Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 296. szám, 1980. december 18., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött a tóti ülésszak I népgazdaság VI. ötéves tervéröl tárgyal az országgyűlés Tegnap délelőtt a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésen részt Vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Az ülésszakot Apró Antal, az országyű- lés elnöke nyitotta meg, majd a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, 2. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat, 3. A honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, 4. Interpellációk. Ezt követően a már elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos expozéja Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszél (Telefotó — KS.) A kőtelki Ady Tsz csataszögi ipari üzemében jelenleg hul- lámcsőlemezt gyártanak. Ebben az évben 10 ezer darabot készítenek Tanácskozik a Kubai KP li. kongresszusa — A magyar gazdaságnak a nyolcvanas években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban levő körülmény állítja elénk: a fejlődésünk újabb szakaszának sürgetővé vált, feszítő követelményei és a világgazdaságnak a hetvenes évtizedben fölerősödő sok új jelensége — mondotta bevezetőül Faluvégi Lajos, majd a gazdálkodás sokesztendős tapasztalatait összegezve megállapította: — a hatodik ötéves tervjavaslat készítésekor számolnunk kellett a változó és több szempontból előre csak bizonytalanul látható külgazdasági környezet hatásával. A világgazdasági változások mérlegelésekor számunkra nem lehetett kérdéses, hogy részt veszünk-e a nemzetközi munkamegosztásban, vállalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és az országcsoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, hanem előnyös, és politikánk lényegéből fakad; abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kapcsolatokat. Továbbra is meghatározóan fontos a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-országok nagyobb részével befejeztük — jelentette be a miniszterelnök-helyettes —, a múlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval Kötött megállapodásunkat. Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal; külgazdasági kapcsolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak. Faluvégi Lajos rámutatott: — A hatodik ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kongresszusa is megerősített. Hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások terve! Tervünk a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését irányozza elő. Ez úgy érhető el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11—14, a mezőgazda- sági termékek termelése 12— 15 és a szállítás-hírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növekedik. A miniszterelnök-helyettes beszélt a beruházáspolitika kérdéseiről: — A következő tervidőszakban — mondotta — a rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez — ha tekintetbe vesz- szük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjából azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Erőinket a legsürgősebb, halaszthatatlan feladatainkra kell összpontosítanunk. Az energia- termelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból. Faluvégi Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: az eddigieknél nagyobb szakértelem, a műszaki és gazdasági szakemberek jobb összefogása, több figyelem, gondosság, közvetlenebb anyagi érdekeltség és több felelősség szükségeltetik a beruházók részéről. Erre serkentenek és kényszerítenek majd az új pénzügyi szabályok, mert az eddiginél jobban építenek a vállalatok saját forrásaira és a vállalkozó kedvre. Kitért arra is a törvény- javaslat előterjesztője, hogy a hatodik ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználható nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítják. Ez öt év alatt több mint százmilliárd forint, s ennek fele közvetlenül a vállalatok rendelkezésére áll, műszaki fejlesztésük előmozdítására. — Első alkalommal dolgoztunk ki — a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, ezzel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban már jóvá is hagyta — mondotta. Faluvégi Lajos ezek után ismertette a termelési szerkezet átalakítását szolgáló központi fejlesztési programokat, részletezte, hogy a különböző ágazatok fejlesztésére milyen összegeket irányoz elő a hatodik ötéves terv, melynek időszakában folytatják az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítás- technikai programok végrehajtását. Üj a központi fejlesztési programok sorában az, amely a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás jövőjét jelöli ki. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztak ki, és hajtanak végre. Több ágazatra terjed a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon észszerű felhasználásának készülő programja. A miniszterelnök-helyettes aláhúzta — a termelés különféle területein föl kell erősödniük a gazdaságosságot javító szerkezeti változásoknak, nem lesz elegendő az előrehaladás eddigi ritmusa. A következőkben Faluvégi Lajos az életszínvonal tervezett alakulásáról szólt: — Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott — mondotta —, a hatodik ötéves tervjavaslat a realitásokból kiindulva azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, és differenciáltan javítsuk az élet- körülményeket. Ügy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A következő években tovább emelkedik a lakosság jövedelmében a társadalmi juttatások aránya. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mértékben növeljük' a (Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap délelőtt — középeurópai idő szerint 15 órakor — a havannai kongresz- szusi palotában 1780 küldött, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek száz képviselőjének részvételével és mintegy 170 külföldi küldöttség jelenlétében megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa. A kubai kommunisták legmagasabb szintű tanácskozásán részt vevő magyar pártküldöttséget dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köziponti Bizottság titkára vezeti. A delegáció tagja Grósz Károly, a KB tagja, a Borsod-Abaúj-Zempién megyei pártbizottság első titkára, valamint Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete. A szombatig tartó tanácskozás során a küldöttek meghallgatják a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára terjeszt elő. Módosításokat hagynak jóvá — az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve — az 1975-ös I. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban, és pontosítják, illetve kiegészítik az I. kongresszus téziseit az elmúlt esztendők szocialista építésében szerzett tapasztalatokból kiindulva. A kongresszus végezetül megválasztja a párt vezető szerveit. A Kubai Kommunista Párt második kongresszusán a résztvevők nagy tapsa közepette foglalta el helyét az elnökségben Fidel Castro, a Évente 240 000 tonna tápot készít a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát új takarmánykeverő üzeme, amelyet tegnap adtak át rendeltetésének. A legnagyobb ilyen hazai létesítményben a vezérlőteremből irányítják a termelés minden mozzanatát, az alapanyagraktártól egészen a készraktárig. A termelőgépsort az Európában ismert legmodernebb berendezésekből állították össze, és ehhez kapcsolták a magyar ipar legkorszerűbb anyagmozgató gépsorait. Többek között 9 serleges felKubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Raul Castro, a KB másodtitkára és a Kommunista Párt több vezetője, valamint a kongresszus alkalmából Havannába érkezett külföldi küldöttségek tagjai. A Kubai KP második kongresszusát Raul Castro, a Központi Bizottság másodtitkára nyitotta meg. Ezt követően Jósé Ramón Machado Venture, a KB Politikai Bizottságának tagja, a délelőtti plenáris ülés elnöke köszöntötte a kongresszus alkalmából Havannába érkezett külföldi küldöttségeket, — a kommunista és munkáspártok, a fel- szabadítási mozgalmak, a meghívott szocialista és szociáldemokrata pártok képviselőit — köztük a Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját, élén Konsztan- tyin Usztyinovics Cserven- kóval, a KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, a dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára által vezetett magyar pártküldöttséget. A vendégküldöttségek ünnepélyes köszöntése után Machado Ventura, a délelőtti ülés elnöke félórás szünetet rendelt el. A szünet után Fidel Castro, a Központi Bizottság első titkára lépett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a Központi Bizottság beszámolóját az elmúlt öt év során végzett munkáról, a párt előtt álló legfontosabb feladatokról. (Folytatás a 2. oldalon.) vonón és mintegy 600 méter hosszú láncos szállítón halad át a takarmány. Az új létesítményben három műszakban mindössze 24-en dolgoznak. Fizikai munkára egyáltalán nincs szükség, csak magasan képzett mechanikusokat és elektroműszerészeket foglalkoztatnak. A több mint 210 millió forintos beruházást saját erőből, a tervezett költséggel és határidőre építették fel. Az új takarmánykeverő üzemben 18 féle baromfi-, sertés-, juh- és nyúltafcar- mányt készítenek. Ülésezik az országgyűlés. Képünkön Gáspár Sándor, Németh Károly, Kádár János az ülésteremben (Telefotó — KS.) Átadták Bábolnán a legnagyobb hazai takarmánykeverő üzemet
