Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

1980. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 I Sport-Sport-Sport Új vezető edző a vízilabdázóknál Évadzáró értekezletet tar­tott pénteken este a Szol­noki Vízügy SE vízilabda szakosztálya. Ezúttal az OB I-ben szereplő gárda ered­ményeit méltatták, s az ösz- szejövetel egyik jelentős eseménye az edzőváltozás bejelentése volt. Urbán La­jos, akinek a munkájával elégedettek voltak az egye­sületben, elköszönt, Baibar- czy Roland pedig bemutat­kozott. Mindez nem történt váratlanul, hiszen már rég­óta beszédtéma, hogy Urbán eredeti hivatásánál marad, az egyesület pedig új vezető edzőt keres. — Amióta dolgozom és vízilabdázom, a Belügymi- ~ nisztérium állományába tar­tozom — mondotta Urbán Lajos. — Mint edző, „tartós vezényléssel” kerültem az egyesülethez. Aztán olyan beosztás adódott, aminek a betöltésére ígéretet kaptam a megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőségétől. Közben megegyezés ' történt, hogy amíg az egyesület nem talál megfelelő személyt, betöm­hetem az első és az ifjúsági csapat vezető edzői posztját. Ez reális volt. Az elért ered­ménytől függetlenül, a baj­nokság befejezése után az edzői munkáról lemondtam, és már az új beosztásban dolgozom. Persze, a csak­nem húszéves játékos-pálya­futás és az ötéves edzői te­vékenység nem múlik el nyomtalanul az ember éle­tében, s engedélyt kaptam arra, hogy az ifjúsági csa­patnál mellékállásban to­vábbra is edzősködhetem. A 48 éves Babarczy Ro­land a BVSC vízilabda szakosztályában tizenkét évig edzősködött, s ebből nyolc évet az első csapat­nál dolgozott. Az idén zár­ták a legeredményesebb évet. Az első csapat bronz­érmes lett az OB I-ben, az utánpótlás is rendkívül jól szerepelt, és az egyesületek közötti pontversenyben az első helyen végzett, önkén­Babarczy Roland az új edző telenül adódik a kérdés, hogy ilyen szép sikerek után miért távozott mégis? — Elsősorban családi okok miatt jöttem el, az egyesü­letnél nem volt semmi kon­fliktusom. Csak már nagyon régi keletűa gondom, amit nem tudtak megoldani. — Hívták máshová is. Mi­ért éppen Szolnokot válasz­totta? — Mintegy tíz éve az utánpótlás vezető edzője va­gyok. Módom nyílt megis­merni a jelenlegi csapat já­tékosainak döntő többségét, kapcsolatban voltam velük. Sokat megfordultam Szolno­kon a különböző tornákon és az Ifjúsági Barátság Ver­senyen, ismerek mindenkit. Döntő érv volt a vízilabdás szakmai háttér. Ebben hi­szek és az olyan emberek­ben, mint Hasznos, vagy Urbán, akik önzetlenül dol­goznak a sportágért, s tö­rekvésük, hogy a magyar vízilabda az elért szinten maradjon. Olyan helyek kel­lenek, mint Szolnok, ahel mindent megtesznek a sport­ért. Kitűnő a bázis, optimá­lisak a feltételek. — Milyen tervei, elképze­lései vannak? — A jelenlegi gárdát sze­retném erősíteni úgy, hogy hullámzások nélkül, fokoza­tosan fejlődjön. A játékosok képessége biztosíték az elő­relépéshez, csak türelem kell. Fontos, hogy alárendel­jék magukat a vállalt fel­adatnak, mindig úgy készül­jenek, hogy a soronkövetke­ző mérkőzés a legnehezebb. Nem lehet úgy vízbeszáll- ni, hogy előre besöpörjük a pontokat. Elengedhetetlen a következetes munka, az egy­más segítése. Űj feladatot jelent az is.-hogy jövőbe már 4x7 percesek lesznek a mér­kőzések, s ehhez tizenhá­rom játékos szükséges. Urbán és Babarczy egyéb­ként két évig edzőpáros volt az ifjúsági válogatottnál, s bizonyára a jövőben is si­keres lesz az együttműködé­sük — egyesületi szinten. Babarczy, aki január else­jén kezdi meg a munkát ötéves szerződést írt alá Szolnokon. (pataki) ISípszó előtti Őszi idényzárás tavaszi fordulóval és bizakodással Mezőtúron elmarad a mérkőzés I Ma: Kazincbarcika— Szolnoki MÁV MTE, Kazincbarcika 13, Du­dás, Lehel SC—Debre­ceni Kinizsi, Jászberény 13, Koszó, Miskolci VSC —Karcagi SE, Miskolc 13, Kóródi. A tavaszról előrehozott el­ső fordulóval befejeződik a labdarúgó NB II. őszi idé­nye. A Szolnoki MÁV MTE ma ismét idegenben, ezúttal Kazincbarcikán lép pályára. Géléi József vezető edző így vélekedett az idényzárás előtt: — Sajnos Sebők térde még mindig sérült, nem játszhat, és Szabó is kiesett a sorból, mert lázas beteg volt. Marad a Jászberényben pályára lé­pett csapat. Szeretnénk vere­ség nélkül befejezni a sze­zont, hiszen így kellemesebb lenne átlépni az új esztendő­be. Az ősszel egyébként há­rom pontot sajnálok, amit el­veszítettünk, mégpedig a Debreceni Kinizsi, a Gyula és a Hajdúböszörmény ellen egy-egyet. Ha ezek meglen­nének, más lenne a helyzet. Mindenesetre a téli felké­szülést „megnyomjuk”, s ha a csapat képes lesz felül­múlni önmagát, még sok minden lehetséges. Kazincbarcika ellen jó a MÁV MTE mérlege, s ha ez ma folytatódik, a csapat ott loholhat majd tavasszal a vezető csapatok nyakán. A pinenő január 5-ig tart, ak­kor kezdődik a tavaszi fel­készülés. * A Lehel labdarúgói a múlt héten jobb helyzetkihaszná­lással mindkét pontot meg­szerezhették volna a védeke­zésre berendezkedett Szolno­ki MÁV MTE ellen. A mér­kőzés körülményeit egész hé­ten át tárgyalták a csapat hívei. Hudta István úgy vé­lekedett, hogy akár két-há- rom gólos hazai siker is születhetett volna, hiszen többnyire a vendégek kapu­ja előtt folyt a játék, de a gyámoltalan hazai csatárok a legjobb lehetőségeket is el­hibázták, vagy a kiváló for­mában védő Bartos kapus hárított. Hasonló megállapí­tása volt dr. Fenyvesi Máté sokszoros válogatott játé­kosnak is, aki úgy véli, hogy a gólhelyzetek kimaradásá­nak egyik oka az, hogy nincs a csapatnak igazi középcsa­tára, de fejelni sem tud­nak a középpályások és a csatárok,. A járási labdarúgó szakszövetség elnökségének munkatársa, a népszerű 'Tüske” szerint a hazaiak győzelemmel térnek pihenő­re, bár mindkét pont meg­szerzése nem kis erőfeszítést igényel, a volt NB I-es já­tékosokkal tűzdelt Debrece­ni Kinizsi ellenében. A két csapat eddigi mérle­ge egyenlő, hiszen ilt mér­kőzésből Debrecenben két­szer a vendégek, Jászberény­ben kétszer a hazaiak győz­tek, egy alkalommal pedig 1973. szeptember 16-án a két csapat első mérkőzésén Kiss és Bugyi góljaival 1:1 volt az eredmény. A hűtő- gépgyáriaknál Gál, Párái és Répási sérült, ezért Kóczián Antal vezető edző az alábbi keretből jelölheti ki csapa­tát: László, Gergely, Fényes, Szívós, Czigány, Rostás, Fe­jes, Lukácsi, Pecha, Sárközi, Bacher, Pesti, Postás, Pozs- gai, Lakatos, Bukhár, Sebes­tyén, Török. * * * Karcagon egész héten té­ma volt a Hajdúböszörmény­ben elszenvedett vereség. Nem azért, mintha bárki is biztos karcagi győzelmet várt volna, hiszen még az el­ső helyezett sem mehet biz­tosra idegenben, legyen az ellenfél akár a tabella alján tanyázó is. Inkább azon ke­seregtek, amit a mérkőzés összképe mutatott; a játékot és a helyzeteket figyelembe véve igenis állt az egyik pont a karcagiaknak; Az év utolsó mérkőzésén Miskolcon szeretnének jól helytállni, és pontot szerezni. A bajnokság első fordulójában a miskol­ciak ellen mutatkoztak be az NB II-ben a karcagiak. Ek­kor fordulatos mérkőzésen bizonytalanságuk miatt vesz­tettek. Most megpróbálnak javítani. .. * Sajnálatosan csonka lesz az őszi idényzárás, mert mint közöltük. Mezőtúron el­marad a mérkőzés. Bencsik Gyula, a Mezőtúri Honvéd vezető edzője pénteken este késő délután telexen közöl­te, hogy mindössze öt játé­kosa egészséges, a többiek influenzásak, ráagas lázzal fekszenek. Ezt időben jelez­ték az MLSZ vezetőinek és a Borsodi Volánnak is. Bi­zonytalan, hogy mikor ját­szók le a mérkőzést. Tiszainoka takaros község. Igaz, új épületcsodák nem késztetik álmélkodásra az embert, de a régiek tágas portái marasztalóan otthonosak. A falu nem több egy hosszú, és egy keresztutcánál, néhány zegzugos ösvénynél, ám a köze­pén egy hatalmas tanácsháza az oszlopsoraival amolyan „adunk magunkra” szemléletet sugall. A háztetők hótakarót húztak magukra, virító kontraszt az ereszek alatt itt-is-ott is csüngő vörös paprikafűzér. Tiszainoka közigazgatását és termelőszövetkezetét is Ti- szakürtről dirigálják. Az em­berek — úgy félezren — azonban Tiszainokán laknak. Sokan, miként a hetvenéves Juhász László, itt születtek, és nem is kívánnak elmenni. A szép falu a sport Gyűrű­fűje. Sportegyesülete nincs. A sportról itt csak múlt idő­ben beszélnek az emberek. Benyitok a rangos tanács­házára. Ha valahol, hát itt kell lepni valakinek, a ki­rendeltségvezetőnek, vagy valaki másnak, aki felvilá-; gosítást ad: miért száműz­ték végleg a testedzést a községből? Nem kis megle­petésemre a tanácsháza tá­gas termében pizsamás ap­róságok futkároznak. Az óvó­nénik éppen a délutáni éb­resztőt tartják. — Itt van szeptember óta a napközis óvoda. A kiren­deltségvezetőt viszont Szol­nokon találja meg, — isko­lába jár — világosít fel az egyik óvónő. Az utcán egy tizenéves forma srácot állítok meg. — öcsi, merre van itt az iskola? Kár volt kérdeznem, Nál- hi Tibi lesújtó pillantással nyugtázta a tájékozatlansá­gomat. — Nálunk nincs iskola. Valamikor régen volt, most az öregek napközije van benne. Én is Tiszakürtre járok a többiekkel tanulni. Valahol csak kell életnek lenni... Hát persze, a presz- szóban. A félhomályban harminc körüli férfiak ül­nek. Somodi János, Somodi Imre és Juhász János olyan kilátástalanul bámul a sö­rösüvegre, hogy szinte a te­kintetekből kiolvasható: az egyetlen lehetséges közös szórakozás, az ital. — Volt itt valamikor fut­ballcsapat, méghozzá nem is rossz — kezdi a beszélge­tést Somodi János. — Én is játszottam vagy tíz évig. Nem is álltunk rosszul a já­rásiban, de később a terü­letiben sem. Tíz évig volt futballcsapat, tudom, mert, játszottam benne, arra meg visszaemlékezem, hogy előt­te húsz meg harminc évvel is volt. Kézilabdázók is vol­tak. A megyeiben játszottak. — Hogy a futball miért szűnt meg? Ifjúsági csapatot nem tudtunk kiállítaná, erre feloszlatták az egyesületet. Nézze, reggel tízesével men­nek a faluból a buszok. Vi­szik a fiatalság színe-javát. Egy műszak, két műszak, három műszak... Hát hon­nan szedjünk if istákat? De az nem igaz, hogy nem akar­nának a faluban semmit sportolni. Mi, akik itt va­gyunk, szívesen pingpongoz­nánk. De kérdem én, hol? Jó, van egy KISZ-klub, ahol a hét végén van valami élet. Mi abból a korosztályból ki­öregedtünk. Volt a kocsmá­ban , egy biliárdasztal, a kocsmát bezárták. Most itt üldögélünk a presszóban. A sörösüveget nem veszik el tőlünk. — És ha volna pingpong­asztal, lenne hol felállítani? — kérdem a nekikeseredett férfiakat. — Hát persze. Ott van a hatalmas művelődési ház. Csak hát egy-egy szüreti bá­lon. filmvetítésen kívül mást nem rendeznek ott. A hatalmas művelődési otthon egyetlen aprócska szobájából szűrődik ki csa­logató fény. A gyermek- könyvtárban Németh Mar­git könyvtáros társaságát Nálhi Tibi és egyik kisba- rátja alkotja. — Ki a művelődési ház igazgatója? — kérdem a könyvtárost. — Én vagyok az is. — Na­ponta bejárok Kunszentmár- tonból. Befűtöttem a nagy­terembe, hogy holnapra el­viselhető legyen a klíma. Ugyanis filmvetítés lesz. Imádkozom, hogy öt ember összejöjjön, mert másként nem lehet levetíteni a fil­met. Persze, van olyan mű­sor is, amire harminc néző is összejön. Ez a film nem olyan. — Sportfelszereléssel hogy áll a művelődési ház? — Van egy fél sakk-kész­let. — Ha lenne pingpongasz­tal, néhány sakktábla, nem lehetne ide híveket toboroz­ni? — Ügy néz rám, mint aki azt hiszi, viccelek. Tiszaino­ka és még jó néhány tele­pülés az új államigazgatási rendszerben társközség lett. Hogy egy erősebb, tehető­sebb faluhoz csatlakoztak, ennek számos előitye van. Egy dolgot azonban nem len­ne szabad elfeledni: társ vagy nem társ, de Tiszaino­ka község marad. Község, ahol emberek élnek. Olyan emberek, akik szórakozni is szeretnek. És olyan embe­rek, akik még emlékeznek arra: valamikor a faluban volt sportélet. És hogy lehetne-e? Ter­mészetesen. A megyei sport- hivatal vezetője elmondta, hogy szívesen adnak ping­pongasztalt, sakkfelszerelést azoknak a kis falvaknak, ahol a sportolás egyetlen le­hetősége a pepita tábla és a kaucsuklabda. Ami pedig a futballt illeti? Ma már csak ifjúsági és csak felnőttcsa­pattal nevezhetnek bajnok­ságba a „mini” községek. Egyszóval a sportvezetés igyekszik követni az élet vál­tozásait. Csakhát a falu lakói kö­zül kellene valakinek élre állni — netán a tanács kép­viselőjének, a járási sport­felügyelőnek pedig hivatali kötelessége folytán szorgal­mazni, hogy Tiszainoka ne legyen továbbra is a sport Gyűrűfűje. Palágyi Béla (Fotó: Tarpai Zoltán) Labdarúgó NB I Rossz talajú pályák Horgászok küldöttközgyűlése Szolnok megye 52 horgász­egyesületének képviselői ta­nácskoznak ma délelőtt 10 órakor a megye székhelyen, a Szolnok Étterem kék termé­ben. Beszámoló hangzik el az idén végzett munkáról, az elért eredményekről, a kül­döttközgyűlés határozatai­nak a végrehajtásáról és ter­mészetesen a gondokról is. Megvitatják az Intéző Bi­zottság jövő évi munkatervét és ülésrendjét, a költségve­tést, végül jutalmat adnak a tisztviselőknek és a társadal­mi aktíváknak. ESEMÉNYEK Torna. A Szolnoki MÁV MTE szakosztályának bemutatója, Szolnok, Bajcsy-Zs. u. iskola tornaterme 10. Vívás. Városi úttörő csapat- bajnokság, Szolnok, Véső u. 8. DM VSC—Pécsi MSC 0:0. Debrecen 2000 néző, v.: Tompa. A nagyon csúszós pályán alig volt labdarúgás­hoz hasonlító játék, sokat csúszkáltak a játékosok, s a keményen, határozottan vé­dekező vendégcsapat megér­demelte az egyik pontot. Nyíregyháza—Videoton 0:0. Nyíregyháza, 7000 néző, v.: Kuti. Helyenként megfelelő iramú mérkőzésen született meg a döntetlen, amelybe eléggé korán belenyugodott a két csapat. Volán—Dunaújváros 3:0 0:0. Czabán Samu tér, 500 néző, vezette: Soós. Góllö­vők: Seres, Szakái, Hámori. Békéscsaba—Diósgyőr 3:0 (1:0). Békéscsaba 10 000 né­ző: v.: Pálvölgyi. Góllövők: Királyvári, Csepregi, Kurucz. A Diósgyőriek mindvégig enerváltan, szétesően játszot­tak, egy percig sem tudták kétségessé tenni a hazaiak győzelmét. Kaposvár—MTK VM 1:0 (0:0). Kaposvár, 2500 néző, vezette: Huták. A kiesési rangadón a lendületesebben, gólra-törőbben játszó Rákó­czi, — amely utoljára szep­tember 6-án nyert — telje­sen megérdemelten győzött. Fontos két pontot szerzett? Vasas—ZTE 3:1 (1:1). Új­pesti Dózsa—Rába ETO 3:2 (3:0), Ferencváros—Tatabá­nya 3:0 (2:0). Üllői út, 10 000 néző, vezet­te: Bártfai. Góllövő: Nyilasi, Pusztai és Szokolai. Jó tala­jú pályán, jó mérkőzésen a Ferencváros biztosan győzte -le ellenfelét, és ezzel újra a táblázat élére került. Nyila­si és Kakas kitűnő teljesít­ménye döntően befolyásolta a mérkőzés alakulását. A SPORT gYŰRŰFŰJÉN’ Aholnem tartanák közgyűlést...

Next

/
Oldalképek
Tartalom