Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
1980. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Felavatták Győr határában Radnóti Miklós szobrát, Melocco Miklós szobrászművész alkotását. Harminchat évvel ezelőtt, e helyhez közel, a Rábca hullámterében végezték ki a költőt huszonegy társával együtt Hivatás-fegyverben mMJEGYIET ff Őszi maraton A film témája a burikín- ség. A különös — azok számára, akik nem látták Ge- orgij Danyelija filmjét, érthetetlen — fogalom a főhős, Burikin nevéből származik. Magatartásforma, amelynek lehetetlensége nyilvánvaló. A rendező különös műfajt — a legmegfelelőbbet — választott a burikínség művészi példázatára: a „szomorú vígjátékot”. Mivel ez a meghatározás igen pontatlan, így sokkal inkább azt kell méltatnunk, hogy Ge- orgij Danyelija milyen mesteri érzékkel „ballanszíroz- za” a különös történet megjelenítését a mosoly és a szomorúság határmezsgyéin. Olyan hangulati kettősséget teremtett az Őszi maraton rendezője, hogy szinte egyszerre nevetjük és szánjuk Burikint. De nem a nevetségesen szánalomra méltó figuráról van szó! — hanem egy olyan emberről, aki csupa jóság, szeretetre méltóság, merő jóindulat. Az a fajta, akire azt mondják: kenyérre lehet kenni! Tulajdonképpen oda is keni saját magát! Ha . úgy tetszik, Burikin egy már-már tipikus értelmiségi „betegség” megtestesítője. Az „élni és élni hagyni” téves felfogásának leningrádi — de lehetne itthoni is — csetlő-botló zászlóvivője. Burikin a légynek sem akar véteni, képtelen nemet mondani, ő tehát a „jó ember”. A magatartás megszemélyesítője az Őszi maraton Megyeszerte szaporodnak az olyan jellegű közművelődési kezdeményezések, amelyeknek célja a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének segítése, meggyorsítása. A hátrányos helyzet újratermelődésének lelassításáért, megszüntetéséért — a munkahelyek és az iskolák mellett — a könyvtárak, a művelődési otthonok tehetnek a legtöbbet. A Megyei esetében egy „negyvenes” — csak tapintatból mondják rá, hogy javakorabeli- műfordító, aki saját „jóem- beredésének” hálójába kerül. Nem akar ő se a feleségének szomorúságot szerezni, sem a szeretőjének. De nem tud nemet mondani főnökének sem, lehetetlennél lehetetlenebb helyzetekbe hozza magát. Úszik az árral, — de egy olyan folyóban, amely sűrűn változtatja a folyását, sodrását. A határozatlanság, a döntésképtelenség tehát a bur- kinizmus, s ennek remekbe készült modelljét rajzolja meg az Őszi maraton. A szovjet filmek fesztiválján bemutatott mű az elmúlt néhány hónapban szép karriert futott be: megnyerte a San Sebastiani fesztivált, egyik ' szereplője Velencében kapott díjat, más nemzetközi — Karlovy Vary stb — versenyeken is rendre nagy elismerést aratott. Mindez — elsősorban — a rendező, Georgij Danyelija mértéktartó, ám mégis műfaj-artista mutatványának köszönhető. Ügy teremtett meg egy különös emberi világot, amilyen kompi ikáltsággal, teli ellent mondásokkal csak a való élet tud bennünket megörvendeztetni vagy elszomorítani. Burikin szerepében Oleg Bászalisvili meghökkentő biztonsággal éli hőse bizonytalan mindennapjait. — ti — Művelődési és Ifjúsági Központban november 20-án „A cigánylakosság körében végzett közművelődési munka helyzete, lehetőségei, feladatai” címmel rendeznek tanácskozást, amelynek művelődési otthon- és könyvtár- vezetők lesznek a résztvevői ; azokból. a Szolnok megyei községekből, melyekben viszonylag nagy a cigánylakosság száma. Katonai pályaválasztási értekezlet Szolnokon Katonai pályaválasztási értekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a helyőrségi művelődési házban. A megye oktatási intézményeinek képviselői mellett részt vettek az értekezleten a pályaválasztásban érdekelt egyéb szakemberek és a katonai tanintézetek vezető beosztásban lévő tisztjei. Munkácsi István ezredes megnyitója után Répási István őrnagy ismertette az 1979/80-as beiskolázási, év tapasztalatait, eredményeit, és a további feladatokat. Többek között hangsúlyozta, hogy a tiszthelyettesi pályára irányítást kiemelt feladatként kell kezelni. Felhívta a figyelmet a honvédelmi oktatásban rejlő lehetőségek jobb kihasználására, a katonai alakulatok részéről a patronáló munka erősítésére. Olyan tények indokolják ezeket, hogy néhány középiskolából szinte évek óta nincs jelentkező katonai főiskolákra, ugyanakkor némelyik intézetből — így a túrkeveiből — jelentős számban választják élethivatásul a katonai pályát. Elgondolkodtató az is, hogy tiszthelyettesképzőbe többnyire nem a szakmunkásképző intézetekből jelentkeznek fiatalok, hanem a termelő munkából. Az előadó utalt arra is, hogy ne csak a végzős tanulókkal foglalkozzanak a katonai pályára irányító munkában, hanem már korábban is hívják fel a figyelmet a tiszti, tiszthelyettesi pálya szépségeire. És közben gondoljanak a szülők megnyerésére is. Répási őrnagy előadása után ismertették a középiskolai katonai kollégiumok oktatási rendszerét. Ezekbe a kollégiumokba azok kerülnek, akik hivatást éreznek a tiszti pálya iránt, és válllalják, hogy érettségi után katonai főiskolára jelentkeznek. Az értekezlet résztvevői alapos tájékoztatást kaptak a négyéves szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettesi iskola életéről is. Ennek a katonai tanintézetnek hallgatói közé az általános iskola elvégzése után kerülhetnek a fiatalok. Tanulmányaik befejeztével szakmunkásbizonyítványt kapnak, és a néphadsereg hivatásos tiszthelyettesi állományába kerülnek a hallgatók. A pedagógusok és a pályává! oszlásban érdekelt szakembeiek hasznos ismeretekre tettek szert ezen az értekezleten, ami megköny- nyíti a katonai pályára irányító munkájukat. Közművelődési tanácskozáson A hátrányos helyzet megszüntetéséért Shakespeare a tornateremben Megannyi Rómeó és Júlia között Ügy délután háromnegyed kettő felé megrakott kézikocsival ifjak kis csoportja állt meg a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola előtt. A Szigligeti Színház társulatának fiatal tagjai érkeztek, hogy megtartsák az iskola tornatermében Shakespeare Rómeó és Júliájának iskolaszínházi előadását. Fél három előtt egy kicsivel minden együtt az előadáshoz: tornaszőnyegeken, padokon ülő, bordásfalnak támaszkodó közönség, a kosárpalánk előtt, egy emelvény, egy kétágú létra, egy fonott kosár — az összes díszlet. A közönség? Szakközépiskolások, szakmunkás- tanulók. A hátsó sorokban körbejár valami színes újság, valamelyik pop-együttes kétoldalas képével. Szőke lány fészkelődik, iskolaköpenye hátán öklömnyi felirat hirdeti: viselője a Dinamit együttes rajongója. Várakozó; unatkozó arcok. És bevonultak a szereplők — mind a hatan. Nagyjából ott, ahol a kosárlabda-csapatok szoktak, felsorakoztak s köszöntötték a közönséget : „Szervusztok”. Közel egyórás varázslat kezdődött, amelynek lényegét valahogy így foglalhatjuk össze: a szó legjobb értelmében véve didaktikus módon, de rendkívül érzelemgazdagon, a jel- zéses és valóságos elemek zavartalan váltogatásával — nem eljátszották — megjelenítették a veronai szerelmesek történetét, pontosabban a történet keresztmetszetét. Az álarcosbál jelenetben a „nézőtéren” ülő fiúk és lányok is szerepeltek, az erkély-jelenetben Rómeó (Csák György) a nézők közül indult el Júlia (Szoboszlai Éva) felé. A közönség és a szereplők közös játékának számos mozzanata olyan gesztusok voltak, amelyek más színházi környezetben nem jöhettek volna létre. Ettől forrósodott át minden az interpretált Rómeó és Júlia részletekben: vált szenvedélyessé szerelem, barátság, féltés, gyötrelem, bosszú, vágy. FiAz erkély-jelenet: Szoboszlai Éva és Csák György nomlelkű, csipkés, elegáns színházi előadásokhoz szokott nézők alighanem elájultak volna ennyi k,szentségtörés” láttán, itt ebben a testmeleg, de képtelenül rossz akusztikájú teremben minden magától értetődött. A szereplők (a már említetteken kívül: Mucsi Zoltán, Jancskár Lajos, Timkó Tamás. Holler Zoltán) nagy tapsot kaptak. Néhány vélemény, az előadás után, a folyosón: „Tetszett. El fogom olvasni a drámát.” „Láttam a tévében is a Rómeó és Júliát. Az is jó volt, de másképp, mint ez. Ez valahogy olyan őszintén hatott. Egy kicsit mindenki Rómeónak és Júliának érezhette magát.” A Rómeó és Júlia a Szigligeti Színház első olyán iskodaszínházi produkciója, amely a korábbiakhoz képest merőben új elképzelések szerint született. Korábban egy-egy órát, tananyagrészt illusztráltak felolvasással, verssel. A Csák György „kitalálta” és rendezte Rómeó és Júlia sikere az igényes újat keresőket igazolta. (Közbevetve jegyezzük meg: kár, hogy az előadás — egy kivételével —. csak szolnoki középiskolákba jut, jutott el. Pedig nem volna bonyolult vidéki gimnáziumokban „tájolni”.) És készül a folytatás: november végén bemutatják az „iskolaszínházban” Árkosi Árpád rendezésében a Tar-, tuffe-öt, ez után pedig az Antigone következik — a görög színházi hagyományok szellemében: csupa férfi szereplővel, álarcos előadáson. Sz. J. Bartók tiszteletére A magyar népdal hete a rádióban November 17-e és 23-a között ismét megrendezi a rádió a magyar népdal hetét. A népzene hagyományos ünnepi műsorsorozatát ezúttal Bartók Béla emlékének szentelik. A hét minden napján a népzene egy-egy műfajáról hangzik el előadás, majd. — és a nap folyamán még többször — felcsendül az ismertetett . daltípus egy- egy példája. A magyar népdal hete programját hangversenyek is színesítik. A Rádióstúdió november 19-i koncertjén a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, másnap — élő adásban — népzenei feldolgozások elevenednek meg Pászthy Júlia és Palcsó Sándor előadásában. A hetet záró — november 23-i — nyilvános hangverseny „Tiszán innen—Dunán túl” címmel tájegységek dalait, néptáncmuzsikáját vonultatja fel ismert előadóművészek tolmácsolásában, Stúdió ’80 címmel új kulturális hetilap jelentkezik a képernyőn november 18-án, kedden este 20.50-kor az 1-es csatornán. A nemrég megszűnt Színházi album, a Művészeti magazin és a Filmszem helyébe lépő program — az elődök funkcióit is részben magára vállalva — heti egy órában informálja a nézőket a kulturális élet legfontosabb eseményeiről, jelenségeiről. A műsor kitekint a világra is, tájékoztat más országok kulturális életéről. Helyet kapnak az adásokban kritikák, viták, eszmecserék is, Az álarcosbál-jelenet: a színészek és a középiskolások közös játéka