Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 30. Csupa új — Ez volt a „portai rész”, itt agrárproletárok éltek, s a tanítókhoz gyakran jött a szülő, felmentési kérelemmel. Kitavaszodván szükség volt a gyerek munkájára, vagy ősszel, a betakarításban, ha gyerekkézzel is, de több próbálta megkeresni a kenyérre valót. Most? Az ifjú pedagógusok már nem ismerik, mi a felmentéskérés, s azt is megszoktuk, hogy nem kérnek segélyt gyerekeiknek a szülők. És nézzen szét az egykori cselédemberek utcáiban. Több szobás házak épültek, van és használatos a fürdőszoba, minden otthonban van könyv, televízió, rádió. Az idei esztendőre a központi fűtés „divatja” a jellemző. Aki ismerCsaládiház-építök Homokon ideg szél szárítja, — ha szárítja — az olvadt hó maradékát. A tiszaföldvári utcákon télikabátban, jól felöltözve járnak az emberek. November közepén, amikor hó volt, fagy, utána meg eső, mérgelődtek a termelőszövetkezetben. Hát milyen év ez az idei? Se igazi tavasz, se nyár, és már nyakunkon a tél? Akkor még rengeteg munkájuk volt a földeken, s mivel az időjárás hol így, hol úgy akadályozta őket, csak mostanra, november végére takarították be az őszieket. — Kérem, a tantestület olyan örömmel tetit eleget a Lenin Termelőszövetkezet meghívásának, hogy el se lehet mondani. Az történt, hogy a közelmúltban a szövetkezet autóbuszán bejártuk az egész gazdaságot. Ismertük eddig is, de csak részleteiben. Az egész ismerete még munkánkhoz is hasznos. Hir János igazgató a nagyközség ószőlői általános iskolájában több mint húsz éve tanít. Másról is nevezetes a szerény ember. A tanácsok A szép általános iskolától nem messze, az ószőlői úton járdaépítők szorgoskodnak. A tiszaföldvári áfész novemberben nyitotta meg ABC- áruházát és presszóját a főúton. Az épületet nem hozták ki a kövesút széléig — már ez a jelen, meg a jövő is, — mert gondoltak azokra, akik autóval érkeznek egy- egy nagyobb, hétvégi vásárlásra, vagy éppen útjukat itt szakítják meg. Ezért parkolónak is hagytak helyet, most betonozzák. A szépen és a lehetőségekhez mérten gazdagon berendezett boltban megvásárolható a mindennapok élelmiszer-, háztartási szükséglete. Jánoki Lászlóné, az áfész elnöke sorolja: az új ABC- vel tovább nőtt az áfész szerepe a nagyközség ellátásában. Boltjaik, áruházaik mellett felvásárlóik szervezik a kistermelők árujának értékesítését, szeszfőzdéjüket kedvelik a gyümölcstermelők. A nagyközségben az áfész majdnem egyedül felelős az áruellátásért — szerencsére mármint a vásárlókéra) azonban a termelőszövetkezet is segít. Gyümölcszöldségboltokat, élelmiszer- üzleteket nyitott a Lenin, a tsz-székház alatt húst és hús- készítményeket árulnak. a legújabb pedig a karácsony A könyvtárban lapoztam át Balázs Árpád alig- 15 évvel ezelőtt írt könyvét. A Lenin Termelőszövetkezet történetét dolgozza fel, de belőle alapos ismereteket kaphat a századról, a földvári emberek küzdelmes életéről az olvasó. Balázs Árpád írja, hogy a faluban először a. Lenin Tsz vett egy mosógépet, hogy a szövetkezeti asszonyok is élvezzék a technika áldásait- Ügy nő mondja el, micsoda önfeláldozó hangya- szorgalommal építette a közöst az alapító derékhad. Az alapítók, akik 1948-ban fogtak össze, s kukoricagörhén, a közösből osztott zsíron, szalonnán vágták a rendet. S akik mellett mindig ott fóliakert a strand közelében, vele a termálvizet hasznosítják. Homokon, a nagyközséghez tartozó településen is csupa újat láttunk. Szebbnél szebb házakat, készet is, most épülőt is. Nem ritka az emeletes, s a legtöbb három-négy szobás — külseje is azt igazolja, igényes a földvári, a homoki ember. És pénze is van. Költözik a könyvtár Rosszkor vagy talán legjobbkor kerestük a könyvtárt Tiszaföldváron. Nagy dologban szorgoskodott Krucsó Istvánná a munkatársaival. A régi épületből költöznek, ott csak gyermekkönyvtár lesz. A könyvek és az olvasók száma indokolja ezt. A könyvtárnak — amelyik nemcsak a központban várja az olvasókat, hanem a nyolc kilométerre nyújtózott nagyközségben még hét kihelyezett könyvtárteremben is — mintegy negyvenezer kötet könyve van. A gyerekolvasók száma ezerhatvanegy, a felnőtteké is majdnem eny- nyl. volt a segítőkész szomszéd, a Tisza Cipőgyár munkáskollektívája. Csatos Imréné, a nagyközségi tanács elnöke is említette a Tisza Cipőgyárat. A 13 ezer lakos közül jó kétezerháromszáz most is a gyár dolgozója. És a gyár épp úgy támogatja a földváriak terveit, mintha „otthon” lenne. Érthető. A szövetkezeti családok egy-egy tagja a cipőgyárban keresi a megélhetését, így aztán otthon épp ügy beszédtéma a gyár, mint a szövetkezet egy-egy eseménye. Es ha a szövetkezetről van szó. ott is óriási szellemi érték párosul az anyagiakhoz. A valamikori kisgazdák, kicsiben gondolkodó parasztember látóhatárát tágítja a félszáz egyetemet, főiskolát, a százhúsz középiskolát és technikumot végzett szövetkezeti szakember. Nem egy közülük leszármazottja szövetkezetalapítóknak. A termelőszövetkezet, az áfész, az ipari szövetkezet és a Tisza Cipőgyár — szinte minden munkahely képviselteti* magát a fél megyében ismert férfikarban. Lassan tíz éve, hogy megalakult a kórus. Ott jártunkkor Jordán Antal, a vezetőjük éppen a 'falugyűlésre készülődött. Eldöntötték már, hogy a termelőszövetkezeti székház színháztermében — ahol ötszáz embernél is több elfér — a fúvószenekar nyitja meg a népfront rendezvényét. A település ötszáz éves Szlankó István, a tiszaföld- vári gimnáziumban kapott kedvet a múlt emlékeinek kutatásához, a falutörténet, az itt lakó emberek életének tanulmányozásához. Tanára volt dr. Varga Lajos, aki pedagógusok kis csoportjával létrehozta a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot. A földvári ácsmester fia már a múzeum vezetője, munka, sok önfeláldozás közepette szerzett főiskolai, majd egyetemi végzettséget. Nagy munkában találtuk. Állandó kiállítást rendez, a nemrég kívül-beHétszáztizenhat tanuló az ószőlői iskolában — a fizikai előadóban sok a jelentkező Egyelőre fél hektáron, fóliás kertészetet hozott létre a Lenin Tsz TISZAFÖLDVÁR TELELŐN te ezt a vidéket, ha visszatér, ámul. Pedig tényleg „csak” tsz-tagok, meg Tisza Cipő- gyári munkások élnek a mi vidékünkön. megalakulásának harmincadik évfordulóján emléklapot kapott. Az első választástól a mostaniig, harminc éve mindig bizalmat kapott. Tanácstag, s a tanács társadalmi elnökhelyettese. Jó meleg van az ószőlői iskola kis irodájában. Hir János azt mondja, ahol délelőtt, délután tanítás van, kell is ilyen cudar időben. Hétszáztizenhat tanulót oktatnak. Főleg termelőszövetkezeti tagok, gyári munkások gyerekeit. Ez a környék nem is oyan régen még a legszegényebb emberek lakhelye volt. előtt nyíló hal- és vadszakbolt lesz, amire felkerül a tsz neve. S ha már az újdonságoknál tartunk, jártunk a szövetkezet legújabb munkahelyén. Egyelőre fél hektáron fólia alatt szegfűt nevelnek az ügyes kezű asszonyok. A búza-, kukorica-, cukorrépatermelő gazdaság, a jól tejelő teheneiről, a sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztéséről híres Lenin ebből a fóliatelepből is rövidesen mintát, példát csinál. Ott húzódik a Szlankó István a Tiszazug természeti viszonyai és gazdasági fejlődése című állandó kiállítás berendezésén dolgozik Fotó: Nagy Zsolt lül megújított szép múzeumban. Nemcsak Tiszaföldvár múltjában otthonos, hiszen kiragadva a tájból, talán nem sokat mondana a legszorgalmasabb gyűjtés, kutatás, s kiállítás sem. Gyűjtő- területük a Tiszazug, hely- történeti, földrajzi témákban kutatnak. A most készülő állandó kiállítás is ezt igazolja: A Tiszazug természeti viszonyai és gazdasági fejlődése. Szlankó István maketten mutatja, hogyan alakult a táj, milyen hatások játszottak közre Tiszaföldvár földrajzi környezetének alakulásában. A nagyközség nevet jó ötszáz évvel ezelőtti írásos emlék őrzi, a földvár nyomait ugyan nem találták, de a mocsaras-lápos környezetből kiemelkedő faluközpont volt valószínűleg az első, emberi településre alkalmas hely a vidéken. A szájhagyomány, a régi földváriak emléke ' is sokat megőrzött a múltból. Az bizonyos, ezen a vidéken mindig voltak, akik a haladásért, a jobb emberi életért küzdöttek. Bizonyíték erre az 1848- as szabadságharc vértanúinak sokasága, a felszabadulás után gyorsan kibontakozott demokratikus mozgalmak, a párt szervező földvári nincstelenek példája. És bizonyítja, hogy a fordulat évében, amikor a szocializálás még az iparban vált uralkodóvá, Földváron már közösben dolgoztak az emberek, a mai Lenin Tsz alapítói. Nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezetből indult a mozgalom, amely végül is az egyesüléssel létrehozta a 8100 hektáros, országos hírű gazdaságot. Ezerhétszáz tagja a legnehezebb időkben is kitartott, és méltán büszke a három évtizedes, kemény munkával teli útra. És a munkában szorgalmas tagok élete, családjuk boldogulása lemérhető életviszonyaikban, szociális, kulturális igényességükben. Ez tükröződik a munka eredményeiben, a közösségi életben is. A húsz év előtti krónikás még azon kesergett, kevés a könyv, a földvári családokban, legfeljebb újságokat nézegetnek hét végeken, pihenő idejükben a Lenin tagjai. A régi malomból épült szövetkezeti székházban ottjár- tunkkor könyvvásáron válogattak fiatalok, idősebbek a földszinten. S. J.
