Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

1980. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 (SALAD A házasság iskolája Kevesebb házasság, kevesebb válás? A válás járványának idejét éljük. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a 15 évesnél idősebb férfiak 4,2 százaléka, az ugyanilyen korú nők 5,8 százaléka elvált. 1960-hoz viszonyítva a férfiaknál három­szorosára, a nőknél kétszeresére nőtt ez az arány. (A különbség az újraházasodások- ból adódik.) Minden harmadik házasság­kötésre esik egy válás. Elképzelhetetlen, hogy ennyi összeférhetetlen, hűtlen, alko­holista élne hazánkban, ha így volna, el­viselhetetlen lenne az élet, és megállna a termelő munka. Lehetséges, hogy a sok elváló csak a házastársi kötelékben elvi­selhetetlen? Vagy csak azért válik, mert unja a társát? Kérdés, hagy ki miért kötött háziasságát? Agért-e, mert azt hitte, holtig tart a szerelem, s aztán rádöbben­vén, hogy mint minden, az is múlandó, új lángolás felé igyekezett? Van, aki azt hi­szi, az élet a holtig tartó sze­relem állapotával adós, s ha az egyetlen partner mellett elérhetetlen, váltogatni kell a társakat. Más esetleg csak azért igyekszik az anya- könyvvezető elé, hogy elke­rüljön a szülői háztól, ne­tán a lakáshoz jutás mellék­gondolata is szerepet ját­szik. Vagy kapcsolatok, ösz- szeköttetések érdekében, melyeknek felhasználása után egyedül is boldogul? Érdekházasság ma is léte­zik, legfeljebb nem olyan vegytiszta állapotban, mint régen. (A könyvhéten meg­jelent Hogyan éltek elődeink című kötetben olvashatjuk, hogy bár a XII. századi fő­nemesek szinte valamennyi­en a szülők — többnyire vagyoni jellegű — megfonto­lása alapján házasodtak, mégis meglepően sok mély, életreszóló érzés alakult ki a házastársak között, utólag. Ma fordított a tendencia: noha nem a szülők irányít­ják a kapcsolatokat, a fel­törekvő fiatalok olykor még­is abba szeretnek belé, akibe ez hasznosnak látszik, s utóbb csak a hasznosság marad, a szerelem eltű­nik ...) Mindenki úgy kísérletez­hetne a saját sorsával és bo­nyolultan összefonódó érzé­seivel és céljaival, ahogy éppen jól esik neki, ha nem születnének a bármilyen ok­ból megfontolatlan házassá­gokból is gyermekek, akik­nek egész életindulását be­árnyékolja a szülők válása. Holott, aki gyermeket akar, annak nem csak arra kellene törekednie, hogy a mindig friss szerelem lángolásába éljen; arra sem, hogy érvé­nyesüljön vagy lakást kap­jon; hanem minden hasznos energiájának koncentrálásá­val arra, hogy családot ala­pítson. Vagyis, hogy megfelelő apát, anyát találjon eljövendő gyermekeinek, magának pe­dig társat, akivel össze tud­ja hangolni érzelmeit, gon­dolatait, egész életvitelét. „Nem azok szeretnek iga­zán, akik folyton egymásra néznek, hanem akik egy- irányba vetik tekintetüket” — írta Sainte Exupéry. A családalapítás több, mint a szerelem, ha nem is nélkü­lözheti azt, és messze sokkal több, mint bármilyen érdek. Ehhez azonban érett szemé­lyiség, a távoli jövőt átte­kinteni képes tervező gon­dolkodás szükséges. Üjabban csökken a házas­ságok száma. A 25—30 éves férfiak körében (tehát a leg­jobb házasuló korban) 30 százalékos ez a fogyatkozás. Lehetséges, hogy kevesebb. de megfontoltabb házasság- kötést kevesebb válás követ majd? Jó volna remélni. Fé­lő azonban, hogy a statiszti­ka jelzése inkább a férfi- óvatoisság 'fokmérője. Válás esetén manapság a férfiak veszítenek többet; a gyerme­kek túlnyomó többsége az anyánál marad (ez gyakran az apától való érzelmi el­szakadást is jelenti); az apa távozik a közös otthonból, fizeti a gyermektartást, to­vábbi esélyei erősen romla­nak ... A jelek a matriarchátus felé mutatnának, ám az intő példák visszardasztják a fia­tal férfiakat a házasságtól. A lányok viszont gyermeket akarnak, méghozzá fiatalon, mert a biológiai törvények is befolyásolják az életet. Mit tehetnek hát? Mennek ahhoz, aki viszi őket, vagy teherbeesnek attól, akit elég­gé lovaglásnak vélnek. Sze­relem, előrelátás vezeti-e őket? A legmegfelelőbb társ megkeresése az életútra? Vagy annál gyakoribb lesz a megalkuvás, minél na­gyobb a házasságtól való férfi-idegenkedés? És a meg­alkuvás után mi következik? Nem valószínű, hogy a há­zasságok fogyatkozása medi­cina a válásepidémia ellen. Inkább ördögi körnek lát­szik, örvénynek, mely gyor­suló sebességgel húzza mély­be az emberi életet. Bozóky Éva Indul a hajó! Most indul el a kikötőből távoli útjára a turistahajó. Vajon meg tudjátok-e mon­dani, hogy ez a hat utas milyen nemzetiségű? A fel­ismeréshez hozzásegít, hogy a kapitány felhúzatta az ár­bocra valamennyiök nemzeti zászlaját. pCgAS 9 ‘jogúé ‘s ‘jmiuaure > bfojo* 'g ‘zsouo "g ‘under ' i :sa^C3jß3]/q Huh István: Pohárálom Tele pohár egyik este Magamagát felfedezte Benne van a tengerár Ezt gondolta a pohár A pohár víz háborgott Az abroszra rácsorgott Vigyázzatok jön az ár Kiabálta a pohár Kávéscsészék meglapultak Félve a sarokba csúsztak De a pohár úgy dühöngött Üveg-medréből kiömlött Megbillent és felborult Csörömpölve kőre hullt Tengerár mi benne volt A konyhában szerte folyt A vörösbegy A ndris a hátára kanyarí- totta a tömött iskola­táskát, szépen elkö­szönt édesanyjától, és kilé­pett az udvarra. Egy pil­lanatra megborzongott, az éjszaka alaposan lehűlt a levegő. A mező felett fehér pára úszott, a kerítés mel­letti kórókon feszülő nagy pókháló pedig, amelyet már tegnap is. megcsodált, ezüs­tösen csillogó harmatcsep- pekkel volt kirakva. Andris egy pillanatra megállt előt­te, és már éppen megfogta a kapu kilincsét, hogy ki­lépjen az utcára, amikor észrevette, hogy a kert sar­kában heverő nagy kupac száraz gally között megmoz­dul valami. Kíváncsian in­dult arrafelé. Eleinte, akár­hogyan is figyelt, semmit sem látott és már-már kezd­te azt hinni, hogy tévedett, amikor az egyik ágon veréb­nagyságú madár jelent meg. Tollazata egyszínű olajbar­na volt, kivéve a begyét és a mellét, amely viszont gyö­nyörű narancsvörös színben pompázott. Nagy, sötét sze­mével bizalmasan nézett a tőle alig néhány méternyi­re álló fiúra, majd megbil­lentette magát, és ismét el­tűnt a gallykupac mélyén. Andris órájára pillantott. A nagymutató veszedelme­sen közeledett a tizenkettes szám felé, ugyancsak siet­nie kellett, ha nem akart el­késni az első óráról. Egy gyors búcsúpillantást vetett a rőzsekupac felé, majd ki­lépett az utcára, és futva indult az iskola irányába. Az órák alatt is eszébe ju­tott a kertben látott vörös­begy, és alig várta, hogy a csengő a tanítás végét je­lezze, máris sietett hazafelé. Kíváncsi volt, vajon ott ta- lálja-e még a kis vendéget, vagy rég árkon-bokron túl van azóta? Nagyon óvatosan, szinte lopva osont be a kertkapun és pillantása nyomban a rőzsekupacot ke­reste. A nagy halom gally ott állt érintetlenül, de üre­sen, a madár eltűnt belőle. Andris kicsit csalódottan nézett körül. A párafoszlá­nyok már rég eltűntek a me­zőkről. kéklett az ég. bá­gyadt őszi napfény ragyogott mindenfelé. Andris szomo­rúan felsóhajtott, és éppen sarkon akart fordulni, ami­kor halk, szomorkás madár­ének hangzott fel a közel­ben. Gyorsan arrafelé for­dult, és szinte felkiált örömében. Az orgonabokor kopasz ágai között ott ült a vörösbegy. Szárnyait kissé lelógatva, tolláit finoman felborzolva üldögélt, élvezte a napsugarakat, és közben énekelt szakadatlanul. Andris, percekig állt ott mozdulatlanul, hallgatta a kedves madáréneket, azután lassan, hogy meg ne ijessze a madárkát, megfordult, és bement a konyhába, hogy édesanyját is kihívja madár­nézőbe. Hirtelen eszébe ju­tott, amit Mária néni mon­dott biológiaórán a vörös­begyről. — Ilyenkor, szeptember végén, októberben vonulnak — magyarázta édesanyjának. — Ez is ilyen átvonuló pél­dány lehet. Mindketten a madárra néztek, amely most hirtelen abbahagyta az éneklést. Fe­jét kissé oldalt fordította, le­felé kémlelt, figyelt valamit, majd könnyedén leszállt a földre. Csőrével villámgyor­san felcsípett egy menekül­ni igyekvő pókot a száraz le­velek közül. Jóízűen lenyel­te, azután felrebbent, és egyenesen a száraz gally - csomó közé suhant. Andris boldogan nézett utána. S. E. Mozgatható kisbútor------------------------------------------------------------­H a kevés a hely és takarékoskodni kell vele, célszerűen használható egy ilyen görgős, guruló munkaasztal. Nagy fiókjában sok minden elfér, munkalapja lecsapható. Haszná­laton kívüli a szoba sarkába lehet tolni. Az asztallapot alá­támasztó oldal a görgőkön elmozdítható, és a tárolódobozok oldalához csukható. Ezután az asztallap is lehajtható ugyan­oda. / H. A. A háztartás fortélyai Virághagymák kezelése A kiskerttulajdonosoknak nem okoz gondot a hagymás virágok kezelése, ősszel el- dugdossák, és tavasszal, idő­járástól függően kibomla- nak a hajtások. Az ablak- és erkélygazdák részére sze­retnénk néhány jó tanácsot adni. Ezek a hetek a leg­alkalmasabbak a hajtatott hagymák előkezelésére. Ége­tett agyagcserepeket megtöl­tünk homokos, lazaszerkeze­tű kertifölddel, melybe a cserépnagyságtól függően egy vagy több hagymát tűz­delünk. A hagymavégződé­sek a földből kiállnak. A cserepeket 1—2 órára szo­bahőmérsékletű vízbe állít­juk. Az előkészített cserepe­ket újságpapírral lefedjük, spárgával az oldalakhoz rög­zítjük. Hűvös, száraz, fénytelen helyen (pince, fűtetlen kam­ra) tároljuk, öntözni tilos! 6—8 hét után levesszük a fedőpapírt, és a megerősö­dött, duzzadó hagymavégző­déssel rendelkező növénye­ket 4 Celsius-fóknál nem hi­degebb, és 10 Celsius-foknál nem melegeit hőmérsékletű napos helyiségbe, ablakköz­be állítjuk. Néhány ngp alatt megindul a levelek nö­vekedése. szétbomlása, és a levelek között, a fészekben megjelenik a bimbó, a virág. Hazánkban a hajtatásra leg­inkább alkalmazott virágok a tulipán, jácint, nárcisz. Hagymákat a virágüzletben, magkereskedésekben előre­csomagolva, színenként, faj­tánként árusítják.­Zöldségféléket mindig me­leg vízben tegyünk fel főni, mert a lassú felmelegedés alatt C-vitamin-tartalmuk- ból sokat veszítenek. A légyfoltot leghatásosab­ban a vöröshagyma távolít­ja el. Az olaj festésű falakat so­ha ne szappanos vízzel tisz­títsuk, hanem hámozott, nyers burgonyával. A szövetre csöppent zsírt pillanatok alatt kivehetjük, ha kenyérlisztet benzinnel elkeverünk, és a foltra tesz- szük. Jól megdörzsöljük és száradásig rajta hagyjuk, az­után lekeféljük. A szétfövő burgonyát min­dig sós vízben tegyük fel fő­Hozzávalók: 1 citrom leve, 2 kávéskanál méz, 2 db al­ma, 2 kis db cékla, 2 evőka­nál majonéz, 2 evőkanál joghurt, só, 1 késhegynyi fa­héj és szekfűszeg. A citromlét mézzel össze­keverjük. Az almát meghá­mozzuk, félbevágjuk és ki­ni, akár héjában, akár koc­kára vágva főzzük. Ecetet soha se az üvegből öntsünk az ételbe, hanem mindig kanálból, nehogy vé­letlenül sokat öntsünk egy­szerre. Az ételeket csak majdnem kész állapotban ecetezzük, mert a savak a zöldségfélé­ket keményítik, és akkor sokkal nehezebben főnek meg. A citrom héja finom ízt ad a süteményeknek. de csak gyengén reszeljük, mert különben keserű ízű. Ha a keménytojásokat sós vízben főzzük, akkor azon­nal lejön a héja. Különben főzés után hideg vízzel kell leöblíteni. magozzuk, majd a fele mennyiségű mézet citrom­lébe tesszük. A céklát meg­hámozzuk és lereszeljük.' A megmaradt mézes citromos lével, majonézzel, joghurt­tal összekeverjük a reszelt céklát. Fűszerezzük. Ezzel a keverékkel megtöltjük az almát. Máris tálalhatjuk. Vitamindús Töltött alma Mezőkövesdi hímzés Olyan matyó mintát mutatunk be, amelyet a legkü­lönbözőbb kézimunkák — futó, terítő, szett, párna, mel­lény, stb. — díszítésére lehet felhasználni. A minta egy régi, szép mezőkövesdi kötényről való, s egymás mellé folyamatosan hímezve nagyobb munkák kivarrására is alkalmas. Az eredeti egyszínű piros gyapjúfonallal ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom