Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 5. Kommentárunk Koalíció, kis kérdőjelekkel A nyugatnémet fővá­rosban a parlamenti pár­tok koalíciós tárgyalás- sorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bundestag. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya pontos „for­gatókönyvet” tartalmaz a négyesztendőnként tar­tott választást követő teendőkre. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyomá­nyos záróülését a régi Bundestag, amelyben a jelenlegi kormánykoalí­ciónak még mindössze tízfőnyi többsége volt. November 4-én ült össze az immár új összetételű parlament, ahol a képvi­selők száma eggyel több a korábbinál (496 he­lyett 497), a kormány- koalíció többsége pedig harmincöttel több a ré­ginél: tíz helyett negy­venöt. Ez már nem egysze­rűen működőképes több­ség, hanem olyan közeg, amelyben a kormányzat különösebb gond nélkül fogadtathatja el bel-, — és ami a világ számára a mostani helyzetben na­gyon fontos — külpoli­tikai döntéseit. Ilyen ér­telemben a nyugatnémet választás eredménye jó hírt jelentett az egész világnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzet- gyűlés új felállása a jó­zanság erőinek . diadala a hidegháborús irányzat felett. A dolog azonban bo­nyolultabb, mint ami­lyennek első pillantásra tűnik. Igaz, Schmidték győzelme Straussék fe­lett mind bel-, mind külpolitikában világos és pozitív előjelű. De a kor­mánykoalíció sikere szol­gál bizonyos kérdőjele­ket is. A Genscher vezette szabad demokraták (FDP) előretörése ugyanis jóval nagyobb, mint a Schmidt- vezette szociáldemokra­táké. Az SPD parlamen­ti frakciója ugyan még így is mintegy a négy­szerese az FDP-nek, a parlamenti matematika sajátos törvényei szerint a szabad-demokraták re­latíve nagyobb térnyeré­se a jövőben mégis tük­röződhet a kormány bel-, sőt külpolitikai döntései­ben. Nemcsak arról van szó, hogy az FDP — amely­nek vezére egyben az NSZK alkancellárja és külügyminisztere — na­gyobb súlyának megfelelő­en érvényesítheti a .ma­ga álláspontját, amely Schmidtével nem feltét­lenül azonos. Lehet — és valószínűleg helyen­ként lesz — az új felál­lásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a ma­ga pártjának balszárnyá­val szemben az eddigi­nél jobban hivatkozhat majd a partner megnö­vekedett súlyára. Mindez valószínűleg inkább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változásokhoz vezethet — jósolják a megfigye­lők és úgy tűnik, igazuk van. A Bundestag ülésé­nek előestéjén befejező­dött SPD—FDP tárgya­lás talán a vártnál ke­ményebbnek bizonyult, de eredménye (tehát az, hogy a bonni vezetés a gazdasági gondokon bi­zonyos katonai faktorok­ra kiterjedő takarékos­sággal kíván segíteni) újra emlékeztet bennün­ket a választások lénye­gére. Arra, hogy Nyu- gat-Európa kulcsországá- ban a viszonylagos jó­zanság erői győztek. H. E. Az iráni kormány átveszi a túszokat az „iszlám diákoktól” Tovább folytatódtak a harcok az iraki és iráni csapatok kö­zött. Képünkön: iraki katonák az iráni zászlót tépik szét egy elfoglalt harcállásban Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök kedden bejelentette, hogy az iráni kormány az „iszlám diákok­tól” átveszi az amerikai tú­szok felügyeletét. Az ame­rikai nagykövetség megost- romlásának egy éves évfor­dulója alkalmából Teherán­ban, a volt amerikai nagy- követség területén tartott nagyszabású ünnepségen Radzsai hangsúlyozta, hogy a lépésre az iráni parla­ment és Khomeini ajatollah döntése nyomán kerül sor. Radzsai nem beszélt arról, hogy a kormány milyen for­mában veszi át a túszok őr­zését. Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy az ame­rikai nagykövetség volt al­kalmazottait különböző he­lyeken tartják őrizetben, egyes jelentések szerint el­képzelhető, hogy 49 túszt már a volt nagykövetségi épületbe szállítottak át. A nagykövetséget megszálló „iszlám diákok” bejelentet­ték, hogy Khomeini keddi döntése alapján az irániak által „hírszerző központnak” nevezett nagykövetség a jö­vőben többé nem adhat he­lyet diplomáciai testületnek. A diákok szerint -a volt nagykövetség épületeinek új felhasználási módjáról az iráni parlament dönt majd. Adnan Khairallah Talfah, az iraki hadsereg főparancs­nok-helyettese, iraki had­ügyminiszter kedden kije­lentette, hogy az iraki csa­patok „teljesen körülzárták” Ahwazt és Abadant, és „el­NOVEMBER 4: Az iráni iszlám diákok Teheránban elfoglalják az amerikai nagy- követséget és foglyul ejtet­tek több mint hatvan ott dől-* gozó személyt. Váltságul a New York-ban ápolt bukott sah kiadatását követelik. Ki­jelentik, hogy Khomeini aja­tollah hű követői, és az ak­cióra azért került sor, mert a forradalom „olyanok kezé­be került, akik nem követik az imám útját”. A diákok becsmérlik a Bazargan-kor- mányt. Közlik, hogy követe­léseikről csak az Iráni For­radalmi Tanáccsal hajlandók tárgyalni. Az épületet a diá­kokat támogató forradalmi gárdisták és rendfenntartó erők veszik körül. A diákok újabb közleménye szerint a túszok foglyul ejtésével az Egyesült Államok Irán elleni bűnös tevékenységét is le akarják leplezni. NOVEMBER 14: Carter el­nök rendeletére az Egyesült Államok hatóságai és intéz­ményei . befagyasztják az iráni javakat, részben az Iránnal szembeni amerikai követelések fedezetéül. NOVEMBER 19—20, 22: A nagykövetséget őrző diákok és iszlám gárdisták szabadon engednek 18 foglyot, 5 ame­rikai nőt és 8 néger férfit a diplomáciai személyzet tag­jai közül, továbbá 5 nem amerikai alkalmazottat. DECEMBER 4: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a túszok szabadon bocsátását követeli. DECEMBER 15: A volt sah Panamába érkezik. A Hágai Nemzetközi Bíróság eLrend'eli a túszok azonnali szabadon bocsátását. 1980. JANUÁR 28: Hat, addig különféle nagykövetségeken bújikáló amerikai diplomata megszökik Teheránból, ki­használva Kanada teheráni nagykövetségének bezárását. A fogvatartók megtorlással fenyegetőznek. FEBRUÁR 22: Khomeini ajatollah elrendeli, hogy a túszok sorsáról a megválasz­tandó Iráni Parlament dönt­sön. MÁRCIUS 24: A volt sah foglalták” a két várost ösz- szekötő országutat. Irán ko- kábban arról adott hírt, hogy csapatai Abadannál „visszaszorították” az ira­kiakat. Az iraki hadügymi­niszter azt mondotta, hogy Abadan „szinte teljesen megsemmisült” és a „város újjáépítése évekig eltart­hat”. Az iraki központi bank kedden cáfolta azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Irak eladja aranytartalékait, hogy az fedezhesse a hábo­rúval járó kiadásokat. Panamából Egyiptomba uta­zik. ÁPRILIS 7: Irán és az Egyesült Államok között megszakad a diplomáciai kapcsolat. ÁPRILIS 25: Kudarcba fullad az amerikai légierő túszszabadítási kísérlete az iráni fővárostól 300 kilomé­terre, a Tabas környéki siva­tagban. A sorozatos balesetek következtében 8 amerikai katona veszti életét. ÁPRILIS 26: A túszokat elviszik a volt amerikai nagykövetségről; különböző iráni városokba rejtik el őket. MÁJUS 24: A Hágai Nem­zetközi Bíróság másodszor is elrendeli a túszok szaba­don bocsátását. JÚLIUS 10: Egészségügyi okokból szabadon bocsátják Richard Gueen amerikai al- konzult. 52 amerikai túsz marad Iránban. JŰLIUS 27: A volt sah meghalt Egyiptomban. AUGUSZTUS 4: Az Irá­ni Parlament elnöke bejelen­ti, hogy Parlamenti Bizott­ság alakul „az. amerikai tú­szok elleni eljárás előkészí­tésére”. SZEPTEMBER 12: Khome­ini ajatollah csaknem egy­éves hallgatás után megfo­galmazza a túszok szabadon bocsátásának négy feltételét: a volt sah vagyonának visz- szaadása, az Egyesült Álla­mok Irán belügyeibe való be nem avatkozásának szavato­lása, a zárolt iráni javak fel­szabadítása, az iránnal szem­beni amerikai követelésekről való lemondás. SZEPTEMBER 18: Carter amerikai elnök kijelenti, hogy az Egyesült Államok ..soha nem kér bocsánatot” Irántól a túszok szabadon bocsátásáért cserébe. OKTÓBER 16: Muskie amerikai külügyminiszter jelzi, hogy az Egyesült Ál­lamok ismét szállíthatna fegyvereket is Iránnak, ha a túszok kiszabadulnának. Te­heránban cáfolják, hogy ez ügyben már meg is kezdőd­tek volna a tárgyalások. OKTÓBER 26—30: Az Irá­ni Parlament kétszer elha­lasztja a döntőnek ígért vi­tát a túszügyről. NOVEMBER 2: Az Iráni Parlament változtatás nélkül jóváhagyja a Khomeini-féle feltételeket a túszok szaba­don bocsátására. Szaddam Husszein iraki elnök a nemzetgyűlésben mondott keddi beszédében ismét felajánlotta, hogy kész kivonni csapatait az el­foglalt iráni területekről. Feltételként ismét „az iraki jogok teljes elismerését” je­lölte meg, ám — mutatnak rá megfigyelők — ezúttal nem emelte ki a Shatt al- Arab feletti korlátlan szuve­renitás gyakorlására vonat­kozó, ismételten visszatérő követelést, és nem részle­tezte, milyen jogokra céloz. Az iraki elnöknek — az INA iraki hírügynökség ál­tal történelmi jelentőségű­nek minősített beszédéből — nem hiányoztak a fenye­getések sem. Hangoztatta, hogy országa — mivel fegy­verekben egyáltalán nem szenved hiányt — nem riad vissza a hosszantartó hábo­rútól sem, addig harcol, amíg csak „az ellenség meg nem törik”. Babrak Karmai hazautazott Moszkvából Babrak Karmai az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának el­nöke, miniszterelnök, hivata- talos látogatása, majd rövid ideig tartó pihenés és gyógy­kezelés után kedden haza­utazott Moszkvából. VARSÓ A mezőgazdaság helyzeté­ről, az ellátási problémákról tárgyalt hétfőn a Lengyel Minisztertanács. Mint a lengyel hírközlő eszközök kedden beszámoltak róla, az ülésen megállapították hogy a hirtelen beköszöntött tél tovább nehezíti a betakarí­tást és ezzel együtt a piac, a feldolgozó ioar ellátását. A kormány kötelezte a vajda­sági vezetőket, hogy adja­nak meg minden lehetséges támogatást a termés betaka­rításához és szállításához. Foglalkozott a Lengyel minisztertanács az ötnapos munkahét kérdésével is. Megállapította, hogy ezen a téren számos problémát tisz­tázni kell (a lakosság ellátá­sa, az iskolák munkája, stb.) s a megoldási módoza­tokat idővel széles körű vi­tára bocsátják. MOSZKVA Emléktáblát kapott Moszk­vában Zalka Máté. a nagy magyar internacionalista, a kiváló író. Az emléktáblát annak a háznak a falán he­lyezték el, ahol 1921—26 kö­zött lakott. A keddi ünnepé­lyes avatáson ott volt Zalka Túsziigy - eseménynaptár 1979. Havasi Ferenc Moszkvában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára november 3—4-én, az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására rövid munkalátogatást tett Moszk­vában. Fogadta őt Andrej Kiri­lenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára. A találkozón az MSZMP és az SZKP gaz­daságirányítási munkájának, a szovjet—magyar gazdasá­gi együttműködés időszerű Kérdéseiről volt szó. A szí­vélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Oleg Csuka- nov, az SZKP KB osztályve­zető-helyettese. Havasi Ferenc megbeszé­lést folytatott Ivan Arhipov- val, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettesével és Nyikolaj Bajbakov miniszterejnök- helyettessel. Űrhajósok kitüntetése Kedden a Kremlben Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke magas ki­tüntetéseket nyújtott át a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrexpedíciója részt­vevőinek. Leonyid Popovot, az expedíció parancsnokát a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge a Szovjetunió Hőse cím­mel, az ezzel járó Arany­csillaggal és Lenin-renddel tüntette ki, Valerij Rjumin fedélzeti mérnök pedig má­sodszor kapta meg a Lenin- rendet és az Aranycsillagot. A kitüntetések átnyújtá- sakor Leonyid Brezsnyev üdvözölte az űrhajósokat hosszú küldetésük sikeres befejezése alkalmából. Mint mondotta, ezzel az expedí­cióval Valerij Rjumin min­den eddigi űrrekordot meg­döntött — néhány nap hí­ján már összesen egy évet töltött a világűrben. Leo­nyid Popov pedig, jóllehet első ízben vett részt űruta­záson, máris több, mint fél­évet töltött a kozmoszban. Leonyid Popov és Valerij Rjumin kutatásai és kísér­letei számos tudományágat gazdagítanak, s jelentős gya­korlati hasznot hajtanak — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev. Az űrhajósok látoga­tóiról, a szovjet—magyar, a szovjet—vietnami és a szov­jet—kubai űrexpedíciók tag­jairól szólva hangsúlyozta: a szovjet tudósok, konstruk­tőrök, mérnökök, munkások és űrhajósok megnyitották a világűrbe vezető utat a test­véri szocialista országok képviselői számára is. Áz űrhajósok köszönetét mondtak a magas kitünte­tésekért, s maguk és űrha­jós társaik nevében biztosí­tották az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nökségét, a Minisztertaná­csot, hogy készen állnak az új feladatok végrehajtására. Ezt követően átnyújtották Leonyid Brezsnyevnek aján­dékaikat: a 185 napos űrex­pedíció végrehajtását tanú­sító okmányt, s a Szaljut— Szojuz—Progressz űrkomp­lexum makettjét az űrállo­máson járt valamennyi ex­pedíció jelével. Szovjet—etióp barátsági gyűlés Szovjet—etióp barátsági nagygyűlés keretében talál­kozott kedden Alma-Ata dolgozóival Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etió­pia ideiglenes katonai kor­mányzó tanácsának elnöke. A barátsági nagygyűlésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára elismeréssel szólt a forradalom győzelme óta el­ért etióp vívmányokról, s hangsúlyozta a szerveződő etióp marxista párt létreho­zásának jelentőségét. Mengisztu Hailé Mariam a nagygyűlésen mondott be­szédében kiemelte, hogy a Szovjetunió által elért ered­mények egyrészt nyugtalan­sággal töltik el a világ im­perialista és reakciós erőit, másrészt viszont hittel tölti el mindazokat, akiknek drá­ga a béke és a szocializmus ügye. Az etióp vezető hang­súlyozta, hogy a forradalom győzelme óta eltelt idő alatt az etióp nép eredmé­nyesen alkalmazta a Szov­jetunióban 63 év alatt fel­használt tapasztalatokat. Az etióp elnök beszédében elismeréssel szólt a Szovjet­uniónak arról a segítségéről, amellyel az etióp nép lehe­tőséget kapott arra, hogy jelentős mértékben meggyor­sítsa a kitűzött forradalmi átalakítások megvalósítását. TELEXEN Máté lánya, Natalja és több egykori harcostársa, köztük a spanyol polgárháború le­gendás Lukács tábornoká­nak segédtisztje is. Megje­lentek a moszkvai magyar nagykövetség felelős mun­katársai. DAMASZKUSZ A Szíriái Népi Gyűlés (parlament) hétfő esti ülé­sén egyhangúlag ratifikálta a Szovjetunióval kötött, 20 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést. Előzőleg a Szíriái Kommu­nista Pártot is magában fog­laló Haladó Nemzeti Front vezetősége is jóváhagyta az október elején Moszkvában aláírt okmányt, amely „Fon­tos szerepet tölt be Szíria védelmi képességének erősí­tésében, az izraeli-imperia­lista agresszió ellen vívott harcának támogatásában”. HANOI Vo Nguyen Giap, a Viet­nami Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja miniszterelnök-helyettes ve­zetésével vietnami párt- és kormányküldöttség indult kedden' afrikai körútra. A delegáció felkeresi Algériát, Etiópiát, Zambiát és a Kon­gói Népi Köztársaságot va­lamint ellátogat a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saságba is. A delegációt Ha­noiban Pham Van Dong kor­mányfő búcsúztatta és a többi között kijelentette, hogy a tárgyalások a jelen­legi bonyolult helyzetben a békét és baráti együttműkö­dést kívánják szolgálni. GENF Kedden Genfben találko­zót tartott az európai nukle­áris fegyverkorlátozásról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. BONN Az új összetételű nyugat­német parlament (Bundes­tag) keddi alakuló ülésén Richard Stücklent választot­ta elnökévé. A keresztény­párti polotikus töltötte be eddig is az NSZK harmadik legmagasabb állami méltó­ságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom