Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 236. szóm, 1980. október 8.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tíz és fél milliós piac Piacra termelünk, pénzért dolgozunk, piacról élünk. Közgazdasági értelemben a piac a termékeknek és a szükségleteknek kínálat és kereslet formájában való találkozó és ütköző helye, ahol a termékek gazdát cserélnek. Itt derül ki végső soron, mit érnek. Manapság szinte mindenki a külső piacokról beszél: olyan termékeket kell előállítanunk, amelyekért a világpiacon jó árat kapunk. Szinte mindenki a külső egyensúlyról beszél, tehát arról, hogy mekkora az ország adósságállománya, hogyan lehet az eladósodási folyamatot megállítani? Nehéz gazdasági helyzetben előfordul,, hogy egy olyan részcél, mint a külső egyensúly, a főcél rangjára emelkedik. De ilyenkor is a szocialista gazdaság alapvető célja marad az emberek egyre növekvő anyagi és kulturális szükséglétéinek lehető legteljesebb kielégítése. Nincs arra tapasztalat, de közgazdasági elmélet sem, hogy a külső egyensúly tartósan fennállhat-e a belső egyensúlytalanság körülményei között. Nincs tapasztalat arra, hogy egy ország helyzete rendbejön a belső ellátás rovására. A belső egyensúly alapeleme a lakossági ellátás egyensúlya, kiegyenlítettsége, egyenletessége, a kínálat és a kereslet megfelelése nagyságban és összetételben. Tíz és fél milliós piac nem kis piac. Érdemes és gazdaságos erre a piacra termelni. Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata szerint is a külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének javításában „alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának”. Nem lehet hatékony az olyan szerkezetátalakítás, amely belföldi hiányokra, ellátási zavarokra vezet. A létbiztonság fontos eleme a fogyasztói biztonság. Ennek két elágazása van; az árbiztonság és az ellátási biztonság. Nem tarthatjuk a lakosságot állandó bizonytalanságban^ af- félöl, hogy mikor hogyan alakul az árszínvonal, illetve mikor mi fog a piacról, az üzletekből eltűnni. Az ellátási biztonság és a termelékenységnövekedés egymással egyenrangú követelmények: egymás feltételei, s mindkettő a jólét növelésének szolgálatában áll. Rövid távon az ellátási biztonság a népgazdasági termelékenység követelménye elé is léphet. Meg kellene például szüntetni néhány termék termelését, mert ez gazdaságtalan. De mégsem lehet megszüntetni, mert ezeljre a termékekre szükség van. És mivel szükség van rájuk, ta- | Ián nem is olyan gazdaságtalan a termelésük. A gazdaságosság nemcsak hatékony- sági, jövedelmezőségi kategória, hanem arányossági kategória is. Az a tény. hogy : valami kell, a terméknek, a termék előállításának kedvező gazdasági megítélést ad. iNem ok nélkül mondjuk napjainkban kissé halkab- I ban, hogy a gazdaságtalan j termelést meg kell szüntetni, és kissé hangosabban azt, ■ hogy a szükséges termelést j tovább kell folytatni. A termelési szerkezet kor- ; szerűsítése azt is jelenti, hogy e kínálat az eddiginél jobban igazodjon'a belföldi szükségletekhez. Az év eddig eltelt hónapjaiban a nehéz körülmények között is iparunk és mezőgazdaságunk ezt a követelményt szem előtt tartotta. P. O. A tervezettnél több lakás, javult a karbantartó munka Hz építőipar eredményei és feladatai Az V. ötéves tervben az előirányzott 430—440 ezer lakás helyett 440—445 ezer új otthon épül fel — jelentette be Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap az Országházban tartott sajtótájékoztatóján. Kedvező — mondotta —, hogy az új otthonokkal együtt mind több helyen egyidőben épülnek az új bölcsődék, óvodák, iskolák, kereskedelmi létesítmények is A lakosságnak végzett építőipari szolgáltatások fejlesztésére 1,4 milliárd forintot költöttek ebben a tervidőszakban, s így e munkákhoz szükséges építési teljesítmény lényegében megkétszereződött. Kedvező, hogy dinamikusan növekedett az épület-karbantartás és -fenntartás, a tervezettet három százalékkal haladja meg. Az ország gazdaságpolitikai céljaival összefüggésben a beruházások csökkenése az erők koncentrálását, a munka meggyorsítását segítette. Ma már — állapította meg a miniszter — nem ritka az olyan építmény, amelyet határidőre, és az előirányzott költségen belül hoznak létre. A nagyberuházásokon ebben a tervidőszakban 53 milliárd forint értékű építési és szerelési mimikát végeznek, s a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítésében fontos beruházások az év végéig megépülnek, megkezdik a termelést, összegzésként Ábrahám Kálmán élmondottta, hogy az építőipar V. ötéves tervének tefjesítése a tervezett körül alakul, ami azért nagy eredmény, mert időközben 22 ezerrel csökkent a dolgozók száma, így az építőipar a korábbinál lényegesen nagyobb termelékenységgel és hatékonysággal tett eleget feladatának. A további feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az építési igény és az építőipar kapacitása — arszágosan — az idén megközelítően egyensúlyba kerül, Budapesten továbbra is szükség lesz a megyei ÉVM vállalatok segítségére. Több támogatást kívánnak nyújtani a magánlakás-építéshez nemcsak tervszolgáltatással, hanem kivitelezéssel is. Egyebek között a házgyárak egyes részlegeit átállítják a magánlakás-építésre. A telekellátás javítására közművesített építési területek előkészítését szorgalmazzák. Ebbe a munkába bekapcsolódott az OTP is. Évente 300 millió forintot költ majd arra, hogy a tanácsokkal közösen közművesített telkeket kínáljanak az építőknek. A túlzott építésügyi szabályozást is egyszerűsítették ennek érdekében. Az Országos Építésügyi Szabályzat terjedelmét 1200-ról 240 oldalra csökkentették, az idén húsz ágazati szabványt szüntettek meg, s hamarosan kiadják azt a rendeletet, amely a tetőtérbeépítést könnyíti meg. A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének 355-ös szalagján „Puszta” nevű anyagból készülnek a legújabb divatos, pillekönnyű női télikabátok, műszőrmével díszítve. Több fazonban naponta mintegy 60 darabot készítenek Másból se állunk, csak takarítunk A kisboltokról és a kereskedőkről szóló sorozat 2. része 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Vallomások az emberről Simon Ferenc kiállítása 5. oldal Csökkent az átfutási idő További fejlesztésre vár az építőipar Javultak a tárgyi feltételek A szolnoki tanácsülésről jelentfük Tegnap ülést tartott Szolnok város Tanácsa. Napirenden szerepelt a tanácsok 30. jubileumáról való megemlékezés mellett a város 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervének, valamint a középtávú tervnek időarányos végrehajtása; beszámoló Szolnok 1976—1980-ra szóló szolgáltatásfejlesztési programjának valóra váltásáról, továbbá egy javaslat a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának megállapítására, végül pedig személyi kérdés és előterjesztések. A szolgáltatásfejlesztési program végrehajtásáról megállapította a tanácsülés, hogy a növekedési ütem megfelelő. A középtávú tervidőszak végére a fogyasztási szolgáltatás teljesítményértéke várhatóan ötven százalékkal, a lakossági szolgáltatás pedig 77—78 százalékkal növekszik 1975-höz viszonyítva. Az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke a tervezett 1500 forinttal szemben meghaladja az 1895 forintot. A kisipar által végzett szolgáltatások értéke 22,4 százalékkal nőtt, 7,4 százalékkal jobban alakult a tervezettnél. Az utóbbi években nagy mértékben megnőtt gépkocsiállomány szükségessé tette a javítókapacitás bővítését. Az AFIT helyi üzeme 1975-höz viszonyítva 30 százalékkal növelte a lakossági szolgáltatásokra fordított óraszámot, és elérte a 90 ezer órát, de a tervezett beruházás elmaradása, illetve késése miatt a célul tűzött 140 ezer órát nem érte el. Ebben az üzemben az or7 szágos átlagnál jobb a gépkocsijavítások átfutási üteme. A sérült karosszériájú, illetve karambolozott gépkocsik esetében azonban már nem ilyen kedvező a kép, mert az üzem nem ren(Folytatás a 3. oldalon.) Kukorica-vetőmag exportra is A saját szántóföldjeiken 1600 hektáron, a Heves, Szolnok és Bélkés megyében levő kilenc partnergazdaságban pedig 1700 hektáron termett összesen mintegy 16 ezer 500 tonna csöves hibridkukoricát dolgoznak fel az előreláthatóan jövő februárig tartó vetőmagkikészítési szezonban a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság vetőmagüzemében, Várhatóan 7900 tonna fémzárolt vetőmagot értékesít a gazdaság, aminek egy részét decembertől kezdve folyamatosan exportálják. (Fotó: Temesközy F.) öt New-Idea típusú csőtörő kombájnnal takarítják be a hibridkukoricát. Naponta kilenc hektárnyi területről 65—70 tonna termést törnek le egy-egy géppel, és a hibridkukoricatermelő partnergazdaságoknak is segítenek velük a török- szentmiklósiak A vetőmagüzem laboratóriumában folyamatosan ellenőrzik a feldolgozott kukorica tisztaságát, nedvességtartalmát, fu- záriumfertőzöttségét. Képünkön a hajdúszoboszlói Búzakalász Tsz-ben termett vetőmag csíraképességét vizsgálják a laboránsok Három műszakban naponta 80—90 tonna kukoricát fémzárolnak ötvenkilogrammos zsákokba az asszonyok. A törökszentmiklósi Állami Gazdaságban előállított kukoricavetőmag csaknem felét Lengyelországba, Csehszlovákiába és az NDK-ba exportálják ,
