Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
__TnRTHLOMBÚL: Legé nysorban Tiszafüred Perben, haragban? Nem vagyok... Tudományos-technikai haladás napjainkban Törvények a holnapról Három nagy jelentőségű törvényjavaslatot fogadott el az országgyűlés most befejeződött téli ülésszaka, módosította a honvédelemről szóló törvényt — tizennyolc hónapra csökkentve a sorkatonai szolgálat idejét — s meghallgatta az interpellációkat, az azokra adott választ is, azaz kiemelkedő fontosságú feladatokat oldott meg államéletünk legfőbb vezető testületé. A három törvény — a népgazdaság VI. ötéves tervéről; az 1981. évi költségvetésről; a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervéről — nemcsak logikai értelemben kapcsolódik szorosan egymáshoz, közös jellemzőjük: a realitások tisztelete a gazdasági teendők meghatározásában, a minőségi jellemzők előtérbe állítása a végrehajtásban. Társadalmunk a gazdasági építés nehéz szakaszában jár. A hosszú időn át megszokott módszerek, megoldások jelentős részét fel kellett adni a tervezésben, gazdálkodásban. igazgatásban, ezt a követelményt fogalmazta meg sokrétűen mindhárom törvény. Üj módszereket, megoldásokat kell alkalmazni, kamatoztatni az élet minden területén; két napon át erről folyt az eszmecsere a Parlament ülés termében. Lényegét tekintve egyaránt erről szólt a törvény- javaslatokat előterjesztő miniszterelnök-helyettes. miniszter; a vitában részt vevő gyárigazgató, a körzeti orvos, a Központi Bizottság titkára, a munkásnő, a tudós, mindazok, akik nemcsak választókerületük, hanem városuk, megyéjük, munkaterületük sokféle gond iát. tervét, kétségeit és elhatározását szőték bele felszólalásukba. A törvényhozó testület tanácskozása éppen ezért egyszerre volt közvetítője és mérlegelője a társadalom legszélesebb köreit képviselő álláspontoknak. Ezért holnapunkról úgy beszélhettek képviselőink, mint akik túl a feladatokon azzal is tisztában vannak, hogy milyen cselekvőkészségre támaszkodhatnak majd a teendők végrehajtása során. Több mint százötven képviselő fejtette ki véleményét az országgyűlés bizottságai, illetve a megyei képviselő- csoportok ülésein az előkészítő szakaszban, s most. az országgyűlés tanácskozásán a népgazdaság hatodik ötéves terve törvényjavaslatának finomításához huszonhatan járultak hozzá észrevételeikkel és javaslataikkal. Ez is bizonyítéka annak, miként formálódott véglegessé a középtávú népgazdasági orog- ram — mert az észrevételek, javaslatok egy része beleépült a tervbe, a másik részét a végrehajtás során hasznosítják — azaz miként nyílt széles tere a demokratizmusnak a döntés megszületésében. Ennek a demokratizmusnak — s tágabban értelmezve: általában az emberi tényezőknek, a tudati elemeknek — a végrehajtásban is meghatározó szerep kell. hogy jusson, mert a helyi cselekvés iránya csak így alapozható meg. Ennek fontosságát a SZOT főtitkár- helyettese éppúgy hangsúlyozta, mint a megyei tanácselnök, a Hazafias Népfront országos titkára, mert hiszen a helyes termelési, településfejlesztési elgondolások összegzése nem automatikusan működő garancia arra, hogy a vállalatoknál, a lakóhelyeken szintén az ésszerűség követelményének megfelelően döntsenek. Ehhez a kollektív bölcsesség elengedhetetlen. Nélkülözhetetlen a bölcsesség annak belátásához is, hogy a létbiztonság, valamint az elért életszínvonal megőrzése, megszilárdítása bonyolult kölcsönhatásban áll egymással, s e hatások egészséges arányainak megtartása nem lebecsülhető eredmény — se sikerért keményen kell megdolgozni — a mai világgazdasági környezetben. Végső soron ugyanis a közös gondolkodás és cselekvés a forrása annak, hogy a tevékenységek egésze — legyen szó akár a kivitel öt esztendő alatti 37 —39 százalékos növekedéséről, a termelő állóeszközállomány 26—28 százalékos gyarapodásáról, akár arról, hogy a jövő évben a költségvetés bevételeinek 7;t százalékkal kell emelkednie, mert csak így fedezheti egyebek között az oktatási, szociális többletkiadásokat — a népgazdaság alkalmazkodóképességének fokozódásáról tanúskodjék. Lehetetlen vállalkozásnak bizonyulna akár csak címszavakban is utalni arra.‘ni minden került szóba a téli ülésszakon, ám a részletezés nélkül is igaz: egycélú. sokrétű volt a vita. Megkülönböztetett helyet kapott a kutatás, fejlesztés jelentősége, a mezőgazdaság tartalékainak hasznosítása, ahogy az . általános iskolai oktatás intézményhálózatának helyzete, s az egészségügy is kellő megvilágítást kaoott a hatodik ötéves terv törvényjavaslatának tárgyalásakor és a lehetőségeknek megfelelő részesedés jutott a jövő évi állami költségvetés kiadási tételeiben. Szintén fontos, hogv félreérthetetlen álláspont alakult ki az úgynevezett kistelepülések, valamint a városok és a községek fejlesztési arányainak ügyében, mert ebből jelentős társadalmi rétegek olvashatnak ki biztatást lakóhelyük jövőjét illetően. Hiba lenne azonban elfeledkezni arról — s ezt a Központi Bizottság titkára fejtette ki teljes világossággal a vitában —, hogy a feladatok végrehajtása közben nem szabad elfeledkezni a friss hatásokról, az új elemekről sem. Mert korábban ezt tettük — késve vontunk le bizonyos tanulságokat — a lehetségesnél kedvezőtlenebb a kezdősebességünk a hatodik ötéves terv küszöbén. Okulni kell abból, ami történt, s a hatodik ötéves terv időszakában, de már annak első esztendeiében is gyorsan és mégis megfontoltan kell reagálni a társadalmi, gazdasági folyamatok részleteire, hogy e folyamatok egésze összhangban álljon azzal, amit elterveztünk, amit célunk elérni. Tisza Cipőgyár, Pannónia, ÁHV Kevesebb dolgozóval eredményesebben Az idei év egyik fontos feladata volt a munkaerő-gazdálkodás ésszerűsítése. A szabályozók is erre ösztönöztek, de a munkaerőforrások szűkülése is a dolgozók hatékonyabb foglalkoztatására kényszerítette a vállalatokat. Megyénk ’ néhány könnyű- és élelmiszeripari üzemét azért kerestük fel, hogy megtudjuk, miként alkalmazkodtak az újszerű követelményekhez. A martfűi Tisza Cipőgyár 1980-ban a tavalyinál 2 százalékkal, 127 dolgozóval kevesebbet foglalkoztatott. A létszám csökkenése a vállalatvezetők tudatos törekvésének eredménye: a bértömeg-gazdálkodás keretei között ugyanis a keresetek növelésére fordíthatták a megtakarított pénzt. A vállalatnál megszigorították a dolgozók felvételének követelményeit, és elbocsátották azokat az embereket, akik 6 napot igazolatlanul hiányoztak. Az intézkedések hatására — a „vándormadarakat” eltávolítva — mérséklődött a fluktuáció, a kilépők számát csökkentette a július 1-i négyszázalékos béremelés is. A Tisza Cipőgyár kevesebb emberrel is teljesíteni tudta termelési terveit és ebben igen nagy szerepe van a tervezett munkaerő-átcsoportosításoknak. Az első félévben például kevés megrendelést kapott formatalp- üzemük, a fölöslegessé vált embereket ideiglenesen a cipőgyártó műhelyekben foglalkoztatták. Ugyancsak az év első hónapjaiban erősítették meg 45 dolgozóval a csákozóüzemet, tizenöttel pedig a tűzödéket. Igyekeznek a meglevő dolgozóidat nagyobb értéket teremtő feladatok megoldására képessé tenni. Ezt a célt szolgálják a szakmai továbbképzések. Az idén 69 munkásuk szerzett szakmunkás-bizonyítványt, 30-an ismereteiket korszerűsítették a különböző tanfolyamokon. A munkaerőgazdálkodást ésszerűsítő intézkedések nem maradtak eredménytelenül: az egy munkásra jutó termelés értéke várhatóan 9,2 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A tervezettnél kevesebb dolgozóval oldotta meg idei feladatait a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyára is. A munkaerő- hiány nem túl nagy, ennél több gondot okoz az üzemekben az erős fluktuáció: a gyár 940 dolgozója közül 1980-ban 210-en léptek ki és (Folytatás a 3. oldalon.) Magyar- kubai, szovjet— Hasznos eszmecsere a tudományos-technikai haladásról Véget ért a szolnoki országos elméleti tanácskozás pedig a TTH és a szocialista életmód kapcsolatáról tartott korreferátumot. A szekcióüléseket követően plenáris üléssel zárult az országos tanácskozás. A szekcióvezetők Hoós János, Szor- csik Sándor és Ágoston László értékelte a szekciók munkáját, majd Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője mondott zárszót. A másfél napos eszmecsere tapasztalatait elemezve megállapította, hogy a tanácskozás elérte célját, tartalmas, igényes előadások hangzottak el. Napirendre került a tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági életünket érintő valamennyi kérdése, s számos területet új nézőpontból vitattak meg. A szekcióülések korreferátumait több mfnt harminc hozzászólás követte, s ez is azt jelzi, hogy a téma feldolgozása igen időszerű volt. A tanácskozás új lendületet ad a propagandamunkához, amelyben a szemlélet- formálást emelte ki Boros Sándor. Ez az a terület — hangsúlyozta —, amelyen a propaganda a legtöbbet tehet további fejlődésünkért, a tudományos-technikai haladás eredményeinek ' gyakorlati megvalósításáért. Végül köszönetét mondott a megyei pártbizottság és az Oktatási Igazgatóság vezetőinek a tanácskozás előkészítéséért, s mintaszerű megrendezéséért. (Lapunk 7. oldalán köz?é- tesszük munkatársaink aj országos tanácskozás előadóival — Pál Lénárddal, Hoós Jánossal, Halay Tiborral és Köpeczi Bélával — készített interjúit.) A kettes számú szekcióban Búza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatója a TTH és. a munkások. Huszár Tibor tanszékvezető egyetemi tanár az értelmiség szerepe a TTH körülményei között címmel, és Szorcsik Sándor, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője a • TTH és a társadalmi tervezés kapcsolatáról tartott kor- referátumot. kubai barátsági nagygyűlés Havannában Tudósításunk a 2. oldalon A Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárában a múlt hónapban egy kétezer négyzetméter alapterületű új csarnokot adtak át. Az új csarnokban, mely 27 millió forintba került, elsősorban előkészítő munkákat, — lemezdarabolást, hajlítást, leszabást — végeznék. Képünkön: az új csarnok részlete — nzs — A harmadik szekcióban Ágoston László, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a TTH marxista értelmezéséről, Farkas Janos. az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a TTH és a közgondolkodásról. Kemenes Ernő, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője A szocialista kultúra szerepe a TTH kibontakoztatásában címmel, Fukász György tanszékvezető egyetemi tanár A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggéseit vizsgáló, Szolnokon megrendezett országos elméleti tanácskozás tegnap délelőtt szekcióülésekkel folytatta munkáját. A három szekció résztvevői tíz korreferátumot hallgattak meg. Tudományos életünk neves kutatói tartottak előadást a TTH társadalmi-gazdasági életünk minden területét érintő kapcsolatáról. A másfél napos tanácskozás plenáris üléssel ért véget, amelyen részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Barta László, a megyei tanács elnöke is. Az első számú szekcióban Darvas György, az Országos Tervhivatal ipari főcsoportfőnöke a TTH és az iparpolitikai célkitűzések kapcsolatáról, Sipos Aladár, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese a TTH és a mezőgazdaság címmel tartott korreferátumot, Szőnyi Péter, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának főosztályvezetője pedig a TTH és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 299. sióm, 1980. december 21., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É GYEI TANÁCS LAPJA
