Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új lakásügyi jogszabályokról Mindenki anyagi erejéhez mérten A közelmúltban kerültek nyilvánosságra a módosított lakásügyi rendelkezések. A tíz esztendeje érvényben lé­vő szabályoknak szinte alig van olyan csoportja, amely változatlan maradt. Az új előírások megváltoztatták a lakások elosztásának rend­jét, a lakásbérlet, a lakás- építési hozzájárulás szabá­lyait, a lakáshasználatbavé- teli díj összegét! az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit, az építési és üdü­lőtelek ellátásának, a szerve­zett akcióban épült vagy vá­sárolt személyi tulajdonban lévő lakások forgalmazásá­nak eddigi rendjét Soroza­tunk az új szabályoknak egy csoportját ismerteti. Azokról a tanácsi, államigazgatási hatáskörbe tartozó módosító rendelkezésekről lesz szó el­sősorban, amelyek a lakás­igénylés, a lakáselosztás rendjét, a különböző lakás­kategóriákra való jogosult­ságot, valamint a tanácsi bérlakásokat érintik. Mi indokolta, hogy vi­szonylag rövid idő, egy év­tized után módosították a „lakástörvényt”? Mi a lénye­ge az új szabályozásnak, és melyek a legfontosabb köz- érdeklődésre leginkább, szá­mot tartó új paragrafusok? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a két szakembertől, Papp Sándorné dr.-tól, a me­gyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjétől és dr. Driesz Lajos osztályvezető­helyettestől. Cél: az igazságos elosztás A változtatás indoka. — Elöljáróban azzal kell kezdenem, — mondta Papp Sándorné dr. —, hogy az alapelv változatlan maradt. A tíz esztendővel ezelőtt megalkotott jogszabályok is az igazságos lakáselosztást voltak hivatva elősegíteni. Az akkor megfogalmazott célok ma is érvényesek: a lakásszerzés pénzügyi felté­teleit az igénylők szociális körülményeihez, anyagi lehe­tőségeihez mérten kell meg­állapítani. Azoknak a csa­ládoknak kell a lakáshoz ju­tás feltételeit megkönnyíteni, az anyagi terheit mérsékel­ni, amelyeknek jövedelrfíi, vagyoni helyzete indokolttá teszi. Tulajdonképpen ennek érdekében módosult, tökéle­tesedett a rés detszabályo- zás. Az új rendelkezések lehe­tővé teszik és eszközül szol­gálnak ahhoz, hogy a gya­korlatban megvalósulhasson az az elv, hogy lakásgondjai megoldásához ki-ki anyagi erejéhez mérten járuljon Határidő: — Lakásigény'és. Rendjét az új szabályok szigorúbbá tették. Hogyan? — Előírták a rendszeres és egységes felülvizsgálatát, amelyre eddig a tanácsoknak nem volt törvényszentesítet­te joguk. Ezért tiszta képük sem volt arról valójában mennyi is nyilvántartásuk­ban az „élő” és a „holt” la­káskérvény. A névjegyzék elkészítése előtt — amikor a lakásügyi társadalmi bizott­ság tagjai felkeresték az igénylőket — derült ki sok­szor, hogy olyan családok is szerepelnek a listán, akik már valamilyen módon la­hozzá Mindennek az az ob­jektív tény az alapja, hogy bár rengeteg új lakás épült az országban, a jogos lakás­igénylők száma nem csök­kent. Szolnok megyében is változatlanul tízezer felett van, csak a megyeszékhelyen mintegy hétezer igénylőt tar­tanak számon már évek óta. Köztudott, hogy az elkövet­kezendő években valamelyest mérséklődni fog a lakásépí­tés tempója. Az állami beru­házásból finanszírozott laká­soké mindenképpen. Ami van és ami épül, azzal kell okosabban, ésszerűbben gaz­dálkodni. Hozzátartozik a racionálisabb lakásgazdálko­dáshoz az is, hogy több gon­dot, energiát és pénzt kell fordítani a régi lakásállo­mány megóvására, karban­tartására, felújítására. A módosított jogszabályok cél­ja, hogy a leginkább rászo­rulók jussanak lakáshoz, hogy a rendelkezésre álló la­káskeretből minél többet kapjanak meg a névjegyzék­re kerülő igénylők. május 31. káshoz jutottak. Az új sza­bályozás szerint meg kell újítani a lakásigénylési ké­relmeket Most mindenkinek, aki az igénylését 1980. de­cember 31-ig benyújtotta és még nem került névjegyzék­re. A megújítás határideje 1981. május 31. — Fontos tudni, — hang­súlyozta dr. Driesz Lajos, — hogy a május 31. jogvesztő határidő. Aki addig nem újítja meg lakásigényét, tör­lik az igénylők közül. — Hogyan szereznek tudo­mást róla az érintettek? Ér­tesítik őket? — Személyre szólóan nem. 'Kérni fogjuk a sajtó és a rádió segítségét, ezenkívül pedig minden településen a kialakult, helyben szokásos módon tájékoztatják a la­kásügyi hatóságok* a lakos­ságot. — Milyen formában kell az igénylést megújítani? — Űj lakásigénylési lap kitöltésével. — A régi lapokat kivonják a forgalomból. Mikor készül­nek el az újak, és ezek mi­ben különböznek a régitől? 1— Még dolgozunk rajta. Más szempontok szerint ösz- szeállított és valószínű jóval több kérdésre kell válaszol­niuk az igénylőknek, mint eddig. Részletesebb informá­ció alapján differenciáltab­ban, igazságosabban lehet értékelni és dönteni. Már­ciusra készülnek el az igény­lőlapok, amelyekhez a taná­csok ügyfélszolgálati irodái­ban, a nagyüzemekben és Szolnokon az Ingatlankezelő Vállalatnál is hozzá lehet jutni. Ötévenként újból — Csak erre az idei egy alkalomra szól az igénymeg­újítási kötelezettség? — Nem. Ezentúl mind­azoknak ötévenként meg kell újítaniuk a lakáskérel­müket, akik fél évtized alatt nem jutottak lakáshoz. Az igénylés benyújtásának idő­pontjától kell az öt eszten­dőnek eltelni. — És az, aki megváltozott életkörülményei miatt új lakhelyre költözött, és ott sincs lakása, de régi lakóhe­lyén már több éves volt a lakásigénylése, az új lakóhe­lyén kezdheti élőről az egé­szet? — Nem. Például ha vala­ki 1977-ben Szolnokon nyúj­totta be a lakásigénylését, és mondjuk Szegedre költö­zött, ahol nincs lakása, Szol­nokon kell megújítani az igénylését azzal a kéréssel, hogy továbbítsák az új lak­helye szerint illetékes lakás­ügyi hatósághoz.'Az igénylés idejét Szegeden is 1977-től számítják. Mindenképpen a kérelmező érdeke, hogy ele­get tegyen a jogszabályban előírt kötelezettségének, sőt, azt tanácsolom minden la­kásigénylőnek, hogy a meg­újított igénylése után is, ha körülményeiben bármiféle változás történt, ami a la- kásjogososultságát vagy igé­nyét érinti, saját érdekében minél előbb tájékoztassa er­ről a lakásügyi hatóságot. Következik: Igénylés és jo­gosultság. Kovács Katalin Eredményes kongresszusi munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról) árumozgatásra — fordított munkaidőt, a takarmányké­szítésnél a gyártásközi anyagveszteségeket. A csar­noktárolók és színek tetőze­tének kicserélésével, fényát­eresztő műanyag hullámle­mezre, a szárítóberendezé­sek és a malmok ésszerűbb üzemeltetésével, csaknem 800 ezer forint értékű villamos- energia-költséget takarítot­tak meg. A felajánlott 7,2 millió helyett végülis 9,5 mil­lió forint hasznot hozott 1980-ban a brigádok kong­resszusi versenyvállalásai­nak túlteljesítése. A vezetőség és a munkás­küldöttek megvitatták a vál­lalat idei tennivalóit is. A körzeti üzemek résztervei alapján elkészített vállalati terv szerint 1981-ben 500 ezer tonna termény felvá­sárlása a cél. Már befejeződ­tek a szerződéskötések a ke­nyérgabonára, a megyében gazdálkodó 58 termelőszövet­kezettel és nyolc állami gaz­dasággal kötöttek felvásár­lásra megállapodást. A me­zőgazdasági üzemek által ga­bonaforgalmi értékesítésre eddig felajánlott kukorica mennyisége viszont közel sem fedezi a vállalat ’81-re tervezett takarmány előállí­tásának alapanyag-szükség­letét. Nem mindegy pedig, hogy mennyi kukoricát kell beszerezni és szállítani, a megyén kívüli, nagy távol­ságokra eső gazdaságokból a keveréktakarmányok gyártá­sához, amelyek mennyiségét — a kistermelői igényekhez igazodva — lényegesen nö­velni kívánja az idén a GMV. Százharminckétezer tonna búza őrlését tervezik az idén a vállalat malmaiban, a lisztet a Szolnok megyei, budapesti és miskolci sütő­ipari vállalatoknál, valamint a gyermelyi tésztagyárnál értékesítik. Az elmúlt év végén, a korszerűbb táplál­kozást segítő termékbővítés­re kidolgozott lisztféléfcet is igény szerint gyártja az idén a GMV. Rizslisztből például 150 tonnát, szójalisztből 210 tonnát, borsólisztből 100 ton­nát szállítanak a kiskereske­delemnek, valamint sütő­ipari, vendéglátóipari és édesipari feldolgozásra. A megnövekedett felada­tokat ' a tavalyihoz hasonló létszámmal, a termelési fel­tételek javításával igyekszik megoldani a vállalat. Az utóbbit szolgálják az 1981- ben kezdődő, mintegy 75 millió forint értékű beru­házások és korszerűsítések is. Már az idei felvásárlási szezont megelőzően felújít­ják a mezőtúri, gzt követő­en a tiszafüredi malmot. Tö- rökszentmiklóson egv ötezer tonna kapacitású csarnoktá­roló, Kunhegyesen pedig egy hatezer tonnás fémsiló épí­tésének megkezdése szerepel a Szolnok megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat idei terveiben. T. F. Több mint negyven asszonynak, lánynak biztosítanak téli foglalkoztatást a zagyvarékasi Béke Tsz-ben a dohány leszedésével és bálázásával. Még mintegy 250 mázsa dohány vár elszállításra a szolnoki fermentálóban. Képünkön: A felfűzött dohányt leszedik a zsinó­rokról — nzs — ÖT ÉVRE SZÓLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A jászsági költségvetési üzemek segítsége Jászberénynek Kedvező tapasztalatok Tél az állattelepeken Jól tűri a telet az állatál­lomány, a színvonalas takar­mányozással, a téli hónapok­ra biztosított eleséggel a gaz­daságokban jól tartják az ál­latokat. Az évek óta egyen­letesen javuló takarmányo­zás hozzásegít a nyárias tel­jesítmények, hozamok eléré­séhez, — ezt tanúsítják az éveleji felmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takar­mányozás javítására hozott központi és az azokat követő helyi, iizefni intézkedések. Az egy kilogramm hús elő­állítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — felhasznált abrak egy év alatt 4-ről 3,8 kilóra csök­kent. Hatékonyabban hasz­nálják fel a fehérjetakarmá­nyokat is az állattelepeken; a drága import-takarmá­nyokból, a növekvő állatál­lomány nevelésére, tartására százezer tonnával kevesebb is elegendő volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme, hozzájárult a növényolajipar is, amely értékes olajpogá­csát ad minden korábbinál nagyobb mennyiségben az állattartóknak.) Az ered­mény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok sze­rint hatról 4,7 kilóra mérsék­lődött az egy kilónyi vágó­marha „gyártásához” szüksé­ges abrakmennyiség. A pontos, minden részlet­re kiterjedő, aláírásokkal is szentesített megállapodás még nem jött létre. Mégis biztos, hogy a jászberényi járásban a tanácsi költség- vetési üzemek idei szabad­kapacitásukat nem más me­gyéknek, hanem Jászberény városnak ajánlják fel. Ez de­rült ki azon a megbeszélé­sen, amelyen a városi tanács, a járási hivatal vezető szak­emberei és a költségvetési üzemek vezetői vettek részt. A költségvetési üzemek gazdálkodásában meghatáro­zó szerepe van annak, hogy a helyi tanácsok mennyi munkát tudnak biztosítani számukra. Gyakori, hogy a szűkös fejlesztési alap miatt kevés megbízást - kapnak helyben, ezért kapacitásuk jobb kihasználása érdeké­ben kénytelenek távoli tele­püléseken, nem egyszer más megyékben vállalni munkát. A megbeszélésen a tanács ismertette, hogy a városban milyen új építkezések vagy felújítások várnak kivitele­zőre. Kiderült, hogy több olyan intézmény szorul fel­újításra, korszerűsítésre vagy bővítésre, amely járá­si feladatokat is ellát. A Le­hel vezér Gimnázium mun­káját például évek óta nehe­zíti a tanterem, a tornate­rem, a szertár hiánya. Még nincs hivatalos meg­állapodás, de a megbeszélé­sen már elhangzott, hogy a jászárokszállásd, a jászkiséri és a jászfényszarui költség- vetési üzem elvállalja a gimnázium bővítésének, fel­újításának kiviteli munká­ját. A 13 millió forint költsé­gű, három évre szóló fejlesz­tés megvalósításának egyik reális feltétele tehát már adott. A tanácsi üzemek öt évre szóló együttműködési tervet készítenek. Megállapodnak abban, hogy a rendelkezé­sükre álló speciális gépek jobb kihasználása érdekében kölcsön adják egymásnak a földmunkát végző, az árkot ásó vagy az átjelzéseket fes­tő gépeket. A későbbi fejlesztések megvalósításához á tervidő­szak utolsó éveiben csatla­kozik a három üzemhez a jászapáti Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme. Azért később, mert az üzem a következő két évre a jász­apáti nyolc tantermes álta­lános iskola építésére kapott megbízást. — illés — Harminchét éve a kaptafánál Bizonyára mindenkiben él egy kép, amely azonnal „beugrik”, ha azt hallja: cipész. Bennem hajlott hátú, kicsiny so­vány ember jelenik meg a szó hallatán, orrá hegyére biggyesztett okuláréval, amely alól keskenyre húzott szemmel, für- készőn tekint a világra. Tóth Béla tiszafüredi cipész kisiparos egyáltalában nem hasonlít erre a képre. Ha nem a hozzátartozó környezetben, a suszterájban találkozom vele, inkább néz­ném joviális hivatalnoknak. Pedig már 1943-ban, a hat elemi elvég­zése után eljegyezte magát a kaptafával. „Tízen voltunk testvérek, a Hajdú me­gyei Egyeken éltünk. Sok választási lehe­tősége nem volt azokban az években a hozzám hasonló parasztgyerekeknek: vagy vállalják, hogy mint az apjuk, nagyapjuk túrják a földet, vagy elszegődnek iparos­nak. Én ez utóbbit választottam, és pintér László cipészmesternél jelentkeztem inas­nak.” Nem először beszél az életéről Tóth r la, ez meglátszik kerek fogalmazásából. Lázasan jegyzetelek, bár hamarosan kide­rül, alig különbözik az ifjúkora a vele azonos sorsú fiatalemberekétől: alighogy segéd lett, elvitték katonának, a leszerelés után munkát és letelepedési lehetőséget keresett. Mindkét utóbbit megtalálta Ti­szafüreden. A helyi ktsz-nél kapott állást, ott dolgozott 1951-től ’61-ig, amikor úgy döntött, önállósítja magát. Iparengedélyt váltott, két év múlva megszerezte a mes­terlevelet. Az egyszemélyes műhelyben andalítóan dünnyög az olajkályha, a levegőben a bőr és a csiriz jellegzetes szaga terjeng, mind­ez keveredik a mester zsongító bariton­jával. .. A falon díszes és kevésbé díszes okle­velek sorakoznak. Tóth Béla észreveszi, hogy azokat böngészem, kissé zavarba jön, mert nem tud kitérni a „dicsekvés” elől: — öt esztendeje kaptam meg a Minőségi munkáért kitüntetést, 1969-ben a lakosság szolgálatában végzett kiemelkedő munká­ért járó oklevelet, egy évre rá a Szakma kiváló kisiparosa lettem, 1979-ben pedig a könnyűipari miniszter aláírásával ellá­tott Kiváló szervezeti munkáért oklevél került a falra. — Ritka szép sorozat, de a megrendelők nem osztogatnak kitüntetéseket, ha elége­dettek a kiváló kisiparossal — vetem köz­be. — Látja, van munkám bőven, ezek sze­rint nem panaszkodnak rám a kuncsaf­tok. Törzsvendégeim vannak a pedagógu­soktól a fuvarosokig. Visszajárnak, mert nekem minden lábbeli egyforma, mindent igyekszem gyorsan és hibátlanul megjaví­tani. És a határidőt, amit megígértem, szi­gorúan tartom, ide nem jön feleslegesen senki a cipőjéért. Emellett is jut időm egyéb munkákra, vállalok gumi vulkani- zálást, bőrkabátjavítást, sőt a múltkorá­ban én varrtam a művelődési központ szín­padi függönyét is, mert Füreden nem akadt szabó, aki elvállalja. A munka mel­lett csaknem húsz esztendeje tagja va­gyok a KIOSZ helyi vezetőségének. Ha szükség van rám, még évekig az is maradok. — bendó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom