Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 272. szám, 1980. november 20., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megrendelés, válasz nélkül Idén, kilenc hónap alatt, majdnem ötven százalékkal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállalatok szállító partnereiken — azaz a gyártókon —, mint ameny- nyit a tavalyi év hasonló időszakában. Az ok: a szerződésben foglalt határidők, minőségi jellemzők stb. megsértése, gyakran teljes mellőzése. A szakmabeliek azonban azt mondják az előbbi, meghökkentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a felhasználói igények kielégítésében vajmi keveset ér — ezekben az esetekben legalább volt szerződés...! Nem számít ugyanis ritkaságnak, hogy a megrendelésre se elutasító, se igenlő válasz nem érkezik: hallgatás a felelet. Ilyen idegesítő csend miatt nemcsak a kereskedők nyugtalanok, hanem azok a termelők is, akik másik termelőtől várnak választ, mert ők" csak akkor nyilatkozhatnak megren d el ői knek. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sokkal inkább a vállalatközi kapcsolatok lazaságáról, az értékesítés szervezetlenségéről. a monopolhelyzetből fakadó túlzott magabiztosságról. s arról hogy a termelési, szállítási, együttműködési fegyelem — mit összefoglalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jónéhány cégnél még nem tartozik az erények, a pozitív jellemzők közé. Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termékeknek a köre, amelyek szállítására szerződéskötési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. Így jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóságnak fontos eleme a vállalkozási készség tágítása, legyen e vállalkozás tárgya komplett gyárberendezés szállítása, tömegáru rutinszerű továbbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott megrendelések sorozata. A termelők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látok. Elég, ha egyetlen, kulcshelyzetet elfoglaló vállalat határoz így, mert magatartása következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámokat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő fölhasználónál, kereskedőnél már nem is tudják, valóiában ki és hol hajította el a követ, ám ők is érzik hatását: nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tartott szerződéseknek csupán egy- harmada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ok. A meghiúsulás, a szerződésszegés kétharmada az érintettek szervezetén belül lévő tényezőkre vezethető vissza! Sokatmondó arányok. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem, amely a partneri kapcsolatoknak nem tulajdonít döntő fontosságot, ahol csak azt nézik; ma mit adunk el, ma miből élünk. A válasz nélkül hagyott megrendelések azt mutatják, hogy sokan űzik ezt a kockázatos játékot, holott tudni illik: minden játékban nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. S ha ráadásul a játék csupán látszatra az, akkor a vesztes — mivel a tét komoly —, előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet. — VT — Fokozódó agrárkivitel, javuló „csapatmunka” Sajtótájékoztató a MÉM-ben A szigorú külgazdasági feltételek mellett is eredményes a magyar agrárexport; kihasználva az egyenletesen növekvő mezőgazdasági termelés nagyobb árualapját és azt, hogy az V. ötéves terv élelmiszeripari beruházásai nyomán javult a termékek feldiolgozottsági foka, évente átlagosan mintegy 5 százalékkal több mezőgazdaságiélelmiszeripari terméket adunk el külföldön — mondotta Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tegnapi sa j tó tájékoztatóján. A magyar agrárexport helyzetének és lehetőségeinek további elemzése során arra is rámutatott, hogy a magyar élelmiszerek a fokozódó világpiaci versenyben is megállják helyüket. A kivitel jobban nő. mint az előállított termékekhez szükséges import mennyisége. Ennélfogva a hazai termelők és az ipari vállalatok szerepe is mind hangsúlyosabb az agrárexportban. Nő az árbevétel, ami a kiforrottabb és következetesebb piaci munkának is köszönhető. De még jobb lehetne, ha az értékítélet változását a termelők és a vállalatok teljes köre tudomásul venné; a tapasztalatok szerint azonban erre egyelőre számos üzem még nem képes. Javul a külpiaci szereplés „csapatmunkája”; figyelem- reméltóan változott például a termelők-feldolgozók igénye a külkereskedelemmel szemben. Nem a minden áron való eladást tartják a leglényegesebbnek, hanem azt, hogy a piac igényeit figyelembe véve „rendeljen” a külkereskedelem. És ne általában igényeljen, hanem olyan, esetenként akár speciális termékeket is kérjen, amelyek egy-egy adott területen különösen jól elhelyezhetők. A meghatározott piacokra való irányított termelés látszik ugyanis a jövő útjának. És ennek nem mond ellent az sem, hogy végül is mindenhol eladható termékekre van szükség. Az árhoz és egyes speciális minőségi követelményekhez való alkalmazkodás ugyanis min- • dig javítja — mégpedig rövid távon — a magyar áruk esélyeit a különböző, eltérő igényű piacokon. Hogy mennyire változó a helyzet a külpiacon, arra jellemző: régi „tételek” dőlnek meg. Nem mindig a jó minőségű és magas feldolgozási fokú termékeket fizetik meg a legjobban — mint régebben —, hanem gyakran az olcsóbb és viszonylag egyszerűbb áruféléket. Ezek exportra való termelése sokszor nagyobb hasznot hoz a népgazdaságnak és a vállalatoknak egyaránt. Üj külkereskedelmi-kapcsolati formák vannak kialakulóban. A külkereskedelmi társaságok és az új külkereskedelmi irodák első próbálkozásai figyelmet érdemelnek. Az önálló exportjog is mindinkább felkelti a termelők érdeklődését. Brigádvezetök tanácskozása a Járműjavítóban Munkával köszöntik a 125 éves jubileumot Tanácskozásra gyülekeztek tegnap a szolnoki Járműjavító tizem szocialista brigádjainak vezetői. A rendezvényen a kollektívák képviselői beszámolót hallottak arról, milyen teljesítményt : produkált az üzem az ötödik ötéves tervidőszakban, és mennyi valósult meg az 1980-ra előírt termelési mutatókból. A tervciklús minden esztendejében hátráltatta a Járműjavító munkáját a létszámhiány. így a termelési tervüket az itt dolgozók csak két esztendőben tudták teljesíteni. Míg négy évvel ezelőtt 1768 munkás dolgozott, az idén már csak 1630 — s időközben a feladatok nem csökkentek, sőt növekedtek. Ambrus János, az üzem igazgatója megállapította például, hogy az úgynevezett fődarabok javítására sem tudtak úgy felkészülni, ahogyan azt a népgazdaság elvárhatta volna. Az idén a tervezetthez képest az M—4 4-es mozdonyból tizennyolc javításával elmaradtak a tervelőirányzattól, az M—47-es mozdonyokból pedig harminchárommal kevesebb került ki a tervezetthez képest az üzemből. Ezt még az sem ellensúlyozza, hogy a személykocsikból több került felújításra az előírtaikhoz viszonyítva. Bőségesen van tehát tennivalójuk az év hátralevő hónapjaiban a kollektíváknak, hangzott el az idei versenymozgalmuk értékelésén. Törekedniük kell arra, hogy a lehetőségekhez képest minél jobban behozzák a lemaradásokat. A tegnapi tanácskozáson szó esett az üzem 125 éves fennállásának 1981-es jubileumi eseményeiről is. A szocialista brigádok vezetői úgy határoztak, hogy munkával, felajánlásokkal köszöntik az évfordulót. Fő céljuk, hogy az anyag- ésal- katrészellátási gondok ellenére is eleget tegyenek a termelési követelményeknek. Újításokkal, a termelőeszközök kihasználásával csökkentik a veszteségidőket, és arra törekednek, hogy az egy produktív órára eső fajlagos energiafelhasználás legalább egy százalékkal csökkenjen. Dús programot kínál a jubileumi eseményprogram kapcsán az üzemi szocialista brigádok klubja. Találkozhatnak a munkások, az érdeklődők írókkal, költőkkel, vetélkedőket rendeznek, vitákon vesznek részt. A tegnapi tanácskozás a brigádok képviselőinek hozzászólásaival ért véget. Bakos József, a mozdony osztály brigádvezetője a termelési problémákról, egyebek között szervezési hiányosságokról beszélt, Asztalos Ferenc üzemi munkaverseny-felelős az idei vállalások értékeléséhez adott a kollektíváknak szempontókat. Bretus Imre, a mozdonyosztály brigád,vezetője segítséget kért a munkáikhoz, Somogyvári József brigádvezető pedig arról szólt, milyen segítségre várnak a munkahelyén, a tervek teljesítéséhez jövőre. Szekeres István, aki szintén a mozdonyokat javító osztály egyik kollektívájának vezetője, az üzemen belüli anyag- és al- katrószbörze mellett állt ki. A tanácskozás résztvevői A Kertészeti Egyetem Tangazdaság erdőspusztai kerületében ezer vagon hagyma tárolására, feldolgozására alkalmas üzem épült. A egyetemi tangazdaság és három másik állami gazdaság termését már az új üzemben dolgozzák fel Losonczi Pál látogatása Kőbányán A főváros mozgalmi hagyományokban gazdag munkáskerületébe, a 110 000 lakosú Kőbányára látogatott szerdán Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Programja — amelyre elkísérte Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára — délelőtt a X. kerületi pártbizottságon kezdődött. Itt Zarnóczi József első titkár, Barta Györgyné tanácselnök és Buncsák Lászlóné a kerületi népfrontbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatták a kerület politikai, társadalmi életéről, az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredményekről, és a legközelebbi fejlesztési tervekről. Kőbánya lakói, munkahelyi kollektívái — miként a tájékoztatókban is elhangzott — reálisnak tartják és a magukénak tekintik a XII. kongresszuson megerősített politikai irányvonalat, a kormány munkaprogramjában kitűzött célokat, s minden igyekezetükkel támogatják ezek megvalósítását. A látogatás — miután Losonczi Pál a pártbizottság székházában megtekintette a politikai könyvnapok alkalmából a Kossuth Kiadó köteteiből rendezett kiállítást — a Pataky István Művelődési Központban folytatódott. A folyamatosan épülőszépülő magyar—szovjet barátság parkját is felkereste Losonczi Pál, s itt a társadalmi munka nyomán egyre sokasodó fák mellé ültetett el egy ezüstfenyőt. Megtekintette a parkban a szabadtéri téglamúzeumot, majd azt a terepet, ahová rövidesen sportligetet építenek. Meglátogatta az Elnöki Tanács elnöke a kerületben nemrég felépített, hatezer lakásos Újhegyi lakótelepet, s találkozott az Újhegyi sé- tányi Általános Iskola úttörőivel. Délután látogatást tett a Söripari Vállalatok Trösztjénél és a * Kőbányai Sörgyárban. A látogatás befejező programjaként Losonczi Pál szocialista brigádvezetőkkel, párt-, szakszerve- adti és KlSZ-aktfvistákkal beszélgetett. Bútoráruház, munkáslakás-építés, iskolafelújítás Eredményes év a mezőtúri Városgazdálkodási Vállalatnál Ebben az évben 24 millió forint árbevételt tervezett a mezőtúri Városgazdálkodási Vállalat, és októberig 22 millió forintot teljesített. Ez is igazolja, hogy a tervezés reális volt. A különböző vállalatoktól, intézményektől kapott megrendeléseknek az idén is eleget tettek és tesznek. December végén átadják az áfész- nek a mintegy 800 négyzet- méter alapterületű, 8 millió forintos beruházással épült bútoráruházát. Ebben az évben kezdték meg 18 munkáslakás építését. Az OTP megyei igazgatóságának beruházásában 9 millió forintos költséggel épülő lakások átadására 1981 közepén kerül sor. A Városgazdálkodási Vállalat a szolnoki ÁÉV-vel közösén hozza tető alá az ötszintes házakat. Az idén 1000 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot kapott a Kontakta mezőtúri alkatrészgyára. A Városgazdálkodási Vállalat a Kontakta alvállalkozójaként 3 és fél millió forint értékű munkát végzett az építkezésen. A temetkezési vállalat új irodát építtetett, amelynek műszaki átadása a napokban történik. A kivitelező a Városgazdálkodási Vállalat. Ok dolgoztak a 450 éves mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközép- iskola felújításán, és a városi tanács ügyfélszolgálati irodájának építészeti, technikai korszerűsítésén is. Az idén színvonalasabb szolgáltatást tudtak nyújtani a lakosságnak és az intézményeknek. Az előrelépésben nagy szerepük van az elmúlt évben saját erőből vásárolt új gépeknek. Ezeket a vállalat nemcsak saját munkáihoz használja, hanem megfelelő ellenérték fejében kölcsönzi a lakosságnak és az intézményeknek. A betonkeverő telep napi kapacitásának értéke például teljes kihasználtság esetén 70 ezer forint. Transzportbetont állítanak elő, s szállítanak megrendelésre.
