Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 15. IA tudomány világa Hogyan állíthatunk elő jobb szilárdságú anyagokat? Bemutatjuk Prohászka János akadémikust Szaktudását az egész világ elismeri. Itthon címek, rangok, kitüntetések birtokosa. És mégis arra a leg­büszkébb, hogy szüleitől rokonaiig mindenki fizikai dol­gozó, és nem szakadt el a nagytétényi munkáskörnye­zettől, ahol 60 éve felnevelkedett. Sajátos, nehéz úton jutott el Prohászka János a tudo­mány legfelső lépcsőfokaiig: Budafokon végzett polgári is­kolai tanulmányai után üveg­csiszolósegéd lett, és fizikai munkásként dolgozott 1946- ig. Ez évben történt, hogy a mérnökszakszervezet módot, lehetőséget keresett tehetsé­ges fiatalok egyetemi kép­zésére, akik addigi helyzetük miatt ezt nem tehették. Érettségi nélkül hatvan fia­tal kezdhette vendéghallga­tóként a Műegyetemen a tanévet, és az első félév ered­ménye döntött: végleges, tel­jes jogú hallgatókká vál­nak-e? 18 diák állt helyet, közöttük Prohászka János. Amikor 1950-ben diplomá­zott (diplomamunkája egy forgácsoló készülék tervezé­se). nem sejtette még, hogy tudományos kutató lesz. Á változást az jelentette, ami­kor a Vörös Akadémiára ke­rült oktatónak, ahol későbbi neves gazdasági vezetők so­rát készítette fel. Az Akadé­mia megszűnte után a Vas­ipari Kutató Intézetbe ke­rült. Gillemot professzor as­piránsaként, és itt készült fel kandidátusi értekezésére. Ezt 1957-ben. védte meg. Témája: a titán hatása a szén diffú­ziójára a vasban, lényegileg a fémek felületi edzésével foglalkozott. Ettől kezdve a Híradás- technikai Kutató Intézetben dolgozott, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének megalakulásáig, ahol tudo­mányos osztályvezetőként működött. Itt készült fel dok­tori értekezésére. 1964-ben lett a tudományok doktora, értekezésében a szilárd tes­tek szerkezetének akkor igen aktuális kérdését, a kristály- rácsok hibáit vizsgálta, pon­tosabban egy speciális kris- tályrácshiba keletkezési mód­ját írta le. Ugyancsak 1964-ben ne­vezték ki egyetemi tanárnak a Budapesti Műszaki Egye­tem villamosipari anyagtech­nológia tanszékére. 1965— 1966-ban Ford-ösztöndíjjal az az amerikai egyesült álla­mokbeli Harvard egyetemen dolgozik. 1969-ben választják meg az Akadémia levelező tagjává. Székfoglalójában a szerkezeti anyagok szilárdságnövelésé­nek lehetőségeit taglalja. 1977-ben az egyetemen szervezeti változás történik: létrehozzák a Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technoló­gia- és Anyagszerkezettani D Intézetét, amelynek előbb igazgatóhelyettesévé, majd igazgatójává nevezik ki, emellett tanszékvezetői tisz­tét is megtartja. Munkásságát a Munka Ér­demrend arany fokozatával ismerte el a kormányzat. A szakmai közvélemény pedig egy sor választott tisztséggel: az Akadémia elnökségének tagja, a gépész-kohász szak csoport vezetője, a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság gé­pész-kohász szakbizottságá­nak tagja, az Akadémia el­méleti technológiai bizottsá­gának vezetője, és még le­hetne folytatni a felsorolást. önmaga nevelő-oktató munkáját értékeli legtöbbre, különösen büszke arra, hogy jelenleg is négy aspiránsa van. Sokrétű elfoglaltsága mel­lett is mindennapi tevékeny­ségi körébe tartozik az aktív kutatómunka. Méghozzá olyan, amelynek közvetlen, gyakorlati vonatkozásai is vannak. A probléma, amelyre a megoldást keresték, ismert: különösen az autóiparnak van szüksége olyan szerke­zeti anyagokra. elsősorban acélra, amely változatlan te­herbírás, terhelhetőség mel­lett kisebb súlyú, hiszen az ilyen anyagból készült jár­mű kevesebb önsúlyt hord, ennélfogva fogyasztása is ke­vesebb, tehát energiatakaré­kos. A japán és amerikai kuta­tók mikroötvözési módszert dolgoztak ki. Ugyancsak kül­földi kutatók foglalkoznak hőkezelési eljárásokkal is. A Budapesti Műszaki Egyetem kutató kollektívája, amelyet Prohászka professzor vezet, más úton indult el. Elektro­mos árammal folytatják az acél hőkezelését 2 másod­percig, igen nagy áramsűrű­ség mellett. És ez az eljárás az említett külföldi módsze­reknél jobb szilárdság eléré­sét teszi lehetővé. A kutatók szerződést kö­töttek a Dunai Vasművel az idén. A szükséges üzemi be­rendezést már tervezik, és talán 1982-re üzembe is lép majd. (Érdemes lenne eltű­nődni azon: feltétlenül szük­ségesek-e egy világviszony­latban is új és eredményes eljárás esetében az ilyen hosszú átfutási idők? Hiszen mire az új termék a piacra kerül, lehet, hogy már el­avult lesz? ...) És Prohászka János, a ma­gánember? Elsősorban fiára büszke. Amikor megtudta, hogy villamosmérnöknek ké­szül, rábeszélte: tanuljon olyan külföldi egyetemen, ahol apja nevét nem isme­rik. Így került Ilmenau-ba, ahol kitüntetéssel végzett, és ma már a Kandó Kálmán főiskolán tanársegéd. Ma is vitákat folytatnak édesapjá­val a pályaválasztás helyes­ségéről. Prohászka János ugyanis azt vallja: az ember hivatásként azzal foglalkoz­zék. amit egyébként is leg­jobban szeret. És fia legjob­ban kocsit szeret vezetni. Ezért n«m is egészen tréfás néha az apai kérdés: nem érezné magát jobban például taxisofőrként? És az apa kedves időtölét- se? Ideie nincs — hobbvra, kedvtelésre l^alábbis. Va­lamikor maga is futballozott, később sokat iárt meccsre. Most már televízión nézi a labdarúgó-mérkőzéseket, da­colva a magyar foci jelen­legi színvonalával. . . Ha már ez is szóba került: rá­férne a magyar sportéletre is néhánv tucat olyan kemé­nyen dolgozó. céltudatos egyéniség, mint amilven a saiát szakmájában Prohász­ka akadémikus. Szatmári J. TŰZÁLLÓ FA A hollandiai Vlissingen- ben egy műtrágyagyár ré­szére olyan, 25 ezer tonna befogadóképességű raktár épül, amelynek tartószerjke- zetét teljes egészében fá­ból készítik. A fa építőipari alkalmazá­sa fokozatosan háttérije szo­rult, főként a tűzveszélyes­sége miatt. Pedig számtalan előnyös tulajdonsággal ren­delkezik. Fajsúlya kb. nyol- cadrésze az acélénak, ugyan­akkor szakítási szilárdsága (a rostok irányában) csak fele, harmada amazénak. Nyúlása és rugalmassága sem túl kedvezőtlen a féme­kéhez viszonyítva. Az említett raktárépület tartógerendáit vékony falé­cek összeragasztása révén alakítják ki. Az összeerősí- téshez különleges, kétalkotós ragasztót használnak. A ra­gasztó egyik komponense a rezorcin nevű vegyianyag, amely a másik komponenssel hidegen összekeverve adja a rendkívül erős kötést ered­ményező anyagot. A fa külső felületét is vé­konyan be kell vonni e ra­gasztóanyaggal. ezáltal nagy mértékben tűzbiztossá válik. Kísérleti összehasonlításokat végeztek, amelyekből kide­rült, hogy az acélszerkezetek tűz esetében viszonylag gyor­san felizzanak, ezáltal elve­szítik szilárdságukat, s saját súlyuk alatt összeroppannak, deformálódnak. Ellenben a ragasztott fatartókban csak igen lassan terjed az elszene- sedés folyamata, tehát teher­bíróképességüket sokkal to­vább megőrzik. A fával gondosan ellátott országokban tehát biztonság­gal és gazdaságosan alkal­mazhatják a ragasztott tar­tószerkezeteket. annál is in­kább, mivel így akár 60—80 méteres fesztávolságú áthi­dalások is könnyedén meg­valósíthatók. ÜTVE-FÚRVA Lyukmélyítés betonban A villamos kézi fú­rógépeket kezdetben csak ipari célokra gyár­tották. Jókora méretű­ek és tetemes súlyúak voltak még ezek a szer­számok, de azért jó szol­gálatot tettek. Időközben azonban az elekt­romos-építés technikája je­lentős fejlődésen ment ke­resztül, ami kedvező hatás­sal volt a villamos kéziszer­számok — többek között a fúrógép — méretváltozásai­ra is. így az egyre kisebbedő és mind elérhetőbb árú vil­lamos fúrógépek a háztartá­sokba is bevonultak: a bar- kácsfelszerelés szinte nél­külözhetetlen tagjai lettek. A változtatható fordulat- számú fúrógéppel sok kü­lönféle feladatot meg lehet oldani, csupán egyet nem: a beton fúrását. Még akkor. sem, ha keményfémlapkás csigafúrót erősítenek a tok­mányba. Amíg ugyanis csak az apró szemcsés, szürke be­tontömegbe kell behatolnia a fúrónak, még csak halad valahogy, de amikor kavics­hoz ér a fúró hegye, mega­kad a tudomány. E nehézsé­get az ütvefúrógép megszer­kesztésével hidalták át a konstruktőrök. Olyan villamos fúrógép ez, amelynek a tokmánya — benne a csigafúróval — nem­csak forgó mozgást végez, hanem tengelyirányú (axiá- lis) elmozdulást, rezgést is. E módon a fúró hegye per­cenkénti több ezer ütést mér az előtte jelentkező akadály­ra s közben forogva áthatol rajta. Képünkön egy ilyen villa­mos ütvefúrógépet látha­tunk, mely' egyike a legkor­szerűbbeknek. Acél, színes­és könnyűfémek, természetes és műkő, beton, fa műanyag egyaránt megmunkálható e 750 wattos motorral hajtott szerszámmal. Az elektroni­kusan vezérelt, kétáttételes, erős készülék, a fúráson kí­vül — kiegészítő szerszá­mokkal felszerelve — más műveleteket is el tud vé­gezni. így alkalmas fűnyíró, sövénynyíró, kézi és asztali körfűrész meghajtására is. Burkolata részben üvegszál­lal erősített poliamidból ké­szült, ami szívós, ütésálló és jó villamos szigetelő. Kapcsolat a számítógéppel Az elektronikus digitális számítógép főszereplői a bel­sejében található billenő- vágy kapcsolóelemek. A be­rendezés többi alkotóeleme mintha csak azért volna, hogy őket kiszolgálja. E bil­lenőelemek, kapcsolóelemek kétállapotú elemek, tehát — mint neveik is mutatják —, két egymástól jól megkülön­böztethető állapotban lehet­nek. és működés közben az egyik állapotból a másikba billennek át. És a számítás- technika gyakorlatában ezek az állapotok mellé rendelnek konkrét jelentést. A számítógép belső memó­riájában ferritmagokat ta­lálunk. Ezek az alig néhány milliméter átmérőjű kis ferritdarabkák. ferritevűrűk kétféle — északi és déli — mágneses állapotban lehet­nek. A gyűrűket egy vízszin­A számítógéppel való műveleteket tanulják a hallgatók egy csehszlovák főiskolán. Szerelés feszültség alatt A villamoshálózat-szerelők elengedhetetlen munkája a rendszeres karbantartás és javítás. Ezek végzésekor az adott körzetekben hosszabb- rövidebb időre szüneteltetni szokták az áramszolgáltatást. Több külföldi országban már évek óta alkalmaznak olyan módszereket, amelyek­kel feszültség alatt, a háló­zatrész áramtalanítása nél­kül is elvégezhetők a felújí­tási. javítási munkálatok. A módszer lényege az. hogy a kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, könnyű rudakra szerelt és távolból működtethető szer­számokkal — ún. manipulá­torokkal — végzik el a munkát az áramjárta veze­tékszakaszon. A szerelőkhöz közel kerü­lő vezetéket ilyenkor szige­telőburkolatokkal látják el. a vezetékbontásokhoz szige­telt áthidalásokat alkalmaz­nak. A jól megszerkesztett célszerszámokkal ma már a legbonyolultabb javítások (például egész oszlop cseré­je. árboc kapcsolócsere stb.) is végrehajthatók feszültség alatt. Az áram alatti mun­kák bevezetése lehetővé te­szi a hálózat egyszerűsíté­sét. így például a sok hibát okozó oszlopkapcsolók nagy részének kiiktatását. To­vábbi előny, hogy az egy­szerűbb hálózat üzembízto- sabbnak mutatkozik, létesí­tése és fenntartása is keve­sebbe kerül. Végül, de nem utolsósor­ban a villamos balesetek számának csökkenése is vár­ható a módszer bevezetésé­től. A hálózati villamos bal­esetek okai között ugyanis a fegyelmezetlenségen kívül a feszültségmentesítés bo­nyolultabb műveletei is sze­repet játszanak. Feszültség alatti munkánál viszont a Képünkön egy zárt kapcsoló végzett feszültség alatti szerelő eleve tudja, hogy a berendezés áram alatt ’van, s aszerint viselkedik. Hazánkban is rátérünk a villamos hálózatok feszültség alatti szerelésére, miután át­vettünk egy Fráncmország- ban alkalmazott módszert, s megvásároltuk a szüksé­szigetelt áthidalók segítségével karbantartását láthatjuk ges szerszámokat, és az azok szállításához szükséges gép­járműveket is. A szakembe­rek a szigetvári oktatóköz­pont tanpályáján ..élesben” gyakorolják az áram alatt levő magasfeszültségű veze­tékek szerelésének mozdula­tait, munkafogásait. tes és egy függőleges áram­vezeték szeli át. Ha mindkét pályára egyidejűleg vezetünk áramot, a gyűrű meghatáro­zott állapotba kerül. Ha csak az egyik vezetékre küldünk elektromos áramot, a gyűrű ugyanabban a mágneses álla­potban marad, amelyben elő­zőleg volt. Ha azonban mindkét vezetékre az előző­vel ellentétes irányú áramot viszünk rá, a gyűrű épp az ellentétes állapotba jut. Ez az állapot huzamos időn át, mindaddig megmarad, amíg meg nem változtatjuk. Ép­pen ezért alakítják ki a gép emlékezőberendezését ferrit- gyűrűkből, mert ezek állapo­tai sokáig megmaradnak. Az egyik állapot természetesen megfelel a számítógépeknél használt 1-es számjegynek (igaz), a másik a 0 szám­jegynek (nem igaz). A számítógépnek nemcsak a belső tárolójában találunk kétállapotú billenőelemeket. A gép két másik fő részé­ben, a vezérlő és az aritme­tikai egységben ugyancsak ilyen kapcsolóelemek a mű­ködés főszereplői. Ezek le­hetnek pl. tranzisztorok, amelyek vagy a „vezet”, vagy a „nem vezet” álapotá- ban vannak, vagy persze in­tegrált áramkörök. A gép mindenesetre sok millió műveletet hajt vég­re egymás után és eközben sohasem történik más, mint­hogy bizonvos számú kap­csolóelem megmarad az ép­pen meglévő állapotában, bizonyos számú kapcsoló- elem pedig átmegy a másik állapotba. És mindazt amit betápláltak a számítógépbe, ugyancsak kétbetűs ábécé segítségével (1 és 0) kell fel­jegyeznünk, mert a számító­gép csak így érti meg. Objektív leskelődőknek Ey angol vállalat olyan objek- tívet árul, amellyel bármely he­lyiség teljes belső terét egyszer­re mutató felvétel készíthető egy hímzőtű fejénél nem na­gyobb méretű Ivükön keresztül. Á közönséges fényképezőgépek­re illeszthető objektív 160 mm hosszú, és 2,7 mm átmérőjű csúcsban végződik. A különle­ges képalkotást 17 _ tükörből, prizmából és lencséből álló oo- tikai rendszer biztosítja. Az ob­jektív fényereje f = 2,8, ami megfelelő film használata ese­tén elég közönséges fényviszo­nyok mellett is kivábá minőségű képek készítéséhez. A cég remé­li. hogy találmányát nemcsak a CIA és társai, hanem az orvos­tudomány (testüregek), a régé­szet (sírboltok, épületek), az ipar (aknák, silók, kazánok, reakto­rok stb.), a barlangászat és tu­catnyi más terület is sikerrel alkalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom