyiség és a értés Tern.előszövetkezet „Kapott” a lehetőségen, már mindkét gazdaságban lépé­seket tettek a beruházáshoz szükséges engedélyek beszer­zésére. A rákóczifalviak által fel­kínált tervekkel másutt is megteremthetők a baromfi- ágazat gazdaságos fejleszté­sének feltételei. A megye baromfifeldolgozó iparának megfelelő alapanyagellátása, exportunk mennyiségi és minőségi javítása, a külke­reskedelemben, elsősorban a tőkés piacokon való tartós pozíciónk szempontjából nem közömbös, hogy hány mezőgazdasági üzemben él­nek a lehetőséggel. A rákó- czi falvai téesz vállalkozása és néhány megyei mezőgaz­dasági nagyüzem — például a mezőhéki Táncsics, a zagyvarékasi Béke és a Fegyvemeki Vörös Csillag Tsz — baromfihús-termelés­ben elért eredményei min­den bizonnyal meggyőzik a többi gazdaságot: az ágazat fejlesztése hosszú távon jó befektetésnek számít. Testvériség, illetve a Szövet­ség gázvezetékeken érkező földgáz fedezi az ipar és a lakosság szükségletét. De e fontos energiával is takaré­koskodni kell. A pébégáz- ellátás javítására növeljük az előállított mennyiséget, és bővítjük a cseretelepek szá­mát. Egyébként az idén nagy beruházásokat nem terve­zünk. Üj üzemeket akarunk létesíteni a kőolaj további, „mélyebb” feldolgozására. Ilyen például a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál jó áron értékesíthető mikrokristályos paraffin előállítása. Ugyan­akkor kisebb beruházásokkal hasznosítani akarjuk az ed­digi elégetett hulladékgázo­kat, és speciális berendezé­sekkel olajat szeretnénk visz- szanyerni a keletkező üle­dékből, szennyvízuszadékból. Több olyan speciális olaj elő­állítását is tervezzük, melye­ket eddig tőkés importból szereztünk be. Hikomol—K néven télen-nyáron egyaránt alkalmazható, 100 ezer kilo­méteren ót használható haj­tóműolajat hozunk forga­lomba. Felkészültünk a me­zőgazdasági repülőgép-mo­torolaj gyártására is. T. P. em ígér könnyű ál­mokat, könnyen teljesíthető felada­tokat népgazdasá­gunk 1981. évi ter­ve. Bár legfontosabb elő­irányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is na­gyon keményen meg kell dolgoznunk, hogy egyhely­ben maradhassunk. A külső és belső körül-, mények, amelyek nagy mér­tékben megváltoztak. jól ismertek. Mi ezekkel szá­molva, az új feltételekhez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért ered­ményeinket megőrizni akar­juk. Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névreszóló munkaprogramot ad a tár­sadalom minden tagiának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi nép- gazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari terme­lés 3—3,5 százalékkal, a me­zőgazdasági termékek ter­melése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer la­kás, ebből 23—24 ezer álla­mi erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000—3500 bölcsődei hely és 1100 álta­lános iskolai tanterem. Eb­ben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szo­ciális otthoni helyet. Meg­kezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Pa­lota rekonstrukciója, befeje­ződik a budapesti Nagy­sportcsarnok építése. A létrehozott nemzeti jö­vedelmet — nemzetközi fi­zetési kötelezettségeink tel­jesítése miatt — nem hasz­nálhatjuk fel teljes egészé­ben itthon. Ezért beruházá­sokra valamelyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a kevesebbet jobban, okosab­ban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a folyamatban levő építkezé­sek, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is in­díthassunk. Ilyen lesz pél­dául a nagy tradíciójú Szol­noki Papírgyár rekonstruk­ciója, a budapesti Árpád- híd régen esedékessé vált szélesítésének megkezdése, a mecseki széntermelés fej­lesztése, a mányi bánya­üzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásának kivitelezése. A termelő ágazatokban, akár központi, akár válla­lati hatáskörben valósulnak meg, csak azok a beruházá­sok kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is —, amelyek a népgazdaság energia- és nyersanyagellá­tását, a gazdaságos külke­reskedelmi kivitelt és beho­zatalt, az anyag- és ener­giamegtakarítást szolgálják. Szándékosan nem sorol­tunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, ame­lyeket különösen komollyá és felelősségteljessé tesz az. hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhéz is a szük­séges kezdősebességet, nem minden területen fejezhető ki számokkal. Csak a fo­gyasztási cikkeket előállító termelő, szolgáltató és ke­reskedelmi vállalatok dolgo­zói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás más­fél százalékos növelése mi­lyen kemény feladatot ró reájuk. Csakis ezek teljesí­tésével érhető el, hogy a fogyasztók áruellátása, el­sősorban a keresletnek job­ban megfelelő minőségű és választékú termékek bővü­lése révén javuljon. Ki tudná számokba fog­lalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fej­lesztéséhez nélkülözhetetle­nek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szerve­zetebbé. rugalmasabbá téte­lét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését. az utóbbi időben fel-feltű- nedező rokonszenves keres­kedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki, hol, mi­képpen differenciálja job­ban, ösztönzőbben a jöve­delmeket: A múlt évben bevezetett, és eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók al­kalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új kö­vetelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szövet­kezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulá­ciós zsonglőrködéssel akar­ják javítani. Ezeknek a gaz­dálkodó egységeknek címezi a terv azt a szigorú előírást, hogy erősödjön a közgazda- sági szabályozók normatív jellege. Más szóval: sem­milyen kifogással ne búj­hasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesítése alól. A „szegény költségvetés” és „gazdag vállalatok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múlnia. A gyakorló esztendőnek — amely sok szép eredményt és tapasz­talatot hozott — vége. Most már „élesben” kell gazdál­kodnia minden vállalatnak. E követelmény érvényesí­tése a tervben nemcsak ab­ban fejeződik ki, hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletke­zett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az ed­diginél szigorúbb hitelfel­tételekre, mérsékeltebb ál- lamkölcsönre és állami tá­mogatásra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a ru­galmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny gazdasági mun­ka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és kész­letgazdálkodás terhét, gond­ját ne csupán a fő­könyvelők!, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb lá­tó műszakiak és szakmun­kások is. Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi ténye­zői, a vállalkozó típusú, kezdeményező kedvű, a vá­ratlan helyzetekhez is gyor­san alkalmazkodni tudó emberek munkájának össze­fogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti. E nélkül nem szilárdítható meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörül­ményeink. Például nem kezd­hetjük meg az áttérést az ötnapos munkahétre, de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külkereske­delmi mérlegünk — a tava­lyihoz hasonlóan — tovább javítható. Konstruktőreink, mérnö- íkeinkj, külkereskedőink számokkal pontosan ki nem fejezhető együttes erőfeszítését igényli az a követelmény, hogy a külke­reskedelmi kivitel 7.5—8 százalékkal, a behozatal pe­dig csak kismértékben nő oly módon, hogy a külpiac­ra szánt termékek gazdasá­gos értékesítése, a jobb mű­szaki jellemzők, a megbíz­hatóbb minőség és szállítás révén tovább javul. zólhatnánk még az idei tervünkben foglaltak kapcsán, az építők, a banká­rok, a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigazgatási és egészség- ügyi dolgozók, a gazdasági, társadalmi élet megannyi „láthatatlan” szereplőjének szívvel-lélekkel végzett munkájáról. felelősségéről. De száz szónak is egy a vé­ge: ez a terv a ió 'munka terve, amelynek teljesíté­séért, ahol szükséges és le­hetséges túlteljesítéséért ér­demes mindannyiunknak pontosan, szépen, jól dol­gozni. Gyertyános Zoltán Temesközy Ferenc A Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászapáti központi telephelyén szerszámos­ládákat gyártanak nyugati exportra. Tavaly mintegy 30 ezer darabot készítettek A lakosság érdekében Ellátás olajból, gázból, benzinből Miként teljesítették tervüket, s milyen lakossági el­látást ígérnek 1981-re — erről kértünk tájékoztatást az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom