Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

Családi magazin 12 1980. DECEMBER 25. HAJON % kívül von J HRLlOjHAu'o PFFF, H flUÓ V FFF. PFFF... 1HBLLO, Központ2/; KERESI „KAPCSOLTAM..: Tévés... KÁLVÁRIA Igény az érzelmi biztonságra Az emberek többségében nem fogalmazódik meg tu­datosan az érzelmi biztonság iránti igény — és mégsem élhetünk nélküle. Hiánya súlyos lelki problémákhoz ve­zethet. Az érzelmi biztonságot párhuzamba vonva az anyagi biztonsággal, a gyakorlatban lényeges különbség jelentkezik. Az anyagi biztonság kérdésével mindenki foglalkozik és igyekszik életében kialakítani az anyagi biztonságot jelentő kedvező körülményeket. Az érzelmi biztonság iránti igénye ugyanígy mindenkinek megvan — de mégsem kezeljük ezt a kérdést olyan súllyal, mint az anyagiakat. Pedig érzelmi biztonság nélkül olyan az élet, mint a sótlan étel. Nincs íze, aromája. Rendkívül fontos ez az ér­zés már gyermekkorban, ami­kor a szülő szeretete jelenti a gyermeknek azt a biztonsá­got, hogy nincs egyedül, van, aki szereti, gondozza. Ebből eredően jól érzi magát ott­hon, sőt, ez a tudat elkíséri mindenhova, önbizalmat ad, kiegyensúlyozott életszemlé­letet. Ha ez a biztonság va­lamilyen okból csökken vagy megszűnik, a gyermek fé­lénk, gátlásos lesz, elveszti biztonságérzetét és súlyo­sabb lelki következményei is lehetnek. Az érzelmi biztonság hiá­nya különösen égető idősebb korban, amikor már érett, kiforrott érzelmet válnak „üresjárattá”, ha nincs, aho­vá az ember szeretetévbl kapcsolódhatna és ezáltal ér­zelmi biztonságban érezhet- né magát. A szeretet-kap- csolat az idősebb és az idős ember életét is megszépít­heti és egész élete során ben­ne megérett, kifinomult lel­ki értékeinek gazdagságát is felszínre hozhatja. Nem kisebb az igény más életszakaszban sem az érzel­mi biztonság életörömet, élet­igenlést jelentő jó érzésére — csak a dolgozni járó em­bernek kevesebb ideje van ezzel a lelkiigénnyel eleget törődni. A kiáltó érzésekre hangfogót tesz a rohanó élet eseményözöne. De azért sú­lyos teherként lesz az úti­társa a hiányérzet, mindad­dig, amíg fel nem oldódik egy biztonságot jelentő kap­csolatban. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a nőknek van szükségük érzelmi biz­tonságra. Ez nem így van. A férfiaknak is éppen olyan szükségük van erre, mint a nőknek. Vannak az ember életében rövidebb-hosszabb szabá­szok, amikor érzelmileg egyedül van, vagy ha van is társa, már nem kötődik hoz­zá (pl. elhidegült házastár­sak). Ilyenkor elemi erővel tör fel a szeretet-kapcsolat utáni vágy, amely szinte éget... Ki ne ismerné az érzést: sok ember között ma­gányosan. Pedig sokszor tő­lünk is függ, hogy felszá­moljuk az egyedüllét érzé­sét és valakihez kötődjünk. Ez a kötődés nemcsak sze­relmi kapcsolat esetén jöhet létre, hanem érzelmi bizton­ságot nyújthat a jó rokoni, szomszédi, munkahelyi, ba­ráti, sporttársnői és egyéb hasonló kapcsolat is. Ne ro­hanjunk el egymás mellett, hanem vegyük észre a szere- tetre, érzelmi biztonságra vá­gyó EMBERT és nyújtsunk egymásnak baráti kezet... Sokkal értékesebb lesz az életünk... F. K. Megkaptam az influenzát; fájt a fejem, sajgóit a dere­kam, lázam volt. Türelmes, közösségi ember vagyok, ezért határoztam úgy, én megyek az orvos­hoz, és nem hívatom ki. Be­álltam a rendelőben a sor­ba; eljutottam a kis ablakig, ahol elveszik az ember ira­tait. Ekkor derült ki, hogy otthon felejtettem a szemé­lyi igazolványom. Hazafutot­tam. Azután kezdődött elöl­ről az egész. Nem számít — három óra múlva már a szimpatikus, fiatal doktornő szeme elé kerültem. Illetve „szeme elé” — ez nem megfelelő' kifeje­zés, hiszen a doktornő fel sem emelte tekintetét az előtte levő papírokról; se­besen, elszántan írt valamit. — Vetkőzzön le! —mond­ta, de olyan hangon, mintha éjfélkor mondta volna, egy elhagyatott sikátorban. Levetkőztem. — Mi a panasza? — Fáj a lábam, remeg a kezem, a .... — Keze, lába?... A se­bészetre! Tizenötös szoba, harmadik ajtó, a folyosón balra ... A következőt!... — De... — Semmi de! Hozzon le­letet a sebészetről! Nővérke, vezesse ki a beteget! Kérem a következőt! A nővérke határozottan kitolt a folyosóra. Elküllog- tam a sebészetre. A sebész szemét sem láttam, ő sem nézett rám, ő is a papírjai­val foglalkozott. Elszántan, sebesen írt, mint egy gyors­író. — Vetkőzzön le! Levetkőztem. — Mi a panasza? Megint olyasmit kottyan­tottam ki, amit nem kellett volna: — A feje? Az ideggyó­gyásznál volt már? — Még nem ... — Na, kérem ... Először az ideggyógyászhoz menjen, aztán... — Nézze!... — Nem nézem! Menjen az ideggyógyászhoz, aztán ... kérem a következőt! Nagy nehezen elvánszorog­tam az ideggyógyászhoz. És ott... Hát igen, ha az isten meg akar verni vala­kit akkor nemcsak az influ­enzát küldi rá, hanem az eszét is elveszi. Az orvos kér­désére, hogy mim fáj, azt vá­laszoltam, hogy semmim, de piros sapkás egereket látok. Az ideggyógyász kapott az alkalmon, még a papírjaiból is felpillantott, úgy kér­dezte: — Szemésznél volt? — Nem, de a látásomra nem panaszkodom... — Elég baj az, barátocs- kám, elég baj, hogy elha­nyagolja. Menjen előbb a szemészhez! — és kivezette­tett a rendelőből. A szemész sem sokat baj­lódott velem. Ahogy meghal­lotta, hogy a derekam fáj, összecsapta a kezét, meg­csóválta a fejét és felkiáltott: — Menjen az urológushoz! Biztos a veséjével van vala­mi baj. Az urológián adtak egy kis üveget, és meghagyták, hogy másnap reggel hozzam vissza. Csak álltam ott, és komoran hallgattam. Ekkor az urológus így szólt a nő­vérhez: — Ügy látszik, süket a be­teg. Nővérke, vezesse át a fülészetre! Amikor a fülész valami csillogó eszközt dugott a fü­lembe, teli torokból ordítani kezdtem, hogy ez már aztán sok, egy beteg ember meg- gyalázása; a panaszkönyvet kértem, követeltem, hogy hívják oda a főorvost. Csodák csodájára, szinte azonnal előkerült a főorvos. Együttérzően nézett rám, megcsóválta a fejét, majd így szólt: — Vigyék a zárt osztályra! Tudom, hogy teljesen nor­mális vagyok, hanem az na­gyon izgat, hogy a pszichiá­ter kinek passzol át! M. Bélkun A harmadik születésnap Madár János: Didergő Tél, tél, tél, mit tettél? hogy a cinke, a picinyke egész nap csak könyörög. Nyisd ki, nyisd ki! — mondogatja: a csőrével bezörög. • * * * Ha lecsöpögött a gyertya a parkettre vagy a szőnyeg- padlóra, terítsünk rá itatóst vagy selyempapírt és meleg vasalót húzzunk el fölötte — eltűnik a viaszfolt Jaj, de pompás fa A karácsony fája a fenyőfa, finom illatával, örökzöld tű­levelével még meghittebbé teszi a kedves ünnepet. Ha a rejtvény vízszintes sorait helyesen fejtitek meg, a vastagon bekeretezett kockák betűi lefelé összeolvasva adják a megfejtést: a karácsonyfa egyik „tartozékát”. 1. Famunkát végző szakember. 2. Fémrúd. 3. Kerek szám. 4. Ökör. 5. Árut valahová eljuttat. 6. Gyümölcsszárítás. 7. Elveszti a reményét. 8. Kas. 9. Okos. 10. Varjúféle madár. 11. Gyorsan fut. 12. Egyfajta vízi közlekedés. •QH0ZSOVrIrIIS3 :s?ifajaaW Hogy ne zavarjuk egymást Egyrészről a zavartalan esti munkához, otthoni tanulás­hoz, másrészről a pihenéshez okvetlenül szükséges, hogy a családtagoknak a közösen használt helyiségeken belül saját, speciális „zugok” áll­janak rendelkezésükre. Kis létszámú családnál elég egy- egy doboz-aszta 1 tároló beállí­tása, amely hozzásegíti az egy téren belül tartózkodó családtagokat, hogy elkülö­nülve is végezhessék tenni­valóikat (olvasás, tanulás és így tovább), s egyúttal vizuá­lis kapcsolat is legyen közöt­tük. Rajzunk példa pihenősarok kialakítására a szoba egyik szögletében. A polcrendszer megfelelő formálásával az ablak alatti hely is kihasz­nálhatóvá válik. A konzolos polcok felületének képzésé­ben az egyéni ízlés lehet meg­határozó. Legegyszerűbb a színre pácolás vagy festés. És hogy a függöny félrehúzva ne vegyen el fényt, a hagyomá­nyos megoldás helyett bát­ran lehet alkalmazni nyug­ágyvászonból készült rolót. Ennek egyszínű vagy csíkos felülete jól egészíti ki a szo- bo színösszetételét. Húros Annamária Ünnepi hangulat .Az ünnep hangulatát né­hány apró ötlettel is fokoz­hatjuk. A legegyszerűbb asz­talon is igen mutatós a fél­behajtott papírból duplán szabott, különböző nagyságú fenyőfák elhelyezése. A mo­tívumokat is kivághatjuk szí­nes fóliapapírból is. A csil­logó papírfák — egyetlen gombostűvel rögzítve — az egyszínű ablakfüggöny díszei is lehetnek. A vidéki széles falu ablakkeretekbe, ha a függöny összehúzása nem szükséges a téli estéken, ál­lítsunk különböző nagyságú gyertyákat. Összeállította: Rónai Erzsébet Hifi Lugosi rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom