Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■■■■■•■■■■■••■■■■■■■■■■■a ::y mm' Ülb a K€P€Rnyö __________előtt A z új, televíziós bemuta­tók mindig érdekes esemé­nyei a ' képernyőnek. Tőlük ugyanis valami -új, friss iz­galmakat kiváltó gondolati közlendőket remél az em­ber, vagy egyszerűen csak újabb bizonyságát szeretné látni a tehetségnek. Olyas­valamit vár, amiért a tele­vízióban éppúgy, mint a művészet más műhelyében is, egy-egy feladatnak neki­látni érdemes. Bűn és bűnhodés Rendkívüli adásnapon, hétfőn este: rendkívüli pro­dukció. Zenedráma ihletet- tebb módon eddig még alig­ha került képernyőre, pedig néhány sikeres zenei adap­tációt megértünk már tele­víziónkban, mint ahogyan most Petrovics Emil operá­ját Maár Gyula teremtette újjá a képek nyelvén. Ope­rafilm a javából, a legtel­jesebb drámai hatás igényé­vel és végeredményében: megrendítő élménnyel. Mindig nagy gond, hogy miként lehet a zenét úgy párosítani a képpel, úgy öt­vözni a hallhatót és a lát­hatót, a két különböző mű­vészi közeget, hogy az utób­bi ne tűnjék az előbbi hol­mi illusztrációjának, vagy pedig, hogy a látvány vélet­lenül se kerekedjék fölébe a zenének. Nos, a televíziós Bűn és bűnhodés alkotóinak tökéletesen sikerült megol- dan'iok ezt az igen nehéz feladatot, elkerülvén az em­lített mindkétfajta veszélyt. A filmszerűen gyorsan és mégis természetesen változó képek egy nagyfeszültségű dráma kifejező eszközei itt, a képi magamutogatásnak még csak árnyéka sem ve­tődik a produkcióra. És ami Maár Gyula mint dramaturg dicséretére külön is szól: szinte hihetetlen, milyen tiszta és világos szerkezet­ben képes felépíteni, a tel­jesség illúzióját adva, Rasz- kolnyikov lélektanilag bo­nyolult drámáját, mindenki számára átélhető formában! Ez az operafilm, vagy talán pontosabban filmopera nagy- szerűségét épp ebben, az egyszerűségében éri el. Rendkívül pontosan megha­tározott helyzetek, igen plasztikusan megrajzolt jel­lemek — Horváth Péter al­katilag is kitűnő Raszkol- nyikov szerepében, — kép és zene lebilincselő össz­hangja, erőteljes drámai at­moszféra — olyan erények, amelyek révén igazi csatát nyert nemcsak a film, de még inkább Petrovics Emil eddig talán sokak számára ismeretlenül idegen művé­szete is. Megint csak bebi­zonyosodott: a magas szín­vonalon .,megképesített” ze­ne jól „fogyasztható” műsor a képernyőn is. Szorelmom, Elektra Nem annyira egyértelmű a hét másik bemutatójának, a Szerelmem, Elektrának a sikere, mint a Bűn és bűn- hődésé, bár ez a tévéjáték is figyelemre méltó több szempontból is. Mindenek­előtt igazi színészi felfede­zéssel szolgált, Elektra sze­repében T. Katona Ágnes mutatkozott be. Esztergályos Károly, a tévéjáték rende­zője szívesen hoz új arco­kat a képernyőre, s ezúttal is jól választott a tehetséges főiskolás személyében. Su­gárzó tisztaság, mély átélés, feltűnően érett keménység, ugyanakkor vonzó nőiség egyaránt jellemzi a kérlel­hetetlen Elektra fiatal meg- formálóját; játékában a végletes szenvedélyek kife­jezése sem ölt torz formát. A Gyurkó László drámájá­ból született televíziós mun­kának fontos érdeme to­vábbá: a pontos értelmezés. Annak a gondolatnak a meggyőző ábrázolása, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen áron szerezhetünk érvényt az igazságnak; hogy például a győztes Oresztész véres bosszúval torolja-e meg a zsarnok bűneit, vagy pedig józan okossággal te­remtse meg az új rend ural­mát. Végletes szélsőség és megfontolásból fakadó mér­sékletesség csap itt össze a klasszikus mítosznak ebben a továbbépített modern vál­tozatában. Jóleső volt ta­pasztalni a képek kifejező erejét. (Csak megjegyzem, a tévéjáték operatőre ugyan­az a Márk Iván, aki a Bűn és bűnhődést is fényképez­te!) Szerencsésnek mondha­tó, hogy a stúdióból kitele­píttetett a dráma a szabad természetbe, így a szöveg maga belső gondolati szigo­rúságával érdekes kont­rasztba került a tágas, nagy­levegőjű térséggel — fokoz­va a játék modern hatá­sát. Ugyanakkor tévedés volt Oresztész szerepét a szintén fiatal, de eléggé erőtlen és hangsúlytalan egyéniségű Bán Jánosra bízni, akit már hangjának fakó színe sem tehetett igazán alkalmassá az erős indulatokat hordo­zó, férfias Oresztész megsze­mélyesítésére. Ugyancsak nem mondható szerencsés ötletnek a cselekmény bizo­nyos körülményeinek túlzott maisítása,. gondolok itt Egisztosznak és közvetlen környezetének ábrázolására — egy mai diktátor, test­őrökkel puha kalapokban, autókkal és mikrofonokkal stb. mindez nemcsak túlsá­gosan didaktikusnak és erő- szakoltnak tűnt, de Olykor még ellene is játszott a lo­gikának. Egyetlen példa csu­pán: ha ilyen szigorú testőr­ség veszi körül Egisztoszt, akkor hogyan lehetséges, hogy Oresztész szinte a sze­münk láttára szúrja le, sen­kitől sem zavartatva. — De az sem túlságosan érthető, hogy szájukon ragtapasszal miért éppen akkor jelennek meg a polgárok, amikor az őszinteség jegyében minden­ki nyíltan mondhatja el az igazát. (Egyébként is a le­ragasztott száj a „megnémí- tottság” kifejezésére eléggé közhely.) És vajon mitől iz­galmasabb, ha lányával mikrofonon keresztül vitat­kozik az apa, ahogyan ez a tévéjátékban történt. És fő­leg mennyivel maibb, ele­venebb! Ügy hiszem, a fe­lesleges aktualizálás eszkö­zei ezek, amelyek révén nemhogy kitágulna a drá­ma gondolatköre, ellenkező­leg leszűkül a mondanivaló. Gyilkosság házhoz szállítva Nem új dolog, hogy tele­víziónk hozott anyagból tár­sadalmi megrendelésre ha­zai krimit szab, azaz ‘ma­gyar rendező idegen szerző művét viszi képernyőre ho­ni színészekkel. Legfrissebb példáját ennek vasárnap es­te láthattuk a Gyilkosság házhoz szállítva című tévé­játékban. Tudván, hogy ele­ve a szórakozás, illetve a szórakoztatás szerepét volt hivatva betölteni, azt mond­hatom: jobb volt, mint a sok évi hazai átlag. Végig feszültséget tudott teremte­ni, s jó színészek kitűnő já­tékával a színvonal is ga­rantálva volt, sőt a film ké­pi hatására sem lehet pa­nasz, átgondolt, tiszta mun­kának fogadhatók el. (Illés János fényképezte.) Bohák György rendezőnek sikerült elhitetnie, hogy alkalomad­tán krimigyártásban mi sem vagyunk alábbvalók, mint akár más nyugat-európai nemzetek. Ez a film ugyan­is, ha nem ismerős színészek játszották, volna, akkor ta­lán azt is hihettük volna ró­la, hogy egyenesen a sziget- országból érkezett. V. M. November 1—8-ig Szovjet hanglemezek hete November 1. és 8. között szovjet hanglemez hetet ren­dez a Hanglemezgyártó Vál­lalat. A „hét” egyik eseménye­ként a boltokba kerül Liszt Transcendens etűdjének két- lemezes albuma, amelyben a világhírű zongoraművész, La­zar Berman tolmácsolásában csendül fel a muzsika. Kü­lönlegesség lesz Dávid Ojszt- rah lemeze; a művész Brahms hegedűversenyét játssza a clevelandi szimfo­nikusok kíséretével, Széli György vezényletével. A le­mez a művész utolsó koncert­jének élő felvétele alapján készült. Szjatoszlav Richterrel Bar­tók II. zongoraversenyét vet­ték lemezre — a párizsi szim­fonikusok közreműködésével, a lemez másik oldalán Pro- kofjev V. zongorakoncertjét rögzítették a londoni szimfo­nikusok tolmácsolásában. Muszorgszkij népszerű mű­vét, az Egy kiállítás képeit a Moszkvai Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekara szólaltatja meg — Vlagyimir Fedoszejev vezényletével. Gazdag választék érkezik az üzletekbe eredeti’ szovjet borítású lemezekből is. Az el­sősorban dalciklusok előadá­sáról ismert Jevgenyij Nyesz- tyerenko operaénekes két le­mezzel jelentkezik. Az egyik album — első alkalommal Magyarországon — Muszorg­szkij valamennyi dalciklusát és románcát, továbbá A báb­játékos című énekes jelene­tét tartalmazza. A másik le­mezen Glínka-románcoikat énekel a művész. Novemberi kulturális „kínálat” Az Ecseri lakodalmas a Szigligetiben Novemberben is gazdag programmal várják az ér­deklődőket Szolnok közmű­velődési intézményei. A könnyűzene kedvelői több koncert közül is választhat­nak. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban no­vember 1-én délután 6 órá­tól Kosa Zsuzsa és az Üj Rákfogó együttes koncert­jét hallhatják, november 22- én délután 6 és este 8 órá­tól pedig Koós János és az Illés együttes várja a kö­zönséget. A Vasutasok Szak- szervezete csomóponti mű­velődési házában ugyancsak táncdalestet rendeznek, — november 18-án este 7 órá­tól — amelyen többek között Korda György, Sasvári An­namária, Komjáthy György — mint műsorvezető — és a Blum-trió lép a pódium­ra. A dzsessz_zene híveinek november 30-án este 7 órá­tól az EAST együttes kon­certje igér kellemes szóra­kozást a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, ahol november 5-én este 7 órától — a szovjet kultúra napja alkalmából — a kazah nemzetiségű Róza Rimbaeva és Sziszenbaj Dzsumagalijev könnyűzenei műsora várja az érdeklődőket. A szovjet kultúra napja alkalmából rendezik meg — november 9-én 18 órától szintén a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban — a szolnoki gyermek- és felnőtt kórusok és a szolnoki fúvós­ötös ünnepi hangversenyét, DEBUSSY, HONEGGER, RAVEL Magával ragadó koncert A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nyét hallhattuk Mihály András vezényletével októ­ber 27-én a művelődési köz­pont színháztermében. Az elsőként felhangzó De- bussy-műben (A tenger) a virtuóz hangszerelés és az opáltól a tündöklő kékig terjedő zenekari színskála ritkán hallható gazdagság­gal bomlott ki. Debussy erő­sen rubátós tempói, ritmu­sai igazán éltek. Ebben a műben csodálhattuk meg leginkább a zenekar érzé­keny, hajlékony muzikalitá­sát: a karmester olyan ru­hátokat is megengedhetett magának, amilyeneket kar­mester már nem tudhat el­dirigálni, a zenekar érzé­kenységére viszont rábízhat­ja magát. Szünet után Honegger vo­nós hangszerekre írt II. szimfóniája hangzott el. En­nek a műnek a nagyszerű­sége abban rejlik, hogy a benne foglalt megrázó tar­talmat kevés szóval, végte­len egyszerűséggel fejezi ki. a rendező. A karmester Mi­hály András vezénylési stí­lusa is ehhez igazodott: egy­szerűen, világosan dirigált, s mindez kellő szuggesztivi- tással, meggyőző erővel pá­rosult. A szép zenekari tó­nus, az érzékenyen adagolt dinamika helyett itt a ki­élezett drámai kontrasztok­ra, végeredményben csak a művel való azonosulásra tudtam figyelni. A szimfó­niát lezáró koráiban Petz Pál bensőségesen éneklő trombitaszólója erősítette a hegedűk szólamát. Az estet záró Ravel (Bole­ró) mű pompásan sikerült. A karmester dinamikus, jó értelemben, vett nagyvona­lú vezénylése hozzájárult a mű valóban nagy hatású megszólaltatásához. A le­játszás terheit a zenekarra bízta, s ő maga a zenei fo­lyamatok irányítására, el­lenőrzésére figyelt, A hang­szerelési crescendo mesteri felépítése nagyon tetszett. Tudta, hol kell csupán a hangzó anyagra bízni a ha­tást. és hol kíván emocioná­lis többletet az előadás. Kü­lönös örömet ez a Ravel-in- terpretáció azért szerzett, mert megmutatta, hogy egy közismert darabot soha nem hallott megoldások nélkül is el lehet úgy játszani, hogy az előadás mégis friss és ér­dekes. Az ÁHZ olyan fel­szabadultan és olyan lelke­sedéssel játszott Mihály András vezénylete alatt, hogy a hallgatóság a legtel­jesebb oldottsággal adhatta át magát Ravel sodró mu­zsikájának. Labáth Valéria Novemberben, a nevelési értekezleteken Az egészséges életmód Novemberben tartják meg az általános- és középisko­lákban a hagyományos őszi nevelési értekezleteket. Az idén is a tantestületek dön­töttek arról, hogy melyik nevelési területen elért eredményeket, gondokat ve­szik „nagyító alá”. A megye általános isko­lái közül huszonötben az in­tézménytípus1 negyedrészé­ben — igen aktuális témát, az egészséges életmódra ne­velést választották a tanács­kozás témájául. Tizenegy tantestület az esztétikai ne­velés mellett döntött, míg a közösségi, a tanórán és is­kolán kívüli nevelést vala­mint az osztályfőnöki neve­lő munkát hét-hét iskolában vitatjuk meg. Az értekezletekre idén is meghívták a szülői munka- közösségek' és a diákok kép­viselőit, akik felszólalásaik­kal, javaslataikkal eredmé­nyesebbé tehetik a pedagó­gusok munkáját. HANGVERSENYEK, KIÁLLÍTÁSOK, SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK amelyen a szovjet zenekultú­rából kaphatnak ízelítőt a koncertlátogatók. A Debrece­ni Filharmonikus Zenekar és a debreceni Kodály-kórus november 17-én este 7 órától ad hangversenyt a megyei művelődési központban. Házy Erzsébet és Ötvös Csa­ba operaestje pedig novem­ber 21-én délután 6 órától várja a zenekedvelőket a helyőrségi művelődési ott­honban. A közművelődési intézmé­nyek a gyermek közönségről sem feledkeztek meg. A Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban „Bohócverseny” címmel pedig november 3-án 10 órától, „Sok országot be­jártam” címmel pedig no­vember 12-én 10 órától várja műsor a legkisebbeket. A Randori kaszkadőr csoport is bemutatkozik a gyerekek­nek, műsorukat november 19-én délelőtt 10 órától tart­ják a megyei művelődési központban, ahova novem­ber 24-én a Népszínház tár­sulata is ellátogat. A Felicián és a kalózok című mesejáté­kot délelőtt fél 11-től, és délután 3 órától láthatják a gyerekek. „Iparművészet — Gyer­mekvilág” címmel novem­ber 3-án délután 4 órakor nyílik meg Antoni Rozália iparművész kiállítása a holy őrségi művelődési ott­honban. A Damjanich János múzeumban Gecse Árpád festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 63. évfordulója tisz­teletére „... s a történelem bizonyította” címmel mun­kásmozgalmi kiállítás nyílik november 5-én délután ne­gyed 5-kor a Járműjavító üzem művelődési központjá­ban. A Ságvári Endre Szak­szervezeti Művelődési Köz­pontban pedig a Szolnok megyei vasas üzemek kiállí­tását láthatják az érdeklő­dők. A Vasas Szakszervezet XXIII. kongresszusa tiszte­letére rendezett bemutató november 11-én délután 3 órakor nyílik meg. Keleti Éva „Színházi életünk” című fotókiállítása november 20 és december 18 között várja a látogatókat a csomóponti művelődési házban. A hely­őrségi művelődési otthonban Hajósi Mónika festőművész — november 24-én délután fél 6-kor nyíló — kiállítá­sát tekinthetik meg a tárlat­látogatók. Minden bizonnyal sok ér­deklődőt vonz majd — no­vember 7-én este 6 órától a . Szigligeti Színházban — az Állami Népi Együttes műso­ra. A kiváló együttes az Ecseri lakodalmast mutatja be. „Csak fiataloknak” cím­mel érdekes, valószínűleg a tizenévesek körében népsze­rűvé váló sorozat indul a Szolnok étteremben. A soro­zat előadásain egy-egy ne­ves énekes, sportoló mutat­kozik be a fiataloknak. El­sőként, november 4-én dél­után 6 órától Som Lajos, a Piramis együttes vezetője várja „beszélgető partnere­it”. A sorozat vendége lesz novemberben még Földes László, a Hobo Blues Band vezetője, Növényi Norbert olimpiai bajnok, és Nagy Fe­renc, a Beatrice együttes ve­zetője. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban folyta­tódik a „Találkozások” cí­mű pódiumest sorozat. Ez­úttal — november 20-án este 7 órától — Körmendy János érdemes művész és Győry Franciska színművész mű­sorát láthatják az érdeklő­dők. A megyei művelődési központban „Nyilvántartás” című előadásával — novem­ber 29-én délután 5 órától — mutatkozik be a Szegedi Egyetemi Színpad. A Szigli­geti Színházban november 21-én 19 órától kerül sor Eugene O’Neill: Amerikai Elektra című színművének bemutatójára. Beszélgetés Buda Ferenc költővel Kiállítás nyílt tegnapelőtt Szolnokon: a költészet dicső­ségére. Nagy László képver­sei, betűképei, rajzai a fala­kon — szép ajándékul az ol­vasónak: ím, bepillanthatunk a költő műhelyébe, követhet­jük játszi csikókat rögtönző kezenyomát; ötletszikra özö- neit. Buda Ferenc, Kecskeméten élő Józsa Attila-díjas költő nyitotta meg a kiállítást: megrendítően szép szavak­kal. A megnyitó után egy rövid beszélgetésre találkoz­tunk Buda Ferenccel, aki az 1969 óta megjelenő Forrás című folyóirat munkatársa — a kezdetektől máig. — A Forrás egyik legje­lentősebb vidéken megjelenő jolyóiratunk, egyszersmind jontos szellemi műhely. A profán kérdés: mi kellett, mi kell mindehhez? — Sok minden, de egy do­log föltétlenül. Legyenek, akik „csinálják” a folyóira­tot. — ön a közelmúltban nem egyszer jelentkezett a lap­ban kirgiz és kazah műfor­dításokkal. Gondolom, nem véletlen a velünk „szegről- végröl atyafi’’ népek költé­szete, folklórja iránti érdek­lődése? — A Karcagra való kitűnő turkulógus Mándoki István keltette fel érdeklődésemet a kirgiz és kazah népkölté­szet iránt. — Megtanulta a nyelve­ket? — Egy fokig igen: szótá­rok segítségével kitűnően megbirkózom az írott szöve­gekkel. — Idén jelent meg gyer­mekverseket tartalmazó kö­tete. Előző könyve, az „Éb­resszen aranysíp” — több jelentős verssel — éppen tiz éve. És a következő? — Már leadtam az újabb kötetre valót: ez egyelőre „vékonynak találtatott” — ami a terjedelmet illeti. — A mai este a vers, a költészet ünnepe volt. Elég sokan összegyűltünk, mégis megkérdezem: hogy érzi, tud­ja, milyen ma, a hétközna­pokban a vers becsülete? — Az igazi, a jó vers mindig utat talál olvasójá­hoz, az igazi költőnek van hitele. Én azt hiszem: sok igaz vers van. sz. j. „Sok igaz vers van”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom