Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

15

llPSZÓ előtt a

Gyula a Szolnok „mumusa”?—Mezőtúron a vezető Ózd —Karcagon csüg- gedés helyett bizakodnak—Többre

képes a Lehel?

Ma: Szolnoki MÁV MTE—Gyulai SE, Szolnok, Tiszaliget 13, Eöry, Mezőtúri Honvéd—Ózdi Kohász, Mezőtúr 13, Szentkúti, Eger SE— Karcagi SE, Eger 13, Varga, Nagybátonyi Bányász-Lehel SC, Nagy- bátony 13, Ádám.

A labdarúgó NB II. Keleti csoportjában az ötödik helyezett Szolnokot mindössze egy pont választja el a vezető Ózdi Kohásztól. Lehetetlen megjósolni, hogy melyik csapat lesz az őszi első, annyira váratlanok és kiszámíthatatlanok az eredmények. Miután ennyire kiegyensúlyozott a mezőny, a hátralévő mérkőzéseken nemcsak minden pontnak, hanem minden gólnak is nagy a jelentősége a végső helyezést illetően. A Szolnoki MÁV MTE ma a Tiszali- getben Gyulát fogadja.

— A héten a felkészülés rendben folyt, csupán a két vereség okozta nyomott hangulaton kellett átsegíteni a játékosokat — vélekedett Szekeres József, a szakosztály elnöke. — A Salgótarjántól elszenvedett vereség talán még elfogadható, Debrecenben, a Kinizsi ellen azonban, különösen az első félidőben, a játékosok nem érezték a tétet. A második félidőben megrázta magát ugyan a csapat, de későn, és az utolsó percben nem lett volna szabad gólt kapni. Ezzel lépéshátrányba kerültünk.

— Hét közben elbeszélgettünk a játékosokkal — folytatta a szakosztály elnöke. — Gyula ellen nyerni kell, bár ez nem lesz köny- nyű. A csapat régóta mumusunk, ráadásul Kocsis nagy formába lendült, ennek ellenére úgy tartjuk, hogy a mérkőzést meg lehet nyerni. Szerdán a Ganz MÁVAG elleni előkészületi mérkőzésen már a Gyula ellen kidolgozott taktikát alkalmazta a csapat. Rendkívül fontosnak tartjuk, hógy Kocsist kikapcsoljuk a játékból. Egyébként úgy véltük, hogy már túl vagyunk a nehezén, aztán kiderült, hogy még csak most jön a neheze, hiszen a hátralévő mérkőzéseket meg kellene nyerni az élcsoportban való maradáshoz. Ez pedig nem könnyű...

A játékosok közül Baran sérüléssel bajlódott, szereplése bizonytalan.

* * *

Mezőtúron az Ózdi Kohász lesz a Honvéd vendége. Nehéz 90 perc vár a hazaiakra, mivel az ózdi csapat meglepően jól szerepel ebben a bajnokságban, és jelenleg listavezető. A két csapat eddigi találkozóin mindig szoros eredmények születtek, többnyire döntetlennel. Vajon a mezőtúri gárda folytatja-e az utóbbi hetek jó szereplését? Erre kíváncsi a szurkolók többsége. A hazaiak szorgalmasan készültek a mai találkozóra, bár többen sérüléssel és meghűléssel bajlódtak. Vékony még érzi a salgótarjáni sérülést, Tóth Kazincbarcikán kapott erős rúgást, és Oláh lábán is megvannak a rúgások nyomai. Martinko- vics viszont két sárga lap miatt nem játszhat, Bencsik Gyula vezető edző bízik abban, hogy fiai valamennyien rendbe jönnek. Olyan fegyelmezett és jó játékot vár csapatától, mint a legutóbbi két fordulóban. Az alábbi keretből jelöli ki a kezdő tizenegyet: Ulbert, Boros,

Herédi, Dávid, Pribék, Mohácsi, Silye, Oláh, Czikora, Fodor, Nagy, Tóth, Benyó, Talapa.

* * *

Karcagon az utóbbi hetek több jó eredménye (három mérkőzésen öt pont) a fnár csüggedő sportközvéleményt újból bizakodóvá tette. Most sajnálják igazán a korábban hazai pályán elhullatott pontokat, melyekkel tarsolyukban a 10. hely körül lehetnének. Node a „tandíjat” meg kellett (?) fizetni. A csapat kialakulatlansága, rutintalansága pontokba került. Ügy tűnik, a gárda egyenesbe került, most még a

soron lévő ellenfelek (Eger, Szolnok, D. Kinizsi, STC) „nagysága” jelent olyan akadályokat, amelyek leküzdése az eddigieknél is nagyobb erőkifejtést igényel a játékosoktól. Az Eger előkelő 3. helye tekintélyt parancsol, annak ellenére, hogy az elmúlt fordulóban Gyulán vereséget szenvedett. A karcagiak mégsem teljesen esélytelenül utaznak neves ellenfelükhöz. A labda gömbölyű, — mondják, s a futballban minden lehetséges. Tisztes helytállást remélnek, az egyik pont megszerzése már nagy sikernek számítana. Karcagi szurkolókban sem lesz hiány, hiszen szurkolói busz indul, és üzemi kirándulók végcélja is a mérkőzés megtekintése. Az összeállításban nem várható változás. A kisebb sérülések rendbejöttek, érvényesülhet a „győztes csapaton ne változtass” elv.

* * *

A jászberényiek Nagybá- tonyba utaznak a táblázaton előttük álló Bányászhoz. A vendéglátók hazai pályán eddig mindössze egyetlen pontot veszítettek, az MVSC- vel október 19-én mérkőztek döntetlenül. A csoport góllövőlistáját a vendéglátók csatára, Loch vezeti hét góllal, sok kellemetlenséget okozhat a kék-fehér védőknek. A két csapat eddig hét alkalommal találkozott, háromszor a jászberényiek, egymás után négyszer viszont a bányászok győztek. A legfájóbb vereséget 1974. november 10-én, az akkori NB lll-ban szenvedték el a hűtőgépgyáriak, amikor 6:0'- ra „lépték le” csapatukat.

Kóczián flntal vezető edző csapatát az alábbi keretből jelöli ki: László, Gergely, Fényes, Lakatos, Pozs- gai, Postás, Répási, Lukácsi, Sárközi, Pecha, Bacher, Pesti, Rostás, Fejes, Bukhár, Czigány, Török.

ÖKÖLVÍVÓK SEREGSZEMLÉJE

Zárt ajtók — de kik elől?

A váci Borsos (fehér mezben) pontozással győzött Pippig T. Heinz szombathelyi versenyző ellen Fotó: Dede

Tegnap délelőtt kellemetlen meglepetés fogadta azt a néhány nézőt, aki ki szándékozott látogatni a tisza- ligeti sportcsarnokba, a középfokú oktatási intézmények országos ökölvívó seregszemléjére. Bár az elődöntők a hírverés szerint 10 órakor kezdődtek, és jegyet sem kellett volna váltaniuk a szurkolóknak, fél 12-kor mégis a főbejárat valameny- nyi ajtaja zárva volt.

— Mi az oka a zártkörű rendezvénynek? — kérdeztük a sportcsarnok egyik dolgozóját, aki értetlenül nézett ránk.

Aztán elmagyaráztuk,

hogy a kezdéskor elfelejtették kinyitni az ajtókat, mire pillanatokon belül előkerült a kulcs, és bárki bejöhetett volna — de senki nem érkezett. Az ökölvívóversenyek ugyanis szűk „családi” körben zajlanak. Az egyik testnevelő meg is jegyezte: — Négy éve járok Szolnokra a szakmunkástanulók versenyére, de ilyen kevesen még soha nem voltak— és az üres lelátókra mutatott.

Az érdektelenség láttán pedig eltöprenghetett az ember: vajon azért nem jött

senki, mert az ajtókat zárva találta, vagy pedig azért nem nyitották ki a bejáratokat, mert a néhány betévedő számára nem volt érdemes. ..

Ennek ellenére a küzdelmek zavartalanul folytak, és néhány színvonalas öszszecsapást is láthattunk, így a könnyűsúlyúaknái igazán jó volt a Dunai (Pécs) és Nagy I. (Nyíregyháza) összecsapás. Komoly ütések cseréltek gazdát a nehézsúlyúak küzdelmén: itt már egy-egy „pofonnak” komoly súlya volt.

Mérlegen a Szolnoki Vegyiművek

Ősszel javult, átgondoltabb lett a csapat játéka

Nem volt szép búcsú: az utolsó hazai, a Székesfehérvári Volán elleni mérkőzésen jobb játékot és főleg győzelmet várt a száz főnyi szurkológárda. Ezek azonban elmaradtak, mert gyengébben ment a játék, a szolnokiak vereséggel vonultak le a játéktérről, és az ellenfél sánc mögé hullatott labdáiból elvesztett pontok miatt is sokat

bosszankodott mindenki, összességében azonban nem ez jellemzi a Szolnoki Vegyiművek NB I-es férfi röplabda csapatának szereplését a most befejeződött bajnoki év után. Az elért kilencedik helyezés és az utóbbi mérkőzéseken mutatott játék minden elismerést megérdemel.

Mint ismeretes, a bajnokság első szakaszának befejezése után a két részre osztott mezőnyben a Szolnoki Vegyiművek a 7—14. helyért játszott. Az egyesület el- nöikségének az volt a célja, hogy a csapat kerülje el a kiesést, és végezzen minél előkelőbb helyen a táblázaton. Nos. ezt nemcsak elérték, hanem^ túl is szárnyalták, hiszen ha végignézünk a táblázaton, kiderül, hogy a Kecskeméti SC és a Zalaegerszegi TE után a Szol noki Vegyiművek a harmadik legjobb vidéki csanat. Megtisztelő cím. s ha ehhez hozzátesszük még azokat a mérkőzéseket, amelyek tűz- be-lázba hozták a közönséget, nyilvánvaló, hogy a szakosztályban az elért eredményekért tettek is valamit.

Emlékezetes, hogy a tavaszi fordulóban elég sokat bukdácsolt a csapat. Sok hibát láttunk a játékban, hiányzott az összhang, a megértés, s amikor ezeket szóvá tettük a szakosztályvezetésnek. elmondták, hogy az edzéseken rendkívül keményen dolgoznak a játékosok, olykor talán fáradtak is, és idő kell amíg csapattá kovácsolódnak Türelmet kértek a közönségtől Egyesek fenntartással fogadták ezt a véleményt, de aztán fokozatosan kiderült a szakosztályvezetés igaza.

Az őszi forduló első mérkőzésén a csoportból kimagasló Vasastól mindkétszer kikaptak ugyan, de aztán belelendő a társaság. Tűz, lendület volt a játékban, szellemes megoldásokkal, olykor sziporkázva állították meg-'' oldhatatlan feladat elé az ellenfelet. Bemutatták a röplabda szinte minden szépségét, változatát, tudtak lelkesed,ni, küzdeni, harcos felfogásban játszani. Különösen a TF, a MALÉV és a Bp. Spartacus ellen játszottak kirobbanó formában, de a csúcsot talán a KSC elleni Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés jelentette, amikor magas színvonalú játékban, teljesen egyenrangú ellenfelei voltak a legjobb vidéki együttesnek, s továbbjutásuk sem jelentett volna meglepetést.

Kár, hogy ezt a kimagasló formát nem tudták állandósítani, időnként hullámzott, ingadozott a csapat teljesítménye, Ez megmutatkozott, az írás elején említett Székesfehérvár és a KOMÉP .elleni találkozón is. Megítélésünk szerint a sportágban lassan veteránnak, számító Policsányi még mindig meghatározója a csapat játékának. Irányító munkája, lelkesedése egyelőre pótolhatatlan. Elnéztük egy-egy mérkőzésen, hogy többször vetődött a labdáért, mint társai együttvéve. Ütőerőben is javulnia kell a Vegyiműveknek. Szeghalmi betegsége után csunán Tószegi leütései jelentettek veszélyt. Hegedűs Z. időnként felzárkózott két társa mellé, míg a többiek elsősorban a mezőnymunkából vették ki részüket, több-kevesebb sikerrel. Kimondottan gyenge pontja a csapatnak a sánc mögé ejtett labdák hárítása, a székesfehérváriaktól hazai pályán elszenvedett vereség csaknem teljesen ennek tulajdonítható. De az ellenfél sánca fölött átívelt labdák sem erősségei a játékosoknak. s javulniuk kell mozgáskészségben, nyitásban, gondolkodásban is. Ha a csapat levetkőzi fogyatékossága- gait, tovább javul, és egyenletesebb lesz a teljesítménye. akkor bizonyára növekszik a mérkőzések látogatottsága is.

A hírek szerint jövőre ismét átszervezik a bajnokságot. A ' Szolnoki Vegyiművek az úi bajnoki rendszerben szeretne még előbbre lépni, előkelőbb helyen végezni a táblázaton. Az egyesület elnöksége a jövőben is mindenben támogatja a csapatot. Még nagyobb súlyt helvez- nek az utánpótlás nevelésére. erősítési törekvéseikről is hallottunk, s azt ősszel látottakból következtetve, iá- tékban is további javulás várható. Ha mindez eredményekben is kifejezésre űrt, sok öröme lehet, még a közönségnek a Szolnoki Vegyiművek NB T-es férfi röplabda csapatában.

(pataki)

Események

Kosárlabda. Megyei bajnokság, férfi: Jászberényi Spartacus—Karcagi SE 8.30, Tiszafüredi VSZSE—Mezőtúri FSE 10. Női: Jászberényi Tanítóképző—Kisújszállás 10.

Ökölvívás. Középfokú oktatási intézmények országos serdülő és ifjúsági seregszemléje: döntők, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 9.

Röplabda. NB II. Férfi: Szolnoki TITÁSZ—Nyíregyházi VSSC, Szolnok. TITÁSZ- pálya 10.30.

Sakk. OB II: Szolnoki Mezőgép—Láng Vasas Szolnok, Tanácsköztársaság úti munkásszálló 10.

Tenisz. Városi férfi páros idényzáró bajnokság, Szolnok, Tiszaliget 9.

Labdarúgás. Megyei bajnokság : Törökszentmiklós—Szászberek 13, Abo- nyi, Jászapáti—Mezőtúri FSE 13, Balogh, Abádszalók—Túr- keve 13, Asztalos, Tisza Cipő SE—Szolnoki Vegyiművek 13, Tajthy, Tiszafüred—Jász- árokszállás 13, (Hajdú megyéből), Jászberényi Vasas— Rákóczifalva 13, (Heves megyéből), Tószeg—Kunszent- márton 13, (Csongrád megyéből), Besenyszög—J ász ki - sér 13, (Békés megyéből), Szolnoki Cukorgyár—Jászjá- kóhalma 10, Szűcs. Országos ifjúsági bajnokság: Karcag— Mezőtúri Honvéd 11.30, Czi- czás, Szolnoki MÁV MTE— Szegedi Dózsa Tiszaliget 11, Csipe. Országos serdülő bajnokság: Karcag—Mezőtúri

Honvéd 10, Juhász, SZMÁV MTE—Sz. Dózsa, Véső u. 11, Bohár.

Idegenben szerepelnek: a

női kosárlabda NB II-ben Törökszentmiklós Békésen a női röplabda NB .II-ben a Szolnoki Vegyiművek Nyíregyházán, a sakk OB II-ben a Lehel SC Budapesten az FTC ellen, az SZMÁV MTE NB I-es ifjúsági tekézői a fővárosban csapattornán, birkózói Nagykőrösön, a vízilabda MNK-ban a Szolnoki Vízügy Budapesten az FTC ellen, a labdarúgó NB II- ben Karcag Egerben, a Lehel SC Nagybátonyban.

Egy százéves kamasz a helyét keresi

Nevetséges dolog egy százéves aggastyánt éretlen tacskónak titulálni. Márpedig a teniszsport — melyet 1874- ben szabadalmazott egy angol katonatiszt, és 1881-ben Magyarországon is ismertté vált — kissé kamaszos tulajdonságokat visel. Ez azonban nem a születés, sokkal inkább az újjászületés utáni rendellenesség. Mert egy bizonyos: a fehér sport hazánkban reneszánszát éli.

Igényes sportág a tenisz, mi tagadás, hiszen hellyel- közzel akkora játéktéren, melyen két kispályás labdarúgó csapat küzdhet, ketten, legfeljebb négyen pötyögnek. Nem ölesó a felszerelés sem, szakértelmet kíván a pálya karbantartása.

Ha nem arisztokratikus időtöltés, de nem is tömeges foglalatosság, akkor mi történjen vele?

Kissé ez a dilemma érződött a Szolnoki MÁV MTE tenisz szakosztályi ülésén, melyre nyolcvan meghívót küldtek szét a rendezők, legalább negyven résztvevőt vártak, és talán húszán lehettünk, akik végighallgattuk a szakosztályvezető beszámolóját. A szakosztály tagjainak száma 120, és mintegy fele-fele arányban képviseltetik magukat a felnőttek és a tenisziskolások. A felnőttcsapat idei eredménye az OB lll-ban harmadik hely; szó ami szó, nem kifejezett sportszenzáció, még akkor sem, ha most nem elevenítjük fel Szolnok te- mszmúltját, amikor is jó nevű versenyzőket adott a város a válogatottnak. Tisztes eredménynek tűnik a bronzérem, ha figyelembe vesz- szük, hogy e sportágat a piros-kékek színeiben tinédzsernek nem mondható jogászok, mérnökök és ,más fontos beosztású sportolók művelik, méghozzá szakértő edzői közreműködés nélkül. Tőlük tehát ez derekas eredmény. De kérdés, megelégszik-e ezzel az egyesület és a megyeszékhely?

Véleményünk szerint nem kellene ennyiben hagyni a dolgot. Először is a tisza- ligeti stadionban nem kevés költséggel épült egy hatpályás teniszkombinát, amihez oly kevés kellene, hogy ideális versenypályává váljon, sőt igazi otthona legyen a tenisznek; olyan otthona, amely akár országos hírnevet is kivív magának. Hiszen a fiatalok érdeklődése a sportág iránt egyre nő — a szakosztályi ülésen hovatovább az is felvetődött, be kellene zárni az ajtót az új jelentkezők előtt a szakosztályban, mert egyre nehezebben tudják fogadni a fiatalokat. Ezt ma kevés sportág mondhatja el magáról!

Más kérdés, hogy a tenisziskolába jelentkezők kissé zsákutcába jutnak. Fejlődésük a jelenlegi szakmai munka mellett nem garantált. A serdülők és ifjúságiak versenyeit a megye határain túl alig ismerik. Ráérős, kissé a régi teniszhagyományokat idéző munka folyik a tenisziskolában, pedig a fehér sport világában sem ismeretlen az akcelerá- ció fogalma. Míg Gulyás István a 60-as évek elején túl a harmadik x-én vált világszerte ismert versenyzővé, ma a 25 éves Borg már minden babért learatott, de ott toporognak a sarkában Lendlék a maguk húsz évével.

Ma a városi párosbajnokság után a tiszaligeti pályákról lekerülnek a hálók, jelezvén, hogy a szabadtéri idény véget ért. A tenisz azonban nem vonul téli nyugovóra, terembe húzódik, hiszen tavasszal új bajnoki szezon kezdődik. Addig azonban a sportág vezetőinek el kellene dönteni: hogyan tovább?

Mert az OB UI-as csapat számára egy hatpályás teniszstadion kisajátítása — kissé indokolatlannak tűnik. . .

— Pb —