Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

1980. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Díjak műfordítóknak Tegnap Budapesten a Ba­rátság Házában osztották ki a Szöllősi Klára műfordító- emlékpályázat díjait. Az el­ső díjat Balogh Beáta, a debreceni Tóth Árpád Gim­názium diákja Vlagyimir Ligyin még magyar nyelven nem ismert Valcer című no­vellájának; Kissné Árokházi Zsuzsanna, az Építésgazdasá­gi és Szervezési Intézet dol­gozója a mai szovjet novel­laíró Őszi sétányon című írásának; Bihary Zsoltné a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium tanára pedig szintén Ligyin Kora reggel kettesben című novellájának fordításáért kapta. Nikodé- musz Nelli műfordító, a Jel­igés pályázatra beküldött 310 pályamunkát elbíráló zsűri elnöke további három-há­rom második és harmadik díjat, valamint tíz pályázó­nak jutalmat adott át. Budapesten Kiállítás a szakoktatásról A Munkásmozgalmi Mú­zeumban tegnap délután megnyíló kiállításon a mintegy 100 fővárosi szak- oktatási intézmény mutatja be történetét, helyét, szere­pét a szakemberképzésben. Amint Mezei Gyula, a fővá- . rosi tanács művelődésügyi főosztályának vezetője teg­nap délelőtt a sajtóbemuta­tón elmondta: a fővárosi ta­nács hatáskörébe tartozó ipari közgazdasági, kereske­delmi, egészségügyi, óvónői szakközépiskolák, és szak­munkásképző intézetek első közös tárlatukon sok száz egykori és mai irat, tan­könyv, fénykép, szemléltető­eszköz, vizsgamunka, művé­szi alkotás kiállítása révén szemléltetik a szakember- képzés évszázados fejlődését, mai lehetőségeit. Film és ifjúság Országos tanácskozás Szolnokon A KISZ KB kulturális osz­tálya, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottsága és a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat rendezésében Film és ifjúság címmel tegnap délután két­napos tanácskozás kezdődött Szolnokon, a tiszaligeti KISZ vezetőképző iskolában, A tanácskozás résztvevői — filmrendezők, filmesztéták, az ifjúsági szervezet képvi­selői és közművelődési szak­emberek — a filmművészet­nek az ifjúság művelődésé­ben betöltött szerepét, a filmművészeti ismeretterjesz­tés, és az ifjúsági filmklub­mozgalom helyzetét tekintik át. A tizenkilenc megyéből és a fővárosból érkezett több mint ötven szakember szá­mára. Művelődéspolitikánk és a film címmel Pándi And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos kultu­rális és közoktatási osztályá­nak munkatársa tartott elő­adást. Ismeretterjesztő előadás — teltház rr Őszintén az akupunktúráról és a hipnózisról /Kitűnő, szellemi izgalmak­ban bővelkedő ismeretter­jesztő előadássorozat zajlik ezekben a hetekben a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Ennek kereté­ben tartott szerdán este hely­színi bemutatóval egybekö­tött előadást az akupunktú­ráról és a hipnózisról, s a két ősi gyógymód korszerű gyógyászati lehetőségeiről df. Danis György ideg- és elme­orvos. A szolnoki előadáson, csakúgy, mint a szeptember­ben Csepelről közvetített, nagy visszhangot kiváltott rá­Találkozás dr. Danis Györggyel és Eke Károllyal punktúrát, a több ezer éves múltra visszatekintő, finom tűszúrásokon alapuló gyó­gyító technikát. Akik ott voltak a művelő­dési központban, hallhatták dr. Danis György közérthető magyarázatát: nincs szó cso­daszerről, s láthatták az ön­ként jelentkezők kezelését, zását, csak — egyszerűen — nem vált, erre felkészült or­vosok híján, elterjedt gya­korlattá. Felkészületlenül, áz orvos sok-sok éves tanulása, a személyes tapasztalatok hosszadalmas és elmélyült gyűjtögetése nélkül pedig nem érdemes végezni. sőt káros is lehet. Dr. Danis György, aki körorvosiként Szolnokon és Jászberényben is dolgozott (az akupunktúra alkalmazásának ismereteit Indiában szerezte) hozzátet­te: a fiatal és erre vállalko­zó orvosok felkészítésében, képzésében és természetesen a mindennapi gyógyászat­ban is — sokat segíthetne egy központi akupunktúra in­tézet létrehozása. A vita a két gyógymód kö­rül bizonyára folytatódik majd — különböző szinteken. Sz. J. ÉREZZÉK, HOGY OTTHON VANNAK Segítséget kér a gyermekváros Tavasszal jönnek az új lakúk Szolnokon megkezdődött a gyermekváros műszaki átadása, és jövő év március Sí-én üzembe helyezik a létesítményt. Április 4-én már lakói is lesznek a mint- egy 150 millió forint költséggel épült otthonnak. így szólt a híradás, amit minap hallottam. Ha az ember azt hallja, gyermekváros, nevetni is, sírni is szeretne egyszer­re. Nevetni az örömtől, hogy háromszázhúsz elhagyott vagy korábban veszélyezte­tett környezetben élő gye­rek szép, modern helyre ke­rül, ahol mindent megkap ahhoz, hogy becsületes munkásember váljék belő­le- Sírni meg azért, mert tudja, hogy ezek a gyere­kek egy szerető családi kör­ben sokkal szebb, érzelem- dúsabb ifjúkort élhetnének. Ugye milyen sokszor el­mondjuk: az állam mindent adhat — ruhát, élelmet, mó­dot a továbbtanulásra, gon­doskodást, gondatlan éveket, — csak egyet nem: szerete­tek Olyan szeretetek amit egy anya féltése, egy apa okos szigora jelent. A szolnoki gyermekváros­ban három éves kortól 18— 20 éves korig élnek majd gyerekek, lányok, fiúk. Óvo­dások, általános iskolások, és szakmunkástanulók. Egy kis zárt világ lesz az, egy olyan mikroközösség, ahol a vér szerinti idegeneket meg­próbálják testvérekként el­fogadtatni egymással. Lesz­nek szép hálótermek, lesz modern ebédlő, csempés fürdőszobák és nagy abla- kú tanulótermek, ahol fel­készülhetnek a másnapi is­kolai órákra. Lesz játszótér is az udvaron és minden bizonnyal lesz egy olyan gyepes terület, ahol majd a labdát kergethetik a srácok. Egy- új lakótelep mellett, egy új gyermekvároé. Vajon milyen lesz majd a szom­szédság? „Török átok”, 'vagy baráti, segítőkész? És vajon a város többi lakója, akik más-más területeken, kerü­letekben élnek, gondolnak-e arra, hogyan segíthetnének ezeknek a kis totyogóknak, a szeretetre vágyó tizenéve­seknek? Mert a sok-sok pénz mellett máris látszik, a gyermekváros segítségre szorul majd- Nem pénzado­mányokra. Segítségre a t gyermekek érzelmi nevelé­sében, segítségre ahhoz, hogy szakmát, hivatást, munkát szerető, családot be­csülő és családban élni aka­ró felnőttekké legyenek. Mire gondolok? A segítés sokféle formájára, gazdag tartalmára. Hány és hány olyan üzem, szövetkezet, in­tézmény van Szolnokon, amelynek dolgozói, vezetői különböző szakköröket pat­ronálhatnának, amelyeket a gyermekvárosban hív­nak életre. Hiszen ezek a fiúk is érdeklődnek majd minden bizonnyal a gépek iránt. Miért ne lehetne ott az MHSZ, a Volán segítségével gépjár­mű szakkör, vagy kis rádiós­csoport? A rákóczifalvi hí­res faiskolások vajon nem segíthetnének egy kertésze­ti szakkör létrehozásában ? A Május 1. Ruhagyár sza­bás-varrás szakkör, a házi­ipari szövetkezet hímző-ké­zimunka szakkör működteté­sében. Nemcsak hasznos szabadidő-töltést, hanem újabbnál újabb ismeretek szerzését jelenthetik ezek a gyermekek számára. Le­hetnek ezek egy szakma iránti érdeklődés, szeretet felkeltésének első állomásai. Aztán: milyen sok nőklub van a városban — a Haza­fias Népfront égisze alatt — amelynek tagjai többségé­ben asszonyok, gyermekes anyák. Ök aztán igazán tud­ják, mit jelent a gyereknek egy jó szó, egy baráti si- mogatás, egy kis szeretet­A tiszakürti állami gyer­mekotthon lakói felett a falu családjai vállaltak véd­nökséget. Ami nem jelent mást, mint néhány órai ven­déglátást délutánonként, hétvégeken, amikor a gyere­kek családi körben töltik az időt, de nem vendégként. Nemcsak az ünnepi asztal­hoz ültetik őket, a kisfiúk segítenek barkácsolni a ház gazdájának, együtt rúgják a focit az „édes” gyerekekkel, a mamák nekik is, meg a sa­ját gyermeküknek is egyfor­mán adnak forintot egy fagylaltra. Kapcsolatot je­lent ez a védnökség, szoros baráti, már-már családi kap­csolatot, aminek értéke a gyermekek érzelmi nevelé­sében szinte felbecsülhetet­len. Vajon ilyen patronálást nem vállalhatnának a klu­bok, a szocialista brigádok? A segítés lehet másféle is. A gyermekváros három mil­lió forintot kapott arra, hogy parkosítsa, szépítse a környékét. A gyermekváros igazgatójától tudom: gyere­keik segítenek majd ebben a munkában, hiszen drágább az a kert, amit magának csinál az ember. De vajon nem dolgozhatnának együtt a gyerekekkel például a ker­tészeti vállalat emberei, ön­zetlenül, társadalmi munká­ban? Hogy ne csak a park épüljön, hanem a felnőtt és a gyermek barátsága is. Az­tán: hány és hány szépen kézimunkázó idősebb vagy fiatalabb nő, férfi él Szol­nokon, és a gyermekváros­ban most nincs pénz arra, hogy kézimunkákkal díszít­sék a szobákat. Hány csa­ládban van félretett játék, mert a ruhákkal együtt azt is „kinőtte” a gyerek. Lehet, hogy annak a játéknak, vagy meséskönyvnek vi­szont még nagyon örülne egy kis lakó a gyermekvá­rosban. Most bizonyára vannak, akik azt mondják: az intéz­mény csak jövő áprilisban fogad fiúkat, lányokat, mi­ért kell már most a támo­gatásról beszélni? Nos egy­szerűen azért, hogy min­denkinek legyen ideje meg­fontolni, meggondolni, mit tehet ezekért a gyermeke­kért. Legyen idő megegyez­ni az intézet vezetőivel a segítségnyújtás lehetőségé­ről, módjáról. Hogy ezek a gyerekek, akik önhibájukon kívül kerültek az élet mezs­gyéjére, első perctől kezdve érezzék: otthon vannak Szol­nokon. Ez az otthon ma gyermekvárosi lakást jelent, szakmatanulást, de jelent­het felnőtt fejjel munkát, törzsgárdatagságot egy-egy üzemben; vállalatnál és je­lentheti a saját család ala­pításának helyét is. Varga Viktória dióműsorban dr. Eke Károly, a rádió főmunkatársa segéd­kezett. Ismeretterjesztő előadáson szokatlan módon — minden különösebb előzetes szerve­zés nélkül — telt ház volt a művelődési központ nagyter­mében. Az érdeklődés oka világos: orvosi szakmai ber­kekben korántsem tartozik az egyértelműen elfogadott módszerek közé sem az aku­punktúra. sem a hipnózis (nem ritka az egészen vég­letes álláspont sem, amely szerint egyszerűen kuruzs- lás). Másrészt a közvélemény a sajtó, a rádió útján meg­lehetősen sokat tud a két módszer eredményes alkal­mazásáról. Tudja például, hogy az Égyesült Államok­ban, a Szovjetunióban, Ro­mániában széles körben, sok kór esetében alkalmazzák — a legkorszerűbb orvosi el­járásokkal együtt — az aku­akik egyértelműen panaszaik enyhüléséről, megszűnéséről számoltak be, mind az aku­punktúrás, mind a hipnózi- sos kezelés után. Hely híján nem lehet beszámolni a rend­kívüli ismeretterjesztő előadás mindjén eseményéről; csak egyetlen — ha úgy tetszik: drámai — példát idézünk. Önként jelentkezett kezelés­re egy férfi, órás a szakmá­ja. évek óta kezelik, most ieszázalékolás előtt áll. szá­raz a szeme, valamilyen is­meretlen ok miatt nem ter­melnek könnyet a könny­zacskói. Az elmúlt években sokféleképp próbálták gyó­gyítani — minden eredmény nélkül. Mintegy egyórás aku­punktúrás kezelés után meg- nedvesedtek — hosszú idő óla először a szemei. Az- előadás után dr. Eke Károllyal és Danis György- gyel beszélgettünk. Nem. szó sincs arról; hogy Magyaror­szágon tiltanák az akupunk­túra és a hipnózis alkalma­A csutkababától a munkapadig KÓC ÉS MADZAG NEMCSAK A GYEREKEK LEGYEN JÁTSZÓHAZ Számos kitűnő könyv, ta­nulmány szerzője, Mérei Fe­renc pszichológus írja egyik munkájában: „A különféle civilizációs fokokon élő né­pek összehasonlító etnológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy ahol a munka a felnőtt számára kevésbé nyomasztó, kevésbé kényszerítő, ott a játék gyermeki jellege el­mosódik, s a játékosság, mint tevékenységi színezet, mint cselekvési stílusjegy az életnek a kimondott játék­tól idegen területeit is át­hatja.” A játék és a munka közötti effajta összefüggés — természetesen sok tekintet­ben módosulva — érvényes a mi társadalmunkban is. Vegyünk egy régebben épült, cseppet sem korszerű, nem nagy alapterületű, de azért berendezett, gondo­zott. „lakható” művelődési otthont. Szerezzünk be pa­pírt, ollókat, fa- és bőrhulla­dékot. agyagot, egy zacskó tarkababot, kukoricát, csuhá­val. bajusszal együtt, nádat, sást, gyékényt, szalmát, üres napraforgó-tányért, kócot, madzagot — egyáltalán min­dent, amiből bármilyen tárgy készíthető. Keressük és hív­juk azokat a pedagógusokat, óvónőket, akiknek kellő kéz­ügyességük van, képesek a föntebb fölsorolt anyagokat életre kelteni, és hívjuk ter­mészetesen az intézmény kör­zetében élő gyerekeket, ki­sebbeket, nagyobbakat — íme — dióhéjban — egy műve­lődési ház programsorozat „receptje”. Az ország néhány művelő­dési otthona jó ideje részt vesz a játszóház-kísérletek- ben. Szolnok megyéből a kö­zepesnél rosszabb feltételek közepette működő jászkiséri művelődési ház az egyik kí­sérleti terep. A jászkiséri eredményekről lapunkban is irtunk, most csak megismé­telhetjük: a gyermekek szá­mára reggeltől estig nyitva tartó és élményt kínáló in­tézmény vonzereje nagy. újabban — szülőkön, nagy­szülőkön keresztül — a fel­nőtt lakosság körében is. Kecskemétén és Szolnokon ugyancsak nagy népszerű­ségnek örvendenek a játszó- házi programok, amelyek szinte korlátlanul bővíthetők ú.iabb és újabb tartalmakkal. ..Belefér” a filmvetítéstől a játékkészítésig, a bábszínhá­zi előadástól a dramatikus vagy sportjátékokig minden. Minden klub. művelődési ház, klubkönyvtár játszóház- zá tehető. Á leggyöngébb fel­tételek között működő is. Az alapfeltételek nem anya­gi természetűek, sokkal in­kább a közművelődési szak- emibérek. a pedagógusok, a szülők személyéhez köthetők. Ami nehéz, de ez más for- ;nák, módszerek esetében is így van. az érdeklődés állan­dó ébren tartása folyamatos szervezéssel, újabb és újabb ötletekkel .Viszont a játék útján tömegek vonhatók be a rendszeres művelődésbe — és nemcsak gyerekek. Jász- kiséren és Kecskeméten — hogy csak a két kiemelt kí­sérleti helyet említsük — egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a gyerekeket kí­sérő szülők, nagyszülők — és ebben nincs semmi meglepő — ugyancsak igénylik az ol­dott. közvetlen sikerélményt nyújtó foglalkozásokat. A játszóháznak ilyen „nyi­tásai” a család felé szintén felbecsülhetetlen értékű, nemcsak az új minőségű mű­velődési szokások kialakulá­sa szempontjából, hanem a család mindennapi életének teljesebbé. harmonikusabbá tételét tekintve is. A közös krumplinyomat. papírsár­kány, csutkababa, fakanál- báb, izik-nyaklánckészítés, mindenfajta alkotó iáték, visszahat a felnőttek életé­re. munkájukra, munkakultú­rájukra is. Az utak a műve­lődési otthonok gyermekfog­lalkozásairól messzire vezet­hetnek — a munkapadokig. Szabó János Hétfőn Szolnokon Színházi előadás gyerekeknek Feliciánt iskolamestere el­küldi világot látni. Felicián hajóra száll, a hajó elsüly- lyed, hősünk egy lakatlan szigetre vetődik, s a képte­len kalandok sora folytató­dik — egészen a vakáció végéig. Hétfőn két előadáson — 10.30 és 15 órai kezdettel — mutatja be Szolnokon a megyei művelődési központ­ban a Népszínház a Felici­án és a kalózok című vi­dám, zenés mesejátékot. A romániai magyar író, Bajor Andor Cincogó Felicián cí­mű nagy sikerű gyermekre­gényét Malgot István alkal­mazta színpadra, s a rende­zés is az ő munkája. Bács-Kiskun megyei napok Debrecenben A debreceni Kölcsey Mű­velődési Központban hétfőn kezdődik a Bács-Kiskun me­gyei napok rendezvénysoro­zata. A debreceni intézmény évek óta feladatának tekin­ti a. különböző tájegységi kultúrák bemutatását, — két évvel ezelőtt láthatták a Hajdúság fővárosában a Szolnok megye népművésze­te című kiállítást is. A Bács- Kiskun megyei napok kere­tében nagyszabású kiállítás nyílik műkincs értékű hala­si csipkékből, és több ama­tőr művészeti és folklór együttes is bemutatkozik. A fülön fontos akupunktúrás pontok helyezkednek el. Dr- Danis György — és az egyik önkéntes résztvevő — a bemutató közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom