Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
6 Nemzetközi körkép 1980. DECEMBER 14. Kuba — kongresszus előtt Havannában december 17—20 között tartják Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusát. Hónapok óta folyik a társadalmi vita, készül a számvetés, mit és hogyan sikerült megvalósítani az I. kongresszus célkitűzései közül. Kuba Kommunista Pártjának I. kongresszusa, 1975- ben, történelmi fordulópontot jelentett; a szigetország életében. összegezte a forradalom győzelem óta eltelt esztendők tapasztalatait, az . eredményeket és a hibákat, s egy merőben új utat vázolt fel: célul tűzte ki a közigazgatás átszervezését, a forradalom intézményesítését, vagyis a népi hatalmi szervek, a tanácsok rendszerének kiépítését. Űj gazdasági irányítási rendszert dolgoztak ki, amely előirányozta a gazdaságirányítás decentralizálását, a vállalati önállóság növelését, a tervezési rendszer tudományos alapokra helyezését az európai szocialista országok tapasztalatai nyomán, valamint az áru- és a pénzviszonyok, a piaci mechanizmus fokozatos újjáélesztését. Kulcskérdés : a gazdaság Az I. kongresszus óta eltelt öt évre visszatekintve elmondható, hogy e célok többségét elérték. Kidolgozták az ország új alkotmányát. Hatról tizennégyre növelték a megyék számát. Létrehozták a helyi, a megyei és a járási tanácsok rendszerét. 1976- ban községtanácsi választást tartottak, s megalakult az ország legfőbb törvényhozó testületé, a Nemzetgyűlés. A gyengénfejlettség gondjaival küzködő szigetország számára természetesen a gazdaság maradt a kulcskérdés. Az I. ötéves tervben előirányzott gazdasági célkitűzésektől azonban bizonyos fokig elmaradtak. A kubai vezető testületek az utóbbi másfél évben több fórumon elemezték, melyek voltak azok az objektív nehézségek és szubjektív hibák, amelyek akadályozták a terv teljesítését. A most befejeződő tervidőszakban Kuba számára hátrányosan alakultak a világpiaci cserearányok. A kubai export legfőbb tételének, a cukornak az ára váratlanul mélyre zuhant, az olajár viszont emelkedett. Ezt a hatást csak részben ellensúlyozta, hogy Kuba a Szovjetunióval, fő cukorvásárlójával és olajszállítójával kedvezményes megállapodás alapján bonyolítja le az árucserét. Sok nehézséget okozott a kubaiak számára a természet. Különösen az idei év terméseredményét befolyásolták kedvezőtlenül a cukornádat és a dohányt pusztító betegségek. Ezek nagymértékben közrejátszottak abban, hogy többször csökkenteni .kellett az I. ötéves terv célkitűzéseit. Az objektív nehézségek mellett azonban szubjektív hibák — a gazdasági vezetők hanyagsága, a munkafegyelem lazasága — is akadályozták az előrehaladást. Anyagi ösztönzés A gazdaságirányítási rendszer átszervezése sem volt mentes problémáktól. A vállalatoknál az önálló elszámolási és tervezési rendszert majdnem mindenütt kidolgozták, de a világpiaci realitásokat jobban tükröző új árrendszer bevezetése még csak a kezdetnél tart. Áthúzódik az új tervidőszakra a bérrendszer reformja is, amely az erkölcsi ösztönzők mellett az anyagi érdekeltség fokozására helyezi a hangsúlyt. A jövőben igyekeznek a teljesítmény szerinti bérezést bevezetni, új munkanorma alapján. Legjelentősebbek a sziget- ország eredményei a szociális vívmányok területén. Kubában ma minden harmadik ember tanul. Az alfabetizá- ciós kampány befejeződött. Most legalább a hat osztályos végzettség megszerzése sokak célja. Az egészségügyi ellátás eredményei Latin- Amerikához hasonlítva — páratlanok. Jelentősen csökkent a gyermekhalandóság, s minden 650 lakosra jut egy orvos. Erőteljes gépesítés A II. pártkongresszus napirendjén tehát a számvetés, valamint a párt szervezeti kérdéseinek megtárgyalása mellett az előretekintés, az 1981—85-ös időszakra ' kidolgozott társadalom- és gazdaságfejlesztési tervezet vitája szerepel. Termelékenység és hatékonyság — minden bizonnyal ezek lesznek az új ötéves terv leggyakrabban használt szavai. A tervcélok első helyre teszik az ellátás javítását Az ötéves időszak végére fokozatosan felszámolják a jegyrendszert. Az élelmiszerellátást szolgálja a mezőgazdasági szabadpiac újraélesztése. A gazdasági fejlesztés motorja továbbra is a cukoripar lesz. Tervbe vették a cukór- nádaratás kemény munkájának nagyarányú gépesítését, s újabb cukorgyárak építését. A tervcélok teljesítésében Kuba továbbra is számít a KGST-partnerek bővülő együttműködésére. Elekes Éva Hoek van; Holland ROTTERDAM EUROPORT; SCHIEDAK Waal kikötő-kikm — VLAARDINGEN ANTWERPEN 0 legforgalmasabb kikötő: Rotterdam Rotterdam a világ lgforgalmasabb tengeri kikötője a hetvenes évek közepén hatalmas fejlődésnek indult. Az áruforgalom mennyisége elérte a 300 'millió tonnát. Az utóbbi években a világkereskedelemben és az energiaellátásban bekövetkezett visszaesés hatására valamelyest csökkent a forgalom, de megtartotta vezető helyét a kikötők rangsorában. Rotterdam vezetői felkészülnek a kereskedelmi politikában várható változásokra, s ennek megfelelően alakítják a kikötő fejlesztését. Nem hanyagolják el a kőolaj fogadásával és átszi- vattyúzásával kapcsolatos teendőket sem, de nagyobb gondot fordítanak a szénre. Hollandia a tervek szerint 2000-ben az elektromos energia 40 százalékát fogja szénből előállítani az 1980-as 6 százalékkal szemben. Ennek megfelelően 200 millió gulden felhasználásával új szénkikötő építését tervezik még ebben az évtizedben. Felkészülnek a tengerentúlról érkező takarmánynövények fogadására, melynek mennyisége az évtized végére eléri a 35 millió tonnát. Átmeneti csökkenés után növekedni fog a tengeren túlról — elsősorban mélyebb járatú hajókon — érkező vasérc mennyisége is, s az 1980-as 32 millió tonna szállítmány várhatóan eléri az 50 millió tonnát. Ehhez növelni kell a vízi- utak mélységét is 20,5 méterről 22,6 méterre, s az’ a munka újabb 200 millió gul- dent igényel. 240 millió gulden ráfordítással új csatorna építésével, illetve meglevők bővítésével a kikötő és a belvízi hajózási forgalmat bővítik, elsősorban a Rajna irányában. A kikötő szárazföldi megközelítésének javítása — új utak és alagutak építésére — 300 millió guldent terveznek beruházni. Fejlődik a kikötőben telepedett ipar is. Több milliárd gulden ráfordítással bővítik az olajfinomítókat, földgázelosztókat és széngázosító üzemeket. Rotterdam kikötőjében halad át az európai forgalom túlnyomó része; a szén 27, az olaj 41, a konténer 38, a gabona 51, valamint az ércek 42 százaléka. A jelek és a tervek szerint szerepe a következő húsz évben is meghatározó lesz Európa tengeri forgalmában. A legnagyobb kikötők; Rotterdam (holland) 288 millió tonna, Ameriport (USA) 138 millió, New Orleans (USA) 136 millió, Kobe (japán) 136 millió, New York (USA) 117 millió, Chiba (japán) 116 millió. Yokohama (japán) 114 millió Marseille (francia) 104 millió, Nagoya (japán) 99 millió. Kitakyushu (japán) 85 millió tonna. Összehasonlításul: Budapest évi vízi áruforgalma 8 millió tonna. Hanoitól északkeletre van a Cao Son-i szénbánya, ahoi szovjet gépekkel, külszíni fejtéssel bányásszák a szenet Képek Vietnamból Vietnam fontos feladatai közé tartozik most az élelmiszer- termelés. Ennek érdekében — elsősorban Délen — mélyrehatóan elemezni kell a tsz-szervezés tapasztalatait, hogy a megfelelő következtetések levonása után továbbléphessenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Sajnos, a hanoi kormány feladatainak előterében továbbra is a nemzet- biztonsággal, a politikai és a közrend védelmével kapcsolatos kérdések, állnak. Kína —_ az Egyesült Államokkal együtt minden elképzelhető eszközt felhasznál a vietnami forradalom megsemmisítésére. A fegyveres erőknek és a neiyi Biztonsági szerveknek a helyi lakossággal együttműködve kell meghiúsítaniuk az ellenség lélektani hadviselését, kém- és szabotázsakcióit, s tovább fejleszteni a gazdasági életet. Madrid R NYÍLT KRRTYIÍK ÚRflJffl MADRIDBAN, ahol a munkabizottságok zárt ülésén folytatják munkájukat, az amerikai és az angol küldöttség csökkenő lelkesedéssel, de makacs szívóssággal adja elő a „helsinki záróokmány megsértőiről” szóló fejtegetéseit. Előzőleg a szovjet küldöttség — a szocialista országok képviselőivel közösen — felhívta a találkozó résztvevőinek figyelmét azokra a fő problémákra, ahol Európa érdekében kell és lehet előbbre lépni. December közepén, a madridi találkozó munkarendjének megfelelően, eljön a „nyílt kártyák órája”; a 35 résztvevő állam képviselőinek elő kell terjeszteniük konkrét javaslataikat. A spanyol sajtó a „süketek párbeszédének” nevezi azt, ami ma a kongresszusi palota falai között folyik. Washington és London ugyanis pozitív program hiányában konfrontációs lövészárok kiásásával foglalkozik. Maria Rodrigues, az Európai Biztonság és Együttműködés spanyol nemzeti bizottságának elnöke erről így nyilatkozott. Minden józan gondolkodású ember számára világos, hogy a madridi találkozó egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ok egyértelmű: a küldöttségek egy része nem hajlandó konstruktív munkát folytatni. Ügy tűnik, egyes kormányokra hatást gyakorol a katonai-ipari komplexum, amely érdekelt a fegyverkezési hajszában. Az AFP hírügynökség szintén azt jelenti Madridból, hogy a tanácskozás a „nyílt konfrontáció útjára lépett”. Az amerikai felszólalások stílusa és tartalma arra enged következtetni, hogy az USA irányvonalának keményedése már az új elnök álláspontját tükrözi. Az amerikai küldöttség vezetőjének felszólalalása után a francia delegáció utalt arra, hogy ez a beszéd a két tömb közötti súrlódás jegyében hangzott el, Franciaország azőnban szeretné fenntartani a helsinki folyamatot. Az északi és egyes semleges országok képviselői azon a véleményen vannak, hogy az amerikai küldöttség túl messzire ment — jegyzi meg a párizsi hírügynökség. De vannak a madridi találkozón biztató jelek is. Amint a résztvevőknek sikerül kikerülni a terméketlen vita útvesztőiből, a tárgyalás tartalmas, céltudatos lesz. A helsinki megállapodás teljesítésében elért haladás bizonyítéka volt Janes Stanovnik- nak, az ENSZ Gazdasági Bizottsága ügyvezető titkárának a felszólalása. — A kelet-nyugati gazdasági együttműködés intenzitása az utóbbi tíz évben minden szempontból jelentősen növekedett — mondotta. — Az EGB adatai szerint 1965 és 1978 között Nyugat-Európából keletre irányuló export a négyszeresére nőtt, a szocialista országok nyugat-európai exportja megduplázódott. Bizonyos nehézségek ellenére a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése 1979— 80-ban folytatódott. A hosszú távú kereskedelmi és ipari egyezmények száma az utóbbi öt év alatt egyharmadával emelkedett, s megközelíti a másfélezret. Ma az egész kelet—nyugateurópai kereskedelem egyötöde hosszú távú - együttműködés keretében folyik. Az EGB beszámolója rámutat, Európában a kelet— nyugati kereskedelemben az ipari export formái sokkal korszerűbbek, mint, Nyugat- Európa és Észak-Amerika kereskedelmében. E napokban hozták nyilvánosságra Madridban az Európai Gazdasági Közösség hivatalos jelentését. E szerint erősen nő a Közös Piac országainak deficitje az USA- val folytatott kereskedelemben. 1980 első hat hónapjában a különbség Amerika javára a tavalyi évhez képest 5,6 milliárd dollárról 13,7 milliárd dollárra emelkedett. STANOVNIK egészében pozitívnak és örvendetesnek értékelte az európai keletnyugati együttműködést. Milyenek a további lehetőségek? — ez nagyrészt attól függ. hogy Madridban a józan ész fölébe kerekedik-e a hidegháború szellemének. Szpartak Beglov (APN) Összeállította: Hájos László A gépek mellett továbbra is jelentős szerep hárul a tropikus ország hagyományos „termelő erőire”. Képünkön a Con Cuong-i erdőgazdaságban elefántok segítik a fakitermelést A sokéves háborúban oly sokat szenvedett vietnami gyerekek most játszani tanulnak. Képünkön az UNICEF nemzetközi segélyszervezet által felépített óvoda lakói ismerkednek a biciklivel
