Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
1980. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kötelességünk a jó minőségű munka Mozaik egy brigád életéből A népgazdaság VI. ötéves tervéről tárgyal az országgyűlés — Bár a hosszú gyakorlat miatt már alig vesszük észre, elismerten bonyolult feladat a miénk. A nagy» nyomású vízvezetékek építéséhez használt SENTAB idomcsöveket készítjük. A hegesztéseknek sok atmoszfé- rás nyomást kell bírniuk, úgyhogy röritgenezéssel ellenőrzik a minőségüket. Nem dolgozunk rosszul, — erre bizonyítékaim is vannak: még egyetlen, itt gyártott csövekből épült hálózatot sem kellett szétbontani. Az idén tavasszal az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet még a brigád naplójába is írt dicséretet. Annyira jól állták a sarat a termékeink, az ellenőrzésen a szokásosnál jóval több atmoszférás túlnyomás alatt. Persze dicsekvés, amit eddig mondtam, de-' miért ne beszélnék a sikereinkről. Büszkék- vagyunk a munkánkra. Lehet, hogy nem kellene? Hát — nem tudom. Mert valóban kötelességünk a jó minőségű munka, de miért ne érdemelne megbecsülést, elismerést az, aki a rábízott feladatok megoldásáért mindent megtesz? Szerintem ez még akkor is kijárna, ha ebben az országban mindenki kifogástalanul dolgozna. Valahogy így áll a helyzet a munkaversenyek vállalásaival is. Néhány éve még azok voltak a jó brigádok, amelyek a tervek túlteljesítését ajánlották fel. Ma viszont a bírálók akkor is elégedettek, ha a „hivatalosan” előírt feladatokat megoldjuk. A követelmények azonban csak látszólag lettek kisebbek, mert a kötelességeknek eleget tenni manapság nehezebb, mint régen túlteljesíteni volt őket. Az idén például kétszer is kaptunk rövid határidőre szóló megrendelést Paksról, az atomerőmű építőitől. Minden más munkát félre kellett tenni, hogy ne hátráltassuk a nagy beruházáson dolgozókat. Ám a kevésbé sürgős feladatok megoldásával sem késhettük le az eredeti határidőt. Egy szóval, kétszer is túlóráztunk, ez pedig — annak ellenére, hogy ..csak” a kötelességünket teljesítettük — kétségtelenül a munkaversenyben résztvevőkhöz méltó tett volt. Említhetném azonban a takarékossági vállalásokat is. Nem minden esztendőben születik olyan ötlet, amelyiknek hasznosítása után látványosan zuhanni kezd az évi anyagfelhasználást mutató grafikon. Nálunk az idén sem volt ilyen. Érzésem szerint mégis sokat tettünk az anyagtakarékosságért, hiszen ahelyett, hogy egy darabban szabnánk ki az alkatrészeket, szeletekben vágjuk az acéltáblákból, mert így kevesebb a hulladék. Igaz, az összeállítás során megszaporodik a munkánk: a darabokat egésszé kell hegeszteni. Az előbb említettem az elkerülhetetlen túlórákat.) Azt mondtam, hajlandók vagyunk vállalni ezt a többletet is. Sajnos, a nagyobb fáradtságból nem mindenki „részel” egyenlően. A fiatalokat nehéz rászorítani, hogy a nyolc óra letelte után bent maradjanak. Azt mondják, a pénznél nekik fontosabb a szórakozás. Biztos igazuk van, hiszen mégnem szorítja őket a ruhát, jobb falatokat, kényelmesebb otthont váró család. Túlórát azonban mi, idősebbek sem csupán a nagyobb keresetre számítva vállalunk. A mi vérünkben — úgy hiszem jobban benne van, hogy a ránk bízott munkát el kell végezni. Lehet, hogy ezt a kor teszi? A brigád 1968-ban alakult, és az akkori emberekből már csak hárman dolgozunk együtt. Ahogy cserélődik a tagság, úgy alakul át a kollektíva. Mostanában, sajnos, nem a legjobb irányba változik. Az utóbbi időben (nem a munkáról beszélek) valahogy alábbhagyott a lendület. Azt hiszem azért, mert kevesen vannak az évekig együtt formálódott és egymás gondolatát is sejtő emberek. Idő kell hozzá, amíg a korábban vagy későbben összekerült új munkatársakból ismét közösség kovácsolódik. 'Mostanában például kevés programot szervezünk munkaidő után. Ennek persze az az egyik oka, hogv a két legaktívabb társunk éppen most katona — eddig sem sikerült pótolni őket. Elmondta Pintér Béla, a BMV kunszentmártoni gyára Kossuth Lajos Szocialista Brigádjának vezetője. Lejegyezte: .V. SZ. J. Dülöutakat járó mesterek — Szaladt a kép, a hang is kínlódott, egyszer recsegett, máskor meg kihagyott. Üzentünk a Feri gyereknek, már járt itt, olyan azóta a televíziónk, mint újkorában volt. Jó nagyon, hogy ide is kijön a szerelő, tanyán az olyan idős embereknek, mint mi vagyunk, mindene a tévé, ha elromlik még messzebbre kerülünk a világtól. A D. Sándorék tanyájához vezető földes út a Pusztamonostort Jászágóval összekötő betonúiról tér le. „A Feri gyerek”, akiről az idős házaspár beszélt Zsámboki Ferenc, a Gelka szerviz jászberényi részlegének egyik műszerésze, aki a hét elejét a szervizben kezdi, szerdán, pénteken és szombaton pedig járja a Pusztamonostor, Jász- fényszaru, Jászágó határán húzódó tanyákhoz vezető utakat. — A kisebb településeken, különösen a tanyavilágban élő idős embereknek valóban mindene a tévé. Ismerek olyan idős házaspárt, aki ha beköszönt a tél, hetekig nem mozdul ki otthonról, nekik a rádió és a televízió jelenti a világot, így érthető, ha azt szeretnék, ha mindig jó lenne. Ez a mi dolgunk, a dűlő- utakat járó tv-szerelőké, ezért „cserélünk” ’munkahelyet hetenként kétszer vagy háromszor, attól függően, hogv kinek, mekkora terület jut. Enyém három község és a hozzájuk tartozó tanyavilág. ahol egy-egy ház két kilométerre esik egymástól. Jászágón például a Gergely sor szétszórtságát tekintve akkora mint maga a falu. Havonta 60 vagy 70 házba hívnak meg, ha jól térképezem fel az utat, másnap vagy harmadnap eleget tehetek a meghívásnak, és úgy pakolom meg a műszer táskát, hogy lehetőleg helyben gyógyítsam meg a beteg készüléket. Nem mondom, hogy kirándulásnak számít egy-egy kiszállás, mégis szívesen csinálom. egyrészt, mert ez a dolgom, de azért is, mert bárhol kocogtatok, kedves, jó ismerősök fogadnak. Kedves ismerősként várják és fogadják Zsámboki Ferencet az idős P. Pálék is, ahol nemcsak a tévé, de a házinéni nagyothalló készüléke is felmondta a szolgálatot. Az idős asszony el volt keseredve. bánata azonban rövid ideig tartott. A Feri gyerek ..orofilt változtatva” megjavította a fülhallgatót, amikor pedig a fizetségről esett szó. annyit mondott: tekintse a néni ezt a kis szívességet karácsonyi ajándéknak. (Folytatás az 1. oldalról.) kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként hogy javuljanak a pályaválasztás, családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakás-, egészségügyi és általános iskolai ellátás fejlesztésére. öt év alatt 370—390 ezer lakás épül, felújítanak százezer állami lakást, s fo • kozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét. Ezzel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzete javul. Faluvégi Lajos befejezésül az ár- és szabályozó rendszer rugalmas alakításának teendőit taglalta, elemezte a vállalatok középtávú tervezésének tapasztalatait — egyszersmind utat mutatva a hátralevő tennivalókhoz —, méltatta a törvényjavaslatok előkészítését szolgáló társadalmi vitákat, majd ismételten hangsúlyozta: — Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hazánk további felemelkedésének reális lehetőségeire épülnek. Ezután kért szót Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bizottsága megtárgyalta a népgazdaság hatodik ötéves tervéről benyújtott törvényjavaslatot, amelyhez 69 képviselő fűzött észrevételt. Számos olyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Tervhivatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. A törvényjavaslat bizottsági előadója a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok hatásainak tükrében bizonyította, hogy a fejlődés útja; a szerkezetváltással egybekötött technikai-technológiai korszerűsítés. Ugyanakkor az is világos, hogy a gazdaságos termelés legfőbb ismérve a jövőben az lesz, hogy ki mennyire tud a legkisebb ráfordítással, munkával, anyaggal, energiával, tőkével, közbeeső termékkel s importtal maximális, tehát legnagyobb nyereséget elérni. A törvényjavaslat vitája / A hozzászólók sorát megnyitva Szokola Károlyné (Somogy megye), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója részletesen foglalkozott a tervnek a Balaton környezetvédelmére és a tó vizének minőség- védelmére vonatkozó részével, majd az apró falvak ügyéről szólt, aláhúzva, hogy az alapellátás javításával növeljék a falu vonzerejét, lassítsák a lakosság elvándorlását. S. Hegedűs László (Pest megye), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára örömmel üdvözölte, hogy a népfrontmozgalom kiegyenlítettebb településfejlesztést szolgáló javaslatait a kormány a hatodik ötéves tervjavaslatban is testet öltőén elfogadta. Sok függ attól — mondotta —, hogy a megyei tanácsok miképp ültetik át a gyakorlatba például a fejlesztési összegek elosztásakor a törvény szellemét. Az elmúlt ötéves tervben — elsősorban a kisébb városok, falvak fejlesztési S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszólal az országgyűlésen alapjait — 19 milliárd forintnyi társadalmi munkával növelte a lakosság. Az önkéntes, az önzetlen munka üteme csak akkor tartható fenn, ha a tanácsok növelik a kisebb falvaknak nyújtandó fejlesztési segítséget. Az élelmiszertermelés feladatai Kangyalka Antal (Csong- rád megye), a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója javasolta, hogy év közben ne módosítsanak a szabályozókon; az üzemek legalább egy esztendőre előre ismerjék gazdálkodásuk szabályait. Ha a dolgozó munkájának eredményével előre számolhat, feladatait is jobb kedvvel nagyobb teljesítménnyel végzi. A nagy többség helyesen fogja föl terveink egyik alapvető célját: az keressen többet, aki jobban dolgozik. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólal az országgyűlésen Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta: Mezőgazdasági feladataink homlokterébe a továbbiakban is a gabona- és hústermelést kell helyeznünk. Az élelmiszertermelés előtt álló feladatok nagyobbak, mint korábban bármikor voltak. Tény, hogy a termelés feltételei is jobbak voltak, az emberi tudás és hozzáértés is gyarapodott. Nagyobb, erősebb biológiai, műszaki és anyagi alapokkal rendelkezünk. Ugyanakkor az is egyértelműbb, hogy a termelés közgazdasági viszonyai szigorúbbak. A világban nemcsak az agrártermékek értékelődtek fel? hanem az előállításukhoz szükséges anyagok, berendezések, gépek is drágultak. A gazdaságosság föltétele a hatodik ötéves tervidőszakban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a lehető legszervezettebben hasznosítsák a termelés anyagiműszaki erőit. Garai Vilmos (Budapest), a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója vállalatának formálódó hatodik ötéves tervéről szólva a főbb törekvések között az első helyen említette a termelési szerkezet korszerűsítését, elsősorban a színesfémkohászat és a gépgyártás dinamikus fejlesztésével és a vaskohászat szinten tartásával. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már megye), a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára arról szólt, hogy a keleti országrészben az iparosítás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A gondokra is kitérve elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár- ban a munkahelyek száma kevesebb, mint a munka- vállalóké, amiben közrejátszik, hogy ott a természetes népszaporulat kétszerese az országosnak. Úszta Gyula (Heves megye), a Magyar Partizán Szövetség főtitkára beszámolt arról, hogy a hevesi járásban megszervezték; a nyugdíjba készülőket általános orvosi szűrővizsgálatra hívják be. Az időskorúak ilyenkor nemcsak fizikai regenerálódásukhoz kapnak segítséget, azt is megkérdezik tőlük, mivel foglalatoskodnak majd a nyugdíjas napokban, a közösség és a maguk ja- vára-hasznára, és terveik megvalósításához támogatást is nyújtanak. A monopolhelyzet hátrányai Varga János (Győr-Sopron megye), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora a mezőgazdaságban érvényesülő érdekeltségi rendszer több ellentmondására hívta fel a figyelmet. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium jövő évi költségvetéséből kitűnik — mutatott rá, hogy az idén a tavalyinál szerényebb összeg jut a gyepek följavításának támogatására, így félő, hogy továbbra is kihasználatlanok maradnak az intenzív rét- és legelőgazdálkodásban rejlő' lehetőségek. Dr. Vámos Marietta (Pest m.) tóalmási körzeti orvos annak a jelentőségét hangoztatta, hogy a gazdasági gondok ellenére sem csökkentek, hanem sok milliárddal növekedtek az egészségügyi ágazat előirányzatai. Szólt arról is, hogy a szociális otthonok bővítése, számának gyarapítása meggyorsítható lenne, ha ehhez azok is hozzájárulnának, akik mint családtagok közvetlenül érdekeltek idős, gondozásra szoruló hozzátartozóik megfelelő elhelyezésében. Tóth János (Budapest), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára elmondotta: Határozottan szembe kell szállni azzal a felfogással, amely szerint a viszonylag szűkösebb beruházási keretek nem teszik lehetővé a gyorsabb ütemű műszaki fejlődést. Ennek dinamizmusára számottevően hat az okosabb gazdaságszervezés. a műszaki értelmiség munkájának jobb erkölcsi, anyagi elismerése is. Szabó István (Hajdú-Bihar m.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke az irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének gyakorlatát helyeselve, a megoldandó kérdésekre is rávilágított. Elmondta például, hogy több szakágazatban jónéhány vállalat monopolhelyzete hátráltatja az előrehaladást. Ladányi József (Borsod m.), a megyei tanács elnöke a kiegyensúlyozottabb település- fejlesztést emelte ki a megyei tanács törekvéseiről számot adva. Miskolcon a nagy arányú lakásépítés ellenére gyarapodik a lakásigénylők száma — mondotta — ugyanakkor az utóbbi fél évtizedben a megye falvaiban 7000 lakás üresedett meg. Célul tűzték a községek népesség- megtartó képességének növelését, a falvakban is emelik az ellátás színvonalát. Orlovácz György (Tolna m.), a nagydorogi általános iskola tanára szintén az arányos területfejlesztést sürgette, kérve, hogy a törvény szövegében is mondják ki: a települések fejlesztésére szolgáló anyagi eszközöket a községek számára kedvezőbb elosztásával is segítsék ezt a folyamatot, ami azért is fontos, mert az ország kis településein körülbelül négy és fél millió ember él. Simon István (Komárom m.), az ászári Aranykalász Tsz elnöke arról számolt be, hogy Komárom megyében jó együttműködés alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kisgazdaságok között. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők ma délelőtt 10 órakor a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatják munkájukat. Ülésezik az országgyűlés (Telefotó — KS.)
