Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

Ära: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 295. sióm, 1980. december 17., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Együtt cselekedni Ma összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az ország- gyűlést 1980. december 17-én, ma délelőtt 11 órára össze­hívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illet­ve a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről vala­mint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló tör- vényjavasalatot. Pártkongresszus Kubában B magyar küldöttség egy mintagazdaságba látogatott A kecskeméti UNIVER Afész hetényegyházi konzervüzemé­ben 1969-ben kezdődött a tubusos ételízesítők gyártása. Az­óta a közkedvelt piros arany krémcsalád mellett már igen sok új zöldségkrémet hoztak forgalomba, amelyek megköny- nyítik a főzést. Az üzem laboratóriumában most új termék­családot a magyaros fűszerporkeveréket kísérletezték ki. A hidegtechnológiás gyártással biztosítani lehet a nyersanya­gok — mintegy negyven fűszerféle — eredeti ízét, zamatát és jobban meg lehet őrizni a vitamin és aroma anyag tar­talmát is Szerelőszalagok exportra Megfelelő időnek kell el­telnie ahhoz, hogy a múlt hét végén lezajlott XXIV. szakszervezeti kongresszus teljes és pontos mérlege el­készüljön. A kongresszusi munka sokrétűsége, a felszó­lalások széles skálája a bő­ség zavarát okozhatja. Ami viszont az időtartamot illeti — mármint azt, mennyi idő alatt kellett elvégeznie mun­káját a tanácskozásnak — e tekintetben igazat lehet ad­ni annak a Baranya megyei küldöttnek, aki azt a félig tréfás megjegyzést tette: „Ennél rövidebb tanácskozá­si idővel régóta nem gazdál­kodtunk”. Valóban, a mintegy ötven felszólalás — nem említve most a szekciók tevékeny­ségét — alig több, mint két munkanap alatt hangzott el. A kongresszus racionális szervezésére, feszes munka­stílusára utal, hogy a mozga­lom szinte valamennyi kér­dése, munkamódszere, jövő­beni tevékenységének ága, gondok, teendők együttese napirenden szerepelt. Csak néhány témakört hadd em­lítsünk meg a gazdag mun­karendből. Gazdasági felada­tok és szakszervezeti mun­ka: legtömörebben így lehet­ne megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek a fő­titkári referátumtól a textil­ipari bizalmiak felszólalásáig az együttmunkálkodást, a partnerség hasznát és gond­jait, szükségességét és to­vábbi útját körvonalazták. Az együttmunkálkodás a felek kölcsönös érdeke. Mi­niszter és ágazati szakszerve­zeti főtitkár, postás bizalmi és szocialista brigádvezető igényelt olyan munkastílust, aminek a tartalma, hogy a szakszervezeti szervek meg­növekedett lehetősége — megnövekedett felelősséget is eredményezett és jelent. Vi­ták bérkérdésekben, a minő­sítés gondjai, a munkaver­seny és a szocialista brigád- mozgalom finomításának, eredményesebbé tételének teendői; végső soron azonos célt szolgálnak. Azt, hogy ja­vuljon a népgazdaság hely- zéte, váljék termelékenyeb­bé a munka. A nehezebb világgazdasági körülmények megnehezítik a vállalatok munkáját — ezt is érzékeltették a felszólalók. Ugyanakkor azonban sürge­tik a létszámgazdálkodás és a bérpolitika korszerűsítését, a munkavédelem fejlesztését — hogy csak néhány felada­tot említsünk. Ezek együtt szakszervezeti teendőt is je­lentenek. Ha pedig az üzemi, helyi munka sikeres, ha kellő színvonalon munkálkodik együtt üzemi, gazdasági ve­zetés és helyi szakszervezeti szerv, akkor ezzel az orszá­gos gondok megoldásába kapcsolódnak be. A kongresszus egy másik, sokoldalúan jelentkező gon­dolatköre volt, hogy miként javítható, illetve tartható meg reális eszközökkel, gaz­dasági lehetőségeinkhez iga­zított igényekkel az az élet- színvonal, amely negyedszá­zad folyamatos, tartalmas politikájának eredménye. Azé a politikáé, amelyre Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára utalt felszólalá­sában, nyomatékkai hangsú­lyozva, hogy megvalósításá­ban része volt a szakszerve­zeteknek, az erős szakszerve­zeti mozgalomnak. Az „erős” jelző itt régi, haladó hagyo­mányokra utalt, de áttétele­sen arra is, hogy a helyi szakszervezeti szervek min­denütt jelentős tényezői a munkáshatalomnak, mozgó­sító erejük, helyes politizálá­suk, a demokratizmus folya­matában való kellő szerepük az életszínvonal őrzésében komoly politikai erő. Az életszínvonal — termé­szetesen — mindig réteg- probléma is; másként és ■másként érvelt megtartása mellett a postás bizalmi, aki béraránytalanságokat vagy lemaradást tett szóvá, vagy a pedagógusok küldötte, aki a bérgazdálkodás javítását sürgette. Sőt, az olyan szo­ciálpolitikai teendők is hor­doznak magukban életszín­vonallal egybefüggő teendő­ket, mint: a kisnyugdíjasok helyzetének javítása, éssze­rűbb lakásgazdálkodás vagy az egészségügy, a társada­lombiztosítás fejlesztése. Nyilvánvaló, hogy a szak- szervezeti mozgalom nem mondhat le arról, hogy értük folyamatosan szóljon, érvel­jen — a realitások határain belül. A realitások hangsúlyozá­sa, a „felelősségtudat” szó nem egy felszólalásban visz.- sza-visszatért. Jelzéseként an­nak a politikai higgadtság­nak, mérlegelési képesség­nek, amely kisebb közössé­gekben éppúgy jelentkezik, mint nagyobb egységekben vagy akár teljes népgazdasá­gi síkon. Erre vonatkozóan érdemes idézni Gáspár Sán­dor néhány gondolatát a kongresszusi beszámolóból: „Sokan érthetetlennek tart­ják. hogy a szocialista szak- szervezetek együttműködnek az állammal.... Számonké- rik (külföldön — a szerk.) a szakszervezetek függetlensé­gét. A mi ’ álláspontunk .... hogy hol, melyik szakszerve­zetnek mit kell csinálni, azt mindegyik szakszervezet ön­maga dönti el... A szocializ­mus viszonyai között meg­változik a hatalom jellege. Munkásállam jön .létre, amely a dolgozók és a szak- szervezetek törekvéseivel egyező célok valóra váltásán munkálkodik ... A szakszer­vezetek tehát nemcsak nem lehetnek függetlenek a mun­káshatalom politikáját meg­fogalmazó és megvalósító párttól, hanem a politikát magukénak is .vallják ... Ugyanakkor... a szakszerve­zeteknek meg kell őrizniük vélemény- és akciószabadsá­gukat. politikai bátorsággal és felelősségteljesen kell ál­lást foglalniuk”. Kritikának is tekinthető ez a megállapítás, ami a politi­kai bátorságot illeti. A ta­nácskozáson hangot kapott ugyanis, hogy a megfontolt­ságon túl kellő határozottsá­got kell tanúsítaniuk a szak- szervezeteknek ott, ahol csak bürokratizmus túlzott aggá­lyoskodás, ok nélküli huza­vona, vagy éppen cselekvő­képtelenség vet gátat a meg­alapozott érdekvédelmi, munkavédelmi tevékenység­nek, a kellő árkontrollnak, az érvelő vitáknak Erre buzdított a párt első titkárá­nak a szakszervezetek társa­dalmunkban hordozott funk­ciójáról szóló megállapítása: „Az egyik... a munkáshata­lom erősítése, és a szocialis­ta építés programjának meg­valósítása, a másik a szerve­zett dolgozók érdekeinek vé­delme, képviselete.” Egyik kongresszusi mun­kajelmondatként” szerepelt a kifejezés: „együtt gondolkod­ni — együtt cselekedni!” A töprengés és a gondolkodás időszaka — életünk hétköz­napjait tekintve — általában rövidre méretezett időszak. A cselekvés: jelen esetben a küszöbön álló hatodik ötéves terv, amelynek adatai visz- sza-visszatérnek a felszólalá­sok mondataiban, tekintélyes méretű időszak. Sikeréhez is kívánt hozzáadni, sajátos eszközeivel a szakszervezeti mozgalom. Havannában ma délelőtt — közép-európai idő szerint a délutáni órákban — kezdi meg munkáját a Kubai Kommunista Párf második kongresszusa. A Központi Bizottság be­számolóját Fidel Castro, a Központi Bizottság első tit­kára terjeszti elő. Az Állami Munkaügyi és Társadalom- biztosítási Bizottság elnöke a kubai pártkongresszus el­ső napját országos munka­szünetté nyilvánította. A kubai kommunisták legmagasabb szintű fóru­mának négy napos tanácsko­zásán kiemelkedően fontos kérdésként vitatják meg az 1981—85-ös évekre szóló gazdasági és társadalomfej­lesztési irányelveket. Nagy érdeklődés előzi meg a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját; ez számot ad majd a történelmi jelentőségű első kongresszus téziseinek és határozatainak megvalósí­tásáról, az elmúlt öt esz­tendő eredményeiről és ta­pasztalatairól. A „Valié de picadura” szarvasmarhatenyésztő min­tagazdaságba, majd pedig a Kuba és a többi szocialista országok közötti távközlést biztosító „Caribe” inter- szputnyik állomásra látoga­tott el hétfőn a Kubai Kommunista Párt II. kong­resszusára érkezett magyar pártküldöttség. A Magyar Szocialista Munkáspárt de­legációját — dr. Korom Mi­hályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkárát és Ja- kus Jenőt, a Magyar Nép- köztársaság havannai nagy­követét — a „Valié de pica­dura” mintagazdaságban a kuhai párt- és tömegszerve­zetek helyi vezetői, gazda­sági irányítói üdvözölték. A magyar küldöttségnek adott tájékoztatójukban el­mondották, hogy a mai mintagazdaság helyén tíz évvel ezelőtt még terméket­len, a világtól elzárt puszta­ság volt. Az egymástól is elszigetelt tanyák lakói út­hálózat híján, lovon kívül más közlekedési eszközt aligha ismerhettek. A hetve­nes évek elején nagyot for­dult itt a világ. Megkezdődött az összekötő utak kiépítése, a villamosítás, a pusztán mo­dern település létesült, a ta­nyák lakói két-háromszobás összkomfortos lakásokba köl­töztek. A magyar küldöttség tag­jai délután a mai Kubát jelképező „Caribe” inter- szputnyik állomással is­merkedtek. A hetvenes évek közepén létesült interszput- nyik állomás Kuba és a szocialista közösség többi országa közötti telefon-, táv­író-, rádió- és televíziós összeköttetést biztosítja az Atlanti-óceán fölött stacio­nárius pályán elhelyezkedő műhold segítségével. A szövetkezet erre az évre 35 millió forint árbe­vételt tervezett. Tervét két hél tál korábban teljesítet­te. Éves nyeresége négy és fél millió forint, ami a várt­nál másfél millióval több. A szövetkezet legnagyobb Megkötötte az el/ső ex­portszerződést szerelőszala­gokra a veszprémi Bakony Művek. A Technoimpex közvetítésével a drezdai Elektromos Készülékek Vál­lalatnak olyan szereléstech­nikai sort terveznek és gyár­tanak, amellyel a Wartburg és Trabant gépkocsikhoz szükséges feszültségszabályo­zót készítik majd. A veszprémi Bakony Mű­vek egyébként 1976 óta gyártja a Bosh , licencek alapján a szereléstechnikai eszközökéi, összeállítja és tervezi a szalagokat, össze­sen 32 termékcsalád gyártá­sára rendezkedett be eddig. Ezekkel az eszközökkel és részlege a konfekcióüzem. Huszonkétmillió forint érté­kű női felsőruha, hímzett női blúz készítésével járult hozzá az árbevételi terv tel­jesítéséhez. Az előállított termékekből több mint öt­berendezésekkel szereli a Bakony Művek a gyújtásel­osztót és az ablaktörlő mo­tort a Lada és a Polski Fiat gépkocsikhoz. A Bakony szerelőszalagok alkalmazá­sával több gyár korszerűsí­tette szereléstechnikáját; így a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Csepeli Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár, a Ganz Árammérő Gyár, az Egyesült Izzó, és az Ipari Műszergyár. A fokozódó ke­resletnek megfelelően a Ba­kony Művek a következő években növeli termelését, a hazai ellátás mellett jelen­tős exporttermelésre készül. Erre egyébként a Bosh cég­gel kötött licenc-szerződés lehetőséget ad. millió forint értékűt expor­táltak. Jól zárják az évet a szőnyegszövők is. Sok millió csomó kézi kötésével, nagy szakértelmet igénylő mun­kával 6 millió forint értékű perzsa és torontáli szőnye­geket készítettek, nagyrészt hazai megrendelésre. Hazai igényeket elégített ki a bébikelengye-előállító részleg. A színes hímzésű bébi ingeket gyermekkocsi- párnákat és pólyákat a ha­zai kereskedelem mint árokszállási specialitást tart­ja számon. Minden eddiginél ered­ményesebb volt a kézimun­karészleg tevékenysége. Az év folyamán 5 millió forint termelési értéket állított elő, ebből másfél milliót érő ter­mék exportra került. Űj termékével, a fehér, áttört hímzésű kézimunkával a szövetkezet újabb külföldi piacokat szerzett az NDK- ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban. A hazai megrendelők is felfigyeltek a jászárokszállá­si szövetkezet új termékére. A Gundel étterem például a szövetkezetnél rendelte meg az étterem díszének számító, különleges hímzésű asztalterítőket, mutatós szal­vétákat. Az eredményes munka le­hetővé tette, hogy a szövet­kezet az idén több pénzt fordíthatott bérfejlesztésre, s több mint félmillió forintot egy nagy teljestíményű gőz­vasaló vásárlására, a sző­nyegszövő részleg műemlék- jellegű épületének rekonst­rukciójára. A kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telephelyén december elején kezdték meg a hagyma feldolgozását. Naponta mintegy 50—00 mázsát tisztítanak meg a gépsorokon Új termékkel új piac Az árokszállási kézimunka rangja A vártnál jobb eredménnyel zárják az évet a jász­árokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezetben. Az idén is perzsa és torontáli szőnyegek, ké­zimunkák, női ruházati cikkek és bébikelengyék készí­tésével teljesítették a külföldi és hazai megrendeléseket. Űj termékükkel, a fehér, áttört hímzéssel azonban újabb piacokat szereztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom