Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 16. HÉTFŐ: Az olasz külügyminiszter moszkvai tárgyalásai — Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Párizsban. — Az angol Munkáspárt új vezére s egy választá­si győzelem esetén miniszterelnök-jelöltje, Michael Foot lett. \ KEDD: Madridban kezdetét veszi az újabb Európai-ta lálkozó. — Honecker bécsi megbeszélései. — Az iz­raeli kormányfő amerikai útja. SZERDA: Kádár János és Gustav Husák pozsonyi talál­kozója. — Leonyid Brezsnyevvel tárgyal a Szov­jetunióba érkezett Urho Kekkonen finn elnök. CSÜTÖRTÖK: Négy szocialista ország új javaslata a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalásokon. — a NATO nukleáris tervező bizottságának brüsszeli ülése. PÉNTEK A szocialista intcrnacionálé kongresszusa Mad­ridban. — A Legfelsőbb Tanács Elnöksége ratifikál­ta a szovjet—szíriai szerződést. — Pekingi jelenté­sek a „tizek perének" előkészületeiről. — A L.EMP KB első titkárának találkozója a szolidaritás szak- szervezet vezetőjével. SZOMBAT: Az irak—iráni háború nyolcadik hetének vé­gén csökkenni látszik a harcok hevessége. — A pápa látogatása az NSZK-ban. A madridi órák — ponto­sabban a Real Madrid sta­dionjának szomszédságában elhelyezkedő új konferencia- központ órái — valóságos nolitikai jelképpé változtak a héten. Nemcsak az időt mu­tatták, vagy éppen nem mu­tatták, hanem jelezték, mi­lyen bonyolult nemzetközi viszonyok közepette startol az új Európa találkozó. Az előkészítő tanácskozá­sok utolsó szakaszában „idegháború” folyt s több­ször kérdésessé vált a kon­ferencia megnyitásának lehe­tősége. A szocialista orszá­gok fontosnak tartották és tartják a madridi találkozót, mint az európai biztonsági folyamat újabb állomását, helsinki továbbvitelét. Wa­shington és néhány NATO- ország viszont olyan fórumot kíván, ahol terméketlen szó­csaták folynak s a más or­szágok belügyeibe való avat­kozás kap helyet, valamiféle „elszámoltatás” címén. Iga­zából azt sem bánták volna, ha a madridi összejövetelre végülis nem kerül sor, a fe­lelősséget pedig a másik fél­re tudják hárítani. A munka azonban megkez­dődött — igaz már csupán tíz perc volt hátra a keddi napból, amikor ennek be kel­lett következnie. A díszte­remben a küldöttség vezetők — köztük Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár — mondták el beszédeiket, a palota egy mások szobájában a 35 ország diplomatái köz­ben napirendi kérdéseket vi­tattak. Vagyis kontinensünk békeszerető erői elégedettek lehetnek azzal, hogy kezdetét vette a konferencia, ám a nehézségek és buktatók óv­nak minden túlzott várako­zástól, a könnyű sikerek illú­ziójától. Ha az ENSZ-ről joggal mondják, hogy olyan mint amilyenek a tagállamai, ez vonatkozik a madridi hely­zetképre is. A résztvevő or­szágok között jelentős ellen­tétek vannak, törésvonalak húzódnak s mindez még nyil­vánvalóbbá vált a nemzetkö­zi feszültség éleződése kap­csán. Ugyanakkor földré­szünkön nagy erők sorakoz­tak fel az enyhülés vívmá­nyainak védelmére, az euró­pai biztonság gondolatának megoltalmazására és tovább­fejlesztésére. E küzdelemnek magunk is tanúi (sőt jó ér­telemben a cselekvő része­sei) lehetünk — a madridi konferenciaközpontban s azon kívül. Elegendő a heti esemény- naptárba tekinteni. A moszk­vai vendégkönyvbe két rend­kívül jelentős bejegyzés ke­rült: Colombo olasz külügy­miniszteré és Kekkonen finn elnöké. Két olyan államközi viszonylatról eshetett szó, amely valóságos barométer­ként szolgál. A szovjet—finn kapcsolatok a békés egymás mellett élés, valamint a jó­szomszédság hagyományosan pozitív példáját képezik, a szovjet—olasz viszony pedig gazdaságilag hozhatott új mi­nőséget, a hatvanas években az „évszázad üzletének” ne­vezett Fiat kooperációval. Most, különösen az utóbbi esetben nehezebb volt a tár­gyalás, de így is jogos . elé­gedettség mutatkozott mind­két oldalon. Honecker Bécs- be látogatott — ez volt az NDK államfőjének első hiva­talos útja Nyugat-Európába. Az osztrák főváros még egy kelet—nyugati esemény szín­helye lett: a szocialista or­szágok új, kompromisszumos javaslatokat terjesztettek elő a haderőcsökkentési tárgya­lásokon. (Ezek arra vonat­koznak, hogy nem részletez­nék a haderőcsökkentés or­szágonkénti mértékét, hanem azt a NATO hatalmak ma­guk között dönthetnék el s a nyugati kívánalmakat fi­gyelembe vették a különböző szakaszok időzítésével.) Ke­vésbé biztatóak a brüsszeli hírek: a NATO nukleáris tervező bizottságának ülésén az Egyesült Államok ismét szövetségesei fokozottabb be­kapcsolódását sürgette a fegyverkezési hajszába. Nem lenne teljes a kite­kintés Európára két, legma­gasabb szintű, rövid muka- találkozó említése nélkül. Párizsban a francia elnök fo­gadta az NSZK kancellárját, Pozsonyban Kádár—Husák találkozóra került sor — mindkét megbeszélésen, ter­mészetesen a résztvevők po­litikájából következő alapon, ugyancsak nagy figyelmet szenteltek kontinensünk kér­déseinek. Az európai diplomácia pezsgésével némileg ellenté­tesnek tűnik az ' amerikai politikai porond. A hivatal­ban levő elnök, Jimmy Car­ter mandátuma — időben és felhatalmazásban — végéhez közeledik. Igaz, a Fehér Ház nem keveset foglalkozik a túsz-üggyel (ezt a témát Reaganék szívesen átenge­dik) de egyelőre nem lát­szik elmozdulás a holtpont­ról. Az Egyesült Államokba érkezett az izraeli kormány­fő, de az eredeti elképzelé­sekhez viszonyítva, hogy hár­mas amerikai—egyiptomi— izraeli csúcstalálkozóra kerül sor, maradtak a szerényebb magán-programok. Ami a megválasztott elnö­köt és vezérkarát illeti — most emésztik a vártnál na­gyobb győzelmét. Nevek, kombinációk kergetik egy­mást. A tapasztalatok szerint valóban nem elhanyagolható tényező mondjuk az új kül­ügyminiszter vagy nemzet- biztonsági főtanácsadó sze­mélye, miközben Reagan vi­szonylag nem túl jártas a nemzetközi ügyekben. Egyelőre bizonytalan a kép: Kissingertől és Fordtól Richard Allen-ig, vagy az egyébként demokrata Jack- son szenátorig a meghatáro­zott kereteken belül, széles a mezőny. A jelek szerint nem sietnek a végleges döntéssel, majd január 20-ig kiderül. Angola a héten ünnepelte függetlenségének ötödik év­fordulóját (s ez jó alkalom lehetett a visszatekintésre, az egykori portugál gyarmat harcos útjára), Zimbabwe­ban és Zambiában új erőfe­szítések történtek a konszo­lidáció érdekében. Mozgás van a dél-afrikai gyarmati sorban levő Namíbia körül is. Kétfajta politika ütközik A pretoriai rendszer folytat­ni akarja a „belső rende­zést”, különböző, együttmű­ködő csoportoknak a na­gyobb önállóság látszatát kí­vánják kölcsönözni. A Namí­biái Népi Szervezet, a SWAPO — amelyet ilymó- don ki akarnak rekeszteni a rendezési folyamatból — vi­szont komoly tárgyalásokat ajánl. Űj elemként hajlandó elfogadni az említett kolla- boráns csoportok jelenlétét is, de csupán a dél-afrikai küldöttség részeként, Hírek érkeztek lisszaboni közvetítésről, sőt az Európá­ban időző Kissinger is fog­lalkozott volna a témával. Washington és a NATO — a jelek szerint — bizonyos engedményekre igyekszik bírni Dél-Afrikát, hogy Na­míbia ne menjen túlságosan balra s a nyugat tevéke­nyebb újgyarmatosító politi­kát folytathasson. Lehet, hogy újabb bonyolult fejezet kezdődik a hosszú namíbiai játszmában... Réti Ervin Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtit­kára, az NDK Államtanácsának elnöke Bécsbe látogatott. Képünkön: Bruno Kreisky osztrák kancellár (jobbra) tár­saságában Az iraki fővárosban újságíróknak bemutatták az iráni egy­ségektől zsákmányolt hadifelszereléseket, harckocsikat Madridi találkozó Lezárult az első munkahét Szovjetunió Kongresszusi előkészületek A szovjet tömegszerveze­tek vezető testületéi is meg­vitatták a héten az SZKP februári, XXVI. kongresszu­sára való felkészülés teen­dőit. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának teljes ülésén nagy hangsúlyt kap­tak azok a feladatok, ame­lyek a szovjet emberek élet- színvonalának, • iá dolgozók helyzetének további javítá­sával, a szocialista demok­rácia fejlesztésével függenek össze. A testület határozatá­ban ugyanakkor nagy he­lyet kap az is, hogy a szak- szervezetnek segíteniük kell az ötéves terv sikeres befe­jezését, a következő tervidő­szak megfelelő előkészítését és szervezniük kell a kong­resszus tiszteletére indított és milliókat megmozgató munka versenyt. Vádirat a „tizek” ellen Pekingben szombaton este nyilvánosságra hozták annak a vádiratnak egy részét, amelyet a Kínai Legfelsőbb Népügyészség által alakított különleges ügyészség készí­tett el „a Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” perének fővádlottai ellen. A vádirat, amely összesen negyvennyolc bűncselek­ményt sorol fel, rámutat, hogy a két klikk szorosan együttműködött az úgyneve­zett kulturális forradalom időszakában. A vádirat a rövidesen meg­kezdődő per fővádlottainak legfontosabb bűneit a követ­kezőkben jelöli meg: 1. Párt- és állami vezetők meghurcolása koholt vádak alapján és összeesküvés a proletárdiktatúra politikai hatalmának megdöntésére; 2. Káderek és egyszerű em­berek tömegeinek meghurco­lása és elnyomása; 3. összeesküvés a Mao Ce- tung elnök meggyilkolására és fegyveres ellenforradalmi puccs végrehajtására; 4. Összeesküvés fegyveres felkelés végrehajtására Sang­hajban. A Kínai Legfelsőbb Bíróság által létrehozott különleges bíróság a vádindítvány meg­vizsgálása után elhatározta az ügy elfogadását és a per lefolytatását. A vádirat a per fővádlott­jaiként a következőket neve­zi meg: Lin Piao, Csiang Csing, Kang Seng, Csang Csun-csiao, Jao Ven-jüan, Vang Hung-ven, Csen Po-ta, Hszie Fu-cse, Je Csün, Huang Jung-seng, Vu Fa hszien, Li Co-peng, Csiu Huj-co, Lin Li-kuo, Csou Ju-cse és Csiang Teng-csiao. A fennálló törvény értel­mében azonban a bíróság nem veti fel a büntetőjogi fe­lelősség kérdését a vádlottak közül azok ellen, akik meg­haltak. Ezek a következők: Lin Piao, Kang Seng, Je Csün — Lin Piao felesége —, Hszie Fu-cse, Lin Li-kuo — Lin Piao fia — és Csou Jü-cse. Vagyis a rövidesen meg­kezdődő pernek valójában tíz fővádlottja van, és a kü­lönleges bíróság ezek ügyé­ben hoz majd ítéletet. (Folytatás az 1. oldalról.) hárult az elől, hogy az egy­begyűltek kiegyensúlyozot­tam foglalkozhassanak mind az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány teljesítésével, mándpedig az európai biz­tonságot és együttműködést előmozdító új javaslatokkal. A madridi találkozó teg­napi ülésére öt felszólalás maradt. Kanadai elnöklet mellett Portugália, Spanyol- ország, Bulgária, Liechten­stein és Ausztria delegáció- vezetői tettek nyilatkozatot. „A politikai akarat le­küzdheti az áthághatatlan­nak látszó akadályokat” — mondatta beszédében Rui Medina nagykövet, a por­tugál küldöttség vezetője. Portugália képviselője a többi NATO-országhoz ha­sonlóan, támadta a Szovjet­uniót afganisztáni akciója miatt. J ősé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter az enyhülés legfőbb ismérvét az egyoldalú előnyszerzésről való lemondásban jelölte meg. Mari j Ivanov, a bolgár külügyminiszter első helyet­tese rámutatott, hogy akik A viszonylagos nyugalom után pénteken újra fellán­goltak a harcok Irán és Irak háborújában — jelentik egy­öntetűen a hírügynökségek. Az iraki erők nagyszabá­sú ,'támadást indítottak a khuzisztáni Susangerd térsé­gében. Egy bagdadi hadi je­lentés szerint pénteken az Iraki erők megöltek 74 iráni katonát, lelőttek 11 harci re­pülőgépet, megsemmisítettek három harckocsit. A PARS iráni hírügynök­ség jelentése szerint viszont pénteken az iráni harci re­pülőgépek a susangerdi fron­Ronald Reagan, az Egye­sült Államok megválasztott elnöke, pénteken birtokáról visszatért Los Angelesbe, hogy kézbevegye a kormány- váltás irányítását. Reagan egy teljes hetet pihent a máris „Nyugati Fehér Ház­nak” kinevezett Santa Bar- bara-i birtokon, amely áz előkelő hangzású Rancho del Cielo nevet viseli. Reagan pénteken este