Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
1960. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ünnepelünk vagy dolgozunk? Töprengés nyelvújító kedvünkről és egyebekről Egy művelődési ház programjában olvastam; „November 5. szerda, 11 óra. A közművelődési dolgozók ünnepi munkaértekezlete.” Ekkor tettem fel magamnak a címben szereplő kérdést, de tollat nem ragadtam volna, ha azóta máshol is — szóban és írásban — nem találkoztam volna ezzel az ellentmondónak, de legalábbis szokatlannak tűnő kifejezéssel. Egy értekezleten például a beszámoló végén hangzott el a felszólítás: most pedig alakuljunk át munkaértekezletté! Az idézett programismertetés (ugyancsak november 5-én) felsorolja még az alábbi rendezvényeket: „Üzemi ünnepség a NOSZF 63. évfordulója alkalmából...” „A NOFSZ 63. évfordulója tiszteletére rendezett városi program: — koszorúzás! ünnepség; — Ünnepi műsor a... művelődési ház nagytermében.” Mindez világos beszéd, de nem oszlatja el az előbbi homályt: milyen műfajba sorolható hát az ünnepi munkaértekezlet ?” Ha egyszerűen értekezlet lenne, akkor (A magyar nyelv értelmező szótára II. kötet 445. oldala szerint) lehet: 1. „Vmely testület, szervezet tagjainak, vezetőinek v. megbízottainak rendsz. a folyó ügyeket megtárgyaló gyűlése.” Mint ilyen, nem ünnepléssel, hanem feltétlenül munkával van tehát kapcsolatban; ez annyira természetes, hogy felsorolt változatai közt találunk ellenőrző, szülői, tanári, termelési, stb. értekezletet, de munka- értekezletet nem (igaz, a szótár 1960-as kiadását lapoztam fel!), ünnepit még kevésbé, hiszen az fából vaskarika lenne. A második jelentése 2. „Több szervezet, ... állam kiküldötteinek nagyobb jelentőségű ügyek megtárgyalására összehívott gyűlése, konferencia” (például leszerelési, nagyhatalmi) — itt nem jöhet szóba. Munkaértekezlet címszót az „M”-nél is hiába keresem, pedig a fenti tapasztalat szerint ilyen létezik, legalábbis 1980-ban. A jelenség nem szokatlan: tudjuk, a nyelvújítás folyamatos, olykor fel is gyorsul (sőt járvánnyá válhat), többnyire indokolt is. Nyelvünk termőképességét igazolja (gyes), máskor inkább kificamodott ízlésünket (GAMESZ). Gyakori módszere az ismert szavak összetétele (űrséta, stb.). Van-e szükség a „munka” és az „értekezlet” szavak összetételére? Ez attól függ, mond-e újat az összetett szó. Ha az értekezletet eredeti jelentésében használjuk, nem. Mi indokolhatta mégis létrehozását? Itt következnek a töprengés szülte feltevések: — Az értekezlet elvesztette eredeti jelentését. Valamilyen tapasztalatok alapján talán nem munkának, illetve azzal kapcsolatos ügyek megtárgyalásának, hanem üres, haszontalan szócséplés- nek tekintik. Ha sokan vélekednek így, szükséges lehet ettől elhatárolni magunkat, s hangsúlyozni (a mások, esetleg a magunk számára bizonygatni), hogy a mi értekezletünkön igenis munka folyik. Jómagám például az említett értekezleten, ahol minden résztvevő munkaidejében felettesünk a végzett munkát, majd következő feladatainkat ismertette, úgy véltem, nem szükséges „átalakulnunk”, mert amit addig is csináltunk: munka. (Igaz, nagyon fontos, hogy időben arányos legyen munkánk más részeivel!) — Másik lehetséges magyarázat: hosszabb szó — nagyobb tekintély. Ennek is divatját éljük, lásd bőven burjánzó terpeszkedő kifejezéseinket. Node: ha egy értekezlet ennyire hangsúlyozottan munkaértekezlet, miért kell így nevezni az ünnepi alkalmat: „Ünnepi munkaértekezlet”? Vegyük elő ismét a programfüzetet! Eszerint „Téma: Lenin szellemi hagyatéka, Előadó: XY”. A téma tudományos kifejtését, értekezést hallgattak meg tudományos tanácskozáson, esetleg ismeretterjesztő előadáson vettek tehát részt a közművelődési dolgozók? Valószínűleg, s annak lehetett — bizonyára volt is — ünnepi jellege az alkalomból adódóan. De mitől volt ez munkaértekezlet? Talán attól, hogy munkaidőben zajlott? Nem találgatok tovább. Szerény javaslatom: dolgozzunk és ünnepeljünk nyugodtan — mikor minek van ideje; mondanivalónkat pedig lehetőleg világosan, egyszerűen, anyanyelvűnk tiszteletben tartásával fejezzük ki. A. K. Tizenkét év után Miért csak most kerül sor a Centrum-sarok átépítésére? Válaszol a városi tanács elnökhelyettese Szolnok lakóit és a városba rendszeresen bejáró vidékieket régóta foglalkoztatja a Centrum-sarok elhanyagolt volta. Tizenkét év telt el az áruházi tűz óta, az épületet azóta nem tatarozták, hiszen lebontásra vár. Sorsa a következő hónapokban megpecsételődik, — ezt lapunk is hírül adta már. A város lakói örülnek ennek, hiszen tetszetősebb lesz a városkép. Ugyanakkor széliében, hosz- szában azt kérdezik, miért kellett erre több mint egy évtizedet várni, hiszen az ötödik ötéves terv városi programjában is szerepelt a Centrum-sarok lebontása, átépítése. Kérdésüket Fauszt Sándorhoz, a városi tanács általános elnökhelyetteséhez továbbítva a következő választ kaptuk: — A Centrum-sarok bon- . tási. munkálatait több tényező hátráltatta, — mindenekelőtt az, hogy nemcsak egy épületet kell lebontani, hanem a Sztár Áruháztól az OTP-ig húzódó területet. Azon a soron negyvenöt lakást kellett előbb kiüríteni, ami a mai helyzetben igen nehéz feladat. Ezzel párhuzamosan sok száz négyzet- méter üzlethelyiséget is pótolni kellett. Amíg az új Centrum és a Skála Áruház nem épült fel, a szóbanforgó soron levő üzleteket nem lehetett szanálni. Ráadásul a forgalmas útkereszteződés miatt a bontási munkálatokat az. utca felől nem lehetett elkezdeni. Az udvari részről kezdett munkát pedig,az ottani sörlerakat gátolta. Kiköltöztetésére — a Héki Állami Gazdaság hatékony segítségévéi — a következő hónapokban kerül sor. Mindezen túlmenően pénzügyi gondok is jelentkeztek. Most már megvannak a beruházók és lehetővé vált a tervezés is. A közeljövőben kezdődhet a bontás s azt követően az építkezés. Jászberényben Falvai Sándor zongoraestje Az észt pártkiildöttség a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott AZ IDEI hangversenyévad első filharmóniai koncertjén Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész lépett a jászberényi közönség elé a Palotásy János Zeneiskola kamaratermében. Műsorát romantikus mesterek műveiből állította össze. Elsőként .Schubert op. 120-as Á-dúr zongoraszonátáját adta elő. A romantika egyik legtragikusabb alakjának ez a háromtételes darabja a zeneszerző életének egy viszonylag felhőtlenebb időszakában keletkezett, ami a mű világos, főleg a harmadik tétel táncos, játékos hangvételében nyilvánul meg. Az alaphangvételen belül azonban az éneklő dallamok, a tobzódó ritmusok, a sziporkázó témák változatos hangnemekben alakítják ki a mű teljes képét. A Schubertra oly jellemző hangulati érzékenységet kissé hiányoltuk az előadótól. Jobban sikerült a lelki azonosulás az ez után következő Brahms-da- rabokban. Először három Intermez- zót hallottunk. Ezeknek a daraboknak a fő erénye, hogy kevéssel is sokat mondanak. Néhány vonással ábrázolnak gazdag lelki portrékat. A pianista nagyon jól megérezte és tolmácsolta Brahms befeléforduló, meditativ, ugyanakkor szenvedélyes, komoly líráját. Az első rész zárószáma az op. 4-es Esz-moll scherzo volt, amely időben ugyan jóval megelőzte az Intermezzókat (1851), erőteljes hangvételével azonban megfelelően illeszkedett az elhangzott darabokhoz. Formailag is nagyobb lélegzetű az előbbieknél. Az eredetileg játékos könnyedséggel jelentő scherzo itt sokkal inkább Chopin démoni- kus b-moll scherzójának valamint Beethoven IX. szimfóniájának 2. tételével tart rokonságot. Amíg a koncert első felében a zongoristák repertoárjában viszonylag ritkábban játszott műveiket hallottunk, szünet után éppen olyan mű következett, amellyel minden jelentős pianista igyekszik egyszer megbirkózni. Falvai Sándor is „régebbről hozta” Liszt monumentális h-moill szonátáját. Erről meg is győzött bennünket a technikailag és zeneileg egyaránt magabiztos előadás. LISZT FERENC e viszonylag rövid idő alatt komponált darabját Schumann- nak ajánlotta. Egyedülálló alkotás ez a romantikus zongorairodalomban. Érett mester koncentrált alkotása. Az előadó a lírai bensőség és a drámai feszültség végletekig fokozásával teremtette újra Liszt remekét. Méltán jutalmazta teljesítményét a közönség vastapsa. Az elhangzott műsorszámokat Zelinka Tamás ismertette természetes, közvetlen hangon. Miklós Gyula Az észt pártküldöttség a Tiszamenti Vegyiművek mosóporüzemében Tegnap délelőtt a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága megyénkben tartózkodó, Si- sov Lev Dmitrijevics vezette háromtagú küldöttsége. A delegációt elkísérte Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A vendégeket Szalay László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója és Szilágyi Gyula, a pártbizottság titkára fogadta. Szalay László igazgató a vállalat életéről, termelési eredményeiről tájékoztatta a delegáció tagjait. Szilágyi Gyula párttitkár az üzemi párt- bizottság irányító, ellenőrző tevékenységéről, a párt- alapszervezetek, a KISZ- és a szakszervezet munkájáról számolt De a vendégeknek, akik ezután üzemlátogatáson vettek részt. A szocialista munkaverseiivben Eredményesen működik együtt a szakszervezet és a KISZ A szocialista munkaversennyel kapcsolatos KISZ- és szakszervezeti munka tapasztalatairól és a további feladatokról együttes ülésen tanácskoztak tegnap a KISZ Szolnok megyei Bizottságának és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének tagjai a KISZ megyei bizottságának székházában. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának jelentése szerint a kongresszusi kommunista műszakokban Szolnok megyében négyezer szocialista brigád több mint ötvenezer tagja vett rpszt. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny időszakában a termelési programok mellett a vállalatoknál, intézményekben nagy figyelmet fordítottak a kollektívák művelődésére, továbbképzésére. A szocialista brigádok üzemekben és a lakóhelyeken végzett társadalmi munkája szorosan kapcsolódik a szocialista munkaversenyhez. Munkájuknak köszönhetően gyermekintézmények, játszóterek, sportpályák és tornacsarnokok épültek, bővültek. A kongresszusi munkaverseny-vállalások teljesítéséből becsülettel kivették részüket a fiatalok is. A megye 540 ifjúsági szocialista brigádjában több mint ötezer, az ösz- szes szocialista brigádban 11 ezer KISZ-tag dolgozik. A termelést segítő munkaformák egyre több munkahelyre kiterjedtek; a megyében 21 munkahelyen működik a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, 7 helyen a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa. A jobb munkaszervezést, a takarékosságot segítő, cselekvő helytállásra serkentő akciók és mozgalmak — KISZ Radar, Dolgozz Hibátlanul — továbbfejlődtek. A népszerű „Ki minek mestere?” szakmai, politikai vetélkedő megyei döntőjén 343-an vettek részt, a megyei munkavédelmi vetélkedő ötezer fiatalt mozgatott meg. Az ülés végén a két testület együttes állásfoglalást fogadott el. A szocialista munkaversen y-mozgalom eredményei és bevált munkaformái alapján továbbfejlesztik együttműködésüket. Koszorúzási ünnepség Erdős László, a magyar munkás- és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyisége, a Magyarországi' Vörös Segély volt titkára születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak csütörtökön a Budapesti Műszaki Egyetem E épületében lévő emléktáblájánál. Az MSZMP bu- depesti bizottsága nevében Bozsó László és Perényi Imre, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Csaja Ferencné és Nagy Sándor koszorúzott. Magyar Népművelők Egyesületének elnökségi ülése Tegnap Budapesten a Népművelési Intézetben ülést tartott a Magyar Népművelők Egyesületének Elnöksége, ahol a szervezet idei tevékenységét értékelték, s a legfontosabb jövő évi feladatokat vitatták meg. A közművelődés munkásait tömörítő egyesület idén kezdte meg működését Megindult a munka a felújított bábműtermében A bábfilmalkotók műhelyében A Pannónia Filmstúdió bábfilm műtermében két évig tartó rekonstrukció után a közelmúltban meg- , indulhatott a munka. Jövőre a tizenhárom fős kollektíva mintegy húsz bábfilm elkészítését tervezi, legtöbbet a Magyar Televízió részére forgatnak A Magyar Televíziónak tizenhárom részes sorozata készül Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai című művéből
