Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
1981. JANUÁR 23. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Az új lakásügyi jogszabályokról n lakáscsere ösztönzői Most következzék a lakásigénylők második csoportja. Azoké, akik lakást akarnak cserélni. Az új jogszabályok egyértelműen a lakásgazdálkodós szerves részévé teszik a lakáscseréket. Kimondják, hogy hivatalosan kell segíteni, szervezni az állampolgárok egymás közötti lakáscseréjét. Eddig az effajta igényekről jobbára az újságok apróhirdetéséből szereztek tudomást az érdekeltek. A cserepartnerek „egymásra találása” többnyire a véletlenen múlott. A lakásügyi hatóságok munkája pusztán a jogosultság elbírálására, és az adminisztrációs ügyintézésre korlátozódott. Az eddig érvényben lévő jogszabályok senkit sem ösztönöznek arra, hogy a lakásügyi hatóságnak visszaadott lakása fejében kérjen vagy tartson ’igényt másikra. Nem, mert az egymás közötti lakásváltásoknak a kereslet-kínálat törvényei szerint kialakult és köztudottá vált árfolyama garantálta a nagylakások bérlőinek a jó üzletet. A bérlakások értéke. — Ezúttal csak a tanácsi bérlakásokat érintő rendeli kezésekre szűkítsük le a kört, — kezdte Papp Sándor- né dr. — Az új szabályok révén értékesebbé váltak, pontosabban válnak a tanácsi bérlakások. Jövő időben kell beszélni, mert ezek a rendelkezések, amelyekről most szó les2, 1981. júíiug 1-én lépnek életbe. Tehát július elsejétől a tanácsi bérlakások használatbavételi díja az eddiginek a duplájára emelkedik, a következők szerint: A lakáshasználatbavételi díj mértéke (ezer forintban): Településcsoportok A lakás főváros városok komfortfokozata és megyei és kiemelt közsé és nagysága városok települések Összkomfortos 1 szobás 36 30 24 2 szobás 56 48 40 3 szobás 76 66 56 Komfortos 1 szobás 28 24 20 2 szobás 44 38 32 3 szobás 60 52 44 Félkomfortos 1 szobás » 14 12 10 2 szobás 22 19 16 3 szobás 30 26 22 Komfort nélküli 1 szobás 11 9 7 2 szobás 16 14 12 3 szobás 21 19 17 — És hogyan ösztönöznek bennünket az új jogszabályok arra, hogy a lakásügyi hatóság segítségével, közbeiktatásával cseréljünk, vagy változtassunk lakást ? — Többféleképpen. Ha valaki a lakásügyi hatóság javára lemond a tanácsi bérlakásáról, és másikra nem tart igényt, térítésképpen! megkapja a használatbavételi díj háromszorosát. Tisztán, a szociálpolitikai kedvezmények levonása nélkül. (A szociálpolitikai kedvezményekről annyit feltétlen meg kell említeni, hogy az aki az első tanácsi bérlakásra, kiutaláskor szociálpolitikai kedvezményt kapott, ugyanazon gyerek vagy gyerekek után, a másik tanácsi bérlakás kiutalásakor már a kedvezmény nem illeti meg. Kétszeres díj, ha... — És mennyi térítést kap ha másik bérlakásra tart igényt? — Ha kisebbre kívánja cserélni, akkor a leadott lakás használatbavételi díjának kétszeresére tarthat igényt. Természetesen ebből vonják le a kisebb lakás használatbavételi díját. Például: Szolnokon egy háromszobás, összkomfortos lakás használatbavételi díja 66 ezer forint. A duplája 132 ezer. Bérlője kétszobás, összkomfortos lakást kíván helyett^ amelyért 48 ezer forintot kell fizetnie. A különbséget, tehát 84 ezer forintot kapja meg. Ha a lakását nagyobbra kívánja cserélni, akkor a két lakás használatbavételi díjának külön- bözetét kell fizetnie. Az ilyen csere névjegyzéken keresztül történik. Ahhoz, hogy folyamatos, rugalmas, és szervezett legyen a lakáscsere, természetesen lakásalap kell. Megteremtésének egyik lehetősége, hogy az első ütemben az épülő új lakásokat lakáscserék megoldására használják fel'. Edd'i.g általában a szanált lakások helyett új, igen gyakran összkomfortos lakást adtak' a tanácsok. Jogszerűtlen és ésszerűtlen volt ez a gyakorlat. A jövőben meg is szüntetjük. A kisajátítás ugyanis nem lehet a lakásigény kielégítésének sem módja, sem eszköze. A kisajátítási törvény egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a szanált lakás helyett ugyanolyan másikat kell biztosítani. Nem jobbat, nem nagyobbat, nem komfortosabbat. Sokféle változata, verziója lehet a lakáscseréknek. Például azoknak a lakáscsereigényét, akik tanácsi bérvagy tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakást adnak vissza újraelosztásra, s helyette OTP-társasházi lakást szeretnének, vagy több lakás helyett egyet kérnek, névjegyzéken kívül (mondhatnám soron kívül), vagyoni és jövedelmi viszonyuktól függetlenül teljesíti. Egyelőre ennyit a lakáscserék új szabályozásáról. Otthonházak — Eddig ismeretlen, új kategóriát teremtett az új szabályozás, az otthonházakét!. Mit tartalmaz az új elnevezés, mi a rendeltetése? — Tulajdonképpen gyűjtő elnevezés, amely magába foglalja a garzon, a nyugdíjas és a szobabérlők házát. A jogszabály egy kicsit megelőzte a korát. Garzonházak országszerte épültek már, rendeltetésük közismert. Egyedül álló emberek, fiatal, gyermekteien házasok időleges elhelyezésére szolgál. Lakásainak kiutalására az általános szabályok a mérvadók. A nyugdíjasok háza azonban teljesen új és más jogi szabályok vonatkoznak. Olyan lakóépületről van szó, amelyben kis alapterületű lakások, közös használatú helyiségek vannak. Nyugdíjasok vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért emberek lakhatnak benne, akiknek egészségügyi ellátását és állandó gondozását a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek kell biztosítani. — Mi a feltétele egy ilyen lakás kiutalásának? — Bérlőjét a lakásügyi hatóság az egészségügyi szak- igazgatási szervvel együtt jelölheti ki. Azok a nyugdíjas vagy öregségi nyugdíjkorhatárt elért házaspárok, egyedülálló emberek lehetnek a bérlői, akik nem magatehetetlenek, de egészségi állapotuk miatt segítségre szorulnak (nincs olyan családtagjuk aki ezt a segítséget biztosítani tudná), legalább komfortos vagy korszerűsítéssel azzá tehető bárlakást adnak vissza, a garzonlakással járó fizetési kötelezettségeket vagy ők vagy készfizető kezesként mások vállalják, kisajátított ingatlanban laktak, és a felsorolt feltételeknek megfelelnek. Egyébként bármelyik feltétel hiánya kizáró ok. — És mi a funkciója, pontosabban mi lesz a funkciója a szobabérlők házának? — Tudomásom szerint kevés ilyen ház van az országban. Az a rendeltetésük, hogy megkíméljék a fiatalokat a drága albérleti kiadásoktól. Tulajdonképpen albérlők háza, amely lakóegységekből áll, a lakóegységeket különálló személyek közösen is lakhatják, mindenképpen időleges átmeneti lakás, amelyért bérleti díjati kell fizetni. Bérbeadóira és bérlőire az albérletre vonatkozó rendelkezések érvényesek. VÉGE Kovács Katalin Számolva a bizonytalannal is a TVM gazdasági Beszélgetés tervekről Varga Sándorral, igazgatóhelyettesével Bár a VI. ötéves terv álltak az üzemek. Ha volt csak január 1-én kezdődött meg, vállalataink már tavaly is az egyre szigorodó követelmények kikényszerítette új gazdasági környezetben dolgoztak. Az 1980- ban életbe lépett szabályozók már az új tervciklusban megoldandó feladatok felkutatására serkentettek, a korábbi években elért eredményekkel együtt az elkövetkezendő esztendők munkájának megalapozását szolgálták. Hogyan sikerült a bázisteremtés, a megváltozott körülmények között milyen célokat tűzött maga elé a vállalat — kérdeztük Varga Sándortól, a Ti- szamenti Vegyiművek gazdasági igazgatóhelyettesétől. Qnyagra várva — Bár a jövő ma már érdekesebb, az első kérdésnek mégis a múltra kell vonatkoznia. Miként érintették a TVM-et a szabályozó rend- szer múlt évi változásai? — A szigorodást mi is éreztük, de azt kell mondanom. hogy még a vállalati érdekek szempontjából is javultak munkánk feltételei. Az árváltozások például a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozták a TVM-et. A régen kissé veszteséges, árbevételünk 60 százalékát adó műtrágyagyártás jövedelmezővé vált, az árak évközi változása pedig néhány más termékünk nyereség- tartalmát növelte. Nem okozott gondot a munkaerőgazdálkodás ésszerűsítése sem. Tavaly és tavalyelőtt összesen öt százalékkal apadt a vállalatnál dolgozók száma, és ha figyelembe vesszük, hogy közben nátriumtripo- lifoszfátot gyártó üzemünk is megkezdte működését, akkor relatíve tízszázalékos a csökkenés. Többek között ennek a kedvező jelenségnek az eredményeként sikerült 1980-ban nyolc százalékkal emelni a béreket. — Az említett két eset egyikében a változás hatott kedvezően a vállalatra, a másikban pedig alkalmazkodva sikerült saját malmunkra hajtani a vizet. A múlt év „újdonságainak” általában hasonló következményei voltak. — Sajnos, nem. A készletgazdálkodás javítására ösztönző új szabályok például erősen sújtották a TVM-et. Az nem lenne baj, hogy a készletek növekedése esetén ma már azonnal fel kell tölteni a forgóalapokat. A mi gondunk az, hogy képtelenek vagyunk az alapanyagellátást befolyásolni. Három-négy éve rendszeresen küzdünk anyaghiánnyal. Egyszer a kén, másszor a nyersfoszfát hiányzott. Tavaly is hetekig A jászberényi Cipőipari Vállalatnál májusig 180 ezer pár divatos női szandált gyártanak NDK-exportra kén, akkor sem dolgozhattak teljes erővel a kénsavgyá- rak, mert termelésük jelentős részét műtrágyakészítésre használtuk volna, az pedig foszfáthiány miatt szünetelt. Az új tripolifoszfát üzem felépültével 1980-ban még szaporodtak is a gondok: tavaly már szódára vagy sárgafoszforra várva is főtt a fejünk... Évente 2 milliárd forint importanyagot dolgoz fel vállalatunk, és ilyen körülmények között valóságos isten csapása egy- egy szállítmány elmaradása. Hiába van a -tárolókban 10 milliókat érő szóda (ilyen tavaly év végén meg is történt), ha nincs foszfor, tri- polifoszfátot nem tudunk termelni — nem jutunk bevételhez. Jellemző, hogy 1980-ban az alapanyagok hiánya miatt különböző forrásokból 45 millió forint veszteséget „gyűjtött össze” a TVM; ez az elmúlt évi nyereségünknek majdnem egyötöde. — Próbálták-e az így szűkülő veszteségeket pótolni ? — Hogyne igyekeztünk volna. Szerencsétlenségünkre nagy rutinunk van már az efféle munkában: a kényszerszünetek idején végeztük el a nagyjavításokat, ha valahol tudtak termelni, ott fokoztuk a tempót, és a „tétlen” embereket ott dolgoztattuk. Ezek az évek óta bevált fogásaink. Az idén azonban újszerű dolgokkal is kísérleteztünk. Az év eleji hazai mosószerhiányt kihasználva folyamatos termelésbe kezdtünk mosószerüzemünkben. Az, hogy gyorsan észbekaptunk, meg is hozta eredményét, új megrendelőkkel kerültünk kapcsolatba, és másfélszeresére sikerült növelni a nyereséges terméknek a gyártását. A fogyasztók ésszerű választási lehetőségét megőrizve csökkentettük a nálunk készített mosóporok számát. A legdrágább és legkevésbé nyereséges mosószereket elhagytuk, így aztán a megmaradt gyártmányok termelésének növelésével a fajlagos költségeket is sikerült mérsékelni. — Említette, hogy évek óta komoly gondot okoz a vállalatnak a rendszertelen anyagszállítás. Kell-e hasonló nehézségekre számítaniuk az elkövetkezendő években? — Nem vagyok optimista, azt hiszem, a bőség és a „nincstelenség” váltakozó zavaróval továbbra is meg kell küzdenünk. Szerintem nem alaptalanul számítok a nyersanyagbeszerzési lehetőségek rosszabbodására sem. Néhány baráti országokban dolgozó szállító már jelezte, hogy nem tud annyi alapanyagot eladni, mint eddig. Egyre jobban rászorulunk a kemény valutáért történő drágább beszerzésekre — ez pedig új feladatok elé állítja a vállalatot. A világpiacon vásárakadálya, dollárt azonban lásnak nincs adminisztratív csak olyan termékek alapanyagára költhetünk, amelyeken elég magas áron adhatunk túl kemény valutáért. Kísért a „rém” — Már csak az a kérdés, hogy a TVM-ben van-e ilyen áru? A vállalat termelési kapacitásának 70 százaléka nem konvertálható, hogyan tudnak ilyen kö- rüjfnények között alkalmazkodni? — A kénsavgyárban valóban csak kénsáv, a műtrágyaüzemben csak műtrágya készíthető — ez igaz, a kérdés azonban ennél bonyolultabb. Mert nemcsak a gyártásnak kell alkalmazkodnia, a piackutatóknak is. Technológiánk például alkalmas óleum készítésére, mégis csak az idén sikerült először eladnunk nagyobb mennyiségben, 60 százalékos óleumot. A kezdeti siker azt jelzi, hogy van mit keresni ezzel az áruval a világpiacon, pozícióinkat azonban meg kell szilárdítani, több jövendő vevőt kell felkutatni. Az időnként „fölösleges” kénsav eladása sem lehetetlen, tavaly például már Ausztráliába is exportáltunk... A következő években ezeket a kínálkozó lehetőségeket akarjuk kihasználni, de a „rém” — az alapanyaghiány — még így is ijesztget minket. Mondhatok egy példát Tripolifoszfát üzemünk tavalyi exporttervét nem tudta teljesíteni, mert nem volt miből elkészíteni ezt a fontos mosószeranyagot. A szezrő- déskotés után 1500 tonna termék szállítását kellett lemondani. — Az elmúlt év néhány eseményéről beszélve úgy tűnt, mintha a jövő teendőit is körvonalazta volna. Amikor pedig a mosószertermelés felfuttatásáról, vagy a kénsavexport új területeiről beszélt, akkor áz jutott eszembe, hogy a TVM egy kissé talán igyekszik függetleníteni magát a tások következményeitől, megbízhatatlan anyagszállí- Ha létezik, mennyire megvalósítható ez a törekvés? Fejlesztésre, vagy részesedésre? — A törekvés létezik, és — mint jeleztem is — érdemes realitásuk elemzésével komolyan foglalkozni. Persze az igazi sikerhez nemcsak az új piacok felderítésére van szükség. A vállalaton belül is alkalmazkodni kell. A mosószertermelés növelése például (bizonyos korlátok között tudniillik, amikor elegendő tri- polifoszfátot készíthetünk) jó balansz lenne. Ma úgy látjuk, hogy érdemes bővíteni az üzemet, mert rengeteg megrendelésünk van. A várható — majdnem azt mondtam, szokásos — termelés-kiesések kedvezőtlen hatását mérsékelhetné a porfesték termelésének kedvezőbbé tétele is. Arra gondoltunk, hogy kevés pénzt a fejlesztésre költve magunk gyárthatnánk állomból krómsárga festék alapanyagát. Nem kellene kemény valutárét importálni sem... A két beruházás gyorsan, számításaink szerint maximum három év alatt megtérülne. Csakhát saját erőből képtelenek vagyunk megvalósítani őket: az idén kezdjük törleszteni a tripolifoszfát üzemre felvett hitelek évente 120 millió forintot kitevő részleteit. Üjabb bankkölcsönhöz viszont úgy látszik, hamarosan nem juthatunk hozzá. .. A példaként is említett kisebb fejlesztésekre (minden elképzelésünk megvalósítása is öt év alatt 200 millió forintba kerülne) stabilitásunk, jövőnk érdekében mégis feltétlenül szükség lenne. A vállalaton belül kell megoldást találni. Szerintem ésszerű alternatívaként kínálkozik a dolgozók év végi részesedéseként kiosztott összeg ideiglenes mérséklése. A pénz átcsoportosításával előteremthetnénk a legfontosabb beruházásokra kellő 10 milliókat. Persze nagyon nehéz dönteni. Az említett megoldás a jövedelmek néhány év múlva bekövetkező növekedésének alapjait teremtené meg. A jövendő árát azonban ma kellene megfizetni: a már természetesnek vett nyereségrészesedés elmaradása a kereseteket csökkenti. A változást nagyon nehéz az emberekkel elfogadtatni. A nyereségfelhasználás stratégiájának kérdésében még a vállalat gazdasági vezetőinek egységes álláspontját sem sikerült kialakítani. V. Szász József
