Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 18. Kommentárunk államcsíny, ki javára? Egy kis afrikai ország, amelyről hónapokig nem esik szó a világsajtó ha­sábjain, most egyik percről a másikra az új­ságok első oldalára ke­rült. A hír így hangzik: államcsínyt hajtottak végre Bissau-Guinea Köztársaságban, meg­fosztották hatalmától Cabral államfőt és egy úgynevezett forradalmi tanács élén Joao Ber­nardo Vieira eddigi kor­mányfő vette át a 36 125 négyzetkilométer terüle­tű, mintegy másfél mil­lió lakosú nyugat-afrikai ország vezetését. Nem oly régen még Portugál-Guineának hív­ták ezt az országot. Így különböztették meg a szomszédos „másik” Guineától, amelynek nem Bissau a fővárosa, hanem Conakry, és amely nem portugál, ha­nem francia gyarmat volt. Az első portugál tele­pesek a tizenötödik szá­zad derekán tűntek fel ezen a partvidéken, de — a lakosság ellenállása miatt — csak a tizenhe­tedik század első évei­ben kebelezték be telje­sen a területet, amelyet 1879-ig a szomszédos Zöldfoki-szigetekkel kö­zös gyarmati adminiszt­ráció irányított —' ter­mészetesen Lisszabonból. A két ország közelsé­ge, az etnikai és a tör­ténelmi érintkezés a mai események alakulására is rányomja bélyegét. A hatvanas évek elején Bissau-Guineában és a Zöldfoki-szigeteken kö­zös, marxista ihletésű felszabadítási párt, a PAIGC irányította a nemzeti-antikolonialista küzdelmet a - portugál gyarmatosítók ellen. A harc, a Salazar-rezsim bukása után, sikerre ve­zetett. A mostani események megértéséhez bizonyos alapvető tényekkel tisz­tában kell lennünk. Mik ezek a tények? 1. A közös antiimpe­rialista párt vezetője a zöldfoki származású Amilcar Cabral volt, akit még a PIDE, a portugál gyarmatosítók titkos- rendőrsége tett el láb alól. Bissau-Guinea el­nöke a kivívott függet­lenség után ennek a Cabralnak, a természe­tesen ugyancsak zöldfo­ki születésű testvére, Luiz Cabral lett. 2. Az Afrikában külö­nösen kényes törzsi-et­nikai közegben ez eleve annyit jelentett, hogy a vezetők egy másik cso­portja — szűkebb nacio­nalista alapon — elle­nezte a Zöldfoki-szige­tekkel való szoros együttműködést és a távlati célként kitűzött egyesülést. 3. A már korábban megindult polarizációs folyamatot új elemekkel színezte és meggyorsítot­ta, hogy a másik szom­széd, Sekou Touré elnök Guineája az utóbbi idő­ben egyes nyugati fővá­rosok felé tett közeledési gesztust. A végső minősítés még korai, de a fenti tenden­ciát látszik erősíteni, hogy Conakry elsőnek ismerte el az új rezsi­met és hogy agy jobb­oldali, Lisszabonban te­vékenykedő bissau-gui- neai emigráns-szervezet tetszésnyilvánítással fo­gadta a hazai fejlemé­nyeket. H. E. MÁSODIK MUNKAHÉT MADRIDBAN Plenáris ülésekkel folytatódott a találkozó Második munkahetét plenáris, zárt ülésekkel kezd­te a madridi találkozó. A helsinki záróokmány aláírói államainak képviselői a bevezető politikai nyilatkoza­tok múlt heti meghallgatása után hétfőn megkezdték az általános vitát a záróokmány teljesítésének helyzetéről. Mint ismeretes, Helsinki­ben 1975. augusztus 1-én ál­lam- és kormányfők írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet öt fejezetből álló terjedelmes záróokmányát, és három év­vel ezelőtt a harmincötök belgrádi találkozója már megvonta a végrehajtás köz­bülső mérlegét. A hétfői ülésekre egyrészt ismét a NATO-államok vá­daskodása volt jellemző, részben a találkozóra nem tartozó úgynevezett afganisz­táni kérdésben, részben az emberi jogok egy szűk cso­portja kérdésében. A brit felszólaló ezekre hivatkozva a kelet—nyugati kapcsolatok beszűkítésével is fenyegető­zött, ami nyilván ellentmond a helsinki ajánlásoknak. A vitát másrészt az jelle­mezte, hogy a szocialista kö­zösség országai továbbra is kerülték és kerülik a polé­mikus hangvételt. Szovjet részről világosan közölték, hogy Afganisztán törvényes kormányának kérésére tör­tént a katonai segítségnyúj­tás. érvényes kétoldalú szer­ződés alapján, s ennek meg­kérdőjelezése alaptalan, az „intervencióval” való vádas­kodás célzatos, az afgán kér­dés felvetése az afgán bel­ügyekbe való beavatkozás, és túllépése a madridi talál­kozó napirendi-tematikai kereteinek. Szovjet részről hangsúlyoz­ták továbbá, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartják, érvényesítésükre alkotmányos garanciákat teremtettek. A ciprusi elnöklettel meg­tartott hétfői munkanap és az általános vita plenáris szakasza előkészíteni hiva­tott a biztonsági szakaszt, amely november 24-én kez­dődik. A helsinki záróok­mány öt fejezetének megfe­lelő öt bizottság az egyes te­rületek beható, ugyanakkor arányos áttekintését teszi le­hetővé. Búcsút vettek Madridtól a külügyminiszterek és kül­ügyminiszter-helyettesek, s a küldöttségek vezetését zöm­mel ismét a nagykövetek vették át. Kekkonen elutazott a Szovjetunióból A finn köztársasági elnök különgépe Bakuból hazafelé rövid időre leszállt Moszkvában. A repülőtéren Urho Kek- konent Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének első elnökhelyettese és több más hivatalos személyi­ség fogadta. Rövid repülőtéri tartózkodás után Kekkonen elnök és kísérete hazautazott a Szovjetunióból. Irak—Irán Susanguerp körül folynak a harcok Ismét megélénkültek a harcok az iraki—iráni fronton. Ké pünkön: iraki katonák Mehran iráni város közelében Az iráni Susanguerp siva­tagi város körzete hétfőn az iraki—iráni háború fő szín­terévé vált — derül ki a Te­heránból és Bagdadból ér­kező jelentésekből. A harc­ban álló felek mindegyike katonai sikerekről számol be. Bagdadi katonai közlemé­nyek azt hangoztatták, hogy a város az iraki támad,ó erők kezébe került. Iráni jelenté­sek délelőtt elismerték, hogy az iraki csapatoknak sikerült benyomulniuk a város keleti negyedeibe. A teheráni rádió hétfő esti jelentése szerint az iráni had­sereg egységei visszafoglal­ták a várost. Az iráni parlament diplo­máciai offenzívát indított, hogy megmagyarázza Tehe­rán álláspontját az iraki— iráni háborúról és a rendezés feltételeiről. Egy parlamenti képviselőkből álló küldött­ség Algériába, Líbiába. Szí­riába és Libanonba látogat, egy másik delegáció pedig különböző európai államokba. A parlament külügyi bizott­sága ugyanakkor ázsiai és távol-keleti országokba me­nesztett küldöttet. Az ENSZ által közvetítő ként megbízott Olof Palme, a Svéd. Szociáldemokrata Mun­káspárt elnöke, úton Teherán felé. hétfőn megállt Genfben. Újságíróknak kijelentette: fő célja, hogy átfogó képet al­kosson a viszályról. Azt te­kinti feladatának, hogy meg­állapítsa: a szembenálló fe­lek milyen feltételekkel haj­landók a tűzszüneti tárgyalá­sok megkezdésére. Egy Párizsban közzétett felmérés szerint Irak és Irán együttvéve legalább 9—10.5 milliárd dollárnak megfelelő veszteséget szenvedett az olajkitermelő berendezéseket és finomítókat ért károk kö­vetkeztében. Az olajszállítá­sok elmaradásából keletke­zett veszteséget 7.5 milliárd dollárra becsülik. TELEXEN BUDAPEST Tegnap hazaérkezett Bu­dapestre a magyar parla­menti küldöttség, amely Ap­ró Antalnak, az országgyű­lés elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Svédországban, és Finnor­szágban. A delegáció foga­dásánál a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Torsten Hylander. a Svéd Királyság és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. KABUL Babrak Karmai állam- és kormányfő elnökletével Ka­bulban ülést tartott az af­gán minisztertanács. Karmai az ülésen beszámolt az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt KB plénumának eredményeiről. A miniszter- tanács jóváhagyta azt a ja­vaslatot, hogy dolgozzák ki az ország 1981—1982. évi gaz­dasági és társadalmi fej­lesztésének tervét és ugyan­ezen időszak költségvetési Részletek a „Tizek“ elleni vádiratból Pekingben hétfőn délután újabb részleteket hoztak nyil­vánosságra abból a vádirat­ból, amelyet a különleges ügyészség készített a „Lin Piao és Csiang Csing ellen- forradalmi klikk” perének fővádlottjai ellen. A most közzétett rész azt ismerteti, hogyan készítették elő Lin Piao és társai a hatalom erő­szakos átvételét, illetve Mao Ce-tung fizikai megsemmisí­tését A Mao Ce-tung meggyilko­lására irányuló terv részlete­it szeptember 8. és 11. között dolgozták ki, s a megsemmi­sítési akció vezetésével Csi­ang Teng-csiao tábornokot bízták meg. A terv szerint a Dél-Kínából Mao Ce-tungot szállító vonatot egyebek kö­zött lángszórókkal, aknave­tőkkel és bombázógépekkel akarták megtámadni. Arra az esetre, ha mindez nem ve­zet sikerre, külön megbíztak egy embert, hogy sanghaji tartózkodása alatt férkőzzék Mao Ce-tung közelébe és öl­je meg. Szeptember 11-én este ér­tesült Lin Piao és felesége arról, hogy a likvidálást terv kudarcba fulladt. Mao Ce- tung épségben elhagyta Sang­hajt és úton van Peking fe­lé. Ez késztette a menekü­lésre Lin Piaót és a hozzá közelállókat. Szeptember 13- án a hajnali órákban szállt fel a pekingi katonai repülő­térről a 256-os számú gép. amely a Mongol Népköztár­saság felett lezuhant, s uta­sai. köztük Lin Piao. felesé­ge és fia elpusztultak — mutat rá a vádirat. tervezetét. Határozatot hoz­tak arról is, hogy tanfolya­mokat indítanak a káderek képzésére és intézkedéseket dolgoznak ki a szállítási munka javítására. GENF Hétfőn Genfben befejező­dött az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról ok­tóber 17-én megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalás- sorozat első fordulója. A kérdések megvitatása, amely tárgyszerű légkörben folyt, elősegítette, hogy a felek jobban megértsék egymás ál­láspontját. A tárgyalások jö­vő évben történő felújításá­nak időpontjáról később kö­zös konzultációk útján álla­podnak meg. BERLIN Az NDSZ kongresszusa hétfőn késő este hivatalos megnyitó üléssel kezdte meg érdemi tanácskozását az NDK népi kamarájának a Köztársasági Palotában levő üléstermében. A végrehajtó bizottság ma terjeszti jelen­tését a kongresszus elé. amely plenáris üléseken és bizottságokban dolgozik. Megkezdődtek a szovjet—mozambiki tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) tudják, milyen pozitívan já­rul hozzá Mozambik a sza­badságszerető népek szoli­daritásának megszilárdításá­hoz, milyen támogatást nyújt afrikai testvéreinek nemzeti felszabadító harcá­hoz — mondta Brezsnyev. — A Szovjetunió a ma­ga részéről változatlanul és következetesen annak eléré­sére törekszik, hogy az af­rikai népek valóban saját sorsuk irányítói legyenek, külső beavatkozástól mente­sen határozzák meg fejlődé­sük útját. Támogatjuk min­den nép törekvését a gyar­mati múlt nehéz örökségé­nek mielőbbi felszámolásá­ra. Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy az idén volt huszadik évfordulója a gyarmati országok és népek függetlenségének biztosítá­sáról szóló történelmi jelen­tőségű ENSZ-határozatnak Ezt a határozatot a Szovjet­unió, a többi szocialista or­szág és számos afrikai or­szág kezdeményezésére hoz­ták. Az elmúlt két évtized során sokat sikerült, megva­lósítani, ma már csaknem egész Afrika szabad, csupán a kontinens déli részén áll még fenn a gyarmatosítás és a fajüldözés támaszpont­ja. Ez — hangoztatta ‘ az SZKP KB főtitkára, — ko­runk történelmi viszonyai között anakronizmusnak szá­mít, — de ez veszélyes és agresszív anakronizmus. — Annak a harcnak a jö­vője, amelyet valamennyi földrész népei függetlensé­gük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vív­nak, nagy mértékben attól függ, hogy miként alakul a nemzetközi helyzet — foly­tatta Leonyid Brezsnyev. — Sajnos, ez a helyzet sok­kal bonyolultabbá vált. Az imperializmus fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy feltartóztassa a világ fejlő­désének objektív menetét, megakadályozza a népeknek a szabadságra és a hala­dásra irányuló törekvéseit. — Ami a Szovjetuniót il­leti, álláspontunk világos és jólismert: azt akarjuk, hogy megőrizzük és elmélyítsük az enyhülést, megvalósítsuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés és egyenjogú együttműködését- Senkit sem fenyegetünk nem avatkozunk be más or­szágok és más népek bel- ügyeibe, s a jövőben sem tesszük ezt. Azt szeretnénk, hogy más hatalmak is így viselkedjenek. — Természetesen a nem­zetközi helyzet alakulásá­ban sok függ attól, milyen álláspontot foglal el az Egye­sült Államok. Most Ameri­kában új elnököt választot­tak. Nem szándékozom ki­térni arra, hogy a választá­si kampány viharaiban mit mondott, mit mondtak párt­hívei és ellenfelei. Csak annyit jelenthetek ki teljes felelősséggel, hogy részünk­ről pozitív válaszra talál az Egyesült Államok kormá­nyának minden konstruktív kezdeményezése, mind a wzovjet—amerikai kapcsola­tok, mind pedig a döntésre érett nemzetközi kérdések terén. — Népünk a jövőbe ve­tett hittel készül kommu­nista pártja XXVI. kong­resszusára- Lenin tanításá­hoz híven továbbra is szi­lárdan megvédjük a békét és a nemzetközi biztonságot, erősítjük szövetségünket a világ haladó erőivel, szoli­daritásunkat a népek fel­szabadító harcával. Ebben az összefüggésben kívánjuk minden téren továbbfejlesz­teni az SZKP és a FRELI- MO. a Szovjetunió és a Mo­zambiki Népi Köztársaság barátságát és együttműködé­sét, országaink népei javá­ra, a szabadság és a haladás nemes eszméi diadalának javára — mondotta befeje­zésül Leonyid Brezsnyev. Samora Machel válaszá­ban hangsúlyozta, hogy az 1977-ben aláírt szovjet—mo­zambiki barátsági és együtt­működési szerződés igen fontos eszköz a két ország együttműködésének fejlesz­tésében és megszilárdításá­ban a marxizmus-leniniz- mus, a proletár internacio­nalizmus alapján. A prole­tár internacionalizmus — mondotta — a FRELIMO- párt és a Mozambiki Népi Demokratikus Köztársaság politikájának szerves része. — Következetesen síkraszál­lunk a szocialista országok, a népek nemzeti felszabadító mozgalma, a munkásosztály, a tőkés országok demokra­tikus erői természetes szö­vetségének megszilárdításá­ért. Győzelmünket az elma­radottság ellen vívott harc­ban az biztosítja, hogy szo­rosan együttműködünk a testvéri szocialista országok­kal. Közös tartalékainkat együttesen felhasználva gyorsabban fejlődhetünk, megszilárdíthatjuk gazdasá­gunkat, élvezhetjük a köl­csönös előnyöket. Így száll­hatunk szembe az imperia­lizmus gazdasági és politi­kai zsarolásával­Schmidt-Thatcher találkozó Bonnban Bonnban folytatott tárgyalásokat a brit miniszterelnöknő. Képünkön: Thatcher asszony és Schmidt nyugatnémet kancellár Hétfőn hivatalos brit— nyugatnémet konzultációk kezdődtek Bonnban. Marga­ret Thatcher brit miniszter- elnök, aki vasárnap délután érkezett az NSZK-ba, este négyszemközti nemhivatalos megbeszélést folytatott Hel­mut Schmidt kancellárral. A nyugatnémet és a brit kormány „nagy bizakodással tekint” az új amerikai elnök működése elé. Ezt hangsú­lyozta többórás tanácskozása végén Bonnban Margaret Thatcher brit és Helmut Schmidt nyugatnémet kor­mányfő a sajtó képviselői előtt. Mindkét ország veze­tői azt remélik, hogy az el­múlt évek gyakorlatától el­térően az amerikai elnök fontosabb külpolitikai dönté­sek előtt idejében konzultál európai szövetségeseivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom