Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

12 Családi magazin 1980. DECEMBER 21. A házasság iskolája Fegyelem és figyelem Illedelmes viselkdés otthon? Bizonyára akadnak, akik talán a szó hallatán is elszörnyednek. Hol bújhatnánk végre papucsba, pongyolába, hol ereszthetnénk el magun­kat ha nem otthon? Sok házasság áldozatul esett már ennek a felfogásnak, és mennyi csalódás, kiábrándu­lás fakadt belőle! A fiatal lány hozzászokott, hogy ud­varlója csinos, rendes, tiszta, borostásan sosem jött rande­vúra, hozott virágot, édessé­get, ha netán ásított, a szája elé kapta a kezét, köhögéskor zsebkendőbe temette arcát, s a zsebkendő is mindig frissen, keményen, fehéren villogott; mindig kért és sosem utasí­tott ; nem mulasztott el semmit megköszönni, és tudott tisz­tességesen köszönni. Fordítva is behelyettesíthető mindez: a lány is tündérnek mutatko­zott. Aztán megérkeznek a pa- pucsos-pongyolás otthonba, és levetik a szép maszkokat. A feleség megdöbben, hogy a férje morog, böfög, elalszik beszélgetés közben, köszön­ni pedig csak jókedvében szokott; a férj pedig hiába ke­resi otthonában a tündért, akiért egykor az ég csillagait lehozta volna, mert akivel esténként összetalálkozik, el­hanyagolt, mogorva boszorka, és még a húst is kanállal eszi. Pedig az illemszabályok nem kényelmetlen álruhák' amiket otthon le lehet vetni. Otthon, a családban ille­delmesen, vagyis humánusan és mások számára kellemesen viselkedni csak az képes, aki­nek egész lényéhez hozzá­tartozik a fegyelem és a fi­gyelem. A belső fegyelem le­het önnevelés vagy gyermek­kori nevelés eredménye, de nélkülözhetetlen, ha hiány­zik, a jómodor csak külső máz marad, egykönnyen le­olvadó. Mert a jómodor nem más, mint önmagunk kézbentartá­sának képessége. Saját lé­nyünk póráza, melynek kéz- bentartói is magunk va­gyunk. Ezzel lehet fékentar- tani a hangulati ingadozást, a rosszkedvet, a lustaságot, a kényelemvágyat. És mi kell a fegyelemhez? öntudatos, korrekt, emberséges ember, olyan, aki tudván tudja: amit mástól vár, azt elsősor­ban sajátmagának kell meg­tennie. Nemcsak a szerelem sírásója, de a gyerekeknek adott rossz példával az ő ké­sőbbi sorsukra is árnyékot vet a modortalanság. A gyer­mek a szülői mintát viszi tovább. A rossz példa kivált­képp ragadós, de a vonzó, szép szokások is sajátjaivá lesznek, s nem is hagyja el őket soha. A családtagok egymás iránti érzelmeinek fokmérője az is, mennyire igyekeznek szépnek, csinosnak mutat­kozni egymás előtt. Nem hiú­ság ez, de ha az volna is: a hiúságban mindig akad egy kis emberszeretet, elvégre nem mi nézzük magunkat, ha­nem mások kénytelenek ben­nünket szemlélni. Aki azzal kérkedik, hogy mentes min­den hiúságtól, az alighanem közömbös a környezete iránt, de legalábbis lusta. (Mint ahogy a kíméletlen őszinte­ség sem erény: gyakorta ta- pitatlanság, mely az önfegye­lem hiányából fakad. Az élet hétköznapjai ap­róságok homokszemeiből épülnek. Egymásra figyelni: megannyi jelentéktelennek látszó dolog számontartá­sát is jelenti. A cselekede­tek pedig mindig túlmutat­nak önmagukon. Jelképrend­szerük van, kifejeznek va­lamit, ami sokkal több a látszatnál. A férj, aki a vasárnapi ebéd után aludni tér, vagy meccsre rohan, mi­közben felesége órákat tölt el az ebéd romjainak elta­karításával, nem csak lusta­ságát árulja el, de azt is, hogy kevés benne a szeretet, hasonlóképpen a feleség is, aki sohasem főzi férje ked­venc élteleit. Fegyelem és figyelem: ez a kettő a családon belüli jó­modor titka. Csak ahol ez a kettő megnyilvánul, ott ala­kul ki az önzetlenségnek és a bizalomnak az a légköre, ami minden összetartozás előfeltétele. Ha pedig a gyer­mekek ilyen légkörben nő­nek fel, nem lesznek sem számítók, sem követelők, de bárdolatlan könyöklők és ön­ző törtetők sem. Bozóky Éva Cica szépség­verseny Divat a macska! Aki ezt eddig nem tudta volna, nem­régiben meggyőződhetett en­nek az állításnak a valódi­ságáról. A Macskatenyész­tők és Macskabarátok Or­szágos Egyesületének buda­pesti kiállításán nemcsak rengeteg díjra pályázó, elő­kelő perzsa és sziámi jelent meg gazdái kíséretében, de sokan voltak érdeklődők is, akik nem sajnálták a borsos beléptidíjat az érdekesnek ígérkező látványért. Dehát az érdeklődés nagy. A panelházak lakói közül mind többen szeretnének macskát tartani. Az egér­fogók büszke nemzetségé­nek tagjai ugyanis jól tű­rik a szűkös lakótelepi kö­rülményeket is. Antalfy István: Pihéz a hó... Pihéz a hó, minden fehér, — messzi a nyár! A határban havas tájén tapsifüles futkes, hogy egy kis répára, káposztára rátaláljon! A ló, a tehén és a csillagok (altáji mese) Réges-régen a ló és a tehén egy forrásból itta a vizet, egy ösvényen járt a legelőre. Egy nyári napon a ló megszólalt: — Hugocskám, nem mennénk le a szakadék­ba? Ott hűvösebb van. Ahogy ereszkednek le­felé, a tehén hirtelen elbőgi magát: — Mu-u, ló bátyó, mu-u-u! Tűz van a sza­kadékban! A ló orrlukai kitágul­tak — szaglászott, két szeme kimeredt — úgy nézett és a völgy mé­lyén egy halom csillagot látott. — Gyere, tapossuk meg a csillagokat, hadd maradjanak a földön. — Én láttam meg elő­ször, én megyek le első­nek! — A te patád fino­mabb, mint az enyém, gyöngébb, mint az enyém — ne erősködj. De a tehén nem hall­gatott a ló bátyára, le­ugrott a csillagokra. A csillagok fölragyogtak, még forróbban föllobog­tak. A tehén patája meg szétrepedt. A repedésen keresztül a csillagok a völgy mélyéből föllszáll- tak az ég magasába. — Nyi-ha-ha. Olyan lett most a patád, akár a villa. — Mu-u, mu-u-u.. — sírt a tehén. — Ló bá- tyó-ó-ó... — Többet nem vagy a rokonom. Neked az az atyádfia, akinek páros patája van. A ló és a tehén barát­sága azóta szakadt meg, az égen pedig azóta ra­gyog a Fiastyúk. (Migray Ernőd fordítása) ÜNNEPEKEN—ÜNNEPLŐBEN Ebben az idényben köny- nyű válogatni, mert minden divatos. A legjellemzőbb „az elegancia”. Rajzainkon taná­csot adunk, mit válogassunk, mit csináltassunk, milyen stílusokat favorizáljunk! 1. Egysoros, kétgombos öl­töny, keskeny gallérral-ki- hajtóval; egyenes szárú nad­rággal; bársonymellény és kisgalléros ing a tartozékok. 2. Divat a kétsoros öltöny, egyszínű, vagy csíkokban mintázott anyagból is. A za­kó enyhén karcsúsított, hosz- sza a csípőt nem éri el. A nyakkendő keskeny, élénk színezésű vagy mintás is le­het. 3. Általános iskolás lány­káknak kordbársonyból ajánlunk ünnepi összeállí­tást. Sötétkék, fekete, vagy barna színből, fehér, ekrü, rózsaszín, fodros — esetleg csipkegallér — blúzzal. 4. „Nagyovis” fiúcskáknak, vagy akár kislányoknak is ajánlható a kordból, vagy jerseyből készült kis öltöny. Hozzá pulóver vagy ing egy­aránt megfelelő. 5. Fiatal mamáknak szán­juk akár alakítási ötletként is ezt a csipke, vagy tüll-be- tétes hosszúujjú ruhát. Szín­házba, koncertre, vagy tár­saságba egyaránt megfelelő bármilyen színben. 6. A lábikrát takarja az ünnepélyes kislányruha, amely könnyű anyagból, fod­rokkal díszítve készült. 4— 10 évig ajánljuk. A ruha derékban gumizott, és a fel­sőrész féloldalt nyílik, kis masnival megkötve záródik. 7. Könnyű batisztból, jer­seyből készülhet — pici lá­nyoknak — ez a mintás ru­ha. A derék felett a kézi „darázsolás” adja meg a bő­séget. 8. Könnyű, lebegő, mintás vagy egyszínű anyagból, or­ganza fodorral díszítve ké­szült táncruha a „discóba”. Újdonság a hosszított derék; öv nélkül is csinos, és a kis­sé teltebbeknek is ajánlható. 9. Kétrészes női ruhánk anyaga selyem vagy jersey, selyem kihajtóval és övvel. Félodalasan záródik és a szoknyán is csak az asszim- metrikusan képzett gloknis beállítás a dísz. 10. Kasmírból vagy jersey­ből ajánljuk a szolid, de mu­tatós ruhát. A szoknyaré­szen egy-egy beállított ra­kott rész képezi a bőséget. Kissé szélesebb, egyszínű „raffolt” övét viselhetnek hozzá a karcsú derekúak. Nádor Vera Hajlakkal befújni? Friss marad a fenyő A karácsonyi ünnepekre feldíszített fenyők, főleg a meleg lakásokban — nagyon hamar lehullatják tűlevelei­ket. Egy kis többletmunká­val azonban meghosszabbít­hatjuk a fenyőfák „életét”. A fát a feldíszítés előtt az udvaron vagy fürdőszobá­ban, hideg vízzel jó ala­posan öblítsük le. Ezáltal sok por és piszok lekerül ró­la, de alaposan fel is fris­sül a fa a hideg víztől. Hű­vös, hideg helyen szárítsuk meg. A tűlevelek így tele­szívják magukat vízzel és ezáltal kevésbé fognak hul­lani. A fenyők életét szintén meghosszabbítja, ha a ha­gyományos „karácsonyfa­talp” helyett nagy cserepet, vagy üreges fatuskót hasz­nálunk. Az üregbe helyez­zük bele a fa törzsét és jó alaposan tömködjük meg kerti- illetve virágfölddel. Azután alaposan locsoljuk meg. (Az esetleges vízkifo­lyás miatt a cserép, illetve farönk alá tegyünk műanyag vagy fémtálcát.) Kisebb fenyőt vagy ága­kat érdemes hajlakkal be­fújni. Sokáig szép marad a fa és kevésbé hullanak majd levelei. Amennyiben hűvös szobában tartjuk — akkor természetesen még hosszabb ideig megőrzi szépségét. Műhó, dér hatását kelti a fenyőágakon a timsó. A fe­nyőgallyakat sűrű timsós ol­dattal pár napon keresztül fújjuk le. Szép és kevésbé hullik a fenyő ettől az eljá­rástól. Amennyiben a kará­csonyra vásárolt fenyőt az ünnepek elmúltával a sza­badba akarjuk kiültetni, csakis földlabdával együtt árusított gyökeres fenyőfát vásároljunk. A fát a mére­tének megfelelő nagyságú lá­dába helyezzük és jól ön­tözzük meg. Az ünnepnapok elmúltával — lehetőleg mi­nél hamarabb — ültessük ki a szabadba. A kiültetés után is alaposan öntözzük meg. Fagymentes napokon két-három hetenként locsol­juk. Fagymentes napokon a levágott fenyőágakat — vá­gott virághoz hasonlóan — mindig ferde metszlappal vágjuk. A fenyő tovább friss marad, ha a vázába a — naponta cserélt vízbe — ke­vés cukrot is teszünk. Kalocsay Klári A mini-bordásfal, a rugós kötél nem foglal sok helyet az egyébként parányi bér­házi lakásbán, ám annál na­gyobb örömet szerezhetünk vele, otthon is megteremt­hetjük a gyerek számára a sportolás lehetőségét. És ha AZ OTTHON ETIKETTJE már a srác erősíti izmait, ta­lán előbb-utóbb anyu, apu is kedvet kap hozzá... (Fotó: Korényi Éva) Összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom