Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

1980. no«*mbar 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 tlPIZÓ előtt n Szoros eredményekre számítanak a megye csapatai Ma: Miskolci VSC—Szol­noki MÁV MTE, Miskolc, 13, Simon J., Salgótarjáni TC—Mezőtúri Honvéd* Sal­gótarján 13, Nagy M., Le­hel SC—Szarvasi Főiskola Spartacus, Jászberény, 13, Mezei, Karcagi SE—Gyulai SE, Karcag 13, Tóth L. A karancsaljai legénységgel nemrég, pontosabban október 22-én játszott a Mezőtúri Hon­véd gárdája MNK-mérkőzést, és nem kis meglepetésre győztesen távozott Salgótarjánból. Ma a döntetlen eredményt is nagy si­kernek könyvelnék el Mezőtú­ron, hiszen az STC még az idei év első felében NB I-es csapat volt. A Honvédnál Mar- tinkovics és Oláh meghűléssel, illetve gyomorbántalmakkal baj­lódik, Pribék pedig bokasérü­lést szenvedett. Bencsik Gyula vezető edző abbari bízik, hoí*y három játékosa felépül a mér­kőzésig. és nem kell már több hete együttjátszó gárdát meg­bontani. Mivel kezdetét vette az őszi hajrá, így minden csapat szeretne minél jobb helyezést elérni, hogy a tavaszi szezon­nak kedvező pozícióban vághas­son neki, s ezért valamennyi idei mérkőzés nagy küzdelmet ígér. Ez várható Salgótarjánban is, és a hazai csapat sem me­het biztosra a mezőtúriak el­len. Az utazó keret az alábbi játékosokból kerül ki: Ulbert, Boros, Herédi, Dávid, Pribék, Mohácsi. Talapa, Silye. Cziko- ra. Oláh. Fodor, Martinkovics. Tóth, Homonnai. A jászberényiek mai ellenfe­lükkel 1949. szeptember 28-án mérkőztek első alkalommal, és l:l-re végeztek. Az eltelt 31 év alatt huszonnégyszer csapott össze a két csapat, tízszer a szarvasiak, nyolcszor a kék-fe­hérek győztek, hatszor döntet­len volt az eredmény. A ven­dégek eddigi 50 százalékos tel­jesítményükkel a Lehel előtt állnak a táblázaton. Hétközben a hazaiak erejéből csak döntet­lenre futotta a Hatvani SE el­leni előkészületi mérkőzésen, és bizony akadozott a csapat já­téka. Gondban van a szakveze­tés, mert Párái, Gál, Répási mellett Pecha is sérüléssel küsz­ködik. Lugosi József pályaedző nagy küzdelemre, szoros ered­ményre és remélhetőleg hazai sikerre tippel. A pályára lépő csapat az alábbi keretből kerül ki: László, Gergely, Fényes, Fe­jes, Czigány, Rostás, Postás, Szívós, Sebestyén, Sárközi, Ba­cher, Pesti, Pecha, Pozsgai, La­katos, Lukácsi, Bukhár, Török. A csapat mellett lelkesen ki­tartó karcagiak csoportja csa­lódottan távozott Debrecenből a Kinizsitől elszenvedett vere­séget követően. Sok esély nem volt ugyan a pontszerzésre, mégis sokan úgy gondolták, kétszer egymás . után nem játsz­hat annyira rosszul, lelketlenül a megelőző mérkőzéseken szép sikert elért gárda. Joggal vár­nak többet csapatuktól a kar­cagiak, hiszen bebizonyosodott: ha minden játékos egyaránt akar, van eredmény is. Miután nincs az együttesben kiemel­kedő egyéniség, valóban csak akkor lehet sikerre számítani, ha a labdarúgók sportszerűen készülnek, s közös elhatározás­sal, mindent beleadva küzde­nek a győzelemért. Az utóbbi két kisiklás ellenére bizakodó a hangulat Karcagon. Azt vár­ják a vezetők és a szurkolók, hogy a játékosok megemberelik magukat és méltó ellenfelei lesz­nek az élvonalba került gyu­lai csapatnak. Pillanatnyilag két pont vá­lasztja el az ötödik helyen álló szolnokiakat a listavezető óz­diaktól. s a minimális hátrány nem behozhatatlan. A MÁV MTE előtti együttesek szeren­csére nem tudtak nagyobb előnyre szert tenni, ám az el- hullajtott pontokért mindenkép­pen kár. mert előbb-utóbb hiá­nyozni fognak. Az elmúlt va­sárnap a tabella utolsó helye­zettje kihúzta egy döntetlennel, s ez bizony a hazaiak számára egyértelmű kudarc. Van tehát min javítani Miskolcon. Az együttesben Kántor és Batári kisebb sérüléssel bajlódott, de valószínű, hogy ma már pályá­ra léphetnek. Géléi József ve­zető edző kerete változatlan. Az utazók listája: Bartos, Porhan- da, Sebők, Baran. Tóth, Cson­tos. Földesi. László, Kántor, Szatmári, Nász, Elekes, Batári, Szabó, Barna. Koiárlabda Egér- Olajbányász 73:68 (38:30) Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok, 800 néző, vezette: Bolgár, Domonkos. Eger: Ko- menczi (10), Kalló (12), Ko- repta (17), Busák (6), Kin- ter (20), cs.: Sipeki (6), Mol­nár (2), Laczkó S.(—). Edző: Csányi Barna. Olajbányász: Mikola (16), Molnár G. (20), Kiss K. (6), Majzik (8), Tóth I. Z. (16), cs.: Kékesi (—), Tóth II. Z. (—), Szalai (2). Edző: Acsay Attila. A nagy érdeklődéssel várt rangadó nyertese a győztes egrieken kívül a közönség volt, hiszen fordulatos, vál­tozatos összecsapást látha­tott. A hazaiak 22:22-ig tud­tak lépést tartani a vendé­gekkel, akik aztán levetkőz­ték kezdeti elfogódottságu­kat, ami az Olajbányásznak végig nem sikerült és éret­tebb játékukkal megérde­melten nyertek. A szolno­kiak a ziccerek tömegét hagyták ki, míg az egriek a távoli dobásoknál sem tud­tak hibázni. Dehát ez csak az elszámolás, az igazság az hogy a jobb képességű Eger jutott egy lépéssel közelebb az NB I-be jutás jogának megszerzéséhez. Csak a Jónyer — Klampár páros Tegnap délután futószala­gon peregtek az események Zágrábban, a jugoszláv nem­zetközi asztalitenisz-bajnok­ság utolsó versenynapján. A férfi egyesben Gergely és Klampár viszonylag sima vereséget szenvedett. A befejező döntő során a Jónyer—Klampár duó foly­tatta eredményes szereplé­sét, s a döntőben két játsz­mában, meggyőző fölénnyel verték a jugoszlávok hason-, lóan világhírű Surbek—Sti- pancsics párosát. A Szamuráj és az Oroszlán LEHETETLENT KÉRJ, KÜLÖNBEN MEGSÉRTŐDÖM! Egy filmforgatás felér egy közepes hadművelettel. A celluloid szalag művészei bedobnak apait-anyait. Re­pülőgép, helikopter, buldóze­rek — egyszóval égszakadás, földindulás. Ám amikor a filmes hadsereg egy leküzd­hetetlen frontszakaszhoz ér, ahol a mozi Napóleonja is azt mondja: „Állj! Nincs tovább, ez lehetetlen!” — akkor jönnek a kaszkadőrök. Hogy kik ők? Hát ők azok, akik égő autóval zuhannak fenekenincs szakadékba, osz­tanak egymásnak akkora mázsás pofonokat, hogy a néző is nyög bele, szállnak szembe tigrissel, oroszlán­nal pusztakézzel... huh, még elmondani is sok. Honi filmgyártásunk szín­vonalát jelzi (?) hogy két jeles kaszkadőrcsoport is rivalizál egymással- A Sza­muráj és az Oroszlán. Szolnokon egy színházi premier után — mert fil­mezésről ismert jóbarátok játszottak a darabban— be­szélgettünk a Szamuráj- kaszkadőrcsoport vezetőjé­vel, Horváth Antallal. Ő a névadó. A Szamuráj. Kiné­zetre olyan igazi szamuráj. Szeme — legalábbis az egyik — ferde. De ennek története van, amiről ké­sőbb. Bajusza is igazi sza­muráj. Valamikor bunyó­zott, csakhát a nagy ered­ményekhez hiányzott a ki­tartása. De a fülesek „örö­mét” már megízlelte. Aztán a katonaságnál páncélos volt- Olyan igazi vízalatt át­kelő, ahol viszont a veszély mániája ragadt rá. Aztán a fordulópont: 1968-ban talál­kozott Pólyák Józseffel, aki­vel kezdetben egy normális karatére szövetkeztek. Egy kis egzotikum mindössze — aztán kiderült, hogy Pólyák kaszkadőrködik. Elkezdte Szamuráj is, de csak mint szürke közép, olykor egy- egy filmben nagy pofon, hanyatt esés, stb •.. Ez az időszak 1973-ig tartott. Most Szamuráj csoportot vezet és hogy szavait idézzem: „ott vagyunk a spiccen”. — Hány tagja van a cso­portnak? — Tizennégyen vagyunk, valamennyien tábornokok, illetve valamennyien közka­tonák, mert ebben a szakmá­ban egymásra van ám utal­va az ember. A néző ül és mozizik, a vásznon össze­akaszkodik két fickó, csépe­lik egymást, aztán mindket­ten kizuhannak amúgy ösz- Szekapaszkodva egy második emeleti ablakból. Hogy ezen a jeleneten mennyit dolgo­zik a csoportom, azt elmon­dani is sok lenne­A következő kérdést amo­lyan blödlinek szántam. — Mondja, leugrana a ba­zilika tetejéről — nem, in­kább a Parlament kupolájá­ról ? Szamuráj igen megfontol­tan és szakszerűen válaszolt. Én pedig elrestelltem ma­gam, hogy elfelejtettem, ők nem ismerik a lehetetlent. — Ä bazilikáról igen, rö­vid tréning után természe­tesen vállalnám. A Parla­mentnél más a helyzet. Ta­nulmányozni kellene sokáig a helyszínt, a széljárást, de ha adnának néhány hónapos rákészülést. azt hiszem az is menne .. . — Melyik filmben vitte a közelmúltban a vásárra a bőrét? — Nemrég a Dóra jelen- ti-ben egy Adler Juniorral zuhantam szakadékba, az­tán a Pogány madonnában — ezt még nem láthatták a nézők — egy Polskiban ül­tem és egy Mercedessel csattantunk. De úgy isten­igazában. Hát persze, volt bukócső. meg biztonsági öv, ám kissé elszámítottuk a sebességet és a fejemet szét­csaptam a kocsi ajtófélfá­ján- A bal arcom kissé aszimmetrikus lett, ugye? — Ó, szóra sem érdemes, így még markánsabb is. Egyébként szakmailag mi a legnehezebb feladat? — Állatokkal és művé­szekkel együtt dolgozni. No, nem úgy, hogy harapnak, de produkció közben rájuk vi­gyázni kell, meg hát ma­gunkra is illik. — A munkás hétközna­pok? , — Heti két alkalommal háromórás szakmai munka, naponta tréning "a kondíció fenntartása és a filmes munka, ami mindennek a teteje. A társaság tagja volt egy törékeny, bájos, szőke hölgy. A szendeségről kiderült, hogy a női kaszkadőrök egyike. Mert Hegyi Doroty- tyát és Antal Liliant már a férfiak is elismerik a szak­mában. Igazán vonzó pers­pektíva. ha meggondolom, hogy az embert egy ilyen tündér haiítja át utánozha- . tatlanul kecses mozdulattal a vállán . .. Palágyi Béla HAZÁTLAN VASPAPUCSOSOK Biztató eredményekről ad­hatnak számot az idei ver­senyévad befejezése után a Szolnoki Volán salakmotoro- sai. A szolnoki vaspapucso- sokkal találkozhattunk ebben az évben az OB I egyéni, pá­ros és csapatbajnokságán, s először indultak a II. osztá­lyú junior egyéni és csapat­bajnokságon. A versenyzők közül Mikó László, Farkas Antal, Szabó László, Seres József, Bartha Lajos és Földvári János első osztályú minősítést szerzett. Az OB I egyéni ranglistáján Mikó a 11., Farkas pedig a 20. he­lyen áll. Csapatversenyben még nem készült el az idei összesítés. Kár, hogy ketten sérülés miatt nem indulhat­tak a versenyeken. Az elért eredmények nem rosszak, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy a Ká­dár Sándor edző irányításá­val felkészülő motorosok „há­zon kívül”, idegen környezet­ben, állandó utazgatások kö­zepette érték el. Bizonyára ennél jóval többre is képe­sek lennének saját otthonuk­ban, megszokott pályán, ha­zai közönség előtt. Erről azonban egyelőre csak ál­modoznak, mert a város, saj­nálatosan, hátat fordított en­nek a népszerű férfias, bátor sportágnak. Pedig megérde­melnék a nagyobb törődést, annál is inkább, mert a Vo­lán Tröszt komoly anyagi rá­fordítással segíti a szakosz­tály működését. A Szolnoki Volán két évvel ezelőtt vette át a Szolnoki MTE salakmotorosait, s az eltelt idő alatt nagy utat tet­tek meg, ped;g nem voltak könnyű helyzetben. Molnár Ferenc, a Szolnoki Volán elnöke: Papíron léte­zett csak a szakosztály. Palotai László ügyvezető el­nök: Teljesen a nulláról kel­lett indulni. S ma hol tartanak? Mi­után saját pályájuk nincs. Nyíregyházára és Debrecen­be jártak edzésekre. A szak­osztály a Volán telepén ka­pott egy motorjavító-mű- helyt, aztán alkatrész- és mo­torraktárt, valamint egy szer­tárt. Az utazáshoz egy sze­mély-. egy tartozékszállító mikrobusz és egy motorszál­Emlék a régi szolnoki versenyekről lító utánfutó áll a rendelke­zésükre. A szakosztály je­lenleg tizennyolc verseny­motorral rendelkezik. Kö­zötte hat korszerű Jáwa, amilyenekkel a világbajnoki futamokat is rendezik, négy kétszelepes hosszúlöketű mo­tor, a többi pedig normál, kétszelepes. A motorokat Csehszlovákiába hordják fel­újítani. Drágul az üzem­anyag, a felszerelés, a fel­újítás, sokba kerül az edzé­sekre járás, s mivel verseny- pályájuk nincs, bevételre sem számíthatnak. A szak­osztály idei költségvetése mintegy 600 ezer forintot tett ki. — Az országban csak a Dunától keletre található sa­lakmotoros szakosztály, ösz- szesen hat. Ezek közül öt saját pályával rendelkezik, csupán nekünk nincs — je­gyezték meg a Volán vezetői. Nincs, mert a korábbi If­júsági Sporttelep lett, a vá­rosi sportiskola atlétái tart­ják ott az edzéseiket. Felme­rült, hogy a tiszaligeti stadi­on atlétikai pályáját átala­kítanák, de a távlati tervek szerint tartán borítást kap. (Kérdés viszont, hogy a Ti­sza sokszori magas vízállása ezt lehetővé teszi-e?) Sze­rencsére Rákóczifalván tá­mogatják a Volán pályaépí­tési törekvéseit. A Rákóczi Tsz segítségével a homokbá­nya helyén már elkészült az ELBUCSUZTATTÁK VEZSENYIT edzőpálya, amit a motoro­sok tavasztól birtokukba ve­hetnek. Nem kell száz kilo­métereket utazgatni edzésre. Bereczki László, a tsz elnö­ke azt is megígérte, hogy amennyiben versenypályát akarunk építeni a községben, akkor kialakítanak egy füves labdarúgó-játékteret, amely köré megépülhet a verse­nyekre alkalmas salakmoto­ros pálya. A Volán vezetői azonban előnyösebbnek tar­tanák. ha Szolnokon kapná­nak helyet. Felvetődött an­nak a gondolata, hogy a Ve­gyiművek sporttelepén levő atlétikai pályát átalakítanák sál akmo torozásra. Ezzel kap­csolatban tárgyalásokat kez­denek a két egyesület ve­zetői . Teljesen érthető és jogos ez az otthonkeresés. A nö­vekvő évi költségvetést sa­ját bevétellel a minimálisra szeretnék csökkenteni. Reá­lis terv. hiszen talán a salak­motor az a sportág, amely eltartja saját magát. A szol­noki közönség pedig szereti a motorversenyt, s a nézők igényét illik kielégíteni, fő­leg ha szakosztálya is van a városnak. A zajártalommal kapcsolatos kifogások pedig már szertefoszlottak. Az öt városban rendezett verse­nyek bizonyítják, hogy a zaj­szint nem lépi túl a megen­gedettet. szakemberek pedig elmondták, hogy Bécsben ugyanilyen motorokkal, hang­tompítóval felszerelve, ház­tömbkörüli versenyeket ren­deznek. Húszéves pályafutás végére tett pontot Nem akár­milyen lel­kierő kellett ahhoz, hogy pontot te­gyen húsz­éves sport- pályafutása végére, an­nál is in­kább, mert a 31 éves életkor még vízilabdá­ban is fia­talnak számít. Érthető hát, hogy könnyeivel küszködött, mikor elbúcsúztatta a Vízügy Sportegyesület ,sok sikerének színhelyén, a Damjanich uszo­dában. A sport szeretetét szülei plán­tálták belé, akik jó példát mu­tatva maguk is rendszeresen sportoltak. Vezsenyi Pétert és bátyját édesapjuk vitte el az uszodába, hogy úszni tanulja­nak. A 11 éves Péter, Szarvas András edző irányításával 1963- ig úszót, attól kezdve pedig Hasznos István olimpiai bajnok keze alatt vízilabdázott is. — Váltogattuk a sportágakat — mesélte Vezsenyi Péter. — Ha kellet, úsztunk, ha kellett, a serdülő csapatban pólóztunk. Úszóként több érmet nyertem az országos vidékbajnokságokon, az 5 kilométer távú Balaton- versenyen az ifjúságiak között első, összetettben pedig harma­dik lettem. Hasznos Istvánnak köszönhetem, hogy vízilabdázót faragott belőlem, és 15 évesen már tagja lehettem az ifjúsági válogatott keretnek, két évvel később pedig az utánpótlás leg­jobbjai közé kerültem. Üjabb két esztendő múltán már a felnőtt válogatottba kaptam meghívást. Az . ifjúsági válogatottal — amelynek csapatkapitányává is választották — több tornán ara­tott babérokat, de a felnőtt ,,tí”- keret tagjaként is sok szép ered­ményt ért el. Az .^’’-válogatott­ban mindössze egyszer — a spanyolok ellen — jutott szó­hoz. Felvették ugyanis a szege­di Jogtudományi Egyetemre, s így kiesett a keretből. A siker­ből persze kijutott Szolnokon is. Az OB I-es gárdának 16 éve­sen lett a játékosa, de legfiata­labb csapattagként is megállta a helyét. Első mérkőzésén, a Bp: Spartacus ellen két gólt szer­zett, s ezzel alapozta még jö­vőjét. Az együttessel 1968-ban Olimpiai és Magyar Népköztár­sasági Kupát nyert, egy év múl­tán pedig ezüstérmet a bajnok­ságban. Vezsenyi Péter játékát úgy jel­lemezték, — például 1971-ben a televízió nyilvánossága előtt le-, zajlott OSC elleni mérkőzésen — hogy a csapat „perpetuum mo- bile”-je. Természetesen Szege­den a tanulás .mellett is vízi­labdázott, a hat esztendőből ötöt az OB I-ben, miközben né­hányszor ismét helyet kapott a ,,B”-válogatottban. — Sok vád ért, amiért elmen­tem Szolnokról, csakhogy én vissza is jöttem. Azt hiszem kompromisszumokkal mindenütt meg lehet oldani a továbbtanu­lás kérdését. Amikor hazatér­tem. állást kaptam az ügyvédi munkaközösségnél. Még í ügy­védjelöltként volt időm a spor­tolásra, de mostmár, hogy ügy­véd lettem, nagyon leköt a munkám. Húszéves sportpályafutása ki­törölhetetlen élményeket vésett Vezsenyi Péterbe, amelyek ezer­nyi szállal kötik a vízhez. Alig­ha véletlen, hogy két kislányát is rendszeresen úszni viszi a Damjanich uszodába — akár­csak egykor őt és testvérét az édesapja. HoÖbija — a horgá­szás és csónakozás — szintén a vízhez kötődik. — Csak jót kaptam a sport­tól, s azt vallom, hogy aki tud, az feltétlenül sportoljon. Ki­váltképpen ajánlhatom az úszást és a vizilabdázást, mert mind- kétr sportág valamennyi izmot megmozgatja. — Nem hiányzik a játék? — Tárgyilagosan kell mérle­gelni a lehetőségeket. Ha a Vízügy Sportcgyesületnél nem épülnek be a fiatalok az OB T-es csapatba, akkor megpró­báltam volna a lehetetlent is. De beépültek, s ez a természetes, ez a rend. Ez nem jelenti azt. hogy öregnek érzem magam, de át kell egymásnak adni a ta­pasztalatokat, a tudást, és az­tán a helyet is. Persze a sport­tól nem szakadtam el végle­gesen — nem is tudnék. Ha a munkám engedi. megyek az uszodába. Természetesen, csa­pattársaimtól — valamennyien ió barátaim — sem akarok el­szakadni. s ha igénylik, ami­ben tudok, segítek. Constantin Lajos Elégedetten hallottuk azt is. hogy a fiatalok "között élénk érdeklődés tapasztal­ható a motorozás iránt. Har­minc-negyven jelentkező akad évente, a jelenlegi ver­senyzők zöme a 605. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tanulója. Nem lesz gond az utánpótlással, a Volán Tröszt továbbra is támogatja a szakosztályt s a zavartalan működést a pályagondokkal talán sikerül rendezni. Pataki István Események Birkózás. Ifjúsági II kor- csoportos országom kötöttfo­gású verseny, Jászberény, hűtőgépgyári sportcsarnok 10. Jégkorong. Lehel Kupa út­törőtorna, Jászberény, mű­jégpálya 8. Kézilabda. Téli terembaj- nokság, Törökszentmiklós, Bercsényi Gimnázium 8. Vívás. Városi formaver­seny, Szolnok, Véső utcai tornacsarnok 8. Űszás. Városi általános is­kolai bajnokság, Szolnok Damjanich uszoda 9. Labdarúgás. Megyei baj­nokság : Mezőtúri FSE— bajnokság: Mezőtúri FSE— Jászjákóhalma 13, Horváth, Szászberek—Abádszalók 13, Csényi, Tisza Cipő SE—Be- senyszög 13, Szántó. Szolno­ki Vegyiművek—Tiszafüred 13, Busa, Túrkeve—Tószeg 13, Kovács I., Jászkisér— Jászberényi Vasas 13, Ger­gely. J ás zár oks z álflás—Jász­apáti 13, Balogh, Kunszent­mártoni'—Szolnoki Cukor­gyár 13, Inges, Rákóczifal- va—Törökszentmiklós 13 (Hajdú megyéből). Hétfő Közgyűlés. Túrkevei AFIT Túrkeve 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom