Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 15. Sorskérdések Madridban az Európai Biztonsági és Együttműködési találkozóval párhuzamosan tartja 15. kongresszusát a Szocialista Internacionálé. A tanácskozáson mintegy négyszáz küldött képviseli a szocialista pártokat. A nemzetközi szervezet —- a hidegháborús években folytatott politikáját felülbírálva — napjainkban realista módon igyekszik megközelíteni korunk égető kérdéseit. A fegyverkezési hajsza megállítására, az enyhülés légkörének megőrzésére, a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló kezdeményezései világszerte kedvező visszhangra találtak. Olyan tekintélyes politikusok vesznek részt az Internacionálé politikájának formálásában, mint Willy Brandt, az SPD elnöke — aki egyben a Szocialista Inter- nacionálé elnöke —, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Olof Palme korábbi svéd miniszter- elnök, Mario Souares portugál, Francois Mitterrand francia és Ka- levi Sorsa finn pártvezető. Brand, beszámolójában, híven eddigi politikai irányvonalához — a világméretű fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére szólított fel. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Helsinkiben tartott értekezletet, a kontinens háború utáni történelmében mérföldkőnek nevezte. Csak helyeselhetjük megállapítását, hogy a belgrádi találkozó tapasztalatain okulva, Madridban meg kell kísérelni „az emberi kapcsolatok megjavítását”. Állást foglalt amellett, hogy — miként azt a Varsói Szerződés tagállamai is egyöntetűen szorgalmazzák — tartsanak európai leszerelési konferenciát. Párizsban az európai kommunista és munkáspártok, még a nyáron, több témában közös cselekvésre szólították fel a Szocialista Interna- cionáléban tömörült pártokat. Igaz, a nemzetközi helyzet bizonyos vonatkozásában, például a Szovjetunió által Afganisztánnak nyújtott segítség megítélésében, a kommunista és a szocialista pártok nézete nem egyezik, de sok más, fontos kérdésben könnyen közös álláspontra lehet jutni. örvendetes, hogy a Szocialista Internacioná- lé kongresszusán éppen az egész emberiséget foglalkoztató sorskérdésekre a béke, az enyhülés és a leszerelés kérdésére Willy Brandt elnöki beszámolója pozitív választ adott. Bizonyságául annak, hogy az eszmei-ideológiai különbség ellenére a kommunisták és a szocialisták közös nevezőre juthatnak az emberiség háborítatlan jövőjéért és a haladásért vívott harcban. Gyapay Dénes Kania és Walesa megbeszélése Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta Lech Walesát, a „Szolidaritás” szakszervezeti szövetség országos egyeztető bizottságának vezetőjét. A megbeszélésen a társadalmi-gazdasági helyzetről, továbbá a „Szolidaritás” szakszervezet tevékenységéről volt szó. Madridi találkozó Folytatódott a nyilatkozatok sorozata Hz MSZMP és az OKP közleménye II szovjet küldöttség vezetőjének felszólalása Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőinek madridi találkozóján tegnap folytatódott a bevezető politikai nyilatkozatok sorozata. Nagy várakozás előzte meg a szovjet felszólalást, amely az ENSZ-fő- titkár képviselőjének beszéde után hangzott el. Luigi Cottafavi, az ENSZ genfi hivatalának főigazgatója tolmácsolta Kurt Waldheim üdvözletét. A Világ- szervezet főtitkára üzenetében vázolva a találkozó feladatait, óvott attól, hogy a regionális konfliktusok elhomályosítsák az emberiség előtt álló nagy célokat. A főtitkári üzenet sikert kívánt a madridi találkozónak. A tegnapi ülés bolgár elnöke ezután Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettesnek, a szovjet küldöttség vezetőjének adta meg a szót. Iljicsov beszédében, amelyet feszült figyelemmel követtek, mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a madridi találkozó sikere természetesen nem közömbös az európai és nemcsak az európai népek számára. „Vannak erők, amelyek szeretnék a madridi találkozót tárgyszerű tanácskozás helyett valamiféle propaganda-fórummá, afféle szópárviadallá változtatni” — hangoztatta ezután a szovjet külügyminiszter-helyettes. Értetlenségének és tiltakozásának adott hangot az amerikai küldöttségvezető csütörtöki beszéde kapcsán, mert az — megsértve a helsinki záróokmányt — nyíltan beavatkozott a Szovjetunió és más országok belügyeibe. Iljicsov rámutatott, hogy a Szovjetunió következetesen munkálkodott és munkálkodik a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül elsőnek foglalta alkotmányába a záróokmány államközi kapcsolatokra vonatkozó megfogalmazásait. A Szovjetunió — szögezte le Iljicsov — határozottan ellenzi a záróokmány felülvizsgálatára irányuló kísérleteket. A szovjet küldöttség vezetője emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés Szervezete a katonai enyhülés és a leszerelés érdekében, a háború kitörésének veszélyét csökkenő rendszabályokra vonatkozóan tett. Iljicsov jelezte, hogy a szovjet küldöttség több javaslatot fog a találkozó későbbi szakaszában előterjeszteni, hogy az európai enyhülés mély és tartós legyen. A madridi találkozó hivatott dönteni az európai katonai enyhülés és leszerelési értekezlet összehívásáról, megtartásának helyéről, időpontjáról, és egyéb módozatairól. E kérdés megoldható, ha az értekezlet összehívását nem bástyázzák körül különböző előfeltételekkel. Leonyid Iljicsov a szovjet delegáció nevében késznek nyilatkozott a földközi-tengeri térség problémáinak megvitatására is, majd a következőkkel zárta beszédét: Egyesek az enyhülés oszthatatlanságára hivatkozva megpróbálják a világ más részein támadt feszültségi gócokat áthelyezni Európába, belevinni a madridi találkozót olyan kérdések megvitatásába, amelyeknek, mint például az úgynevezett afganisztáni kérdésnek, semmi közük feladataihoz. Itt az ideje, hogy megértsék: meddő próbálkozás beavatkozni Afganisztán belügyeibe. Az igazság az, hogy a nemzetközi helyzetben nem az afganisztáni eseményekkel következett be törés, hanem azokkal a fegyverkezési döntésekkel, amelyeket két évvel korábban hoztak az Egyesült Államok és néhány más NATO-ország vezető köreiben, és amelyek kiélezték a feszültséget, felgyorsították a fegyverkezési hajszát.. . Leonyid Iljicsov végezetül kifejezte reményét, hoky a madridi találkozón a tárgy- szerűség, az építő szellem kerekedik felül és a találkozó beváltja azokat a reményeket, amelyeket Európa és a világ népei fűznek hozzá. Olafur Johannesson izlandi külügyminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi konfliktusokat mielőbb meg kell oldani, ha a világ helyre akarja állítani az enyhülési folyamatot. Felszóíította a madridi találkozó részvevőit, hogy kerüljék el a konfrontációt, építő szellemben folytassák a vitát. Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter felszólalása nagy részét a megoldatlan napirendi, ügyrendi problémáknak szentelte. Leonyid Iljicsov, a szovjet külügyminiszter-helyettes beszédét mondja a madridi Európa-találkozón Megállapodtak az időbeosztásról, az ügy- és napirendről A jugoszláv diplomácia vezetője után Herbert Kro- hkowski államtitkár, az NDK külügyminiszterének ef-lső helyettese tett nyilatkozatot. Rámutatott, hogy Helsinki óta az NDK kapcsolatai az aláíró államok nagy többségével sokoldalúan és kölcsönösen hasznos módon továbbfejlődtek. Herbert Kro- l'ikowski támogatta az európai katonai. enyhülési és leszerelési értekezlet gondolatát. Paavo Väyrynen finn külügyminiszter beszédében rámutatott, hogy Európa népei csak akkor nézhetnek szembe a világ különböző részein jelentkező kihívásokkal, ha saját térségükben biztonság van. A délelőtti ülés utolsó felszólalója I. Türkmen, a török küldöttség vezetője volt. Beszédét az enyhülés politikai és katonai aspektusának, a földközi-tengeri térség biztonsági kérdéseinek szentelte. Tegnap délután megszületett a megállapodás a madridi találkozó ügyrendjéről, napirendjéről és időbeosztásáról! Az erre a célra alakított munkacsoportban létrejött konszenzus (egyetértés) alapján elfogadták a csütörtök este nyilvánosságra hozott javaslatot, amelyet az európai semleges és el nem kötelezett országok terjesztettek elő. E javaslat elkülönített és arányos időt biztosít a helsinki záróokmány végrehajtása áttekintésének, valamint a béke és a biztonság, az együttműködés erősítését is elősegítő új indítványok megvitatásának. A munkabizottságnak sikerült megoldani azt a feladatot, amelyet az előkészítő tanácskozás egyes NATO- körök ellenállása következtében nem tudott elvégezni. A most létrejött konszenzus megteremti a madridi találkozó eredményes munkájának szervezeti kereteit. A madridi találkozó tegnap délutáni ülésén Görögország, Lengyelország, Románia, Olaszország, Francia- ország, San Marino és Ciprus képviselői tettek nyilatkozatot. Ezt követően a bolgár elnök a találkozó végrehajtó titkárának megbízásából bejelentette, hogy a találkozó munkacsoportja konszenzussal határozatot hozott a kedd óta folyó érdemi találkozó napirendjéről, szervezeti kereteiről, időbeosztásáról és egyéb módozatairól. Korábbi — 1975-ös és 1978-as — fenntartásokat megismétlő török és ciprusi felszólalás, valamint a Ciprushoz csatlakozó görög felszólalás után a madridi találkozó plenáris ülése tegnap este 7 órakor konszenzussal elfogadta a szóban- forgó határozatot. Ezzel elhárult az utolsó akadály a madridi találkozó összehangolt napirenddel és időbeosztással való lebonyolítása előtt. ENSZ Közös határozati javaslat Az ENSZ tizenhat szocialista és el nem kötelezett tagországa közös határozati javaslatot dolgozott ki és nyújtott be a világszervezet közgyűlésének 35. ülésszakán. A tervezet érteimében nemzetközi szerződést dolgoznak ki, amely kimondja: a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok nem fognak ilyen fegyvereket tárolni olyan államok területén, ahol jelenleg sem állo- másoztatnak ilyeneket. A javaslat szerint a leszerelési bizottság az ENSZ-köz- gyűlés jövő évi ülésszakának tenne jelentést a kérdésről. A határozati javaslatot a -társszerző tagállamok nevében dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja terjesztette elő a közgyűlés 1. számú politikai bizottságának csütörtöki ülésén. Kekkonen Azerbajdzsánba utazott Hivatalos látogatásának moszkvai részét befejezve tegnap Azerbajdzsánba utazott Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Moszkvában megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel, és átvette a Lenin-bé- kedíjat, amellyel a béke és a népek biztonsága érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért tüntették ki. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 10—14. között látogatást tett Olaszországban az MSZMP KB küldöttsége Övári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak: Lukács János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Verők Istvánné, a KB munkatársa. A küldöttséget fogadta Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, Az MSZMP képviselői találkoztak és megbeszélést folytattak Giorgio Napolitanoval, Giancarlo Pa- jettával, Luciano Barcaval, Tullio Vecchiettivel, a vezetőség tagjaival, s az OKP több más tisztségviselőjével. A delegáció látogatást tett a képviselőházi és a szenátusi kommunista csoportnál, valamint Perugiában. A magyar vendégeket fogadta Amintore Fanfani, a szenátus elnöke is. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyarországi és az olaszországi helyzetről, a két párt tevékenységéről. Az MSZMP és az ŐKP képviselői széleskörű vélemény- cserét folytatta a nemzetközi élet főbb időszerű kérdéseiről. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi helyzet* súlyosbodása, a feszültség növekedése, a világbékét fenyegető veszélyek miatt. Hangsúlyozták az erőfeszítések fokozásának szükségességét az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az államok közötti tárgyalások, a nemzetközi együttműködés, az enyhülési folyamat előbbre vitele, a világbéke biztosítása érdekében. Az MSZMP és az OKP képviselői egyetértettek abban, hogy tovább erősítik a két párt közötti elvtársi viszonyt, a baráti együttműködést, s elősegítik a magyar—olasz politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlődését. Szocialista Internacionálé Állásfoglalás a leszerelési értekezlet mellett Kapjanak újabb lendületet a leszerelési erőfeszítések — követelte Kalevi Sorsa volt finn miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke a szocialista internacionálé 15. kongresszusának tegnapi ülésén. Tárgyalások útján elejét kell venni annak, hogy megjelenjék a stratégiai fegyverek újabb nemzedéke, mert ez megingatná a békét és a biztonságot. Kalevi Sorsa ismételten aláhúzta a tárgyalások szükségességét és ennek érdekében csúcsértekezletet sürgetett, amint az új amerikai kormányzat hivatalba lép. A továbbiakban elítélte az egyes hatalmak, által folytatott mértéktelen fegyverkereskedelmet a fejlődő országokkal. A jelentés feletti vitában csaknem minden küldöttség részt vett. Legtöbbjük követelte a SALT—II. megállapodás mielőbbi életbe léptetését. A Francia Szocialista Párt küldöttsége nyomatékosan hangsúlyozta: a madridi találkozó után rövid időn belül össze kell ülnie az európai leszerelési értekezletnek. Véget ért a NATO-értekezlet Záróközlemény kiadásával ért véget tegnap Brüsszelben a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos értekezlete, amelyen — Francia- ország és Izland képviselőjének kivételével — az északatlanti tömb 13 hadügyminisztere vett részt. A záróokmány szerint a hadügyminiszterek tudomásul vették, hogy jól halad az úgynevezett „Eurórakéták” közép-európai rendszerbe állításáról 1979. december 12-én hozott döntés végrehajtása. Elégedetten «nyugtázták* hogy Genfben előzetes tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között a középhatótávolságú atomfegyverekről és hangsúlyozták, érdekeltek a tárgyalások folytatásban és eredményes befejezésében. — Ugyanakkor „nyugtalanságuknak” adtak hangot amiatt, hogy a Szovjetunió új rakéták rendszerbe állításával — úgyomnd — „a maga javára fokozza a nukleáris euró- stratégiai fegyverek terén már meglévő egyenlőtlenséget”. A NATO nukleáris tervező csoportja legközelebbi ülését 1981 tavaszán az NSZK- ban tartja. Ratifikálták a szovjet sziriai barátsági és együttműködési szerződést Ratifikálta a szovjet—Szíriái barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tegnapi ülésén, amelyet Leonyid Brezsnyev elnökletével tartottak meg. Amint beszédében Brezsnyev elmondotta, a szerződés arra hivatott, hogy elősegítse a Szovjetunió és a Szíriái Arab Köztársaság együttműködésének, a két ország népe közötti barátságnak a továbbfejlődését, megerősíti a béke és a békés együttműködés, az államok közötti szuverén egyenlőség elveit. — Ebben a szerződésben nyoma sincs a más országok elleni fenyegetésnek, az érd ekeik megk áros ításá ra irányuló törekvésnek — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. — Ebben is megnyilvánul szocialista külpolitikánk és az imperialliizmus külpolitikája közötti különbség, a közel-keleti kérdéseket illetően is. — Szíria népe és a többi arab nép jól tudja, hogy. a Szovjetunió következetesen és szilárdan a haladás, a demokrácia és a nemzeti felszabadítás erőinek oldalán foglal áldást, támogatja azt a harcot, amelyet az arab népek vívnak az izraeli agresszió és az imperialista próbálkozások ellen, a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjéért. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége egyöntetű határozattal ratifikálta a Szovjetunió és a Szíriái Arab Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését. Az elnökség ülésén több más kérdést is megvitattak. Áttekintették például, milyen munkát fejt ki Moszkva városi Tanácsa az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversey kibontakoztatásában.