Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
1981. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új lakásügyi jogszabályokról Mindenki anyagi erejéhez mérten A közelmúltban kerültek nyilvánosságra a módosított lakásügyi rendelkezések. A tíz esztendeje érvényben lévő szabályoknak szinte alig van olyan csoportja, amely változatlan maradt. Az új előírások megváltoztatták a lakások elosztásának rendjét, a lakásbérlet, a lakás- építési hozzájárulás szabályait, a lakáshasználatbavé- teli díj összegét! az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit, az építési és üdülőtelek ellátásának, a szervezett akcióban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban lévő lakások forgalmazásának eddigi rendjét Sorozatunk az új szabályoknak egy csoportját ismerteti. Azokról a tanácsi, államigazgatási hatáskörbe tartozó módosító rendelkezésekről lesz szó elsősorban, amelyek a lakásigénylés, a lakáselosztás rendjét, a különböző lakáskategóriákra való jogosultságot, valamint a tanácsi bérlakásokat érintik. Mi indokolta, hogy viszonylag rövid idő, egy évtized után módosították a „lakástörvényt”? Mi a lényege az új szabályozásnak, és melyek a legfontosabb köz- érdeklődésre leginkább, számot tartó új paragrafusok? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a két szakembertől, Papp Sándorné dr.-tól, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjétől és dr. Driesz Lajos osztályvezetőhelyettestől. Cél: az igazságos elosztás A változtatás indoka. — Elöljáróban azzal kell kezdenem, — mondta Papp Sándorné dr. —, hogy az alapelv változatlan maradt. A tíz esztendővel ezelőtt megalkotott jogszabályok is az igazságos lakáselosztást voltak hivatva elősegíteni. Az akkor megfogalmazott célok ma is érvényesek: a lakásszerzés pénzügyi feltételeit az igénylők szociális körülményeihez, anyagi lehetőségeihez mérten kell megállapítani. Azoknak a családoknak kell a lakáshoz jutás feltételeit megkönnyíteni, az anyagi terheit mérsékelni, amelyeknek jövedelrfíi, vagyoni helyzete indokolttá teszi. Tulajdonképpen ennek érdekében módosult, tökéletesedett a rés detszabályo- zás. Az új rendelkezések lehetővé teszik és eszközül szolgálnak ahhoz, hogy a gyakorlatban megvalósulhasson az az elv, hogy lakásgondjai megoldásához ki-ki anyagi erejéhez mérten járuljon Határidő: — Lakásigény'és. Rendjét az új szabályok szigorúbbá tették. Hogyan? — Előírták a rendszeres és egységes felülvizsgálatát, amelyre eddig a tanácsoknak nem volt törvényszentesítette joguk. Ezért tiszta képük sem volt arról valójában mennyi is nyilvántartásukban az „élő” és a „holt” lakáskérvény. A névjegyzék elkészítése előtt — amikor a lakásügyi társadalmi bizottság tagjai felkeresték az igénylőket — derült ki sokszor, hogy olyan családok is szerepelnek a listán, akik már valamilyen módon lahozzá Mindennek az az objektív tény az alapja, hogy bár rengeteg új lakás épült az országban, a jogos lakásigénylők száma nem csökkent. Szolnok megyében is változatlanul tízezer felett van, csak a megyeszékhelyen mintegy hétezer igénylőt tartanak számon már évek óta. Köztudott, hogy az elkövetkezendő években valamelyest mérséklődni fog a lakásépítés tempója. Az állami beruházásból finanszírozott lakásoké mindenképpen. Ami van és ami épül, azzal kell okosabban, ésszerűbben gazdálkodni. Hozzátartozik a racionálisabb lakásgazdálkodáshoz az is, hogy több gondot, energiát és pénzt kell fordítani a régi lakásállomány megóvására, karbantartására, felújítására. A módosított jogszabályok célja, hogy a leginkább rászorulók jussanak lakáshoz, hogy a rendelkezésre álló lakáskeretből minél többet kapjanak meg a névjegyzékre kerülő igénylők. május 31. káshoz jutottak. Az új szabályozás szerint meg kell újítani a lakásigénylési kérelmeket Most mindenkinek, aki az igénylését 1980. december 31-ig benyújtotta és még nem került névjegyzékre. A megújítás határideje 1981. május 31. — Fontos tudni, — hangsúlyozta dr. Driesz Lajos, — hogy a május 31. jogvesztő határidő. Aki addig nem újítja meg lakásigényét, törlik az igénylők közül. — Hogyan szereznek tudomást róla az érintettek? Értesítik őket? — Személyre szólóan nem. 'Kérni fogjuk a sajtó és a rádió segítségét, ezenkívül pedig minden településen a kialakult, helyben szokásos módon tájékoztatják a lakásügyi hatóságok* a lakosságot. — Milyen formában kell az igénylést megújítani? — Űj lakásigénylési lap kitöltésével. — A régi lapokat kivonják a forgalomból. Mikor készülnek el az újak, és ezek miben különböznek a régitől? 1— Még dolgozunk rajta. Más szempontok szerint ösz- szeállított és valószínű jóval több kérdésre kell válaszolniuk az igénylőknek, mint eddig. Részletesebb információ alapján differenciáltabban, igazságosabban lehet értékelni és dönteni. Márciusra készülnek el az igénylőlapok, amelyekhez a tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban, a nagyüzemekben és Szolnokon az Ingatlankezelő Vállalatnál is hozzá lehet jutni. Ötévenként újból — Csak erre az idei egy alkalomra szól az igénymegújítási kötelezettség? — Nem. Ezentúl mindazoknak ötévenként meg kell újítaniuk a lakáskérelmüket, akik fél évtized alatt nem jutottak lakáshoz. Az igénylés benyújtásának időpontjától kell az öt esztendőnek eltelni. — És az, aki megváltozott életkörülményei miatt új lakhelyre költözött, és ott sincs lakása, de régi lakóhelyén már több éves volt a lakásigénylése, az új lakóhelyén kezdheti élőről az egészet? — Nem. Például ha valaki 1977-ben Szolnokon nyújtotta be a lakásigénylését, és mondjuk Szegedre költözött, ahol nincs lakása, Szolnokon kell megújítani az igénylését azzal a kéréssel, hogy továbbítsák az új lakhelye szerint illetékes lakásügyi hatósághoz.'Az igénylés idejét Szegeden is 1977-től számítják. Mindenképpen a kérelmező érdeke, hogy eleget tegyen a jogszabályban előírt kötelezettségének, sőt, azt tanácsolom minden lakásigénylőnek, hogy a megújított igénylése után is, ha körülményeiben bármiféle változás történt, ami a la- kásjogososultságát vagy igényét érinti, saját érdekében minél előbb tájékoztassa erről a lakásügyi hatóságot. Következik: Igénylés és jogosultság. Kovács Katalin Eredményes kongresszusi munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról) árumozgatásra — fordított munkaidőt, a takarmánykészítésnél a gyártásközi anyagveszteségeket. A csarnoktárolók és színek tetőzetének kicserélésével, fényáteresztő műanyag hullámlemezre, a szárítóberendezések és a malmok ésszerűbb üzemeltetésével, csaknem 800 ezer forint értékű villamos- energia-költséget takarítottak meg. A felajánlott 7,2 millió helyett végülis 9,5 millió forint hasznot hozott 1980-ban a brigádok kongresszusi versenyvállalásainak túlteljesítése. A vezetőség és a munkásküldöttek megvitatták a vállalat idei tennivalóit is. A körzeti üzemek résztervei alapján elkészített vállalati terv szerint 1981-ben 500 ezer tonna termény felvásárlása a cél. Már befejeződtek a szerződéskötések a kenyérgabonára, a megyében gazdálkodó 58 termelőszövetkezettel és nyolc állami gazdasággal kötöttek felvásárlásra megállapodást. A mezőgazdasági üzemek által gabonaforgalmi értékesítésre eddig felajánlott kukorica mennyisége viszont közel sem fedezi a vállalat ’81-re tervezett takarmány előállításának alapanyag-szükségletét. Nem mindegy pedig, hogy mennyi kukoricát kell beszerezni és szállítani, a megyén kívüli, nagy távolságokra eső gazdaságokból a keveréktakarmányok gyártásához, amelyek mennyiségét — a kistermelői igényekhez igazodva — lényegesen növelni kívánja az idén a GMV. Százharminckétezer tonna búza őrlését tervezik az idén a vállalat malmaiban, a lisztet a Szolnok megyei, budapesti és miskolci sütőipari vállalatoknál, valamint a gyermelyi tésztagyárnál értékesítik. Az elmúlt év végén, a korszerűbb táplálkozást segítő termékbővítésre kidolgozott lisztféléfcet is igény szerint gyártja az idén a GMV. Rizslisztből például 150 tonnát, szójalisztből 210 tonnát, borsólisztből 100 tonnát szállítanak a kiskereskedelemnek, valamint sütőipari, vendéglátóipari és édesipari feldolgozásra. A megnövekedett feladatokat ' a tavalyihoz hasonló létszámmal, a termelési feltételek javításával igyekszik megoldani a vállalat. Az utóbbit szolgálják az 1981- ben kezdődő, mintegy 75 millió forint értékű beruházások és korszerűsítések is. Már az idei felvásárlási szezont megelőzően felújítják a mezőtúri, gzt követően a tiszafüredi malmot. Tö- rökszentmiklóson egv ötezer tonna kapacitású csarnoktároló, Kunhegyesen pedig egy hatezer tonnás fémsiló építésének megkezdése szerepel a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat idei terveiben. T. F. Több mint negyven asszonynak, lánynak biztosítanak téli foglalkoztatást a zagyvarékasi Béke Tsz-ben a dohány leszedésével és bálázásával. Még mintegy 250 mázsa dohány vár elszállításra a szolnoki fermentálóban. Képünkön: A felfűzött dohányt leszedik a zsinórokról — nzs — ÖT ÉVRE SZÓLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A jászsági költségvetési üzemek segítsége Jászberénynek Kedvező tapasztalatok Tél az állattelepeken Jól tűri a telet az állatállomány, a színvonalas takarmányozással, a téli hónapokra biztosított eleséggel a gazdaságokban jól tartják az állatokat. Az évek óta egyenletesen javuló takarmányozás hozzásegít a nyárias teljesítmények, hozamok eléréséhez, — ezt tanúsítják az éveleji felmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takarmányozás javítására hozott központi és az azokat követő helyi, iizefni intézkedések. Az egy kilogramm hús előállítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — felhasznált abrak egy év alatt 4-ről 3,8 kilóra csökkent. Hatékonyabban használják fel a fehérjetakarmányokat is az állattelepeken; a drága import-takarmányokból, a növekvő állatállomány nevelésére, tartására százezer tonnával kevesebb is elegendő volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme, hozzájárult a növényolajipar is, amely értékes olajpogácsát ad minden korábbinál nagyobb mennyiségben az állattartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok szerint hatról 4,7 kilóra mérséklődött az egy kilónyi vágómarha „gyártásához” szükséges abrakmennyiség. A pontos, minden részletre kiterjedő, aláírásokkal is szentesített megállapodás még nem jött létre. Mégis biztos, hogy a jászberényi járásban a tanácsi költség- vetési üzemek idei szabadkapacitásukat nem más megyéknek, hanem Jászberény városnak ajánlják fel. Ez derült ki azon a megbeszélésen, amelyen a városi tanács, a járási hivatal vezető szakemberei és a költségvetési üzemek vezetői vettek részt. A költségvetési üzemek gazdálkodásában meghatározó szerepe van annak, hogy a helyi tanácsok mennyi munkát tudnak biztosítani számukra. Gyakori, hogy a szűkös fejlesztési alap miatt kevés megbízást - kapnak helyben, ezért kapacitásuk jobb kihasználása érdekében kénytelenek távoli településeken, nem egyszer más megyékben vállalni munkát. A megbeszélésen a tanács ismertette, hogy a városban milyen új építkezések vagy felújítások várnak kivitelezőre. Kiderült, hogy több olyan intézmény szorul felújításra, korszerűsítésre vagy bővítésre, amely járási feladatokat is ellát. A Lehel vezér Gimnázium munkáját például évek óta nehezíti a tanterem, a tornaterem, a szertár hiánya. Még nincs hivatalos megállapodás, de a megbeszélésen már elhangzott, hogy a jászárokszállásd, a jászkiséri és a jászfényszarui költség- vetési üzem elvállalja a gimnázium bővítésének, felújításának kiviteli munkáját. A 13 millió forint költségű, három évre szóló fejlesztés megvalósításának egyik reális feltétele tehát már adott. A tanácsi üzemek öt évre szóló együttműködési tervet készítenek. Megállapodnak abban, hogy a rendelkezésükre álló speciális gépek jobb kihasználása érdekében kölcsön adják egymásnak a földmunkát végző, az árkot ásó vagy az átjelzéseket festő gépeket. A későbbi fejlesztések megvalósításához á tervidőszak utolsó éveiben csatlakozik a három üzemhez a jászapáti Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme. Azért később, mert az üzem a következő két évre a jászapáti nyolc tantermes általános iskola építésére kapott megbízást. — illés — Harminchét éve a kaptafánál Bizonyára mindenkiben él egy kép, amely azonnal „beugrik”, ha azt hallja: cipész. Bennem hajlott hátú, kicsiny sovány ember jelenik meg a szó hallatán, orrá hegyére biggyesztett okuláréval, amely alól keskenyre húzott szemmel, für- készőn tekint a világra. Tóth Béla tiszafüredi cipész kisiparos egyáltalában nem hasonlít erre a képre. Ha nem a hozzátartozó környezetben, a suszterájban találkozom vele, inkább nézném joviális hivatalnoknak. Pedig már 1943-ban, a hat elemi elvégzése után eljegyezte magát a kaptafával. „Tízen voltunk testvérek, a Hajdú megyei Egyeken éltünk. Sok választási lehetősége nem volt azokban az években a hozzám hasonló parasztgyerekeknek: vagy vállalják, hogy mint az apjuk, nagyapjuk túrják a földet, vagy elszegődnek iparosnak. Én ez utóbbit választottam, és pintér László cipészmesternél jelentkeztem inasnak.” Nem először beszél az életéről Tóth r la, ez meglátszik kerek fogalmazásából. Lázasan jegyzetelek, bár hamarosan kiderül, alig különbözik az ifjúkora a vele azonos sorsú fiatalemberekétől: alighogy segéd lett, elvitték katonának, a leszerelés után munkát és letelepedési lehetőséget keresett. Mindkét utóbbit megtalálta Tiszafüreden. A helyi ktsz-nél kapott állást, ott dolgozott 1951-től ’61-ig, amikor úgy döntött, önállósítja magát. Iparengedélyt váltott, két év múlva megszerezte a mesterlevelet. Az egyszemélyes műhelyben andalítóan dünnyög az olajkályha, a levegőben a bőr és a csiriz jellegzetes szaga terjeng, mindez keveredik a mester zsongító baritonjával. .. A falon díszes és kevésbé díszes oklevelek sorakoznak. Tóth Béla észreveszi, hogy azokat böngészem, kissé zavarba jön, mert nem tud kitérni a „dicsekvés” elől: — öt esztendeje kaptam meg a Minőségi munkáért kitüntetést, 1969-ben a lakosság szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért járó oklevelet, egy évre rá a Szakma kiváló kisiparosa lettem, 1979-ben pedig a könnyűipari miniszter aláírásával ellátott Kiváló szervezeti munkáért oklevél került a falra. — Ritka szép sorozat, de a megrendelők nem osztogatnak kitüntetéseket, ha elégedettek a kiváló kisiparossal — vetem közbe. — Látja, van munkám bőven, ezek szerint nem panaszkodnak rám a kuncsaftok. Törzsvendégeim vannak a pedagógusoktól a fuvarosokig. Visszajárnak, mert nekem minden lábbeli egyforma, mindent igyekszem gyorsan és hibátlanul megjavítani. És a határidőt, amit megígértem, szigorúan tartom, ide nem jön feleslegesen senki a cipőjéért. Emellett is jut időm egyéb munkákra, vállalok gumi vulkani- zálást, bőrkabátjavítást, sőt a múltkorában én varrtam a művelődési központ színpadi függönyét is, mert Füreden nem akadt szabó, aki elvállalja. A munka mellett csaknem húsz esztendeje tagja vagyok a KIOSZ helyi vezetőségének. Ha szükség van rám, még évekig az is maradok. — bendó —
