Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
XXXII. évf. 2. szám, 1981. január 4. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A jó munka terve 3. oldal Segíthet-e a gyerek a család munkájában? 4. oldal Losonczi Pál rar ■ ■ ■■ ■■ ■ rr ■ újévi köszöntője Szokásunkhoz híven hagyományosan elbúcsúztattuk az óévet, és reményteljesen köszönti ük az új esztendőt. Erőnket keményen próbára tevő esztendő van mögöttünk. Nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Mégis jó érzéssel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy népünk a nehezebb gazdasági körülmények között is becsülettel helytállt. Közös erőfeszítéseink eredménye, hogy ha szerény mértékben is, de több területen előbbre léptünk, a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőbben alakult: az elért életszínvonalunkat megvédtük, javultak az életkörülmények. A távozó esztendő nem kevés gondot és még több feladatot hagyott ránk. Megoldásukhoz világos programot adott a XII. pártkongresszus, amikor népünk óhajával egyezően megerősítette eddigi politikánkat, és kijelölte a szocializmus építésének soron levő feladatait. Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvénybe iktatta a VI. ötéves népgazdasági tervet. Az előirányzott szerényebb növekedési ütem és a magasabb minőségi követelmények előtérbe helyezése lehet csak a járható út. Teljesen világos, hogy fejlődésünk többé nem alapulhat a puszta mennyiségi növekedésen, minden területen fokozott jelentősége van a szervezettebb, jobb munkának és a minőségnek. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelnünk már az idén is. Ésszerűen, takarékosan kell bánnunk anyagi és szellemi erőforrásainkkal. Jó minőségű árura, a mainál sokkal jobb szolgáltatásra, valódi értéket teremtő alkotásra van szükség az ipari és a mezőgazdasági termelésben, a kultúrában, az igazgatásban, életünk minden területén. A munkaidőt mindenütt hasznos, céltudatos tevékenység töltse ki, okosabban, kezdeményezőbben és felelősebben kell dolgoznunk a vezetésben és a végrehajtásban egyaránt. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy eredményeinket megszilárdítsuk, a további fejlődést megalapozzuk. Nem tervezhetjük az életszínvonal jelentős emelését, de azt igen, hogy a jobb munka, az értékesebb teljesítmény nagyobb anyagig és erkölcsi megbecsüléssel járjon. Célnak nemes, feladatnak nagy, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük, és ezzel együtt lehetőségeink szerint tovább javítsuk az életkörülményeket. Ennek megfelelően tovább folytatódik a lakásépítés, a gyermekintézmények, az oktatás és az egészségügyi hálózat fejlesztése. Munkánk eredményével összhangban tovább javul életünk általános kulturáltsága és minősége. Hazánk minden becsületes polgára létbiztonságban élhet, tisztességgel végzett munkája szerint boldogulhat. A nehezebb feltételek ellenére is nagy figyelmet fordítunk a sokgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az alacsony nyugdíjból élők, a pályakezdő és családalapító fiatalok gondjainak enyhítésére. Társadalmunkban megvan a feltétele, népünkben az elhatározás és az akarat ahhoz, hogy ezt meg is valósítsuk. Kimeríthetetlen erőforrásunk népünk. szorgalma, tehetsége, összeforrottsága^a fejlődő szocialista demokrácia, az együttgondolkodás és az együttes cselekvés. Támaszkodhatunk nagy vívmányunkra: a helyes politikával, a sok küzdelemmel és munkával megteremtett szocialista nemzeti egységre. A szocialista összefogást, a népünk millióit szoros egységbe fűző szövetségi politikát féltő gonddal kell óvnunk és erősítenünk. A szocializmus építésében elért eredményeinkkel megalapoztuk tekintélyünket a világban. Ezt az erkölcsi tőkét a jövőben is arra használjuk fel, hogy hozzájáruljunk építőmunkánk nélkülözhetetlen nemzetközi feltételének biztosításához, a béke megvédéséhez. Szövetségeseinkkel: a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival vállvetve, minden haladó, békeszerető erővel ösz- szefogva azért harcolunk, hogy a béke fennmaradjon, az enyhülés folytatódjék. Küzdünk azért, hogy szűnjön meg az imperialisták által szított fegyverkezési verseny, amely nagy anyagi terheket ró a népekre, és fokozza a háborús veszélyt. Változatlanul hitet teszünk amellett, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásokon rendezzék, és a népek önmaguk döntsenek sorsuk felől. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés politikáját folytatja, kapcsolatainak bővítésére törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. Népünkben és hazánkban mindenki jó szövetségesre talál, aki a nemzetközi biztonságért, az enyhülésért és az egyenrangú kapcsolatok fejlesztéséért munkálkodik. Tudjuk, hogy amikor országépítő feladataink jó megoldásán fáradozunk, egyben a béke, a haladás egyetemes ügyét is előbbre visszük. Népünk bizakodva tekinthet előre, mert szilárd alapokra építheti a jövőt. Sorainkat még szorosabbra zárva, erőinket egyesítve fogjunk hozzá a ránk váró tennivalókhoz! Az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánok országunk valamennyi állampolgárának, egész magyar népünknek, népünk valamennyi barátjának eredményekben gazdag, boldog és békés újesztendőt. 7 Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának . tagja, az Elnöki Tanács elnöke újévi köszöntője január 1-én hangzott el a rádióban és a televízióban. Heti világhíradó {KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) OLCSÓBBAN TÖBB HÚST Új baromfitenyésztési beruházás Rákóczifalván Évente egy és negyedmillió broylercsirke Baromfi helyett sertés vagy juh is nevelhető Kedvezményesen eladják a típustervet A baromfiágazatot az V. ötéves terv második felében csökkenő hazai kereslet és meglehetősen ingadozó külpiaci értékesítési lehetőségek jellemezték. Mindezek ellen- súlyozására, a piachoz rugalmasan alkalmazkodó profilváltással teremtette meg a jövedelmezőbb baromfihús-termelés feltételeit a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz. A közös gazdaság szajóli telepén 1976-tól a broyler csirke neveléséről áttértek a zabbal hizlal? liba előállítására, amivel az öt év előtti 18 millióról 1980 végére 33 millió forintra növelték az ágazat bevételét. Ez csaknem egyharmadát jelenti a ,nagy volumenű tej- és sertés- és marhahústermelést is folytató, termelőszövetkezet 110 millió forintos állattenyésztési árbevételének. A dinamikus fejlődés és a Zagyvarékason megépült korszerű feldolgozó üzem révén időközben ismét megnövekedett a broyler csirke iránti kereslet. Ennek alapján a gazdaság célszerűnek tartja a termelési ág további fejlesztését, korszerűsítését. Ezt szolgálja fnajd egy, jelenleg előkészítés alatt álló jelentős beruházás is, amelynek megvalósításához: még az első félévben hozzákezdenek. A tervek szerint 88 és fél milliós építési és fejlesztési költséggel korszerű broylertelepet építenek a téesz rákóczifalvi 1-es kerületében.’ Saját tervezésben és kivitelezésben készül majd a hét, egyenként llOO négyzetméteres nevelőház, a takarmánytároló és minden szociális létesítmény, amelyek fűtéséhez a martfűi Növényolajgyártól vezetik a földgázt. Előreláthatóan harminchat hónapig tart az új telep építése, de a beruházást szakaszosan adják át renlelte- tésének. A terv szerint a jövő év második felében már üzembe helyeznek egy ólat, amelyből három rotációban mintegy 80'ézer broyler csirkét értékesítenek 1982 végéig. Üjabb három ólat adnak át 1983-ban, és 250 ezer broylert értékesít az új telepről a Rákóczi Tsz. Bár a földgáz elvezetésének és a fűtőrendszer kialakításának 11 milliós költsége alaposan megdrágítja a beruházást, a jelenlegi áron számolva feleannyi energiaköltséggel állítanak majd elő egy-egy kilogramm csirkehúst mint a gazdaság olajtüzeléssel fűtött szajőli baromfitelepén. Összevetve a gazdaságossági tényezőket, évente mintegy 8,5 százalékos árbevételarányos nyereség mellett 4,8 évre kalkulálták a szövetkezeti szakemberek a 88,a milliós beruházás nettó devizahozamból való megtérülését. Több, népgazdaságilag is fontos, meggondolásból valósít meg ilyen nagymértékű fejlesztést baromfi- ágazatában a rákóczifalvi téesz az új nép- gazdasági terv a lakossági ellátás jó színvonalának fenntartása mellett — a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek gazdaságos kivitelének bővítését szorgalmazza. A megye feldol(Folytatás a 3. oldaton) 40 ezer gyerek nyaralhat csoportokban Valamelyest bővülnék 1981- ben a szervezett üdülési lehetőségek. A szakszervezeti,' vállalati és intézményi üdültetésben 1 millió 200 ezren részesülhetnék, ebből a szákszervezeti keretszám 388 ezer. A SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának tájékoztatása szerint három kategóriába sorolták a szakszervezeti üdülőket: eszerint a napi térítési díj 60, 45, illetve 34 forint. A szülőkkel együtt üdülő gyerekekért 28 forintot kell fizetni. Az üdülőszanatóriumok beutaltjai egységesen 476 forint térítést fizetnék a beutalás! időszakra. Változatlanul figyelmet fordítanak a kisgyermekes családok üdültetésére; ilyen lehetőség Balatonbogláron, Leányfalun; Mátraházán és Sopronban kínálkozik. A csoportos gyermeküdültetésben 40 ezer gyermek részesülhet. Tervezi e KEVITERV Vízhálózat a községeknek, öntözőrendszerek Nagyobb figyelem a környezetvédelemnek A KEVITERV első dolgozói a környező megyék víz- gazdálkodó vállalatainak beruházásokkal, műszaki fejlesztésekkel, tervezéssel foglalkozó szakemberedből kerültek ki. A kezdeti évekhez képest mára jelentősen megváltozott a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat arculata, hiszen éppen a személyi feltételek miatt akkor árvízzel és belvízzel ösz- szefüggő tervezői munkát végeztek elsősorban, s a kapacitás 15 százalékát kötötte le csupán az ivóvíz-ellátáshoz kötődő megrendelések mennyisége Ma ez az arány szinte megfordult. A beruházási igényekhez — hol a sok feladathoz, hol a kevés építkezéshez — alkalmazkodott a vállalat, ami abból is 'kiderül, hogy sokrétűbbé vált a tevékenysége. Megalakulásának első évében, 1971-ben. 230 dolgozót foglalkoztatott a KEVITERV, és termelése — tervezési produktuma — elérte a 23 millió forintos értéket. Ma több mint négyszázan dolgoznak itt, és az említett termelési mutató meghaladja az idén a 76 millió forintot. A KEVITERV szakemberei jónéhány kisebb és nagyobb létesítmény tervein dolgoztak. Részt vettek például^ a Nagykunsági Önitözőcsatoma tervezésében, de mynkájuk volt a tiszaluci, taktaharká- nyi öntözőrendszer kidolgozása — amelyet most adtak át. A igalagi és a ricsei regionális vízmű összesen tizenkét község vízellátását oldja meg. Ezeknek a dokumentumai is itt készültek. A szegedi Északi Vízmű, amely 25 ezer köbméter vizet ad a városnak naponta — összehasonlításul a szolnoki: mintegy 40 ezret — is az itt dolgozó tervezők elképzelései alapján készült el. Már szállítottak a tervekből a létesítmény kivitelezéséhez, ez a munka azonban tart még 1981-ben is. A KEVITERV készítette Mezőtúr és Kisújszállás csatornázási, szennyvízelvezetési terveit, s ugyancsak a vállalat tesz eleget Tiszaföldvár és Karcag hasonló megrendeléseinek is. Említettük a módosuló „profilt”. Terveztek szennyvíztisztítót a Nagykőrösi Konzervgyárnak, az általuk kidolgozott dokumentációk alapján ugyanilyen létesítményt most építenek Debrecenben, a húsipari vállalatnál, s hasonló jellegű feladaton dolgoznak a KEVITERV- nél, ennek megrendelője a székesfehérvári húsüzem. S ha már az épülő létesítményekről szóltunk, nem hagyható ki a felsorolásból a miskolci Lenin Kohászati Művek beruházása sem. A KOGÉPTERV alvállalkozójaként szennyvízelvezető tisztítórendszert terveztek ide a konverteres acélmű építéséhez, a rekonstrukcióhoz. Most a beruházások csökkenésével újból módosítják a vállalati arculatot. Már kiderült, kevesebb a mezőgazda- sági üzemek megrendelése, telhát nagyobb teret kapnak az ivóvízellátással, a szennyvíztisztítással összefüggő munkák. A Vízépítőipari Tröszt vállalatának tervezői még fokozottabb figyelmet szentelnek a környezetvédelmi munkáknak: H. J. Pillanatképek karcagi üzemekből A karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tavalyi éves terve mintegy 28 millió forint volt. Exportra és belföldre különböző hímzett blúzokat, népművészeti térítőkét készítettek. Képünk a vasalóban készült A Szerszámgépipari Művek karcagi gépgyárában tavaly 180 darab TMP szerszámköszörűt gyártottak. Ezt a terméket az esztergomi SZIM marógépgyárába szállítják
