Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
1980. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSflUfoüllHnNSZflBflP IDŐ Szeszélyes az idő A torokfájás és-okai Egyszer — vagy harminc esztendővel ezelőtt— egy beteg azzal köszöntött be a rendelőmbe, hogy baj van, mert: „nem nyílik, nem záródik rendesen a kapu”. Rábámultam. Vajon mi baja lehet? Aztán rájöttem: a torka (áj. Valóban a hasonlat helyes, találó. A torok a test kapuja. Itt halad át a levegő, az étel, az ital, itt jön -ki a hang és — sajnos — itt surrannak be leggyakrabban a kórokozó élőlények is. Amikor hűvösebbre fordul az idő — észrevehetően megszaporodnak a felső légúti panaszok, bizonyítva, hogy a hűvös, nedves idő kedvez a torokfájásnak. Pontosabban a torokbetegségek sokféle kórokozójának, amelyek ott vannak, ott lapulnak a torokban, a garatban és azt lesik, hogy mikor nyílik alkalom káros megmozdulásukra. A torokfájás számos okozója szimbiózisban — békés együttélésben lebzsel az élet kapujában várva, hogy mikor tehet rosszat. Hogyan? Hát a torokfájásnak is fertőzőképes élőlények, mikroorganizmusok az okozói, nem a megfázás? Nem bizony! A meghűlés, a megfázás csak elősegíti a betegség kialakulását, mert a felső légutak nyálkahártyáját károsítva alkalmassá teszi a talajt a kórokozók bejutására, elszaporodására, felülkerekedésére. Az igazi ok tehát mindig az élő kórokozó, a baktérium, a bacilus, a vírus, ami cséppfer- tőzés útján terjed. A meghűlés, a megfázás — a nagyon hideg folyadék, a hirtelen nyelt fagylalt, a nedves, hűvös reggeli levegő, vagy a test egyes részeinek lehűlése — nyálkahártyakárosító, ta- iajeliőkészítő folyamat; úgy ahogyan a csípős, fűszeres etelek, az igen erős szesz, a por, a füst, a gáz és minden,, ami tartós kellemetlenséget, elhúzódó izgalmat okoz. A torokgyúlladás a szervezet kapujának heveny betegsége. Lehet fertőző betegségek fájdalmas kezdete, de lehet, hogy csak egyszerű hu- rütos helyi folyamat. Lehet savós, gennyes, tüszős mandulagyulladás, garat-gyulladás, -gége-légcső-, és hörghurut bevezetője, szóval minden, amit heveny felső légúti hurutnak neveznek, főleg akkor, ha a betegség náthával, — az orr nyálkahártya hurutjával — kezdődött. A heveny kórforma első jele enyhe borzongás, alig észlelhető hőemelkedés, orr- váladákolás. felületes köhögés. A beteg nehezen, fájdalmasan nyel. (Hogy is mondta a betegem? „Nem nyílik, nem zár rendesen a kapu”) A torok kiszárad. Kellemetlen kaparó érzés kínozza. Csiklandozza valami, és hangja fátyolossá válik, néha teljesen be is reked. Még az a szerencse, hogy néhány napos kímélet, megfelelő gyógyszer, esetleg ágynyugalom rövidesen talpra állítja a beteget. Azért kell már az ilyen könnyűnek látszó torokfájással is orvoshoz fordúlni, hogy az időben alkalmazott kezelés, — ha valami súlyosabb baj bevezetője — időben elkezdődjék, ha pedig csak könnyű hurut: minél hamarabb meggyógyuljon és ne váljék idültté, krónikussá. Az idült felsőléguti gyulladás, az ismétlődő torokfájás és elhúzódó garat-hurut nem veszedelmes, de kellemetlen betegségek. Sokszor hónapokig kínozzák az embert. Érdemes megelőzni őket. Fagylaltot, hideg italt csak kortyonként, csak -kanalanként. A port, füstöt, csípős ételt, erős italt kerülni kell, és ha valaki átnedvesedett, megázott, vagy megizzadt — öltsön száraz ruhát. A kamillateás, szódabikarbónás torok öblögetés a nyálkahártyát nyugtatja, ellenállóképességét erősíti. Télen a rövidebb napok alatt szeszélyesebb az idő, hűvösebbek a napok. Korábban zárja kapuját az ember. Zárják be a torkot is! Ne várják, amíg a betegség belopakodik. Törődjenek a torok, a felső légutak épségével, egészségével, hiszen a szervezet kapuja az, ami mögött az élet az ember egészségét őrzi. Dr. Buga László GURUL A „GÖRI” Amerre csak a szem ellát, mindenütt görkorcsolyázókat lát. A „görkori” sport és játék a javából. Te is rendezz bajnokságot; barátaid, az őrsöd tagjainak részvételével. Ebben az esetben az sem baj, ha csak egy pár görkorcsolyátok van, mert úgyis csak a versenyzőknek van rá szüksége. Mindenki számára biztosíthattok előtte lehetőséget a -gyakorlásra, kipróbálásra. Azután találj ki különböző játékos feladatokat, néhány tippet én is adok a rajzok segítségével. GÓL SEPRŰVEL: A felállított kis kapu közé (ez lehet akár két tégladarab is) öt-tíz méteres labda- vezetés után kell a labdát a seprű segítségével beütni. Minden gól 5 pontot ér. (1). A SZÁGULDÓ ZSONGLŐR: A versenyző ügyesebbik kezében fogja a pingpongütőt, és előre-haladás közben pattogtat rajta egy pingpong- labdát. A cél megkerülése után visszafelé a rajtig az ügyetlenebbik keze következik. A pontozásba beszámít a gyorsaság és a pattogtatá- sok száma. (2). KUGLI KERÜLGETŐ: A felállított kuglibábuk között (de jó akadálynak bármi más, kődarab, pálca, stb.) kell lendülettel végigsiklani. Hibázik, aki akadályt dönt, s ez levonható az eredményekből. (3). FUTÓ KOSÁR: A lendülettel érkező játékos a falra erősített kosárba dobja a labdát. Erre a célra megfelel egy használaton kívüli szemeteskosár, amit a fülénél fogva erősítsetek a falra vagy a fára. A találatokat értékeljétek! (4). Ezeken a feladatokon kívül másokat is lehet kitalálni. A versenyben szerepelhettek egyénileg vagy párosán, vagy többen együtt csoportban; ilyenkor az eredményeket összegezzétek. Lehetnek ügyességi gyakorlatok, például egy lábon lendítéssel ki gurul messzebbre. De a gyorsasági versenyek is érdekesek: ki ér előbb célba; ugyanez különböző feladatok beiktatásával (egy 80 cm-es léc alatt átgurulni, vagy 30 cm-es akadály átug- rása stb.). Folytathatnám a sort, de úgyis az a lényeg, hogy rövid előkészülettel, a ház körül található tárgyakkal így izgalmas, érdekes, szórakoztató délutánt szerezhetsz barátaidnak és önmagadnak. Akkor pedig ne tétlenkedj, elő a görkorcsolyával, máris üzenj társaidnak és játsszatok! H. M. PRÁGÁI SONKA Számos kedvelt ételünk máshonnan származik, mint ahogyan elnevezésükből gondolhatnánk. A prágai sonka eredete az olasz hentesmestereknél keresendő. Észak-olaszországi húsfőzőmesterek, főleg Fria- ulban, művészi tökélyre emelték ezt a foglalkozást, ismerték őket egész Európában. A 16—19. században főzött és füstölt hússal látták el a magyar várakat, hogy kellő élelem tartalékkal rendelkezzenek ostrom esetén. Az olaszoktól megtanúlták e mesterséget a cseh hentesek is, akik tovább fejlesztették szerzett tudásukat, és megteremtették a prágai sonkát, mely már speciális készítmény volt, Cseh, morva, galíciai, bukovinai sertéseket vásároltak, és ezekből készítették el e jellegzetes sonkát. A sertéseket főleg angol yorkshire-i fajtákból válogatták, de nem lehetett súlyuk 50 kg-nál több. Ezeket a sertéseket szabadban nevelték, ezért izmosak, soványak voltak. A levágott állatok sapkáit, melyek nagyjából egyforma súlyúak és minőségűek voltak, különleges páclével, kádakban besózva, 3—4 hónapig tárolták, érlelték, majd felfüstölték, végül megfőzték. Ma már hazánkban is készítenek Prágai ti- pusú sonkát. Könyv — gyerekeknek Fecske Csaba: Se füle, se farka A költészet játék is. A játék viszont igen komoly dolog. Tessék csak leülni a gyerekekkel játszani, rögtön kiderül, hogy milyen halálosan komolyan veszik a szabályokat! Olyannyira, hogy — olykor, ha nem figyelünk oda — megpróbálnak még csalni is. De jaj nekünk, ha minket érnek tetten! Fecske Csaba, mert költő, komolyan veszi a játékot. Második kötetével leguggol a gyerekekhez, hogy népies hangvételű, pattogó ritmusú, máskor kedves humorú strófáival örömet szerezzen nekik. Nem könnyű feladat ez. Kodálytól mondják, hogy megkövetelte az abszolút hallást. Leütött a zongorán egy hangot, s azt háttal állva pontosan meg kellett nevezni. Nos, ilyen pontos belső hallást, ritmikai biztonságot „várnak” el a gyerekek is, a nekik írt versektől. Beszélni azért kell erről, mert rengeteg klapancia, slampos, gondolatszegény és csak be- tűrimmel mekegő „gyerekvers” rontja a kicsinyek ízlését. Fecske Csaba erénye, hogy valóban beleéli magát a 3—6 éves gyerek érzésvilágába, nem tekinti kis felnőttnek őket. A költészet mindenkor felfedzés is. A gyerek is így éli, ismeri meg a világot. Minden nap, minden jelenség, élmény egy- egy új csoda. A magyar költészet — ezt túlzás nélkül mondhatjuk — valósággal elkényeztette a kis olvasóit. Ügy kötődik a népköltészethez (mondókához, rigmusaihoz, kiszámolóihoz, játékaihoz, stb.), hogy egyszersmind tovább is élteti, segít felfedezni is azokat. Fecske Csaba ihlete is ebből A bőséges forrásból merít. Leleménye elsősorban verbális természetű. Elképzelhető, persze másfajta gyermekélmény is, példaként Janikovszky Évát említenénk, akinek a törté- netkéi mindig konkrétak, mert maiak. Fecske Csaba verseinek a „hősei” többnyire az állatok: a béka, halak, tücsök, pocok, lepke, stb. tehát egy nosztalgikus természetkép, természet iránti vágy fogalmazódik meg bennük. Hogy ezért mennyire hálásak a gyerekek, azt nagyon is jól ismerik a szülök, akik ezeket a verseket felolvassák. Így is lehet tanulni a világot: játékos rigmusokból. H. S. ESKÜVŐRE A divat befolyásolja a menyasszonyi ruhák stílusát Is, csakúgy, mint az öltözködés egyéb területeit. Minden nő életében nagy pillanat a házasságra lépés, és ez feltétlen megmutatkozik a ruhában, amelyben e fontos lépést megteszi. Nagyon sokan — bár nagyra értékelik a szertartást — a ruhának egyszeri alkalomra való felhasználhatósága miatt, a pénztárca tartalma szerint keresik a megoldást. Így a kölcsönzők ruhatárából lehet talán a legolcsóbb és amellett mutatós és divatos ruhát kiválasztani. Előnye, hogy válogatni lehet a nagy választékból, és ha valaki nem szakember az öltözködésben, akkor is jól választhat a kész modellekből. Sokan vannak a lányok között, akik teljesen egyedit álmodnak meg színben, formában és vonalvezetésben egyaránt. Az ő részükre a rajzainkon nyújtunk választékot. Természetesen olyan alapanyagokat javasolunk hozzájuk, amelyek nálunk is kaphatók. 1. modellünk készülhet nemcsak fehér, hanem pasz- tellzöld, sárga, vagy kék tre- vira zsorzsettből, csipke betéttel az elején, vagy azonos színben tartott hímzéssel. Ez a ruha fehér madeira ba- tisztból is nagyon szép. A hajban viselhető koszorú alatt körben rövid, keményített fátyol látható. A virág — legszebb az élő — lehetőleg a csokor virágával azonos legyen. 2. modell. Pasztellszínű jerseyből készült menyasszonyi ruha. A kivágás körül, Madár János Átél fehér az út fehér az ág szélben fagyban élek hóember az udvarunkon senkitől sem félek a mell alatt és az újjak végén hímzés vagy kész sza- lag-bortni a díszítés. Az empire szabású derék igen előnyös mindenkinek és a csípőtől erős bővítés is. A virágmintás alapanyag nemcsak jersey. hanem finom pamut batiszt, vagy selyem is lehet. Újból, divatos a nagyszélű kalap sok-sok virággal válik menyasszonyi dísszé. 3. modell. Az esküvőre iá fontos az egyéniség hangsúlyozása. A blézer fehér nehezebb selyemből vagy szövetből, jerseyből azonos anyagból való pliszészoknyá- val igen érdekes megoldás- A kabátka alatt kivágott blúz, amely halvány színből készülhet és azonos anyagból a kitűzött, csipkés díszzsebkendő. A kis dobozformájú kalap körbe rakott virágokkal és fátyollal díszített. Nádor Ver»
