Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

1980. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kötelességünk a jó minőségű munka Mozaik egy brigád életéből A népgazdaság VI. ötéves tervéről tárgyal az országgyűlés — Bár a hosszú gyakorlat miatt már alig vesszük ész­re, elismerten bonyolult fel­adat a miénk. A nagy» nyo­mású vízvezetékek építésé­hez használt SENTAB idom­csöveket készítjük. A he­gesztéseknek sok atmoszfé- rás nyomást kell bírniuk, úgyhogy röritgenezéssel el­lenőrzik a minőségüket. Nem dolgozunk rosszul, — erre bizonyítékaim is van­nak: még egyetlen, itt gyár­tott csövekből épült hálózatot sem kellett szétbontani. Az idén tavasszal az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet még a brigád naplójába is írt dicséretet. Annyira jól állták a sarat a termékeink, az ellenőrzésen a szokásos­nál jóval több atmoszférás túlnyomás alatt. Persze dicsekvés, amit eddig mondtam, de-' miért ne beszélnék a sikereink­ről. Büszkék- vagyunk a munkánkra. Lehet, hogy nem kellene? Hát — nem tudom. Mert valóban köte­lességünk a jó minőségű munka, de miért ne érde­melne megbecsülést, elisme­rést az, aki a rábízott fel­adatok megoldásáért min­dent megtesz? Szerintem ez még akkor is kijárna, ha ebben az országban minden­ki kifogástalanul dolgozna. Valahogy így áll a hely­zet a munkaversenyek vál­lalásaival is. Néhány éve még azok voltak a jó bri­gádok, amelyek a tervek túlteljesítését ajánlották fel. Ma viszont a bírálók akkor is elégedettek, ha a „hiva­talosan” előírt feladatokat megoldjuk. A követelmények azonban csak látszólag let­tek kisebbek, mert a köte­lességeknek eleget tenni ma­napság nehezebb, mint ré­gen túlteljesíteni volt őket. Az idén például kétszer is kaptunk rövid határidőre szóló megrendelést Paksról, az atomerőmű építőitől. Minden más munkát félre kellett tenni, hogy ne hát­ráltassuk a nagy beruházá­son dolgozókat. Ám a ke­vésbé sürgős feladatok meg­oldásával sem késhettük le az eredeti határidőt. Egy szóval, kétszer is túlóráz­tunk, ez pedig — annak el­lenére, hogy ..csak” a köte­lességünket teljesítettük — kétségtelenül a munkaver­senyben résztvevőkhöz mél­tó tett volt. Említhetném azonban a takarékossági vállalásokat is. Nem minden esztendőben születik olyan ötlet, amelyiknek hasznosí­tása után látványosan zu­hanni kezd az évi anyagfel­használást mutató grafikon. Nálunk az idén sem volt ilyen. Érzésem szerint még­is sokat tettünk az anyag­takarékosságért, hiszen ahe­lyett, hogy egy darabban szabnánk ki az alkatrésze­ket, szeletekben vágjuk az acéltáblákból, mert így ke­vesebb a hulladék. Igaz, az összeállítás során megsza­porodik a munkánk: a dara­bokat egésszé kell hegeszte­ni. Az előbb említettem az elkerülhetetlen túlórákat.) Azt mondtam, hajlandók vagyunk vállalni ezt a több­letet is. Sajnos, a nagyobb fáradtságból nem mindenki „részel” egyenlően. A fia­talokat nehéz rászorítani, hogy a nyolc óra letelte után bent maradjanak. Azt mond­ják, a pénznél nekik fonto­sabb a szórakozás. Biztos igazuk van, hiszen mégnem szorítja őket a ruhát, jobb falatokat, kényelmesebb ott­hont váró család. Túlórát azonban mi, idősebbek sem csupán a nagyobb keresetre számítva vállalunk. A mi vérünkben — úgy hiszem jobban benne van, hogy a ránk bízott mun­kát el kell végezni. Lehet, hogy ezt a kor teszi? A brigád 1968-ban ala­kult, és az akkori emberek­ből már csak hárman dol­gozunk együtt. Ahogy cseré­lődik a tagság, úgy alakul át a kollektíva. Mostaná­ban, sajnos, nem a legjobb irányba változik. Az utóbbi időben (nem a munkáról be­szélek) valahogy alábbha­gyott a lendület. Azt hiszem azért, mert kevesen vannak az évekig együtt formálódott és egymás gondolatát is sej­tő emberek. Idő kell hozzá, amíg a korábban vagy ké­sőbben összekerült új mun­katársakból ismét közösség kovácsolódik. 'Mostanában például kevés programot szervezünk munkaidő után. Ennek persze az az egyik oka, hogv a két legaktívabb társunk éppen most katona — eddig sem sikerült pótol­ni őket. Elmondta Pintér Béla, a BMV kunszentmártoni gyá­ra Kossuth Lajos Szocialista Brigádjának vezetője. Lejegyezte: .V. SZ. J. Dülöutakat járó mesterek — Szaladt a kép, a hang is kínlódott, egyszer recsegett, máskor meg kihagyott. Üzen­tünk a Feri gyereknek, már járt itt, olyan azóta a televí­ziónk, mint újkorában volt. Jó nagyon, hogy ide is ki­jön a szerelő, tanyán az olyan idős embereknek, mint mi vagyunk, mindene a tévé, ha elromlik még messzebbre kerülünk a világtól. A D. Sándorék tanyájához vezető földes út a Pusztamo­nostort Jászágóval összekötő betonúiról tér le. „A Feri gyerek”, akiről az idős házas­pár beszélt Zsámboki Ferenc, a Gelka szerviz jászberényi részlegének egyik műszeré­sze, aki a hét elejét a szer­vizben kezdi, szerdán, pénte­ken és szombaton pedig jár­ja a Pusztamonostor, Jász- fényszaru, Jászágó határán húzódó tanyákhoz vezető utakat. — A kisebb településeken, különösen a tanyavilágban élő idős embereknek valóban mindene a tévé. Ismerek olyan idős házaspárt, aki ha beköszönt a tél, hetekig nem mozdul ki otthonról, nekik a rádió és a televízió jelenti a világot, így érthető, ha azt szeretnék, ha mindig jó len­ne. Ez a mi dolgunk, a dűlő- utakat járó tv-szerelőké, ezért „cserélünk” ’munkahe­lyet hetenként kétszer vagy háromszor, attól függően, hogv kinek, mekkora terület jut. Enyém három község és a hozzájuk tartozó tanyavi­lág. ahol egy-egy ház két ki­lométerre esik egymástól. Jászágón például a Gergely sor szétszórtságát tekintve akkora mint maga a falu. Havonta 60 vagy 70 házba hívnak meg, ha jól térképe­zem fel az utat, másnap vagy harmadnap eleget tehetek a meghívásnak, és úgy pako­lom meg a műszer táskát, hogy lehetőleg helyben gyó­gyítsam meg a beteg készü­léket. Nem mondom, hogy ki­rándulásnak számít egy-egy kiszállás, mégis szívesen csi­nálom. egyrészt, mert ez a dol­gom, de azért is, mert bárhol kocogtatok, kedves, jó isme­rősök fogadnak. Kedves ismerősként várják és fogadják Zsámboki Feren­cet az idős P. Pálék is, ahol nemcsak a tévé, de a házi­néni nagyothalló készüléke is felmondta a szolgálatot. Az idős asszony el volt kesered­ve. bánata azonban rövid ideig tartott. A Feri gyerek ..orofilt változtatva” megja­vította a fülhallgatót, amikor pedig a fizetségről esett szó. annyit mondott: tekintse a néni ezt a kis szívességet ka­rácsonyi ajándéknak. (Folytatás az 1. oldalról.) kétgyermekesek családi pót­lékát és a gyermekgondozá­si segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől füg­gően — mérsékelje a pálya­kezdő ifjúság terheit, s fő­ként hogy javuljanak a pá­lyaválasztás, családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társa­dalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk a lakás-, egészségügyi és álta­lános iskolai ellátás fejlesz­tésére. öt év alatt 370—390 ezer lakás épül, felújítanak százezer állami lakást, s fo • kozzuk 40—50 ezer lakás ké­nyelmét, fölszereltségét. Ez­zel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzete ja­vul. Faluvégi Lajos befejezésül az ár- és szabályozó rend­szer rugalmas alakításának teendőit taglalta, elemezte a vállalatok középtávú terve­zésének tapasztalatait — egy­szersmind utat mutatva a hátralevő tennivalókhoz —, méltatta a törvényjavasla­tok előkészítését szolgáló tár­sadalmi vitákat, majd ismé­telten hangsúlyozta: — Meg­győződésünk, hogy a tör­vényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek né­pünk érdekeinek, s hazánk további felemelkedésének reális lehetőségeire épülnek. Ezután kért szót Bognár József, a terv- és költségve­tési bizottság elnöke, a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója. Elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bi­zottsága megtárgyalta a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­véről benyújtott törvényja­vaslatot, amelyhez 69 képvi­selő fűzött észrevételt. Szá­mos olyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Terv­hivatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. A törvényja­vaslat bizottsági előadója a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok hatásai­nak tükrében bizonyította, hogy a fejlődés útja; a szer­kezetváltással egybekötött technikai-technológiai kor­szerűsítés. Ugyanakkor az is világos, hogy a gazdaságos termelés legfőbb ismérve a jövőben az lesz, hogy ki mennyire tud a legkisebb rá­fordítással, munkával, anyag­gal, energiával, tőkével, köz­beeső termékkel s importtal maximális, tehát legnagyobb nyereséget elérni. A törvényjavaslat vitája / A hozzászólók sorát meg­nyitva Szokola Károlyné (So­mogy megye), a Somogy me­gyei Tanács Továbbképző In­tézetének igazgatója részle­tesen foglalkozott a tervnek a Balaton környezetvédelmé­re és a tó vizének minőség- védelmére vonatkozó részé­vel, majd az apró falvak ügyéről szólt, aláhúzva, hogy az alapellátás javításával nö­veljék a falu vonzerejét, las­sítsák a lakosság elvándor­lását. S. Hegedűs László (Pest megye), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra örömmel üdvözölte, hogy a népfrontmozgalom ki­egyenlítettebb településfej­lesztést szolgáló javaslatait a kormány a hatodik ötéves tervjavaslatban is testet öl­tőén elfogadta. Sok függ at­tól — mondotta —, hogy a megyei tanácsok miképp ül­tetik át a gyakorlatba pél­dául a fejlesztési összegek el­osztásakor a törvény szelle­mét. Az elmúlt ötéves terv­ben — elsősorban a kisébb városok, falvak fejlesztési S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára felszólal az országgyűlésen alapjait — 19 milliárd fo­rintnyi társadalmi munká­val növelte a lakosság. Az önkéntes, az önzetlen mun­ka üteme csak akkor tart­ható fenn, ha a tanácsok nö­velik a kisebb falvaknak nyújtandó fejlesztési segít­séget. Az élelmiszertermelés feladatai Kangyalka Antal (Csong- rád megye), a hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója javasol­ta, hogy év közben ne mó­dosítsanak a szabályozókon; az üzemek legalább egy esztendőre előre ismerjék gazdálkodásuk szabályait. Ha a dolgozó munkájának ered­ményével előre számolhat, feladatait is jobb kedvvel nagyobb teljesítménnyel végzi. A nagy többség he­lyesen fogja föl terveink egyik alapvető célját: az keressen többet, aki jobban dolgozik. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólal az országgyűlésen Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szó­lásra. Elmondotta: Mezőgaz­dasági feladataink homlok­terébe a továbbiakban is a gabona- és hústermelést kell helyeznünk. Az élelmi­szertermelés előtt álló fel­adatok nagyobbak, mint ko­rábban bármikor voltak. Tény, hogy a termelés fel­tételei is jobbak voltak, az emberi tudás és hozzáértés is gyarapodott. Nagyobb, erősebb biológiai, műszaki és anyagi alapokkal rendel­kezünk. Ugyanakkor az is egyértelműbb, hogy a termelés közgazdasági vi­szonyai szigorúbbak. A vi­lágban nemcsak az agrár­termékek értékelődtek fel? hanem az előállításukhoz szükséges anyagok, berende­zések, gépek is drágultak. A gazdaságosság föltétele a hatodik ötéves tervidőszak­ban — hangsúlyozta a mi­niszter —, hogy a lehető legszervezettebben haszno­sítsák a termelés anyagi­műszaki erőit. Garai Vilmos (Budapest), a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója vállalatá­nak formálódó hatodik öt­éves tervéről szólva a főbb törekvések között az első helyen említette a termelé­si szerkezet korszerűsítését, elsősorban a színesfémko­hászat és a gépgyártás di­namikus fejlesztésével és a vaskohászat szinten tartásá­val. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már megye), a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság első titkára arról szólt, hogy a keleti országrészben az iparosítás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A gondokra is kitérve elmond­ta, hogy Szabolcs-Szatmár- ban a munkahelyek száma kevesebb, mint a munka- vállalóké, amiben közreját­szik, hogy ott a természetes népszaporulat kétszerese az országosnak. Úszta Gyula (Heves megye), a Magyar Partizán Szövet­ség főtitkára beszámolt ar­ról, hogy a hevesi járásban megszervezték; a nyugdíjba készülőket általános orvosi szűrővizsgálatra hívják be. Az időskorúak ilyenkor nemcsak fizikai regenerá­lódásukhoz kapnak segítsé­get, azt is megkérdezik tő­lük, mivel foglalatoskodnak majd a nyugdíjas napokban, a közösség és a maguk ja- vára-hasznára, és terveik megvalósításához támoga­tást is nyújtanak. A monopolhelyzet hátrányai Varga János (Győr-Sopron megye), a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem rek­tora a mezőgazdaságban ér­vényesülő érdekeltségi rend­szer több ellentmondására hívta fel a figyelmet. A Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztérium jövő évi költségvetéséből kitűnik — mutatott rá, hogy az idén a tavalyinál szerényebb összeg jut a gyepek följa­vításának támogatására, így félő, hogy továbbra is ki­használatlanok maradnak az intenzív rét- és legelőgaz­dálkodásban rejlő' lehetősé­gek. Dr. Vámos Marietta (Pest m.) tóalmási körzeti orvos annak a jelentőségét hangoz­tatta, hogy a gazdasági gon­dok ellenére sem csökken­tek, hanem sok milliárddal növekedtek az egészségügyi ágazat előirányzatai. Szólt arról is, hogy a szociális ott­honok bővítése, számának gyarapítása meggyorsítható lenne, ha ehhez azok is hoz­zájárulnának, akik mint csa­ládtagok közvetlenül érde­keltek idős, gondozásra szo­ruló hozzátartozóik megfele­lő elhelyezésében. Tóth János (Budapest), a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének főtitkára elmondotta: Határozottan szembe kell szállni azzal a felfogással, amely szerint a viszonylag szűkösebb beruházási kere­tek nem teszik lehetővé a gyorsabb ütemű műszaki fej­lődést. Ennek dinamizmusá­ra számottevően hat az oko­sabb gazdaságszervezés. a műszaki értelmiség munká­jának jobb erkölcsi, anyagi elismerése is. Szabó István (Hajdú-Bihar m.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnö­ke az irányítási és érdekelt­ségi rendszer korszerűsítésé­nek gyakorlatát helyeselve, a megoldandó kérdésekre is rávilágított. Elmondta pél­dául, hogy több szakágazat­ban jónéhány vállalat mono­polhelyzete hátráltatja az elő­rehaladást. Ladányi József (Borsod m.), a megyei tanács elnöke a ki­egyensúlyozottabb település- fejlesztést emelte ki a me­gyei tanács törekvéseiről szá­mot adva. Miskolcon a nagy arányú lakásépítés ellenére gyarapodik a lakásigénylők száma — mondotta — ugyan­akkor az utóbbi fél évtized­ben a megye falvaiban 7000 lakás üresedett meg. Célul tűzték a községek népesség- megtartó képességének növe­lését, a falvakban is emelik az ellátás színvonalát. Orlovácz György (Tolna m.), a nagydorogi általános iskola tanára szintén az ará­nyos területfejlesztést sür­gette, kérve, hogy a törvény szövegében is mondják ki: a települések fejlesztésére szolgáló anyagi eszközöket a községek számára kedvezőbb elosztásával is segítsék ezt a folyamatot, ami azért is fontos, mert az ország kis te­lepülésein körülbelül négy és fél millió ember él. Simon István (Komárom m.), az ászári Aranykalász Tsz elnöke arról számolt be, hogy Komárom megyében jó együttműködés alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kisgazdaságok között. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Apró An­tal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők ma délelőtt 10 órakor a népgazdaság hato­dik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat feletti vitával folytatják munkájukat. Ülésezik az országgyűlés (Telefotó — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom