Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

1980. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkapadtól a vezérigazgatóig II felaprózott felelősség Túl sok lépcső a döntés és a végrehajtás között A túlszabályozott vállalati belső irányítási rendszer nemcsak azért veszteségfor­rás, mert túl sok szint épül be a végrehajtás és a fele­lős, egyszemélyi irányító kö­zé, ami feleslegesen és ár­talmasán elnyújtja — és persze torzítja is — az in­Míg korábban a beruhá­zások előkészítésével általá­ban a beruházási vagy a műszaki osztályokon foglal­kozott egy-két ember, egyes trösztöknél a beruházási és műszaki főosztályok mellett beruházásokat előkészítő fő­osztály is létezik. E három főosztály, osztályaikkal, cso­portjaikkal egyetemben most együttesen igyekszik intézni egy-egy beruházás ügyeit. Csakhogy most már sok idő és energia megy el azzal is, hogy a munkát egymás közt is koordinálniuk kell. Leve­leznek, véleményeznek, je­lentéseket gyártanak egy­másnak is. Sokfelé a válla­lati belső levélforgalom ma már vetekszik a külső leve­lezés méreteivel. Az említett osztályok — hisz nagyjából közös a fel­adatuk — egyeztető értekez­letek sorával próbálják rendszeresen tisztázni egy­más között, hogy ki mit is csinál, milyen rendelkezést adott ki, vagy von vissza, ki adott, mire megbízást stb. Minderre persze most már szükség is van, hiszen még e szükségképpen nagyra nőtt belső koordináció mellett is megesik, hogy a végrehaj­tók a központ egyes főosz­tályainak ellentmondó in­tézkedéseivel is birkózni kényszerülnek. (Lám, Par­kinson igazsága: a fent em­lített három főosztály már majdnem teljesen ellátja egymást munkával.) Most mindez nemcsak azért baj, mert így az ügy­intézés mindénütt lassúbbá vált, mint akár pár évvel Egy < nagyvállalat vidéki telephelyén az egyik labo­ratóriumba két évvel ezelőtt egy nagy értékű külföldi mérőműszer került. Ennek javításához az országban csak egyetlen ember értett, a berendezés gyártójának megbízottja. Ha a műszer elromlott, akkor, mint ál­talában a vállalatnál, vala­mennyi berendezés javítását az elrendelt ügyvitel szerint kellett intézni. A laboratóri­formációáramlás menetét, késleltetve, zavarva a dön­tések, intézkedések megszü­letését: abból is sok kedve­zőtlen jelenség adódik, hogy ez a túlburjánzott mecha­nizmus (nemcsak „függőle­gesen”) vízszintesen is káro­san terebélyesedett. ezelőtt, hanem mert ez a „terebélyesedés” magával hozott egy széles körű véle­ményezési gyakorlatot is. Az egyes főosztályok döntés előtt körbe küldik javasla­taikat. Így ugyan kétségkí­vül árnyaltabb döntés szü­lethet, a felelősség azonban mindenképpen megoszlik, el­aprózódik. Az említett beruházásokat előkészítő főosztály például döntés előtt egy-egy javas­latát öt főosztálynak küldi el: a beruházási és műszaki főosztály mellett a pénzügyi, a tervezési és a közgazdasá­gi főosztályra is. Ezek után ha baj van, kit lehet egyértel­műen, egyszemélyben fele­lősségre vonni? Vagy: kit lehet egyértelműen, igazsá­gosan megjutalmazni, ha valami igen jól sikerül? E rendszer tehát valójában megköti a vezetés kezét is: nem tud igazán mélyreható­an ellenőrizni, nem lát bele az osztályok működésébe, nem látja tisztán, ki dolgo­zik, ki nem, mennyi'a mun­ka az adott területen és így tovább. Ráadásul ebben a túlméretezett szervezetben, a rendkívül bonyolult fölé- és alárendeltségi viszonyok szövevényében nem is lehet másképp dolgozni, csak bü­rokratikusán : rengeteg „pa­pírt” gyártva és fogyasztva, kínosan ragaszkodva a rend­tartáshoz, a hatáskörökhöz, a központilag jóváhagyott belső ügyrendhez, utasítá­sokhoz. E helyzetben szinte automatikusan kitermelőd­nek a vállalati érdekkel vég­ső soron összeegyeztethetet­len külön csoportérdekek is. um vezetője írásban kérte a telephely vezetőjét a javítás'' megrendelésére, ezt a vezető továbbította a központi tok­nak. Onnan pár nap múlva ieutazott valaki, megnézte, mi a baj, majd ennek alap­ján a javítást „beütemezték” a nem tervezett javítások közé. Ezután az egyszerű műszereknél a javítás két- három hét múlva meg is történt. A szóban forgó speciális műszer javítására viszont a központi tmk korábban már többször is hiába vállalko­zott: két-három hónap után végül mindig ki kellett hív­ni a gyártó cég megbízott­ját. Ezért, amikor ez a be­rendezés harmadszor romlott el, kezelője kapta magát, s felhívta a külföldi cég meg­bízott szakemberét, s ennek nyomán a műszer három nap múlva már újra műkö­dött. Közben elindította a belső ügymenetet is, a papírok azonban a vállalaton belül lassabban jöttek-mentek, mint ahogy az érdemi mun­ka megtörtént. A kezelő fe­gyelmit kapott. Tudniillik a tmk nyilatkozata után, mi ­szerint a műszert nem tud­ják megjavítani, a technoló­giai főosztály engedélye kell ahhoz, hogy a kereskedelmi főosztály a külső javítóval felvegye a kapcsolatot. E rendtartás miatt tartott ko­rábban mindig 90—120 na­pig az, ami valójában három nap alatt elintézhető volt. Ebben az esetben az is meglepő (noha gyakori), hogy a telephely vezetőjé­nek nincs joga a termelés zavartalansága érdekében külső embertől is megren­delni az ilyesfajta javításo­kat. Nem élvezi az ehhez szükséges bizalmat. De meg­lepő az is, hogy az admi­nisztráció egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a gyor­san intézkedő kezelő egyál­talában nem felelősségre vo­nást, hanem dicséretet érde­mel azért, mert a korábbi tapasztalatok alapján a hosz- szas levelezgetés helyett az egyetlen józan megoldást választotta. Elkülönülő érdekek Lám: helyenként esetleg nemcsak az hátráltatja az érdemi munkát, hogy a vég­rehajtás és a döntés közé túl sok lépcső került, ha­nem hogy ebben a szerve­zetben az érdekek is köny- nyen elkülönülnek egymás­tól: hiszen itt végül is csu­pán a javítást engedélyező osztályok jogkörén esett csorba, a vállalat pedig jól járt A fegyelmit mégis meg­kapta az, aki ésszerűen cse­lekedett. Rendnek kell len­ni. És nemcsak azért, mert az hasznos a vállalatnak, hanem azért, mert ez ad munkát a szervezetnek. Gerencsér Ferenc (Következik: 3. A túlsza­bályozás délibábjai) Egymás közt koordinálni Belső ügymenet Szolnokon is Igazságügyi orvosszakértöi iroda Az igazságügyminiszter (rendeleté alapján létrejött Szolnokon az igazságügyi orvosszakértő iroda. Vezető­jét, dr. Poczkodi Sándort tegnap a megyei bíróság épü­letében rendezett hivatalos ünnepségen dr. Lukács Ti­bor, az Igazságügyi Minisz­térium főosztályvezetője ik­tatta be hivatalába. Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetnek több irodája mű­ködik már az országban. A szolnokival tovább bővült ez a hálózat, amelynek az a feladata, hogy a büntető és polgári perekben szakvéle­ményt adjon. Az igazságügyi orvosszakértői iroda létreho­zásával Szolnok megyében is megteremtették annak a fel­tételét, hogy összehangolitab- bá váljék a bűnüldöző, az igazságszolgáltató és az or­vosszakértők munkája. Az elemes bútorokra Rövidebb határidő A Budapesti Bútoripari Vállalat 1981.-ben mintegy 40 ezer lakás berendezésé­hez elegendő bútort gyárt. A jövő évre tervezett teljes termékválasztékot a vállalat mintatermében kiállításon mutatták be hazai kereske­delmi partnereiknek. A harmadik alkalommal megrendezett bemutató alap­vetően a termékek megis­mertetését szolgálja. Ennél azonban több is: alkalmat ad a gyártók és a kereske­dők párbeszédére, a forgal­mazási tapasztalatok kicse­rélésére. A vásárlók igényei­nek jobb megismerése ugyanis egyre fontosabb az iparvállalat számára. A BUBIV jövőre 850 mil­lió forint értékű bútort szál­lít a hazai kereskedelmi vál­lalatoknak. Ennek több mint 70 százaléka szekrénysor, la­kószoba-berendezésre alkal­mas szekrényfal és elemes bútor, a többi kárpitos bú­tor, étkezőgarnitúra, asztal és szék. A kereskedők véle­ménye szerint ez az arány megfelel a fogyasztói igé­nyeknek, mert legtöbben változatlanul a szekrényso­rokat kedvelik és keresik. A BUBIV képviselői kö­zölték : azon túl, hogy jö­vőre további elemekkel bő­vítik a Réka-családot, a Ho­rizontot pedig cseresznyefa­fólia borítással is gyártják majd, a jelenlegi 90 napos szállítási határidőt mintegy 20 nappal csökkentik, és vállalják az alkatrészek kü­lön szállítását is. Perzsákból 3 millió forint... A modern konfek­ciórészlegben je­lenleg női hímzett blúzokat készíte­nek Torontáliból 2,5 millió a tervezett értékesítési terv — nzs — Perzsák, torontálik + konfekció A jászárokszállási Hímző és Szőnyeg- Szövő HSZ új csarnokát és irodahelyisé­gét három éve adták át rendeltetésének. Az új csarnokba a konfekciórészleg köl­tözött. A perzsa és torontáli közös műhelyt felújítják, s most összezsúfolva az ebéd­lőben, illetve az öltözőben dolgoznak a szőnyegesek. A felújítás mintegy i mil­lió 200 ezer forintba kerül. II KISZ megyei bizottságának ülése A KISZ Szolnok megyei Bizottsága tegnap ülést tar­tott, amelyen részt vett és felszólalt Anarikó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára, Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. Részt vett az ülésen Szabó István, a megyei párt­bizottság osztályvezetője is. A testület személyi kér­désekben döntött: Bánóczi Lajost megválasztotta a KISZ -megyei 'bizottsága első tit­kárává, Hegyi Istvánnét ko­optálta tagjai sorába és meg­választotta a KISZ megyei bizottsága titkárává. A lakók közéleti fórumai Körzeti népfrontbizottságok I Kedden este tartotta kibővített ülését Szolnokon a Hazafias Népfront 6. számú körzeti bizottsága, amelyen részt vett és fel­szólalt Szurgyi Istvánná, a kerület országgyűlési képviselője és Bekényi Istvánné, a Hazafias Népfront városi bizottságának tit­kára. A bizottság 1976 óta végzett munkájáról Abel Istvánné kör­zeti titkár számolt be. A vita után a jelenlévők megválasztot­ták az új körzeti bizottságot, amelynek elnöke ismét Kövécs Lászióné, titkára pedig újra Abel Istvánné lett. Tulajdonképpen egy újság­hírbe ennyi is elég lenne az eseményről, csakhogy ez a kedd esti összejövetel sok­kal tanulságosabb, érdekfe- szítőbb volt annál, semmint, hogy egy újsághír erejéig nyugtázzuk. A Hazafias Népfront 6. számú körzete Szolnokon a Kertvárost, a Héki Állami Gazdaság központját, a Si- mon-tanyát és a Holt-Tisza- parti hobbitelkeket jelenti. És ebből már kikövetkeztet­hető, hogy itt a bizottság te­vékenységi körének sokkal szélesebbnek, szerteágazóbb- nak kell lennie, mint egy városi lakókörzetben. Itt a lakóterületi politikai munká­ban sokféle feladatot kell végrehajtania annak a lel­kes kis „csapatnak”, amely­nek tagjai ezen a kedd es­tén számot adtak munká­jukról. Az szinte természetes — hiszen a mozgalom iránt egyik alapvető társadalmi | igény, alkotmányban rögzí­tett jog és kötelesség —, hqgy segítse az országgyű­lési képviselő- és tanács­választásokat. Csakhogy az idén először e körzeti bizott­ság javaslatával egyetértve tették le a voksukat az itt élő választópolgárok a bi­zottság tanácstagjelöltjei mellett. Azóta a tanácsta­gokkal együtt a körzeti pártszervezet közreműkö­désével felmérték milyen gondokon, bajokon kell együttesen segíteniük. Mert a tanácsnak mindenre nem jut pénze, szükség van a la­kosság aktív támogatására. Hová jutottak a gondok enyhítésében, milyen újabb tennivalók vannak? Ezt minden hónap első péntek­jének délutánján a körzeti pártszervezet titkárával, a tanácstagokkal közösen meg­beszélik, aztán ki-ki a maga területén, amiben szükséges, intézkedik. Abelné nem kevésbé büsz­ke arra, hogy segítkezhettek a népszámlálásban, amiért dicséretet is kaptak a váro­si tanácstól. A Kertvárosban sok idős ember él, nem egy közülük támogatásra szorul. Ennek tudatában kutatták fel őket az úttörőkkel együtt, és se­gítenek nekik. Megszervezték a környe­zetvédelmi társadalmi őrsé­get. Az őrség tagjainak aktív munkája nyomán már nin­csenek szemétdombok az utcákon, minden tavasszal hagytakarítást tartanak a kertvárosiak, és ma már a házak legtöbbje előtt kis vi­rágoskert virít. Az autóbusz- megállókat pedig — a bi­zottság kérésére — egész év­ben az úttörők takarították. Persze éppen kedden este tette szóvá az egyik idősebb férfi: jó lenne, ha a gazda­ság segítene rendbe tenni az orvosi rendelő, a Patyolat, a posta, a gázcseretelep kör­nyékét is, hogy ne verje fel a gaz azt a földet, ahol gyepnek, virágnak illenék lennie. És ott azon nyom­ban meg is állapodtak: a gazdaság már felszántotta azokat a területeket, most a simítás, egyszóval a végleges rendbetétel következik. A népfront égisze alatt dolgozik a Kertbarát klub, sokat segít a kertvárosi gyü­mölcsfák . gondozásában. A Tisza-klub elsősorban a nő­ket fogja össze, s rendez számukra hangulatos össze­jöveteleket. A Ragó Antal és a Nyolcadikosok klubja egészségügyi felvilágosító előadásokat, a fiataloknak való összejöveteleket szer­vezi. Ám többen is szóvá tették: a klubok léte ellené­re, ha végignézünk a termen, ahol sok érdeklődő üldögélt ezen a kedd estén, jobbára csak idősebbek voltak. Vagy­is a fiatalokat szintén meg kell nyerni a mozgalom szá­mára a Kertvárosban is. Ök is vigyázzák a terület rend­jét, őrizzék sajátos szépsé­gét, ők is kapcsolódjanak be az öregekért indított ak­ciókba. Mert munka van bőven. Most a legnagyobb, amit a kertvárosiak maguk, önként vállaltak, hogy tornatermet építenek az általános iskolá­hoz. Csakhogy itt kevés az elhatározás: az aktíváiknak azon kell dolgozniuk, hogy ne csak kétkezi társadalmi munkát szervezzenek az építkezéshez, hanem olyan munkát is, amiből pénzt te­remthetnek elő anyagra, szakemberre. Mi a tanulsága ennek a kibővített bizottsági ülésnek? Az, hogy bebizonyította: a lakókörzetekben — ahol 1974-ben választottak elő­ször kísérleti jelleggel és nem mindenütt népfrontbi­zottságokat, de a kertvárosi köztük volt, — szükség van e közösségek tevékenységére. Eredményes, jó munkát vé­gezhetnek, hiszen feladat számtalan adódik számukra. Kisebb-nagyobb. Esetleg olyan is, ami mások számá­ra kicsit érthetetlen, de ne­kik fontos, mert a lakókör­zetben élők közérzetét ja­vítja. Az ülés végén, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára a városi elnök­ség nevében Érdemes társa­dalmi munkás kitüntető jel­vényt adott át hat arra mél­tó bizottsági tagnak, aktivis­tának. Látszott: őszintén örülnek az elismerésnek. És nemcsak ők, velük örvende­zett a teremben mindenki. Igen, nemcsak dolgozni tud­nak együtt a körzetiek; — örülni is. V. V. Újítások a bőrfeldolgozó iparban Autóscipő, fregoli, bunda, gépben mosható sertésvelúr, új termékek, eljárások és be­rendezések reprezentálják a bőrfeldolgozó ipar újítómoz- galmónak eredményeit a KGM Technika Házában teg­nap megnyílt kiállításon. Az V. ötéves tervidőszakban a bőr-, a szőrme- és a cipőipar­ban csaknem 800 újítást ve­zettek be, melyek gazdasági eredménye meghaladta a 100 millió forintot. Az Országos Bőrfeldolgozó Ipari Üjítási Kiállítás no­vember 4-ig tart nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom