Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
1981. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió I huiámhosszán| Mint a rádióhallgatók és a tévénézők többsége, én is a közelmúltban (javára) megváltozott köntösű Rádió és Televízióújságból állítom össze — néha tudatosan, néha ötletszerűen — heti vagy napi „étrendemet” nézni- illetve hallgatnivalókból. „Fogyasztásom” fő ideje — természetesen — a reggeli és az esti órákra szorítkozik — a hétvégeken különösképp. A múlt hét végére egy rádiószínházi bemutató jutott „főétkül”, Maróti Lajos Súlytalanság című hangjátéka. Králik bácsi Mucsáról a megye- székhelyre jár dolgozni (immár tsz-nyugdíjasként), s egyik útja alkalmával két kiló dagadót vett a városban. A dagadóról Mucsán, Králik néni kofamérlegén kiderül, hogy csak 1 kiló 80 deka. Vissza a városba ott két kilót mutat a mérleg. „Mucsán minden köny- nyebb” — fedezi fel Králik bácsi unokája Bözsi. Kisebb a gravitáció — s erre alapozva egy kisebb bűn- szövetkezet alakul, amelynek ténykedése folytán nemcsak a helybeli téesz, de a falu, a megye, sőt az ország is jól jár. És jön Bözsi újabb felfedezése: ahányszor Mucsán nagyobb stiklit követnek el a gravitáció tovább csökken. Maróti Lajos kitűnő „sci-fi” érdekes- ségű alapötletét következetesen szövi bele a hétköznapokba. A szatíra slusszpoénja is jókorát csattan: a falu végül teljesen súlytalanná válva kiszalad helyéről. s eltűnik a világűrben. feladva a nagy leckét a megyei lap munkatársainak: hogyan is foglalkozzanak a ténnyel — szalagcímmel az első oldalon, esetleg belső kommentárral, esetleg a hírek között, vagy „belopják” a hírt az apró- hirdetések közé. Éles, érdekes, szórakoztató, s nem kevés ténynek görbetükröt tartó szatírát hallottunk — annak ellenére, hogy több utalása idejétmúltnak, olyan tíz évvel ezelőttinek tűnt. Szerkezetbeli gyengeségei is jócskán akadtak Maróti Lajos hangjátékának: néhány szereplőtől, epizód tó L kávéházi poéntól, úgy tűnik, sem a szerzőnek, sem a rádió munkatársainak nem volt szíve megszakítani a darabot. A szereplők élvezték és érezték a feladatot — rövid szerepében kulcsfontosságúnak bizonyult Páger Antal hangütése. Mellette Kállai Ferenc és Schütz Ila teljesítménve érdemel elsősorban említést. — eszjé — Megnyílt a Téli tárlat Vasárnap délelőtt a szolnoki Damjanich múzeum földszinti kiállítótermében Szurmai Ernő, a Verseghy könyvtár igazgatója nyitotta meg a Magyar Képzőművészek Középmagyarországi Területi Szervezete Szolnok megyei Téli tárlatát. A kiállításon tizenhét festő és grafikus csaknem ötven alkotása, hét szobrász több mint húsz műve látható. Hétközben Van egy szabad estéje? színház táncegyüttese venNyári egyetemek Húsz városban, szervezi a TIT Orosz, angol, francia, német szinkrontolmács A iközeli napok néhány érdekesnek látszó, jó szórakozásit ígérő rendezvényére hívjuk fel az érdeklődők figyelmét : Holnap a szolnoki helyőrségi művelődési otthonban régészeti kiállítást nyitnak meg. A dr. Raczky Pál rendezte bemutatón a legújabb kutatások eredményéit láthatja a közönség. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban csütörtökön Szolnokon A sírás és nevetés iskolája címmel drámatörténeti előadássorozat kezdődik — vezeti Magyar Fruzsina — a Szigligeti Színház művészeinek közreműködésével. Szombaton a NépA Magyar Televízió háromrészes filmsorozatot készített Közellenség címmel a szívinfarktusról, amelyben az infarktus kialakulását és lefolyását, a rehabilitáció módszereit és a megelőzés ledégszerepel a Szolnoki Tanc- színpadon, — ugyancsak a megyei művelődési központban. Az együttes vezetői, tagjai a szolnoki nléptáncfeszti- válok állandó szereplőd voltak: Györgyfalvay Katalin a táncegyüttes művészeti vezetője, Orsovszky István koreográfus, Szigeti Károly koreográfus, Rossa László zeneszerző. A törökszentmiklósi művelődési központ pódiumtermében holnap nyitják meg Sindel Mihály és Szenti Ernő 'kiállítását; a Dózsa filmszínházban csütörtökön este a Karthágó együttes ad konhetőségéit mutatják be a nézőknek. A film sugárzására február 9-én és az azt követő hétfői, rendkívüli adásnapokon kerül sor 18—19 óra között. Az idén 24 nyári egyetemet szervez a TIT, húsz város ad otthont a rendezvényeknek. Erről ad tájékoztatást a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, 1981-es programfüzete, amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érdeklődésüknek, az igényüknek megfelelően válogathatnak. A nyári egyetemek előadásokkal egy-egy tudomány-, művészeti ág, társa- dalmilag-politikailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődők számára. Elsőként — immár tizedik alkalommal; június közepétől a Kecskeméti Orvospedagógiai Egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban hazai érdeklődők részére összeállított előadássorozatok az óvodai nevelőmunka feladataival foglalkoznak, s elemzik az érzelmi nevelés problémáit, a család és az óvoda kapcsolatát. Magyar és külföldi résztvevőket vár a salgótarjáni ifjúság ’81 nyári egyetem, amelynek témája ezúttal a tízéves ifjúsági törvény. Ifjúságpolitikusok, tudományos kutatók értékelik a törvény végrehajtásának eredményeit, és foglalkoznak a megoldásra váró feladatokkal. Zalaegerszegen a népművészet a téma. Az éreklődők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdal-gyűjtő munkásságát tanulmányozhatják, a programot folklor-bemutatók gazdagítják, A legnagyobb múltú nyári egyetem — a debreceni — immár ötven- harmadik alkalommal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz*, a magyar kultúrához kötődő ismeretek terjesztését. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését. cartet. Televíziós adássorozat a szívinfarktusról II. KERÜLET, CSALÁN ÚT 29, Bartók-emlékház Már az utolsó simításokat végzik Már az utolsó simításokat végzik az építészek a II. kerületi Csalán út 29. szám alatti villán, amelyet Bartók Béla születésének centenáriumára emlékházzá és művelődési központtá alakítanak át. Bartók Béla életének és művészi munkásságának nagyértékű emlékei: néhány könyve, kézirata, személyes használati tárgyai, az őt egykor körülvevő bútorok, saját gyűjtésű népi hangszerei is helyet kapnak az emelékház- ban. amelyet a művész magyarországi utolsó otthonából alakítanak ki. A tervek szerint már februárban megkezdődhet a zeneköltőnek leghosszabb ideig — 1932-től 1940-ig — otthont adó ház berendezésének visszaállítása. A háromszintes épület legfelső emeletén kiállítóterem kap helyet, és ott rendezik be a művész korhű dolgozó- szobáját is. Az épület első emeletén koncerttermet alakítanak ki. A mintegy 50 ember befogadására. tehát kamara-jellegű hangversenyek megtartására alkalmas teremben Bartók- koncer-teken kívül ifjúsági, illetve egyéb közművelődési zenei programokat és előadásokat szerveznek majd. Ezekhez felhasználják a Magyar Rádiótól és a Magyar Televíziótól átjátszásra megkapott gazdag hang-, illetve filmanyagot is. A kertben elhelyezik Varga Imre Kos- suth-díjas szobrászművész egészalakos Bartók-szobrát, s a szép környezetben szabadtéri koncerteket is hallgathatnak a látogatók. A Fővárosi Tanács támogatásával — a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. belső építészek, az MTA Bartók Archívuma, valamint a hozzátartozók segítségével — kialakítandó múzeumépületet a művész születésének 100. évfordulóján. 1981. március 18-án adják át. , A fegyvernek! községi könyvtárnak mintegy ezernyolcszáz olvasója van. Harmincezer kötet közül válogathatnak a beiratkozottak Vers- és prózamondás Szakmunkástanulók megyei versenye Vasárnap délelőtt rendezték meg a szakmunkástanulók több mint két évtizedes hagyományokra visz- szatekintő, Petőfi Sándorról elnevezett megyei vers- és prózamondó-versenyét. A házigazda iskola, a szolnoki 633-as számú P.etőfi Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet a Pelikán Szálló — az alkalomhoz méltóan átalakított — éttermébe „hívta ki” versenyre a megye szakmunkástanulóit. Huszonöt diák, az iskolai döntők legjobbjai mérték össze tudásukat. Az idei verseny mezőnye jobb volt a korábbi évekénél. A több órás versenyen ugyan kevés kiemelkedő teljesítmény hangzott el, de elenyésző volt a gyenge szereplés is. Színesebb, szélesebb skálán mozgott a versválasztás, s többen mondtak Petőfi Sándor költeményeiből, mint a megelőző években. A diákok szövegtudása megfelelő volt, s javult a kiejtésük is. A javulás szembetűnő, hiszen aki fegyelemmel kísérte a korábbi évek verA verseny legjobb versmondója: Faragó Annamária A prózamondás győztese: Antal Piroska senyéit, nem egy beszédhibával küszködő tanuló produkcióját hallhatta. A legtöbb gondot a vers felépítése, s a hangsúlyozás okozta a fiataloknak. Ez azt jelzi, hogy a felkészülés során kevésbé törekedtek a vers, az elbeszélés megértésére, így nem tudtak kellőképpen azonosulni az alkotó gondolataival. Mindez persze nem vonatkozik a díjazottakra, akik a mezőny egyharmadrészét jelentik. A versmondók közül hat. a prózamondók közül pedig két tanuló ért el jó helyezést. A prózamondók versenyében Antal Piroska, a martfűi Cipőipari Szakmunkás- képző Intézet diákja végzett az első helyen, a második díjat pedig Kenyeres Mária, a törökszentmiklósi 604- es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója szerezte meg. Harmadik díjat nem adott ki a zsűri. A versmondók között a kereskedelmi szakmunkás^ tanulók bizonyultak a legjobbnak. Az első díjat Faragó Annamária, a szolnoki kereskedelmi szakmunkás- képző jászberényi kihelyezett tagozatának tanulója, a másodikat Danajka Anikó, a szolnoki iskola diákja vehette át. A harmadik helyen Szilágyi Katalin, a karcagi 629-es számú Szakmunkásképző Intézet diákja végzett.
