Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. DECEMBER 23, Korszerűsített szervezetI alapon Eredményes évet zár az MHSZ Nevelömunka 158 honvédelmi klubban Azzal a szándékkal kerestük fel Vass Lajos ezredest, az MHSZ megyei vezetőségének titkárát, hogy idei munkájuk eredményéről érdeklődjünk tőle. Bevezetőül a következő választ kaptuk: — Amellett, hogy az idei év a középtávú tervidőszak zárását jelentette, szövetségünk életében ugyanúgy, mint az üzemeknél, különleges jelentőséget adott 1980-nak pártunk XII. kongresszusa. Szövetségünk tagjai is részt vettek a kongresszusi irányelvek, majd a határozatok ismertetésében. Felszabadulásunk 35. évfordulóját pedig különböző versenyekkel, vetélkedőkkel, rendezvényekkel köszöntötték. Ezek közül hadd emeljem ki a „35 év szabad hazában” vetélkedőt, melyből megyei döntőre is sor került. A vetélkedők tartalmát, a résztvevők számát figyelembe véve országosan is jó eredményeket értünk el. Szervezeteink méltóképpen megemlékeztek a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulójáról is. Mindezek mellett természetesen nem feledkeztünk meg főbb feladatainkról, a katonai elő- és utóképzésről és az általános honvédelmi ismeretek különböző szak- tanfolyamokon történő oktatásáról sem. Ilyen irányú feladatainkat sikerrel oldottuk meg. Ennek eredményeként fejlődés tapasztalható a gépjárművezető, a rádiós, az ejtőernyős, a repülő és a könnyűbúvár képzésben. Képzési feladataink végrehajtását jól segítette elő a technikai tömegsport és a minőségi sport. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy a tömegsportban tovább növekedett a résztvevők száma. A minőségi sportban pedig — a modellezés kivételével — gyarapodott a minősítettek száma, mégpedig elsősorban a repülő, a rádiós és a lövész sportágban. — Alapvető feladataik megoldása mellett az idén került sor a szövetség szervezeti alapjainak bővítésére, korszerűsítésére. Megyénkben milyen eredménnyel járt ez a munka? 1 — Ezt a feladatunkat az év végi határidő előtt már novemberben befejeztük, létrehoztuk honvédelmi klubjainkat és azok szakosztályait. Korábban többnyire „C”-típusú lövészklubjaink voltak, melyek a manapság támasztott igényeket már nem tudták kielégíteni. Gondot okozott az is, hogy a tartalékosok külön klubokban tömörültek, így az általános honvédelmi nevelésben nem tudtak kellően közreműködni. Ezeknek a kluboknak összevonásából alakultak a honvédelmi klubok, melyek a különböző szakosztályok és szakcsoportjaik révén a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző érdeklődésű emberek bekapcsolódjanak az MHSZ munkájába. Lényegében minden olyan tevékenységi formát (motoros, repülő, rádiós, búvár stb.) biztosítanak, amivel a szövetség foglalkozik, és amire helyileg igény van. — Továbbra is megmaradtak technikai klubjaink, melyek elsősorban a minőségi sporttal foglalkoznak, de segítik a honvédelmi klubok szakosztályainak és szakcsoportjainak munkáját is. — Eredetileg 157 honvédelmi klub létrehozását terveztük a megyében, a végén 158 alakult. így most a technikaiakkal együtt 180 klubunk van. A szervezeti korszerűsítéssel egyidőben klubtagjaink száma 1234- gyel nőtt. Megyénk MHSZ- klubtagjainak száma most már megközelíti a 17 ezret. Hasznosnak tartjuk, hogy a tagságon belül növekedett a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek száma. Kedvezően érezteti hatását az 1978-Ban megtartott MHSZ megyei nőaktíva is. A szövetség megyei szervezetében ma már több mint 2700 nő dolgozik. — Az idén egyéb vonatkozásban is előrelépés tapasztalható. Felvettük például a kapcsolatot észt testvérszervezetünkkel. Megyénkben fogadtuk a DO- SZAAF észt szervezetének küldöttségét. Jövőre kötjük meg az együttműködési szerződést. — Jelentős az a segítség is, melyet az üzemektől, a gazdaságoktól kaptak az idén az MHSZ-szervezetek. A közelmúltban folytatódott tárgyalások várható eredményeként ez a segítség jövőre nagyobb mérvű lesz. Tegyük hozzá: kell is a klubok munkájának javításához. — Mindez saját megítélése vagy testületi értékelés? — Megyei tanácsadó testületi ülésen is értékeltük idei munkánkat. Annak tapasztalatai egybeesnek az elmondottakkal. A testület úgy foglalt állást, hogy feladatainkat összességében végrehajtottuk, jó alapot teremtettünk a következő ötéves tervi munkánk indításához. Mindebben igen tekintélyes részük van a párt- és az állami szerveknek, a társadalmi és tömegszerve - zeteknek, valamint a néphadsereg különböző alakulatainak. — Milyen feladatok hárulnak jövőre a szövetség megyei szervezeteire? — A jövő évi feladataink részletes kidolgozása most van folyamatban. Ezt a munkát klubjaink februárban fejezik be. Közbevetően megemlítem, hogy 1981 első felében megyei aktívaértekezleten értékeljük majd ötéves tevékenységünket és határozzuk meg középtávú feladatainkat. Ami egyébként a jövő évi munkánkat illeti, nyilvánvaló, hogy szövetségünk alapvető feladatai nem változnak. A tervezésben nélkülözhetetlenül fontos, hogy szervezeteink a főtitkár elvtárs öt évre szóló utasítását, valamint a szövetségre vonatkozó párthatározatokat és állásfoglalásokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyék. — 1981-ben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a vezetői munka javítására, a területi vezetőségek segítésére, a szakági irányító és ellenőrző munka javítására, erősítjük a szövetség társadalmi jellegét, fokozzuk a katonai pályára irányító tevékenységet, szélesítjük a honvédelmi tömegsportok bázisát, — hogy csak néhányat ragadjak ki feladatainkból. Ebből a vázlatos felsorolásból is látszik, hogy jövőre sem tétlenkedünk. S. B. AZ IDEGENFORGALOM ALAKULASA (január—október) 1979 1980 Turista (ezer fő) y.'> • V8591' mi 1137 Turistaéjszaka (ezerben) Összes külföldi (ezer fő) 13670 12 634 1878 1760 Bevétel (millió forint) sail )))))))))))) * íl pi 2228 3094 Tökésországokból Csökkenő látogatók, növekvő bevételek Az Országos Idegenforgalmi Hivatal jelentése szerint 1980. első tíz hónapjában 8 százalékkal kevesebb külföldi érkezett hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A csökkenés elsősorban az átutazók és a rövid időre kirándulók körében jelentős, a turistaforgalom alig változott, sőt a turisták tartózkodási ideje 3 százalékkal meg is haladta az 1979. évit. A szocialista országokból érkezők mintegy 50 millió éjszakát töltöttek hazánkban, de ennek csak 13 százalékát kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, motel, kemping, fizetővendégszolgálat stb.) ezért is csökkentek a rubelelszámolású bevételeink 2 százalékkal. A tőkés országokból érkezők 17 százalékkal több időt, töltöttek nálunk mint tavaly, s a 10 millió vendégéjszakából 3,7 milliót kereskedelmi szálláshelyen. Részben ezzel magyarázható, hogy az idegenforgalmi bevételeink 13 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél (tőkés bevételek 28 százalékkal), s az idegenforgalmi aktívum a rubelelszámolásban elérte a 3 milliárd forintot, a nem rubelelszámolásnál pedig az 1,6 milliárd forintot. Égen-földön: biztonság Közel-körzeti irányító központ, 50 km sugarú körön belül az utasításokat adja az érkezőinduló gépeknek Néhány nappal ezelőtt élrt véget Budapesten a KGST államok Polgári Repülés Állandó Bizottságának (PRÄB) ülése, amelyen a többi között a biztonság kérdését tárgyalták. A radarberendezés képernyőjén megjelenik egy világító pont. Repülőgép közeledik külföldről az államhatárhoz, a kezelő az elektromos órára pillant. Tudnak érkezéséről, a Ferihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indulási idejüket, útvonalukat, magasságukat, jelzik az utasok számát, a kísérő személyzet létszámát, a kapitány nevét, a gépen lévő üzemanyagmennyiséget, az irányító pontok fölé érkezés várható idejét és a gép mentőfelszereléseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is közli egy nappal az indulás előtt az érintett országgal. Ezt a telexüzenetet repülési tervnek (flight plain) hívják a szakemberek. A tényleges repülést közvetlen telefonvonalon, amolyan „forró dróton” jelenti Ferihegynek Bécs, Bratislava, Lvov, Belgrád és Zágráb. Van dolguk a telexeseknek: télen naponta 40—50, nyáron 100— 120 gép érkezik és indul Ferihegyről, ezen kívül 280— 300 gép repül át leszállás nélkül hazánk fölött... Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyikén közlekedik Budapest felé. Egy-egy légifolyosó 20 km széles, általában 8—12 kilométeres magasságban járnak a gépek a távolságtól függően. Érthető, hogy a Bécsben felszállt gép alacsonyabban jön Budapestig, mint a londoni gép, hiszen még el sem érné a nagyobb magasságot, máris leszálláshoz készülődhetne. A fővárostól nem messze, a Tápió völgyében, lankás dombvidéken van egy kis falu: Tápiósáp. Lakói bizonyára gyakran pillantanak az égre. mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be másik légifolyosóra, vagy innen célozza meg a Ferihegyi leszálló betonpályát. A légifolyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu minden gép navigációs térképén szerepel. A repülőtér irányítószolgálatainak rádió utasításait követik a gépek pilótái. Velük angol nyelven tartják a kapcsolatot — még a MALÉV pilótáival is — azért, hogy a többi, a légtérben tartózkodó külföldi gép pilótái is megértsék az adást. Így minden gép személyzete tud a másikról, ismeri a többiek helyzetét, irányát, magasságát. A légifolyosóban érkező gépek a főváros körzetében már a repülőtér bevezető irányító szolgálatának utasítására manővereznek. A forgalomtól függően esetleg várakozó köröket írnak le, meghatározott sorrendben szállnak le a betonra. A pilóták ilyenkor azt mondják: „polcra raktak”, ami annyit jelent, hogy a gépek egymás fölött mintegy polcokon repülnek körbe, amíg leszállási engedélyt nem kapnak. Segíti a leszállást, hogy a repülőtér 3 fokos szögben irányított rádói- jelet sugároz, a gép műszerei ezt a jelet követik, azaz jelzik az ettől való eltérést. A pilótának folyamatosan helyesbítenie kell a gép helyzetét, ha a jelet követi, pontosan a leszállópálya középvonalán ér földet. Hazánkban a repülés biztonságát rendkívüli módon megnövelte a Szigma-rend- szer, amely, láthatatlan radar sugarak ernyőjével fedi az ország egész területét. A keleti országrészt a Püspökladányban felépített, a nyugatit a Balatontól északra a Kőrishegyen létesített radartorony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas érkezik a Magyarországot érintő repülőjáratokon. Egy érdekes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársaságok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarországon a biztonságra; e tekintetben Európában tekintélyt szerzett a magyar repülés. 1969 óta hazánk is tagja az ICAO-nak, amely 1944-ben a Chicagói Egyezmény aláírásával született nemzetközi polgári repülési szervezet dolgozza ki a polgári repülés rendjét szabályozó előírásokat és ajánlásokat. A KGST keretében működő hasonló állandó bizottság ezeket teljes mértékben figyelembe veszi és a KGST-tagállamok körülményeinek megfelelően tesz javaslatot a legcélszerűbb műszaki és gazdasági eljárásokra. Magyarországon a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) végzi a magyar polgári repülés hatósági szakfelügyeletét, irányítja a személyzet alkalmassági vizsgálatát, oktatását, továbbképzését. A repülőgépek műszaki alkalmasságát éppen úgy vizsgálja, mint a KPM Autófelügyelet a gépkocsikét. Mindez, és nem utolsó sorban a most folyó hatalmas Ferihegyi rekonstrukció a MALÉV-et igen jónevű, megbízható céggé avatta. A 75 éves múltra visszatekintő motoros repülés a jövőben újabb TU 154-es gépekkel bővül. Pilótáik hat és féléves tanulás után kapják kézbe a' „jogosítványt”. A személyzet ezután is állandó oktatásban vesz részt, a legkorszerűbb szimulátorokon, tantermi körülmények között gyakorolják be minden mozdulatukat, az esetleges veszélyhelyzetek elhárítását. Épül-szépül a magyar légikikötő új futópályája a csatlakozó gurulóút rendszerekkel és jól látható már az új irányítótorony két hatalmas beton tartópillére is. Az elektronikus leszállító rendszerek, fény-technikai eszközök mind a repülés biztonságát szolgálják. A költségek persze óriásiak, de mindenfajta gazdaságosságnál fontosabb a repülés biztonsága. B. I. Radar-torony Kőrishegyen
