Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több dolgozat, magasabb színvonal Tudományos diákköri konferencia Mezőtúron Tiszatáj — Dunatáj Miről ír a szegedi folyóirat legújabb száma? A DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán szombaton tartották meg a tudományos diákköri házi konferenciát. A tanácskozás négy szekciójában harmincnégy hallgató, illetve alkotó közösség munkája hangzott el a bíráló bizottság és az érdeklődők előtt. Az idei konferenciára több tudományos dolgozat készült el, mint a korábbi években. A mennyiségi változás jól tükrözi, hogy a főiskolán egyre nagyobb teret kap a TDK-tevékenység. A kar vezetői, a tanszékek igen fontos feladatuknak tekintik, hogy az arra alkalmas, legtehetségesebb hallgatók képességeiknek megfelelően bekapcsolódjanak az iskola, illetve azon keresztül szakterületük tudományos életébe. A TDK-mozgalom nagy szerepet játszik az oktatónevelő munkában, a hallgatók ismeretgyűjtésében, tudatformálásában. A diákkörök ifjú kutatói egy-egy tanszék tudományos munkájában vesznek részt. A kezdeti bizonytalan lépések után legtöbbjük sikeresen elsajátítja az anyaggyűjtés módszertanát, a tudományos munkában előbbre vivő „miértek” megfogalmazását, az önálló gondolkodást. Munkájuk során megismerkednek a legújabb hazai és külföldi tudományos eredményekkel a tantervi anyagon túl — bár a felsőoktatási intézményekben szinte kötelező az adott tudományág jelenlegi állásának elsajátíttatása — még több ismerettel, alaposabb képzettséggel hagyják el a főiskolát. A szakma fejlődésével való lépéstartás igénye a három év alatt szokásává válik a fiataloknak, s üzemmérnökként is az állandó fejlődés, az önművelés változatlanul teret kap életükben, munkájukban. Bizonyítja ezt a szombati konferencia is, hiszen jó néhány végzett fiatal élt a lehetőséggel — a szabályok értelmében — hogy részt vegyen a tanácskozáson tudományos. munkájával. A dolgozatok számának növekedése — a korábbi húszról — már önmagában is sugallja, hogy több jó tudományos munka található közöttük, mint a megelőző években, noha a főiskola rövid múltja ellenére eddig is igen szép eredménnyel szerepelt az országos tudományos diákköri konferenciákon. Két évvel ezelőtt például az országos tanácskozá-, son elfogadott hét pályamunkából hattal a legjobb három helyezett között végeztek a mezőtúri, hallgatók. Az idei házi konferencia a szigorú bíráló bizottságok véleménye szerint is színvonalasabb volt a korábbiaknál. A dolgozatok tartalmasabbak, a megfogalmazott tételek megalapozottabbak voltak, s sokat javult a hallgatók logikai okfejtése, előadásmódja is. Külön említésre méltó, ahogyan megrendezték Mezőtúron a házi konferenciát. A szekciók pezsgő vitájában, munkájában a hallgatók mellett részt vettek az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakemberei is. A tanácskozás jó fórumot teremtett a tudomány és a gyakorlat szembesítésére, illetve meggyőzött arról, hogy a főiskola kutatásai egyértelműen a mezőgazdaság szolgálatában állnak. A dolgozatok jól tükrözték á kar tudományos munkájának széles skáláját. A bíráló bizottságoknak nem volt könnyű dolguk a díjak odaítélésekor, a sok színvonalas munkából kellett kiválasztani a legjobbakat. A társadalomtudományi szekcióban a Szécsi Imre vezette, nyolc hallgatóból álló alkotóközösség nyerte el az első díjat „Adalékok a haladó ifjúsági nápfrontmozga- lomhoz” című dolgozatával. A gépjavítás, karbantartás kérdéseivel foglalkozó műszaki szekcióban Dómján László szerezte meg az első helyezést, míg a gépüzemeltetés műszaki szekcióban Koncz Jenő üzemmérnök munkája bizonyult a legjobbnak. tígyancsak már végzett fiatal üzemmérnök; Kardos László nyerte meg az első díjat a gépesítés-ökonómiai szekcióban. A jövőre sorra kerülő országos tudományos diákköri konferencián a legjobb kilenc — két társadalomtudományi, három műszaki, és négy agrártudományi témájú — pályamunka képviseli majd a mezőtúri főiskolát. Tál Gizella Lovász Beatrix fuvolatanárnő Molnár Erika és Tóth Edit duettjét hallgatja Zeneiskola Kisújszálláson A kisújszállási zeneiskolában 220 hallgató tanul különböző hangszereken. A napokban megkezdődtek a növendék- hangversenyek, melyeken a szülőknek, hozzátartozóknak és nevelőiknek adnak számot tudásukról a gyerekek. Képeink a felkészülésről készültek. Ok is hangversenyre készülnek. Két tanár, Pintér Istvánné és ifj. Papp László Veress Gabriella zongoratanárnő négykezest gyakoroltat tanítványaival Fekete Sándorné tanárnő tanítványával, Vatai Judittal MINDAZOK KÖRÉBEN, akik rendszeres vagy alkalmi olvasói . a Szegeden megjelenő Tiszatáj című folyóiratnak, ismeretes, hogy a periodika nem csupán a tájegységek kulturális hagyományainak őrzésére irodalmi, művészeti életének fórumot teremtő szervezésére vállalkozik. Azaz a folyóirat szerkesztői és munkatársai e nyilvánvaló feladatokat is olyan igényesen valósítják meg, hogy az egyszersmind érdeklődésre tarthat számot az olvasóközönség legszélesebb rétegeiben is. Különös figyelmet érdemelnek az Erdei Ferenc születésének 70. évfordulójára emlékeztető tanulmányok. Vekerdi József — az Erdei Ferenc összegyűjtött művei sorozatban megjelent legújabb, A magyar társadalomról című kötet kapcsán — a szociológusról, míg Gombár Csaba Erdeiről, mint az államférfiról ír. Erdei Ferenc levelesládájából közölt dokumentumok, 1940-ben írt ismeretlen versének bemutatása, róla szóló baráti visszaemlékezés mellett érdekes olvasmánya még a folyóirat Örökség című rovatának Féja Géza tanulmánya. Látnivalóan nem az évfordulók valamilyen kötelezettséget teremtő kényszerében születtek meg az egyéb rovatokban közölt bensőséges vallomások sem. Megemlékezés Sadoveanuról, köszöntő sorok az ötven esztendős Dobos Lászlóról és a kilencven éves Molter Károlyról. Dobos László Pozsonyban alkot, szervezi . a szlovákiai magyar irodalom életét, Molter Károly Marosvásárhelyen él. S ezúttal máris utalhatunk a bevezetőben jelzett állításunkra: a Tiszatáj általános érdeklődésre tarthat számot, címét tágan értelmezve dunatáji gondok, örömök viselője, a szomszéd országok magyar és nemzeti irodalmának rendszeres tájékoztatója. E szerepkörben Beke György riportja és a Kritika rovatban közölt, külföldön megjelent könyvek ismertetése mellett még a Kelet-európai néző fejezetre érdemes az érdeklődő figyelmét felhívni. E rovat ez alkalommal Augustin Buzarának, a mai román irodalom egyik legjelentősebb egyéniségének (több regénye megjelent magyarul is) az irodalom funkciójáról, hatásáról szóló érdekes esszéjét közli. A -publicisztikai írások mellett természetesen szót kell ejtenünk a folyóirat jelentős részét kitevő versekről és szépprózáról is. A decemberi szám Keresztury Dezső, Tornai József, Kiss Dénes versei mellett néhány elbeszélést tartalmaz. Balázs József és Újhelyi János novellái egyaránt az 1950-es évek elejét idézik. Beke György évszázadokat átölelő riportjában a szerző a mezőségi Köbölkút határában levő „tatárlyukak” szemléléséből indul ki. E földbe vájt üregekbe menekültek a tatárjárás és a történelem egyéb viharai elől a település lakosai. Természetévé válhat-e a barlangban élés, a befeléfordulás, a visszahúzódás a peremterületen élő embereknek, kimerészkednek-e, s hogyan mi módon, az életformájukat jelképező tatárlyukból? Ezekre a kérdésekre keresi a múltat és jelent szembesítő választ az ismert író-riporter. A FOLYÓIRAT decemberi számát csemegézve végezetül Tóth Béla Tiszajá- rás című sorozatát kell megemlítenünk. A Hazai tükör fejezetben megjelent .tizenkettedik rész szintén sajátos tanulságokat rejtő emberi sorsot villant fel. Arató Antal IKeddi jegyzetünk I Á tudományos technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggéseiről Az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztálya, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága — Szolnokon, a Tiszaligetben — december 19-én és 20-án A tudományos technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggései címmel országos elméleti tanácskozást rendez. A főreferátumot Pál Lé- nárd, az MTA főtitkára tartja, majd a tanácskozás szekciókban folytatódik. A szekciók vezető előadásai között a tudományostechnikai haladás és a társadalmi fejlődés, az ideológia és a kultúra összefüggéseit, a magyar népgazdaság fejlődése, valamint a tudományos technikai haladás kapcsolatát tárgyalják. Az előzőekhez hasonló nagy érdeklődés előzheti meg az egyes fontos kérdésekről elhangzó korreferátumokat. többek között az értelmiség szerepéről, a tudományos-technikai haladás és a közgondolkodás, a szocialista kultúra, a szocialista életmód összefüggéseiről. Ez utóbbi témák azért is fontosak, mert a kultúra átfogja a társadalmi és egyéni élet minden területét. A kultúra, mint a társadalom fejlődésének terméke és előmozdítója, magában foglalja az ember természeti és társadalmi környezetének megismerésére, átalakítására szolgáló tevékenység eszmei, elméleti, műszaki, módszerbeli összetevőit. Ebből következik, hogy a kultúra a társadalom önmegvalósításának olyan területe, amely a társadalom egyéb alkotó részeivel szoros összefüggésben változik. Kapcsolata a tudományostechnikai haladástól elválaszthatatlan, ugyanúgy, mint a szocialista életmódtól. A tudományos és technikai haladásnak is jelentős része van abban, hogy az elmúlt évtizedekben nagy változások történtek az emberek életében; változott a munkavégzés és időfelhasználás módja. Ezzel párhuzamosan új magatartás- formák terjedtek el, gazdagodtak a szocialista életmód vonásai. Minden bizonnyal elemzi majd az országos elméle'ti tanácskozás azokat az ellentmondásokat is, amelyek az életmód és a termelőerők fejlettsége, valamint a társadalmi-gazdasági élet szervezettsége által nyújtott lehetőségek között ma még fennállnak. Az iparpolitikai célkitűzések és a tudományostechnikai haladás kérdéseiről szólva minden bizonynyal reflektorfénybe kerül majd a gépesítés, valamint a termelékenység kérdése, s ennek részeként az auíb- matizáció előnyös és negatív hatása is. Ez utóbbival összefüggésben bizonyított, hogy ha a rutinjellegű munka — szalagrendszer — éveken át tart, s nincs lehetőség a munkafázisok változtatására, akkor ez nemcsak a szakmai fejlődésre káros, de háttérbe szorítja a munka alkotó jellegét is, s az csupán jövedelemszerző tevékenységgé devalválódik. A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggései tehát az élet úgyszólván minden területét befolyásolják vagy meghatározzák — ezért is nagy érdeklődéssel várhatjuk az elméleti tanácskozást. T. L. Karcagon Emlékülés Bethlen Gáborról Bethlen Gábor születésének négyszázadik évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartanak szerdán délután Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. Az ülésen dr. Bársony István, dr. Veliky János és dr. Bicskei István, a KLTE Történelem Intézetének adjunktusai tartanak előadást Bethlen koráról, életútjáról, tevékenységéről. Ha hiányzik a bizonyítvány Jászberényben 1981. január 20-ig lehet jelentkezni a dolgozók általános iskolájába. A városi tanács művelődésügyi osztálya a jövő év elejétől különböző tanfolyamok indításával segíti a továbbtanulásban azokat a felnőtteket, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Az általános iskola 1—4. osztálya elvégzéséhez szükséges tudnivalókat kapják az alapismereti tanfolyam részt- vévői. Két osztály képzési ideje 160 óra, ló hónapig tart, heti két tanítási napon. Az 5—6. és a 7—8. osztályt esti tagozaton végezhetik el, a képzési idő 320 óra. A tanfolyam 10 hónapos, heti 2 tanítási nappal, a tanulmányi eredményeket a tanítási órákon és a feladatlapok alapján értékelik. Szerveznek intenzív tanfolyamot is, ami, 5 hónapig tárt, és 160 óra a képzési idő. A résztvevők egy tanév alatt két osztály anyagából szerezhetnek bizonyítványt. A tanév osztályozó vizsgával zárul. A továbbtanulni szándékozó változatlanul a munkahelyén, a legközelebb eső általános iskolában vagy a Déryné Művelődési Központban jelentkezhet. 1981. a rokkantak éve Alapvetően a társadalom feladata, hogy rokkant tagjai életét, oktatását, munka- vállalását, egészségügyi ellátását, megkönnyítse és segítse szabad idejük tartalmas eltöltését — hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Az ENSZ- közgyűlés XXXI. ülésszaka a rokkantak évének nyilvánította az 1981-es esztendőt. A határozathoz csatlakozott, s az akcióprogramból tevékenyen részt vállalt a Magyar Népköztársaság is. Mint a tájékoztatón elhangzott, mindenekelőtt azt szükséges feltárni: mit jelent a rokkantság — milyen gondokkal jlárj és milyen módon segítheti a társadalom azok megoldását. /