ki­nevezte az új kormányzat első két fontos tisztségvise­lőjét. A Fehér Ház apparátu­sának vezetője, afféle „ve­zérkari főnök” James Baker houstoni ügyvéd lesz. Kine­vezése két okból is némi meglepetést keltett: az új stábfőnök ugyanis nem tar­Afganisztán kapcsán vádas­kodnak a Szovjetunió ellen, azok államközi szerződések alapján fennálló kapcsola­tokba avatkoznak bele, vé­tenek a tárgyilagosság el­len, amikor agyonhallgatják az afgán kormány rendezési javaslatait. A liechtensteini küldött rövid felszólalása után az osztrák külügyminiszter be­szédével zárult a tegnapi ülés. Willibald Pahr méltat­ta a találkozó napirendje és ügyrendje elfogadásának jelentőségét. Az osztrák kül­ügyminiszter hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az emberi jogok sorában kap­janak megfelelő helyet nem­csak a politikai, hanem a gazdasági és szociális, kul­turális és egyéb jogok is. Ai. osztrák külügyminisz­ter pozitív példaként utalt a magyar—osztrák megálla­podásokra, amelyek messze­menően összhangban álla­nak a helsinki ajánlások­kal. A madridi találkozón a bevezető politikai nyilatko­zatok elhangzása után hol­nap — immár zárt ajtók mögött — megkezdődik az általános politikai vita. ton megsemmisítettek legke­vesebb ötven iraki harcko­csit és egyéb harci járművet. Az iráni erők ezt megelő­zően „kiterjedt és sikeres hadműveletet hajtottak vég­re Ahwaz közelében, megöl­tek száz iraki katonát és el­pusztítottak mintegy 90 har­ci járművet” — közölte a PARS. „Különösen heves harcok” dúltak pénteken Abadantól keletre, ahol a PARS szerint az iráni tüzérség megsemmi­sített egy iraki állást. Üj lendületet kapott a két ország közötti légiháború is. tozik Reagan legközelebbi munkatársai közé, s az elnök politikai nézeteit sem osztja maradéktalanul. Az 50 éves Baker a párt mérsékeltebb irányzatát képviselő George Bush alelnök környezetéből került ki. Edwin Meese, a Washing­tonban berendezkedett Rea- gan-féle „árnyékkormány” vezetője — őt várták a Fehér Ház-i stáb vezetői posztjára — az elnök személyes ta­nácsadója lett. Meese 49 éves, Reagan kormányzói hivata­lának apparátusát vezette. Washingtoni bennfentesek nem tartják kizártnak, hogy a személyes tanácsadói kine­vezés a Bakerénél is na; gyobb befolyást ígér szá­mára. Irak—Irán Fellángoltak a harcok Reagan kinevezte kormányzatának első tisztségviselőit HANOI Az Egyesült Államokba kivándorolni szándékozó vi­etnami állampolgárok tör­vényes távozásának előké­szítéséről folynak tárgyalá­sok Ho Si Minh városban. A hanoi külügyminisztérium tegnap az MTI tudósítójá­nak kérdésére megerősítet­te, hogy Thomas Malia, az ENSZ menekültügyi főbiz­tossága vietnami képvisele­tének munkatársa, amerikai megbízott a hatóságok en­gedélyével Hanoiból Ho Si Minh városba utazott, ahol a törvényes távozások meg­szervezését készítik elő. Az első kivándorlási listán 1745 személy neve szerepel, s hí­rek szerint december végén távoznak majd Vietnamból. érkezett BONN Tegnap reggel ötnapos lá­togatásra az NSZK-b.a érke­zett II. János Pál pápa. A katolikus egyház fejét Kari Carstens, szövetségi elnök fogadta a kölni repülőtéren. ­A pápa a nap folyamán misét mutat be a rajnapanti város közelében egy volt .sportrepülőtéren, felkeresi a költni dómot, majd este fo­gadáson találkozik Schmidt kancellárral és a nyugatné­met közélet más vezető kép­viselőivel. A továbbiakban II. János Pál Osnabrücköt, Mainzot, Fuldát, Altöttinget és Mün­chent keresi fel. BEJRÜT Ami Carter bukását és en­nek a Camp I>avdd-d ügylet­re való kihatásait illeti, csupán részleges, formai változásokról lehet szó, az amerikai politika alapjai nem változnak — jelentette ki Jasszer Arafat. Ä Palesz­tinad Felszabad ításd Szerve­zet elnöke a Revue du Li­bán című francia nyelvű bejrúti hetilapnak adott in­terjújában hangoztatta, hogy a PFSZ sohasem tulajdoní­tott túlzott jelentőséget az amerikai elnökválasztások­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom