Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 tlPIZÓ előtt a Izgalmas megyei rangadó ígérkezik Jászberényben — Pontszerzésben bíznak a mezőtúriak és karcagiak Ma: Lehel SC—Szolnoki MÁV MTE, Jászberény 13, Csáki. Mezőtúr—Nagybátony, Mezőtúr 13. Aczél, Hajdúbö­szörmény—Karcag, Hajdúbö­szörmény 13, Bodó. Ma megyei rangadó szín­helye lesz Jászberény: a'Le- hel SC együttese a Szolno­ki MÁV MTE csapatát fo­gadja. A hétközi edzéseken elsősorban a kapura lövése­ket gyakorolták. Főleg Ba­cher jeleskedett ebben; tá­voli bombái rendre a há­lóban kötöttek ki, s a Jász­berényből elszármazott Bar- tosnak, úgy tűnik, lesz élég dolga. Ugyanakkor a szolno­ki kulcsjátékosok védőőrize­tet kapnak, s a hazaiak meg­ítélése szerint a salakpálya is nekik kedvez. A csapat­ban Gál, Párái és Répási to­vábbra is sérült, a többiek viszont harcrakészek, s akár­csak az elmúlt vasárnap az egriek ellen — akiket kis híján kétvállra fektettek — ezúttal is mindent megtesz­nek a sikerért. Egyébként a kék-fehérek következő mér­kőzésüket is otthonukban játszák, s azon is két pont megszerzésére számítanak. Persze ehhez a szolnokiak­nak is lesz egy-két szavuk; annyi bizonyos, nem adják meg könnyen magukat. An­nál is inkább, mert az utób­bi találkozókon — kivéve a hajdúböszörményiek ellenit igazán jól játszottak. Leg­utóbb is nagyon hajtott a gárda, sok helyzetet terem­tett, amelyekből négyet ki is használt. Géléi József vezető edző kerete változatlan, bár egyik legjobb játékosára, Se­bőkre nem támaszkodhat, mert térdhúzódással bajló­dik. Kiesése nem kis gon­dot okoz, de ennek ellenére feltétlenül döntetlen kihar­colására számítanak a szol­nokiak. Ahhoz, hogy az él­mezőnyben maradjanak, s mind jobb pozícióból vágja­nak neki a tavaszi idénynek, az utolsó idei két fordulón két-három pontot kell gyűj- teniük, mégpedig valameny- nyit idegenben. Mivel az el­lenfelek jól ismerik egymást, így izgalmas megyei rang­adóra van kilátás. A Mezőtúri Honvéd most találkozik először a Nagybá- tonyi Bányász csapatával, mivel a vendégek az idén kerültek vissza az NB II-be. Eddigi eredményeik alapján arra lehet következtetni, hogy a Honvéd biztosan győz ellenük, ám a papírforma nem egyszer csődöt mondott már. Több esetben keserű szájízzel tértek haza a szur­kolók és játékosok egyaránt az előre lefutottnak vélt mérkőzés után. Hogy ez ne következzék be, a mezőtú­riaknak teljes erőbedobásra lesz szükségük, és ha lelke­sedésükhöz jó játék is páro­sul, akkor a kívánt ered­mény sem fog elmaradni. A vendéglátóknál Pribék rend­be jött és valószínűleg sor kerül játékára. Czikora azonban két sárga lapja mi­att nem léphet pályára. Ben- csik Gyula vezető edző bí­zik csapatában és a siker­ben. Az alábbi keretet jelöl­te a találkozóra: Ulbert, Bo­ros, Herédi, Dávid, Csorba, Vékony, Pribék, Nagy, Oláh, Fodor, Talapa, Martinko- vics, Tóth, Homonnai. Hajdúböszörményben ke­rül sor a karcagi csapat őszi szezonbeli utolsó mér­kőzésére. Ha a két csapat jelenlegi helyezését tekintjük, a pontszerzést elvárásnak is tekinthetnék Karcagon, azon­ban a labdarúgásban kiszá­míthatatlan fordulatok mér­sékletre intenek. Például az, hogy a Böszörmény képes volt Szolnokon döntetlent el­érni, azzal a csapattal szem­ben, amelyiktől Karcag sa­ját pályáján sima vereséget szenvedett. Persze nem igen kell attól tartani, hogy a szakvezetés és a játékosok elbizakodottak lennének. Ök is tudják, hiszen saját „bő­rükön” érzik minden mérkő­zés nehézségét. Ennek szem előtt tartásával folyt a heti előkészület, számítva a fel­tehetően, ,^ossz talajú játék­térre, merd lehet a talaj fa­gyos vagy éppen sáros, mély, mindkét esetben nagy igény- bevételt kíván. Sokat jelent­het az erőnlét, a technika, és nem'íitolsósorban a jól megválasztott taktika keresz­tülvitele. A szurkolók abban bíznak, hogy a csapat a sze­zonzáráskor is megtartja je­lenlegi 'helyét, ami jó kiin­dulópont lehet a folytatásra. Hajdan kiváltságot jelen­tett MÁV-alkalmazottnak lenni. Az akkorv „műhely” néven ismert Járműjavítóban dolgozni például, a fiatalok álmainak a beteljesülése volt. A „gyáristákhoz” szívesen közeleditek az eladó lányok, és az akkori műhely a város sportéletének is egyik böl­csője volt. Nem véletlenül kerültek ki onjian neves, él­vonalbeli sportolók, akik kö­zül ma is sokan vezető sze­repet vállalnak a megye szakszövetségeiben, különbö­ző bizottságaiban, testületéi­ben. Kálmán László 1937-ben jelentkezett a MÁV-műhely- be tanoncnák. — Százhúszan jelentkez­tünk lakatos tanoncnak, de csak húszat vettek fel — em­lékezett vissza. — Akkoriban mindenkiből mozdonyvezetőt akartak nevelni, ami jó ke­resettel járt, és nyakkendő­ben, fehér kesztyűben dol­goztak. Nekem nem volt kedvem hozzá, megmaradtam lakatosnak. A tanonciskolában olyan ■társai voltak, akik nemcsak a tanulásban tűntek ki, ha­nem a labdarúgásban is: Szűcs Sándor, Horváth Fe­renc, Kiss Sándor, Selmec2i György. Együtt játszottak a tanoncváloigatottban, elindul­tak országos kupában, meg­hívták őket kiválasztó tábor­ba, ahol többek között olyan futballistákkal találkoztak, mint Lakat Károly. Aztán átigazolt a Szolnoki MÁV- hoz, és az ifjúsági csapatban játszott. — Kivettük a részünket a MÁV-pálya építéséből, az NB I-es mérkőzések szurkolói­naik szervezéséből, vidékre jártunk a csapattal, segítet­tünk. ahol tudtunk. Aztán közbeszólt a háború, s mikor hazatért, abbahagy­ta a játékot. De miután kö­tődött a labdarúgáshoz, má­sok biztatására játékvezetői vizsgát tett 1950-ben; és 18 évig bíráskodott. — Sok jó mérkőzést vezet­tem, volt olyan hét, hogy a városi bajnoksággal együtt ötöt 'is. Elsősorban az NB Ill-ban, az NB I-ben pedig partjelző voltam — mondot­" ta. — Több mint ezer mér­kőzésen bíráskodtam. Mozdonyon, lovaskocsin, gyalog járták a megyét. A munkája mellett elvégezte.a gépipari technikumot, a Jár­műjavítóban tervelőadó volt. Harminchat évig szólította munkába a gyári dudaszó, utána nyolc évig a MÁV- kórház műszaki vezetője volt. A megyei labdarúgó szakszövetségben pedig he­temként többször is megta­lálható. Az utánpótlás bizott­ság vezetője, a Játékvezető Testület titkára is volt, ti­zennégy éve pedig a megyei labdarúgó szakszövetség tit­kára. „Bajlódik” az összes adminisztrációval, a verseny­kiírással, de kellemes élmé­nyekben is része volt. — Sok felnőtt és ifjúsági válogatott, valamint NB I-es játékos került ki a megyé­ből. Magyar Pista, Kelemen Jóska, Pál Jóska, aztán Tas- nádi Martfűről, Ambrus Pista és Laci, Vígh Tibi Jászberényből, Szatmári, Se­bők, Szolnoki, Kolláth, Mile Szolnokról, és ott van még Halász is — sorolta. — A legjobb eredményt 1972-ben értük el Tatán, ahol a megye válogatottja harmadik ■ lett. Szatmári, Garics és Magyar játszott a csatársorban és hosszabbítás után nyertünk Budapest ellen. A mérkőzés rendes játékideje leteltével az egyik játékos azt mondta, hogy nem bírja tovább. Ma­gyar Zoltán edzővel biztat­tuk: szorítsa össze a fogát, felejtse el, hogy fáradt és hajtson. A győzelem után odajött hozzánk és bevallot­ta, jó, hogy biztattuk, mert másképp valóban nem bírta volna. Kálmán László nemcsak a sportban tűnt ki értékes munkájával Többszörös ki­váló dolgozó, a polgárvéde­lemben végzett munkájáért megkapta a Honvédelmi Ér­demérmet, a népi ellenőr­zésben kifejtett tevékenysé­géért a megyei tanács a Tár­sadalmi munkáért kitüntetés ezüst és bronz fokozatával jutalmazta, elismerték a Ha­zafias Népfrontban végzett munkáját is, november 7-én pedig a 30 éves sportmunká­ért a Sportérdemérem bronz fokozatával tüntették ki. S az idén — megszámolta — 43 év és 120 napi munka után nyugdíjba vonul. Nem szólítja már a gyári duda­szó, több idő jut az unoká­jának és a pihenésnek. ■— Most érzem igazán, hogy szabadságon vagyok, mi min­denre futja az időmből — újságolta örömmel. A sport munkát azonban nem hagyja abba. Kedden és pénteken délután mindig megtalálható a sporthivatal székháziában. Intézi a megye labdarúgásának ügyeit. (pataki) Események Kézilabda. Téli terembainok- ság: TörökszentmikJós. Bercsé­nyi Gimnázium 8. Sakk. Megyei villám egyéni és e.sapatbainokság: Szolnok. Költői úti Általános Iskola 8.30. Teke. Megyei Tízek Bainoksá- ga: Mezőtúr, városi sporttelep 8. Tollaslabda. Kilián Kupa fel­nőtt és ifjúsági verseny: Szol­nok. Kilián Főiskola 10. KÖZGYŰLÉS Csépai KSE. művelődési ház H. Szdévényi Tsz SE. klub­könyvtár 9. Mezőhéki SE, klubkönyvtár 14. Tsz Kosárlabda NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Nyíregyházi TK 68:57 (33:24). Férfi: Alföldi Olaj­bányász—Nyíregyházi TK 109:88 (64:43). Horizonton egy újabb olimpia Ahonnan megyénk sportjának „startolni” kell A megye több mint száz sport- egyesületé­ben tisztújító közgyűléseket tartanak novembertől már­ciusig. A klubok irányítóit négyéves időtartamra vá­lasztják — ezúttal az olim­piai felkészülés miatt egy év haladékot kaptak. így a most zajló sportfórumokon ötéves munkájukról kell számot adniuk. Sikeres öt esztendőt ha­gyott maga mögött a megye sportmozgalma. Jelentősen növekedett a testedzés mö­gött felsorakozók hadserege: a megye 149 sportegyesületé­ben és diáksportkörében 45 ezer tagot tartanak nyilván, számuk több mint tíz szá­zalékkal emelkedett 1975 óta. Megnőttek a sportolás lehetőségei is: elsősorban létesítményekben lépett ör­vendetesen nagyot előre megyénk, hiszen az elmúlt fél évtizedben több létesít­ményt vehettek birtokukba a sportolók és még leírni is öröm: a tornatermeket számba venni megyeszerte nem lenne könnyű feladat. Javultak a sport szemé­lyi feltételei is. Jelenleg 319 edzőt foglalkoztatnak a megye sportegyesületei, kö­zülük huszonnyolc főfoglal­kozásban végzi tevékenysé­gét. A áport társadalmi munkásai, a megyei szak- szövetségekben kevés híján 50 százalékkal vannak töb­ben, mint öt évvel ezelőtt. A tömegsport monstre se­regszemléjére szinte min­denki tudna példát monda­ni : a falusi spartakiádokon, a tiszaligeti napokon, a szakszervezeti sportnapokon .szinte nem volt annyi pálya, amennyi elég lett volna a versenyzési kedv kielégítésé­re, A munkahelyi spartakiá- dok szervezői, a lakótelepi sportszervezetek tisztségvi­selői szinte mindenkihez el­juttatták mozgósító felhívá­sukat­A versenysportban a mérlegkészítésre a moszkvai olimpia kínált igen jó al­kalmat. A nyolcvanas esz‘- tendő megyénk sporttörténe­tébe úgy kerül be, mint minden idők legsikeresebb éve: jelenleg 29 csapat sze­repel a Nemzeti Bajnokság valamelyik osztályában, a különböző korosztályú nem­zeti válogatottakban pedig harminckét versenyző ka­pott helyet. Az . országos bajnokságokon gyűjtött pon­tok száma is megyei rekord. A moszkvai olimpián Paró- czai András a 800 méteres síkfutásban, Szalai József a 400 méteres gátfutásban, Deme József pedig kajakban képviselte megyénket. Sze­replésükkel nem vallottak szégyent, Szalai országos re­korddal tért haza, Deme pe­dig a kajak 4-esben ötödik helyet szerzett- Paróczai alig két héttel az olimpia után a Budapest Nagydíjon remek országos csúccsal lett a 800 m-es síkfutás győzte­se. Hát innen kell a megye sportjának továbblépni a következő négy esztendőben, amire a megválasztásra ke­rülő vezető testületek meg­bízása szól. Mert, hogy a kétségtelen eredmények elle­nére is tovább kell lépni, ebben egyetlen sportbarát sem kételkedhet, hiszen a vázlatos létesítménymérleg azt sugallja, lényegében job­bak a sportolás lehetőségei annál, ahol ma sportmozgal­munk tart. Alig hagytuk magunk mö­gött a moszkvai olimpiát, máris feltűnt a sportélet ho­rizontján az 1984-es dátum, és egy városnév, Los Ange­les, a következő olimpia színhelye. Márpedig ahhoz, hogy a tengerentúlon is helytálljanak megyénk rep­rezentánsai, a felkészülést ma el kell kezdeni. Ezért is mérhetetlenül nagy a felelő­sége a kiemelt sportegyesü­leteknek; azoknak a klubok­nak, amelyek a megye si- kerspoitágainak gazdái. Hi­szen az országos sportveze­tés is úgy tartja. Szolnok megyét számon, mint az at­létika, a vízilabda, a kajak­kenu és a sportlövészet bá­zisát. Ezekben a sportágak­ban ikell tehát elsősorban megőrizni a kivívott rangot, sőt keresni az előrelépés út­ját. Két pillérre támaszkod­hat tulaj­donképpen minden olyan versenyág, amely nem kíván egy hely­ben topogni- Ez a két bázis az iskolai sport és a tömeg­sport. Mindkét téren van tennivaló bőven. A tömeg­sport pirosbetűs napjain va­lóban megtelnek a pályák, de a rendszeresség a tested­zés iránt még nincs a véré­ben valamennyi kedvtelés­ből sportolónak. Különösen a tél a vízválasztó a tömeg- sportmozgalomban. Azok, akik hallgatnak a mozgósító szóra, és saját jó közérzetük biztosításáért tavasztól őszig ott vannak a játéktereken, a téli kényszerű szünet alatt gyakran „lemorzsolódnak”- Örökre hátat fordítanak a testedzésnek. Pedig tavasz- szal a spőrtvezetők újra el­kezdik a toborzást, csakhát nem biztos, hogy meg is ta­lálják a télen elvesztett „ka­tonáikat”. A tömegsportver­senyek, — hiszen a javuló létesítményhelyzet ezt is le­hetővé teszi — ne térjenek té­li nyugovóra. Legyen fedél a tömegsport feje fölött is — és a napjainkban sportol­ni vágyók teremgondja le­gyen gondja a közgyűlések­nek is. Az edzők, szakemberek számára az igazi kincses- bánya az iskolai sport le­hetne- Bár jelenleg megye­szerte négy sportiskola szolgálja a versenysport szervezett utánpótlását, még­sem megnyugtató a helyzet az oktatási intézmények és az egyesületek kapcsolatá­ban. Sok az olyan testneve­lő, aki nem lát túl az iskola falain. Diplomáját csak az al­ma mater hírnevének öreg­bítésére kamatoztatja. A napokban az MLSZ hívta össze az iskolák igazgatóit, és e tanácskozáson hangzott el az a már-már drámai fel­hívási hogy elképzelhetetlen egészséges szellemű sport­emberek nevelése az iskolákkal és a szü­lői házzal kialakított jó kapcsolatok nélkül! A köz­gyűlések jó alkalmat kínál­nak arra, hogy a klubok megnyerjék támogatóul a sportban otthonosan mozgó pedagógusokat, hiszen raj­tuk jóval több múlik, mint ahogy ma azt a sportegye­sületek vezetői gondolják. Hadd tegyük hozzá, a jó együttműködés csak úgy képzelhető el, ha az egye­sületek nemcsak kapni akar­nak a tömegsporttól, az is­kolától, hanem adnak is, felelősséget éreznek irántuk. S ennek azonban nem a szavakban, hanem a folya­matos, közös munkában kell testet öltenie. Sportéletünkben nem hagy­hatunk figyelmen kívül szá­mos olyan tendenciát, amely az élet más területén mind­inkább meghatározóvá vá­lik. A közgyűlések egyik leg­fontosabb „leckéje”: miként lehet a leghatékonyabban, leggazdaságosabban bánná a sportban is meglevő anyagi és szellemi javainkkal? A legkamatozóbb befektetésnek a szakértelem bizonyul a sportban is. Növelni kell tehát a főfoglalkozású ed­zők számát, elsősorban azok­ban a sportágakban, ame­lyekben a cél az országos versenyporondon való jó szereplés — netán a nem­zetközi szint elérése. A me­gye versenysportjának szín­vonala a kétségtelen ered­mények ellenére is hullám­zó- A munkába álló szakem­berek lehetnek a garanciái annak, hogy a jövőben ál­landósuljanak a sikerek me­gyénk sportéletében. Nagy tehát a felelőssége a közgyűléseknek, hiszen amikor a sportegyesületek szavazásra jogosult tagjai le­adják voksukat, tulajdonkép­pen a következő négy esz­tendő sikereiből vagy ku­darcaiból vállalnak részt. Az újjáválasztott elnökök, el­nökhelyettesek, ügyvezető elnökök, elnökségi tagok áll­nak a sportegyesület kor- mányrúdjánál, így kiválasz­tásuk semmiképpen sem le­het formális. Nemrég egy tanácskozáson hangzott el az a lehangoló megállapítás, hogy a sport­vezetésre nincs jelentkező. Elképzelhető, hogy senki nem akar önjelölt lenni, még egy társadalmi szerve­zetben sem, de kellő alapos­sággal és körültekintéssel meg lehet találni azokat az irányításra termett, sportot szerető és érte áldozatot vál­lalni is kész hozzáértő sport­barátokat, akik más terüle­ten bizonyított szervező- készségüket, éleslátásukat a testedzésben is közhasznúan kamatoztathatják. Túrkevén mondták el a tanács veze­tői, hogy mintegy harminc értelmiségi fiatált vettek számba, akikkel a közeljö­vőben elbeszélgetnek arról, milyen szálakkal kötődnek a sporthoz, és ha van közöt­tük olyan, akit a szerénység tartott vissza a vezetői sze­rep vállalásától, bátorítani fogják a klub irányításában való részvételre. Négy év, amire a mandátum szól, egy olimpiai ciklus. Ezalatt kell — Los Angelest is szem előtt tartva — a megyék között elfoglalt tizenegyedik he­lyünkről előbbre lépni. Az óhaj nem lehetetlen, úgy gondoljuk ehhez feltételeink rryndenképpen adottak. Palágyi Béla Ezernél több mérkőzésen bíráskodott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom