Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szurkolókról — hóban, fagyban Tél tábornok támadásra szólította hadseregét, és egy huszáros rohammal bevette a Kárpát-medencét. A sü­völtő szél, az ostorként csap­kodó jeges eső láttán kissé méltatlankodott az ember: „Hohó, ez igazságtalanság, nincs még itt az ideje az igazi télnek” — de aztán az élet, ha nyikorogva, csusz- szanva, dideregve is, azért ment tovább. A szurkolók például meg­nézték a műsort, és zúzma­ra ide, orkánszerű szél oda, elindultak buzdítani a ked­venceket. Szolnokon is, Kar­cagon is, Hódmezővásárhe­lyen is ... A sport — élén a szabadtéri attrakcióval, a labdarúgással — egy apró csatát nyert. Mertha nem is voltak a lelátók dpgig, a né­zőtéren ott toporgott min­denki, aki a legkitartóbb hí­ve egy-egy szakosztálynak. Alighanem ők azok, akik utoljára hagyják el a süly- lyedő hajót — ha egyálta­lán elhagyják. Félreértés ne essék, nem akarok hőst csinálni senki­ből, aki 90 percnyi kellemet­lenséget vállalt szórakozá­sáért, csak éppen úgy érzem, a jóban, rosszban kitartók rászolgálnak valamire — va­lami maradandóra a játéko­soktól. Alighanem a versen­gés egyik mozgatórugója, amióta sport a sport, hogy „én a versenyző az együtt­érzőnek kívánok nyújtani valamit, amitől nem lesz hiányérzete akkor sem, ha netán vesztesen hagyom el a küzdőteret”. Hogy mi ez a valami? Minden bizonnyal az önbecsülésből táplálkozó odaadó küzdőszellem. A le­hetetlent is megkísérlő el­szántság, amely mögött — nem szégyen, inkább érdem — érezni lehet a hétköznapi edzésmunka verejtékszagát. A játéknak hátat fordítók ezzel magyarázzák elmara­dásukat: nem érzik, hogy a gyepen, salakon, vagy mű­anyagborítású porondon mérkőzők rangjukon tiszte­lik őket. őket, a szurkoló­kat. Ha már a labdarúgást em­lítettem — és nem titok, me­gyénk NB ll-es csapataira gondoltam — el kell monda­ni az igazság kedvéért, hogy ezúttal nem érheti őket szemrehányás1, A Szolnoki MÁV MTE a tiszáligeti szükségpályán vesztett állás­ból — 1:2-ről — fordított. De ezt tette Karcag is Sal­gótarján ellen. Egyszóval volt mitől átforrósodni a fa­gyos tenyereknek ... Hogy mindig ezt várja a néző valamennyi sportág valamennyi mérkőzésén? Ez csak természetes. És ha ezt is kapja — legalábbis egy­re többször kapja — vonz­erőnek több ez minden kö­zönséget toborzó, körmön­font propagandafogásnál. — Db — Kosárlabda Biztos és szoros győzelem NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Miskolci EAFC 87:53 (47:23). Miskolc, v.: Dobronyi, Gerda. Szolnok: Hegedűs (38), Czeglédi (18), Mohácsi, Mikoláné (7), Pa- róczainé (21), cs.: Szabó K. (2), Szialai (1), Vérségi, Lász­ló, Sebestyén. Edző: Tapodi László. A hazai csapat szo­ros, agresszív védőiátéka sok hibázásra kényszerítet­te a MÁV MTE együttesét- A sok kihagyott szolnoki helyzet ellenére is a mis­kolciak idei legtöbb kosa­rukat kapták, míg a MÁV MTE őszi legkevesebb ko­sarát szerezte. A győztes csapatból Hegedűs játéka emelkedett ki. A MÁV MTE legközelebb szomba­ton a tiszáligeti sportcsar­nokban 16 órakor rangadót játszik, a táblázaton három vereséggel álló és a felju­tásra is esélyes Nyíregyhá­zi Tanárképző ellen. Férfi: Alföldi Olajbányász —Miskolci EAFC 70:67 (33:34). Miskolc, Zrínyi gimn.: v.: Molnár, Dobro­nyi. Olajbányász: Molnár G. (15), Mikola (28), Tóth II. Z. (2), Tóth I. Z. (13), Kiss (8), Kékesi (2). Far­kas (2), Juhász. Edző:Acsay Attila. A tartalékosán fel­álló szolnoki együttes jól kezdett, de az első játék­rész végén feljött a hazai csapat és megnyerte az el­ső félidőt. A második já­tékrész kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, de végig a bányász vezetett és irá­nyította a játékot. Vég­eredményben küzdelmes mérkőzésen a jó képességű egyetemi csapat ellen biz­tosan győzött a szolnoki gárda. A befejezés előtt néhány perccel Kékesi Ist­ván súlvos bokasérülést szenvedett. és hazatérve kórházi ápolásra szorult. Táblázatok LABDARÚGÁS Az NB I állása 1. FTC 17 10 5 2 39-17 25 2. Videoton 16 11 2 3 31-17 24 3. Vasas 17 9 5 3 36-19 23 4. Honvéd 17 9 3 5 31-19 21 5. NYVSSC 17 8 5 4 16-11 21 6. B.-csaba 17 8 4 5 22-20 20 7. TBSC 16 7 5 4 20-12 19 8. Ü. Dózsa 17 6 6 5 32-29 18 9. Csepel 17 5 5 7 22-19 15 10. Rába 17 4 7 6 18-19 15 11. PMSC 17 5 5 7 18-23 15 12. Volán 17 5 5 7 21-27 15 13. ZTE 17 6 3 8 25-32 15 14. Debrecen 17 6 2 9 18-22 14 15. DVTK 17 3 6 8 14-25 12 16. D.-újváros 17 4 4 9 23-40 12 17. MTK-VM 17 2 6 9 13-29 10 18. Kaposv. 17 3 4 10 20-39 10 L NB II. Keleti csoport 1. ózd 18 11 3 4 30- IZ 25 2. Gyöngyös 18 11 3 4 22-17 25 3. STC 18 9 5 4 25-15 'SÜT 4. Szolnok 18 9 4 5 33-25 22 5. Eger 18 9 4 5 26-23 22 6. Gyula 18 7 7 4 24-21 21 7. Asztalos J. 18 7 5 6 27-23 19 8. Papp J. SE 18 6 7 5 29-26 19 9. Debr. K. 18 8 3 7 31-30 19 10. Debr. USE 18 6 6 6 24-18 18 11. Szarvas 18 7 4 7 22-22 18 12. Lehel SC 18 5 7 6 22-20 17 13. Hmv.-hely 18 íi 5 7 17-16 17 Mezőtúri H . 18 5 7 6 17-16 17 15. K.-barcika 18 5 5 8 27-29 15 16. Karcag 18 6 3 9 21-34 15 17. MVSC 18 5 4 9 29-34 14 18. Nagyb. 18 5 4 9 22-29 14 19. Bors. V. 18 2 fi 10 18-36 10 20. Hajdúbösz. 18 2 6 10 8-26 10 Eredmények: Gyula—Hajdúbö­szörmény 2:1, Debreceni Kinizsi —MVSc 4:2, Szarvas—Kazincbar­cika 2:1, Ózd—H. Papp J. SE 1:0, Debreceni USE—Borsodi Vo­lán 3:0, Gyöngyös—Nagybátony 3:2. A 19. fordulóban, december 7.. vasárnap 13 óra: Lehel SC —Szolnoki MÁV MTE, Mező­túri Honvéd—Nagybátony, Hajdúböszörmény—Karcag, Salgótarján—Hódmezővásár­hely, Gyöngyös—Borsodi Vo­lán. Debreceni USE—H. Papp J. SE, ózd—Szarvas, Kazinc­barcika—Eger, H. Ászt?' os SE—Debereceni Kinizsi, liíis- kolci VSC—Gyula. A totó 48. heti eredménye 1. Haladás—Olajbányász 2:1 1 2. Várpalota—Pécsi VSK 2:0 1 3. Építők SC—Pénzügyőr törölve 4. BKV Előre—Váci Izzó 1:1 X 5. Papp J. SE—Ózd 0:1 2 6. Nagybátony—Gyöngyös 2:3 2 7. Ascoli—Como 2:1 1 8. Catanzaro—Juventus 0:0 X 9. Perugia—Cagliari 1:1 X 10. Pistoiese—Avellino 2:1 , 1 11. Torino—Fiorentina 1:1 X 12. Atalanta—Sampdoria 1:3 2 13. Genoa—Lazio 0:0 X Pótmérkőzések 14. Lecce—Pisa 2:1 1 15. 22. sz. Volán—MÄV E. 2:1 1 16. Szarvas—Kazincbarcika 2:1 1 LABDARÚGÓ NB II Helytállás a nehéz pályákon Szolnoki MÁV MTE— Honvéd Asztalos J. SE 4:3 (1:1) Szolnok, Tiszaliget, 400 n., v.: Nyári. SZMÁV MTE: Bartos —• Csontos, Baran, Szabó, Tóth — Porhanda, Sebők (Földesi a 60. perc­ben), Batári, László (Kántor a 60. percben) — Szatmári, Nász. Edző: Géléi József. H. Asztalos J. SE: Ambrus — Lengyel, Széki, Bencsik, Berecz — Neumann, Petykó, Stanev — Kanyári, Borbély, Magyar (Csernus az 54. perc­ben). Edző: Molnár Pál. Nem kedvezett az időjá­rás a vasárnapi bajnoki lab­darúgó-mérkőzéseknek, Szol­oldalvonala mentén. A sza­badrúgást Sebők emelte ka­pu elé, a védők Batári elé fejelték a labdát, aki a ka­pu bal oldalába lőtte, 2:2. A 65. percben a játékvezető Kanyárit megjegyzésért ki­állította. öt perccel később Porhanda fejese a bal kapu­fáról Földesi elé pattant, aki nem hibázott, 3:2. A 76. percben Kántor kapott jó labdát a jobb oldalon, és futtából az elfekvő kapus mellett a túlsó sarokba vág­ta, 4:2. Három perc eltelté­vel szabadrúgáshoz jutottak A szolnoki összecsapás egyik izgalmas, sárdagasztó jelenete: A földön fekvő Ambruson már túljutott a labda, de Nász (takarva) és László sem érheti el Fotó: Tarpai nokon például a tiszáligeti salakpályán kellett lejátsza­ni a találkozót. A hóval bo­rított játéktér nehéz feladat elé állította a játékosokat, de a játékvezetőt is. A 4. percben gyógyírként hatott a hazai gárda vezető gólja: mintegy 18 méterre a ven­dégek kapujától szabadrú­gáshoz jutott a csapat, Ba­ran ellőtte a sorfal mellett a labdát, amely a jobb olda­li kapufáról vágódott a há­lóba, 1:0. A 10. percben Bor­bély bal oldali beadását Bencsik fejelte fölé, a má­sik oldalon pedig Csontos kellemetlen szabadrúgását védte Ambrus. A 19. perc­ben Batári egymás után két szögletet ívelhetett be a jobb oldalról, a másodikat Nász a felső kapufára fejelte. Két perccel később Petykó ira- modot meg a jobb oldalon, és 15 méterről a bal felső sarokba tüzelt, 1:1. Kisvár­tatva Petykó szabadrúgását Neumann perdítette kapu mellé, válaszul Porhanda be­ívelését Szatmári fejelte szin­tén kapu mellé. A 34. perc­ben Porhandát buktatták a büntetőterületen belül, a já­tékvezető továbbot intett. Az ellentámadásnál Magyar jobbról beívelt labdája Ba­ran fejéről a jó ütemben érkező Borbély elé került, ő azonban közelről gyatrán ka­pu fölé emelt. Szünet után Porhanda előtt adódott lehetőség, ám Ambrus kifutva mentett elő­le. Az 50. percben László tört be az alapvonalig, visz- szagúrította a labdát, Por­handa azonban elcsúszott a döntő pillanatban. Két perc múlva Batári nyolc méteres lövése a bal kapufáról pat­tant ki, Sebők ismételhetett, de Ambrus védett. Kirúgá­sával Borbély iramodott meg, középre adott, Bartos lehúzta ugyan az ártalmatlan labdát, de -elesett vele, és kiejtette, majd utána nyúlt Kanyári lábának. A játék­vezető 11-est ítélt, amelyet aztán újra rúgatott. Petykó másodszor sem hibázott, 1:2. Az 56. . percben Porhandát ismét felvágták a 16-os jobb a vendégek. A belőtt labda ide-oda pattogott a kapu elő­terében, végül Széki Ben- csikhez fejelte, aki szintén fejjel a jobb felső sarokba továbbította, 4:3. A 81. perc­ben Nász jobb oldali szög­letét Szatmári a kapus kezé­be fejelte, aztán Stanev mintegy 25 méteres szabad­rúgását ütötte szögletre Bar­tos. A 89. percben Nász hú­zott el a bal oldalon, éles beadása azonban elsuhant Szatmári lába előtt. Mindvégig izgalmas, jó iramú küzdelmet vívott a két csapat, s a játék szín­vonala a nehéz talajhoz vi­szonyítva is magas volt. Mindkét együttes erőteljesen támadott, s a jobban adoga­tó vendégek sokáig közelebb álltak a győzelemhez. Ha Kanyárit nem állítják ki. bizony keserves perceket okozhattak volna még a ven­déglátóknak. A MÁV MTE ezzel együtt az utóbbi idők legjobb teljesítményét nyúj­totta, de a kihagyott hely­zetek miatt ismét megnehe­zítette önmaga számára a két pont megszerzését. A kapuban Bartost a csú­szós, latyakos talaj jobban próbára tette, mint az el­lenfél csatárai. A hátvédsor­ból Baran és Csontos tűnt ki, míg Szabó és Tóth né­hányszor bizonytalankodott. Az igen harcos Porhanda rengeteget futott, s talán még sohasem esett annyit, mint vasárnap, de középpályás társai sem kímélték magu­kat. Földesi és Kántor beál­lítása új színfoltot jelentett, a pihent erőkkel felgyorsult a szolnokiak támadójátéka. Batári és Földesi teljesítmé­nyét emeli, hogy jó lélekta­ni pillanatban szerzett gól­jaikkal átsegítették csapatu­kat a holtpontokon. Szatmá­ri sokat vállalt magára, Nász pedig újra csak veszélyeztet­te a kaput, bevenni nem tudta. A jó csapatmunkát bemutató nyírtelki vendégek közül Bencsik, Lengyel, Szé­ki, Ambrus és Borbély di­csérhető. — constantin — Lehel SC—Eger SE 2:2 (1:1) Eger, 500 n., v.: Nagy L. Lehel SC: László — Czi- gány, Szívós, Fejes, Gergely — Lukácsi, Rostás, Postás — Bacher, Sebestyén, Sárközi. Edző: Kóczián Antal. Eger: Baár — Birincsik, Zsidai, Fegyverneki, Zágonyi — Fi- tala (Szarvas a 70. percben), Horváth I., Farkas — Krisz­tián, Fenyves, Oláh. Edző: Bánkúti László. A havas, csúszós edzópá- lyán a Lehel ragadta_ magá­hoz á kezdeményezést. Az 5. percben Lukácsi labdáját Rostás kapta a kaputól mint­egy 12 méterre, és a fiatal játékos fél fordulattal a há­lóba lőtt, 1:0. Néhány perc múlva Horváth indításával Fenyves iramodott meg kö­zépen, a kaputól 16 méter­re lövésre szánta el magát, és labdája a hálóban kötött ki, 1:1. Később Sárközi, majd a nagy kedvvel játszó Ba­cher lövéseit védte Baár. A másik oldalon Horváth ke­rült helyzetbe," de László hárította közeli lövését. Ki­egyenlített küzdelem alakult ki, a vendéglátók nem tud­tak fölénybe kerülni. Szünet után Bacher kapott sárga lapot, mert szabályta­lankodott Horváthtal szem­ben. Később a jászberényi kapuvédő tisztázott két al­kalommal is veszélyes hely­zetben. Sebestyén, majd Pos­tás lőtt mellé, a másik olda­lon pedig Szívós lépett köz­be az utolsó pillanatban. A 65. percben Sárközi labdáját Sebestyén az előre törő Ba­cher elé perdítette, aki az elcsúszó bal hátvéd mellett mintegy tíz méterről, szin­te az alapvonalról, kapásból a hálóba bombázott, 2:1. Még ebben a percben Ba­cher hagyott ki gólhelyzetet, amijror beadás helyett közel­ről a kapusba lőtt. A hazai csapat nagy erőfeszítéseket tett az egyenlítő gólért, amely a 75. percben született. Ek­kor Horváth bal oldali be­adására többen is felugrot­tak fejelni, Fenyves emel­kedett a legmagasabbra, és mintegy nyolc méterről lá­gyan a bal sarokba csúsztat­ta a labdát, 2:2. A gól után Lukácsi kiugrott a felező vonalnál, egyedül húzott ka­pura, a kaputól mintegy 30 méterre azonban beérték, és felvágták. A szabadrúgást Sárközi Bacher elé gurítot­ta, akinek lövését védte az egri kapus. A Lehel SC lelkes játéká­val értékes pontot szerzett Egerben. A védelemben Ger­gely és Szívós elfogadható teljesítményt nyújtott, a kö­zéppályás sorból Lukácsi emelkedett ki, a csatársor­ban Bacher és Sebestyén ját­szott jól. Az egrieknél Hor­váth, Baár és Fenyves tel­jesítménye érdemel említési. — hoffer — Mezőtúri Honvéd - Hódmezővásárhely MSE 1:1 (l:i) Hódmezővásárhely, 25Ö0 n., v.: Dudás. M. Honvéd: Bo­ros — Herédi, Dávid, Csor­ba, Vékony — Nagy, Cziko- ra. Oláh — Fodor, Martin- kovics, Tóth. Edző: Bencsik Gyula. HMSE: Bugyik — Kántor, Lancsa, Magyar, Szadeczky — Olasz, Bálint dr., Feleki — Simái (Fehér az 59. percben), Vad, Stark. Edző: Szigeti Ferenc. A 6. percben jobb oldali hazai támadás végén Kán­tor nagy lövése kerülte el Boros kapuját, öt perccel később azonban megszerezte a vezetést a Honvéd: for­más támadás végén Fodor átadását Tóth nagy nyuga­lommal értékesítette, 1:0. A 17. percben Czikora szabad­rúgása a felső léc felett zú­gott el, három perc múlva Oláh ballábas lövése ment kapu fölé. A 25. percben Fe­leki erős lövését biztosan védte Boros. A 33. percben Magyar nagyerejű szabadrú­gása egy méterrel süvített el a bal kapufa mellett. Négy perc múlva egyenlí­tett a HMSE: középen indult a hazai csapat támadása, Bálint dr. kapta a labdát mintegy 25 méterre a Hon­véd kapujának előterében, s a középpályás óriási erejű lövése Csorba lábát érintve vágódott a kapu bal oldalá­ba, 1:1. Az 56. percben Fo­dor nagyerejű lövését ütöt­te szögletre bravúrosan Bu­gyik. A 78.- percben Bugyik kapujából messze kifutva csak szabálytalanság árán tudott menteni Martinovics elől. A két csapat nagy csatát vívott egymással a latyakos pályán. Az első félidőben a Honvéd, szünet után a HMSE játszott jobban. Az eredmény igazságosnak mondható. Boros a mezőtúri kapuban magabiztosan vé­dett, de a hátvédek is jól semlegesítették az erőszakos hazai csatárokat. A közép­pályások közül Czikora nyúj­totta a legjobb teljesítményt. A csatárok javuló játékuk­kal sokszor megkeverték a hódmezővásárhelyi védelmet. A hazaiak legjobbja Bugyik, Kántor, Bálint dr. és Feleki volt. — sindel — Karcagi SE—Salgótarjáni TC 2:2 (1:2) Karcag, 1200 n., v.: Lauber. Karcag: Kocsis — Debrecze- ni, Sándor, Tüdős, Halász (Erdei) — Antal, Szabó 11., Hernádi — Tassi, Varga II., Petró (Herbály). Edző: Dó­ka János. STC: Kocsis — B. Kovács, Mákos (Tóth), Var­ga, Kovács J. — Földi, Szé­ki, Balga — Szoó (Szekula), Mohácsi, Kajdi. Edző: Szá­lai Miklós. A mérkőzés előtt a lelkes karcagi védőjátékos, Varga L. édesanyjának elhalálozá­sa miatt egyperces gyász­szünetet tartottak. Kezdés után a síkos talajhoz jobban alkalmazkodó vendégek irá­nyították a játékot. Már az első percben Kajdi előtt nyílt gólszerzési lehetőség, de a szélső elpuskázta a helyze­tet. A 7. percben a lest vé­lő hazai védők közt Földi 'kilépett és senkitől sem za­vartatva Kocsis mellett meg­szerezte a vezetést, 1:0. Há­rom perccel később ismét Kajdi került gólhelyzetbe, s ezúttal nem hibázott, 2:0. A gyorsan elért két gól után az STC magabiztossá­gát a 20. percben rendítette meg a KSE. Varga II. mint­egy húszméteres szabadrúgá­sa a védőkön 'megpattanva került a hálóba, 2:1. Feljöt­tek a karcagiak, és néhány formás támadással veszélyez­tették a vendégek kapuját. A 20. percben Antal jobb oldalról sokat ígérőén ívelt kapu elé, de a belső csatá­rok a ll-es pont táján el­csúsztak, így odalett a hely­zet. Fordulás után a csereként beállt Herbály első megmoz­dulása máris gólveszélyt je­lentett, de lövése a védők­ről szögletre pattant. Válto­zatos, nagy iramú küzdelem folyt a pályán. Az 51. perc­ben jobb oldali karcagi ak­ciónál-a menteni akaró Má­kos lábáról leperdült a lab­da, Varga II. rácsapott, s nagy lövéssel a jobb felső sarokba küldte, 2:2. Az 55. percben az elcsúszó salgó­tarjáni kapus mellett Tassi- hoz került a labda, de be­adását a védők az üres ka­pu előtt mentették. A 62. percben Balga „érdemelt’’ sárgalapot. A mérkőzés elején a ven­dégek alaposan ráijesztettek a karcagiakra. A hazai csa­patot dicséri, hogy a két­gólos hátrány sem törte le, nagy erőfeszítések közepette magára talált, s megérde­melten tartotta otthonában az igen értékes egyik pon­tot. Kocsis biztos kezű ka­pus volt, a gólokról nem te­hetett. A védelemben Sán­dor és Debreczeni játéka emelkedett ki. Hernádi is­mét jó szervezőnek bizo­nyult, Szabó II. végig nagy hasznára volt csapatának. Antal is sokat küzdött, de a végére elfáradt. A támadó­sor tagjai elfogadható me­zőnyjáték mellett a kapu előterében még mindig ha­tározatlanok. Közülük Varga II. nagy területen játszva végre azt nyújtotta, amit vá­runk tőle. — szöllősi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom