Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

1980. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyomán, a Körösi Állami Gazdaságban repülőgéppel műtrágyázzák az őszi vetést és az őszi mélyszántást. Képünkön: a műtrágyát a repülőgépbe tankolják Öt év—öt szövetkezet Százezer lakos ellátásáért — főbb mint egymilliárd forint forgalom évente — Harmincmilliós nyereség — Kedvezmények a szövetkezeti tagoknak A pártcsoportok és a légkör Még néhány hét és ju­bileumot ünnepelhet a me­gye egyik legnagyobb fo­gyasztási szövetkezetének mintegy 1200 dolgozója, öt éve lesz annak, — 1981 ja­nuár 1-én — hogy öt szö­vetkezet egyesülésével meg­alakult a Szolnok és Vidé­ke Áfész. Az egyesülés után jóval nagyobb lett a szövetkezet, megnövekedtek a feladatok is. Mintegy százezer ember ellátásáról, kiszolgálásáról gondoskodnak azóta is. Ti- szavárkony, Tószeg, Ve- zseny, Tiszajenő, Rákóczi- falva, Rákócziújfalu, Szajol, Besenyszög, Zagyvarékas, Szászberek és részben a me­gyeszékhely, Szolnok lakos­ságát látják el minden nap friss kenyérrel, tejjel, husi sál, zöldáruval. Lassan eltelik az első öt esztendő, ideje számot vetni az eddig elért eredmények­kel: a kiskereskedelem és a vendéglátás 1975-ben 560 ezer forintot hozott a kony­hára. Az idén ez jóval több, 900 millió forint iesz. A fel­vásárlás öt évvel ezelőtt 49 millió forintot tett ki, je­lenleg 104 millió forintnál tartanak. Elkészült egy olyan statisztika is, amely szerint 1975-ben 620 millió volt a szövetkezet egész évi forgal­ma, az idén viszont több mint egymilliárd forint for­galommal dicsekedhetnek. A nyereség is örvendetesen megnövekedett: tavaly több mint 23 millió forint volt, az idén pedig 30 milliós nye­reséggel számolhatnak. Még néhány adat: az áfésznek jelenleg mintegy 1200 dolgozója, 13 ezer tag­ja van, éttermeinek, biszt­A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szol­noki székhellyel működő ön­tözési szolgálatának szakem­berei kapcsolat felvételét kezdeményezték olyan hazai kutató intézetekkel, amelyek mezőgazdasági kultúrák ne­mesítésével foglalkoznak. El­ső ízben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvásá- ri Kutatóintézetében tettek látogatást, ahol a búza*- és kukoricanemesítés eredmé­nyeivel ismerkedtek. A szak­mai polémiában külön hang­súlyt kapott az öntözhetőség kérdése. A kutatóintézet gya­korlatában biztató eredmé­nyek ígérkeznek két búza- faitánál és több kukorica­hibridnél. elsősorban a szár­szilárdság, a betegségekkel szembeni ellenállóság, vala­róinak, büféinek a száma eléri a háromszázat. Az egyesülés után a leg­fontosabb az üzlethálózat fejlesztése, az ABC-áruhá- zak, az élelmiszerboltok építése, átalakítása, korsze­rűsítése volt. Az elmúlt öt év alatt számos ABC-áruház készült el. Csak néhányat említünk: felépült Szolno­kon a vasútállomás mellett a város nevét viselő, a Baj­társ úti, Tiszavárkonyban, Szajolban, Zagyvarékason is egy-egy ABC-áruház. Be- senyszögön nagyobb átalakí­tásra volt szükség, hogy mo­dernebb élelmiszerüzlethez jusson a község lakossága. Rákóczifalván az idén két ABC-áruházat építtetett a szövetkezet. Az egyikben már vásárolhatnak, a másik ez év végére készül el. A Szolnok és Vidéke Áfész az utóbbi 4—5 évben több mint 6000 négyzetméter területen nyitott új áruházakat, üzle­teket a községekben a megyeszékhelyen. Ezek­ben az üzletekben 646 ezer literes hűtőkapaci­tással rendelkeznek. A szö­vetkezet az üzleteinek fej­lesztésére az ötödik ötéves tervben 104 millió forintot költött, a korszerűsítésre pe­dig 22 millió forintot fordí­tott. A szövetkezet munkáját 13 mezőgazdasági — kisállat- tenyésztő, zöldség-, gyü­mölcstermesztő — szakcso­port segíti. A legeredmé­nyesebben a „libatömők” dolgoznak, akik tavaly is 102 ezer májlibát adtak el az áfésznek. A libák többsé­gét a FOTK jászberényi üzemében, kisebb részét a BOV törökszentmiklósi gyá- gyárában dolgozzák fel — fő­mi nt az intenzívebb víz- és tápanyagforgalom terén ta­pasztalt eredmények tekinte­tében. , Az öntözési szolgálat fel­ajánlotta közreműködését azzal a szándékkal, hogy meggyorsítsák az újonnan kinemesített növények ön­tözéses gazdaságokban való elhelyezését és nagyüzemi kipróbálását. Ez a törekvés nagyban segítené, hogy a jó tulajdonságokkal rendelkező búza- és kukoricafajták mi­előbb úgy terjedjenek el a köztermesztésben, hogy nyomban mellékelhetik hoz­zá az öntözéses technológiát és az abban megfogalmazott pontos víz- és tápanyagre­akciót. A jövőben fejlesztik az együttműködést a szegedi leg exportra. Ugyancsak ex­port célokat szolgált az el­múlt* esztendőben a felvásá­rolt 9 vagon házinyúl, a 2 vagon galamb és a 961 má­zsa méz is. Az idén a ter­vek között szerepel többek között 70 vagon májliba, 10 vagon nyúl, 10 vagon méz, 2 vagon toll és 2 vagon vá­gógalamb felvásárlása. Az áfész nemcsak a me­zőgazdasági szakcsoportok által megtermelt árukkal segíti a vásárlóit, hanem kü­lönböző szolgáltatásokkal is. (Egyébként az idén az év végén mintegy 2 millió fo­rintot térítenek vissza a szö­vetkezet tagjainak. Az el­múlt esztendőben az áfész boltjaiban vásárolt áruk után visszatérített összeg 1,3 millió forint volt.) Ha vala­melyik szövetkezeti tag rá­diója, televíziója, háztartá­si gépe elromlik, javításkor csak az anyag árát kell meg­fizetni, a munkadíj ingye­nes. Az idős szövetkezeti ta­gok az áfész melegkonyhás éttermeiben, bisztróiban elő­fizetéses étkezéskor térítést kapnak. Az áfésznek az el­látási területéhez tartozó községekben és a megye- székhelyen is vannak köl­csönzőboltjai, ahonnan tag­jai bizonyos ideig — egy­két hétig — díjmentesen kölcsönözhetnek kemping cikkeket, háztartási gépe­ket, a lakodalmakhoz, a disznóvágásokhoz szükséges edényeket, konyhafelszerelé­seket. Van még a szövetke­zetnek tűzoltó készülékeket javító részlege és saját épí­tő brigádja is, négy hónap alatt egy 300 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat építenek fel — saját erőből. Sz. E. Gabonatermesztési Kutatóin­tézettel is,, amely a legje­lesebb úttörője a hazai bú­zanemesítésnek. Munkálkod­nak az ország határain túl is, 36 országban többféle ta­lajon és éghajlati körülmé­nyek között vizsgálják az új gabonafajták tulajdonságait. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek, az öntözött gabona a legjobb években hektáron­ként 15 mázsa terméstöbble­tet biztosított, de a gyengébb évjáratban is elérte az öt mázsát a terven felüli ho­zam. A MÉM öntözési szol­gálat és a kutatóintézetek között kibontakozóban lévő együttműködés a jövő szem­pontjából biztonságosabbá teheti a búza- és kukorica­termelést aszályos években is. Tárgyalás a TOT elnökével Tegnap délután Szolnokra érkezett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a TOT elnöke. Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának székhazában Amdírikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta, s rövid eszmecserét folytattak időszerű szövetke­zetpolitikai kérdésekről. Ez­után ellátogattak Zagyvaré- kasra, a Béke Termelőszö­vetkezet baromfifeldolgozó üzemébe. A szövetkezeti üzemben Budai Kálmán, a Béke Tsz elnöke és Sipos Péter, a ba­romfifeldolgozó igazgatója fogadta Szabó Istvánt és Andrikó Miklóst. A délutáni órákban a házigazdák kísé­retében üzemlátogatáson ta­nulmányozták az új feldol­gozó munkáját. Népszerűek n fiatalok nevelő iskolája Honvédelmi klubok Kisújszálláson Kisújszálláson az ifjúság hazafias — honvédelmi neve­lésében jelentős feladatot vállalnak az MHSZ vezetése alatt dolgozó városi honvé­delmi klubok, amelyekben kilencszáznyolevanan tevé­kenykednek. A klubokat ti­zenkét fős tanácsadó testület és egy titkár irányítja. A városban a közelmúlt­ban a szakrendszerű MHSZ- klubokat (lövész, rádiós, tar­talékosok klubja, stb.) hon­védelmi klubokká szervezték. Így a szakági munkán kívül még jelentősebb szerepet tölthetnek be a fiatalok hon­védelmi életre történő felké­szítésében a honvédelmi szolgálatra készülők fizikai állóképességének fokozásá­ban. a honvédelmi alapisme­retek elsajátításában. A klu­bok közül a legnépesebb a közép’skola honvédelmi klub­ja. ahol lövész és rádiótech­nikai szakosztály is tevé­kenykedik. A foglalkozásokat kétszázötvenen látogatják, és az összejövetelek hatéko­nyan készítik elő a fiúkat a katonai szolgálatra, a lányo­kat a honvédelmi alapisme­reti jártasságokra. A Nagv- kunsági Állami Gazdaság honvédelmi klubjában szin­tén lövész és távírász szak­osztályok dolgoznak. Itt: a fiatalok fizikai állóképessé­gének növelése, illetve a sorkatonai szolgálatra törté­nő előkészítés a fő cél. Az ipari szakmunkásképző inté­zetben — a felsoroltakon kí­vül — viszont motoros szak- osztálv is működik, ahol a tanulók megismerkedhetnek a motorkerékpár, a személy- gépkocsi mechanizmusával, illetve segéd-gépjárművezetői igazolványt is szerezhetnek a tanfolyam sikeres befejezése után. A helyi honvédelmi klu­bokon kívül két. speciális, szakági klub is tevékenyke­dik; a modellezőké és a rá­diósoké, ahová kilencven­egyen járnak. A modellezők vitorlás és motoros repülő­ket. hajómodelleket készíte­nek és munkáikkal rend­szeresen szerepelnek a vá­rosi, a megyei kiállításokon, bemutatókon. A rádiósok pe­dig már kanadai, vlaevivosz- toki. japán hívásokkal is büszkélkedhetnek. Vasút­korszerüsítés Befejeződött a Dél-Alföld egyik legfontosabb vasútvo­nala, a Szeged—Békéscsaba közötti pálya Hódmezővásár­helyig terjedő szakaszának felújítása, automatizálása, a legkorszerűbb biztonsági be­rendezések felszerelése. Ez­zel lehetővé vált, hogy a ko­rábbi hatvan helyett száz ki­lométeres óránkénti sebes­séggel is haladhatnak ott a vonatok. A párt szervezetrendszeré­ben a pártcsoport a legkisebb működő egység. Bár önálló határozathozatali joggal nem rendelkezik, jelentősége, sze­repe elvitathatalan a párt tömegkapcsolatának erősíté­sében, a párttagok nevelésé­ben, aktivitásuk fokozásá­ban: a politikai munka első vonalában közvetlenül a pár- tonkívüliek körében végzik munkájukat. A pártszervezetek többsé­gében úgy igyekeznek létre­hozni ezeket a közösségeket, hogy tevékenységi területük kellően körülhatárolható le­gyen, lehetőleg egy-egy bri­gád, üzemrész, ágazat, vagy lakóterület legyen műküdé- sük színtere. Ám* amíg a tevékenységük határa jól meghatározható, nem mondható el annak kö­rére. A pártszervezeti veze­tőségek, igyekeznek a leg­fontosabb politikai felada­tokra irányítani a pártcso­portok figyelmét, mind szer­vezettebbé tenni tömegpolí- tikai munkájukat. A tapasz­talatok azonban azt bizonyít­ják nem helyes — és nem is lehet — pontosan meg­tervezni a pártcsoportmun­kát. Mindinkább teret nyer a pártszervezetekben az a helyes felfogás: a pártcso­portmunka lényege a jó munkahelyi-lakóhelyi légkör kialakításának segítése. Sok-sok összetevője van a kedvező munkahelyi légkör­nek, címszavakban is hosz- szan lehetne sorolni. Ahe­lyett, hogy ezt tennénk, az alapvető jellemzőjét érdemes meghatározni. Ott jó a mun­kahelyi légkör, ahol felszín­re kerülnek az emberi érté­kek, ahol a dolgozók kibon­takoztathatják képességeiket, s a személyek megítélésében az értékmérő a végzett mun­ka. Az ilyen helyen a veze­tők igénylik a dolgozók vé­leményét, meghallgatják' és érvényesítik észrevételeiket, érvényesül a bírálat-önbírá- lat szelleme. Ez utóbbiból kö­vetkezik, hiábavaló az arra való törekvés, hogy egy-egy munkahelyen mindenki jól érezze magát. A munka a tel­jesítmény elvének érvényesí­tése nemcsak a jók, a kivá­lók jutalmazását, megbecsü­lését jelenti, hanem szükség­képpen azt is, hogy keve­sebbet kapnak az elmaradók, a kevésbé képzettek. Ez nél­külözhetetlen feltétele annak hogy a „húzók”, a vállalat kulcsemberei jól érezzék ma­gukat. Sok ilyen jó légkörű mun­kahely van az ipari és a me­zőgazdasági üzemekben, mind többre van szükség. Mit kell ezért tenniük az ott mű­ködő pártcsoportoknak? Ezeknek a kommunista kol­lektíváknak tudniok kell azt, hogy a munkahelyeken a Az IBUSZ Szolnok megyei kirendeltségének dolgozói ép­pen tíz esztendeje határozták el, hogy az utazni vágyók ér­dekeinek még jobb szolgála­táért brigádot alakítanak. A kezdetben tizenkét tagú Ti­sza brigád jelenleg már hu­szonnégy tagot számlál, és hogy jól dolgoznak, arra bi­zonyság a vásárlók könyve, amelybe tíz év alatt egyetlen panaszos bejegyzést se írtak az ügyfelek, dicséretet annál többet. A más területeken dolgozó brigádokhoz hasonlóan az IBUSZ-osok is a szocialista címért serénykedtek. Sajá­tos munkaterületükhöz iga­zították vállalásaikat, és egy évtizedes történelmük alatt háromszor nyerték el a Szocialista Brigád címet. Va­lamennyi vállalásuk az uta­sok érdekeit szolgálta és szol­gálja. összesen nyolcvan idegenforgalmi szakmai tan­folyamot végeztek, tizen­egyen rendelkeznek közép- és felsőfokú nyelvvizsgával, tizenöten megszerezték az ■ mindenkori vezető nem csu­pán a szakmai feladatok vég­rehajtásáért • felelős, hanem az ott uralkodó légkörért is. Nincs, nem is lehet a kol­lektív szellem megfelelő, jó gazdasági vezető nélkül. Min­den vezetőnek, de főként a munkahelyi vezetőknek szük­ségük van olyan társakra, partnerekre —, s ebben van va párttagok szervezett össze­fogásának ereje —, akik se­gítik őket munkájukban, a párt gazdaságpolitikájának gyakorlati megvalósításában. A munkahelyi vezetőknek tudniok kell, hogy amennyi­ben fontos intézkedéseiket a helyi pártcsoport mellőzésé­vel hozzák, nem számíthat­nak automatikus politikai támogatásra, a kommunista kollektívától. A pártcsopor­tok ügyeljenek arra, hogy a munkahelyi vezetők — a pártonkívüliek is — kapja­nak meghívást az olyan pártcsoport-rendezvényekre, ahol a munkahely ügyeit tár­gyalják. A pártcsoportoknak, abból eredően, hogy saját munká­jukon kívül nincs határozat­hozatali joguk, nem minden esetben sikerül a felvetődő gondokat-bajokat helyben megoldaniok. A munkahelyi vezetőkkel való együttműkö­dés sem zárja ki a vitát, esetenként azt sem, hogy nem mindig sikerül nézetazonos­ságra jutniuk. Tekintve, hogy a pártcsoport a gazdasági ve­zetőket nem utasíthatja, ilyen esetekben jelezzenek a párt- szervezet vezetőségének, amelynek kötelessége, hogy segítsen és a problémák meg­oldásáról, annak módjáról tájékoztassa a pártcsoport tagjait. Napjainkban a munkahe­lyeken sok, gyakran népsze­rűtlen feladat vár megoldás­ra. Nem csupán a műszaki fejlesztésben, a termékszer­kezet alakításában, a haté­konyabb termelésben kell előbbre lépni, hanem ezzel egyidejűleg az emberek tu­datának formálásában is. A kommunisták Vállalják is ezt a nem könnyű munkát. Tá­mogatják a gazdasági veze­tők helyes döntéseit, erköl­csi-politikai súlyukkal fel­lépnek a téves nézetek és gyakorlatok ellen. Ezzel elő­segítik a nyílt, jó munkahe­lyi légkör kialakítását. A napokban valamennyi pártcsoport értékeli vagy már értékelte tagjainak pártmeg­bízatását, egész munkáját. Ebben az értékelésben kap­jon megfelelő helyet az egyes párttagoknak és kommunis­ta közösségnek a jó mun­kahelyi légkör alakításában végzett munkája. A legtöb­bet ugyanis ezzel tehetik gaz­dasági gondjaink megoldásá­ért. idegenvezetői oklevelet. Tár­sadalmi munkára is szívesen vállalkoznak. Szolnok város tanácsától Társadalmi mun­káért kitüntetést is kaptak. Törődnek az utánpótlással is: a Kassai úti Általános Isko­la néhány tanulója részére idegenforgalmi szakkört in­dítottak. Céljaik között szerepel, hogy a brigád minden tagja, azaz a megyei kirendeltség valamennyi dolgozója szerez­ze meg a közép- vagy fel­sőfokú nyelvvizsgát. Meg­tartják azt a jó ✓szokásukat, hogy az úgynevezett zárt csoportokat, az egyazon vál­lalattól utazó dolgozókat, társadalmi munkában fel­készítik az útra, azaz ismer­tetik az idegen ország lakói­nak szokásait, a látnivaló­kat, e mellett az utazók munkahelyén váltják be a valutát. A brigád tegnap ünnepelte tizedik születésnapját, ame­lyen részt vett Fenyvesi Jó­zsef. Szolnok város Tanácsá­nak elnöke is. Az Öntözési Szolgálat szakemberei Kutatóintézetekkel működnek együtt M. S. Brigád az utazókért Háziünnepség az IBUSZ-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom