Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
1980. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkapadtól a vezérigazgatóig Felszippantott jogkörök Elgondolkodtató folyamat zajlott le az utóbbi tíz évben a hazai ipargazdaságban: míg a vállalatok önállósága kiterjedtebbé, erőteljesebbé vált, a vállalatokon belüli munka irányítása, szabályozása általában — de viszonylagosan mindenképp — merevebb, kötöttebb lett. A gazdaságirányítás korszerűsítése — mondják a szakemberek — tíz évvel ezelőtt megállt a gyárak kapujában, s a legtöbb vállalatnál azóta sem kapott „belépő cédulát”. A Vállalati belső irányítási rendszer megmerevedését az utóbbi tíz évben bekövetkezett újabb vállalati összevonások sora is segítette. A trösztök, a több telephelyes vállalatok létrejötte ugyanis óhatatlanul előidézte a gyárak irányításának centralizálását, az adminisztratív szabályozási módszerek előtérbe kerülését. A korábban külön gazdálkodó, önálló gyárak összekapcsolása után ugyanis kézenfekvőnek látszott, hogy e gyárak eggyé- forrasztását (az esetleges elkülönülni vágyásuk féken- tartását) a vezetés centralizációja szolgálja a legjobban. Igaz, nem is volt más minta az összevonásokkal létrehozott nagy gazdasági egységek megnyugtató (egyszemélyi, felelős — vezér- igazgatói) irányítására. Fel sem merül't, hogy a trösztök, nagyvállalatok irányításának centralizált formája gondokat okozhat a hatékonyság alakulásában, hiszen egy önállóan dolgozó nagyvállalat belső mechanizmusának fontosságát, a vállalati eredményre gyakorolt hatásának mértékét a szocialista vállalati irányításban korábban (alacsonyabb Persze ennek hatását a vállalatok eredményességére számszerűen nehéz kimutatni. Ha a hazai gazdaságban egyetlen ágazaton belül az azonos célú és technológiájú vállalatok körében többféle belső mechanizmus létezne, akkor az eredmények összevetésével az eltérő megoldások rangsorolhatók lennének. A helyzet azonban az, hogy valameny- nyi ágazatban és még a teljesen eltérő rendeltetésű, nagyságú, technológiájú vállalatoknál is a belső irányítás felépítése lényegében mindenütt azonos. A jelenleg általában alkalmazott rendszer alapjában véve csak abban különbözik a két évtizeddel ezelőttitől, hogy a A helyzet — kissé egyszerűbben fogalmazva — úgy is jellemezhető, hogy miközben a népgazdaság szabályozásában a közvetett, a helyi önállóságot, felelősséget növelő, a helyi találékonyságnak egyre nagyobb teret nyújtó módszerei kerültek túlsúlyba, addig a vállalatoknál fennmaradt, sőt: több szempontból felerősödött a „tervutasításos”, a szigorúan részletes előírásokra támaszkodó, mindent szabályozni igyekvő, keretek közé szorító, túlszabályozott (túlbiztosított?) irányítás. fejletségi szinten) semmi sem jelezte. Korábban nem is a vállalati eredmény alakulása volt az elsődleges szempont egy vállalat működésének belső szabályozásában, hiszen ha az eredmény rosszul alakult, vagy a beruházási kereteket túllépték, a költségvetés úgyis segített. A vállalatok belső intézményrendszerének kiépülésében sokkal inkább a rend, a fegyelem, az ellenőrzés szilárdsága illetve a sok telephelyes vállalat szervezeti, ügyrendi összekovácsolása kapott hangsúlyt. Azt is mondhatnánk, hogy nem a termelés szempontjai voltak égetőek, hanem — tisztelet az egy-két kivételnek, amelyekről még szót ejtünk — a morálisak. A népgazdasági szabályozók egyre inkább a vállalatok rugalmasságát szorgalmazták, sokfelé a vállalatok vezetői is készek már a rugalmasság növelésére, csakhogy a gyors tempóváltáshoz — a gazdálkodási szemlélet váltásához — a korábbi tempóhoz idomult vállalati belső irányítás „fogaskerekei”, áttételei változtatások nélkül már nem alkalmasak. végrehajtás és az irányítás csúcsa közé több lépcső épült be. Nem ritka, hogy a munkapad és a vezérigazgató közé 10—12 szint ékelődik. A tröszt (vagy nagyvállalati) központ általában négy v& zetési szintet foglal magában. Az első szinten a vezér- igazgató, a másodikon a helyettesei, a harmadikon » főosztályok, a negyediken az osztályok helyezkednek el. Ez a felállás a tagvállalatoknál, gyáregységeknél is: igazgató, igazgatóhelyettesek (vagy főmérnök, főkönyvelő) azután főosztályok, osztályok, ezután következik — kilencedik szintként — az üzemvezetők .lépcsője, majd a műhelyvezetőségek, azután a mű- és csoportvez ítők szintje. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még általában csak 4—5 szintből állt a vállalati irányítási piramis: igazgató, főmérnök és főkönyvelő, osztályok (a fő- bsztály igen ritka volt), üzemvezetők, művezetők. 10—15 év alatt tehát a vállalati belső irányítási szintek száma megkétszereződött. Egy, az adott termelési színvonalhoz viszonyítva túl sok szintből álló szervezet óhatatlanul „felszippantja” az alsóbb lépcsőkről a hatásköröket, a döntési lehetőségeket és ez kialakítja azt a fajta döntési mechanizmust, amelyben az elhatározások túlnyomó részét már nem ott hozzák — függetlenül azok horderejétől — ahol az információ „előáll”. Tehát a végén már abban is „felül” döntenek, s nem a műhelyben, hogy például hol álljon az esztergapad, vagy hova kellene egy polc a szerszámoknak. Jogkörök és önmüködtetés A túlméretezett szervezet gyűjti és gyártja is a jogköröket, hiszen működnie kell. Noha — s ez a szakiroda- lomban már közhelyszámba megy — erre a nagyvállalati irányítási hierarchiára rengeteg korszerű feladat várna: például a tények alapos elemzése, a vállalati stratégia kialakítása, a vállalatok külső kapcsolatainak koordinálása, sőt: például éppen a vállalati belső mechanizmus tökéletesítése is. Ma azonban különösen erre az utolsó teendőre még csak elvétve gondolnak. Például a Taurusnál, a Rába Műveknél, a Medicornál, a Magyar Alumínium Trösztnél, a Telefongyárban egykét éve folyik a (felmérő, tervező) munka a belső mechanizmus korszerűsítésére, ezeknél a vállalatoknál egy-egy kisebb intézkedésre is sor került, ám mindez még távolról sem jelenti azt, hogy a vállalatok többségénél valóban komoly elhatározás létezne a belső mechanizmus reformjára és ahol próbálkoznak is — az említett helyekkel együtt — a munka ott sem halad előre a már rég szükséges gyorsasággal. (Legújabban egyes helyeken az adminisztratív létszám egy részének átcsoportosítása a termelő munkába sokkal inkább a munkaerőhiányt igyekszik ellensúlyozni, s nem a vállalati intézményrendszer átalakításának kezdetét jelzi.) Mindebből pedig sok veszteség adódik. Gerencsér Ferenc (Következik: A felaprózott felelősség) Merey belső irányítás A végrehajtás és vezetés lépcsői Kényelmes és szép Jászszentandráson az új, modern, minden igényt kielégítő gyógyszertár Hz észt delegáció Zagyvarékasra és Tószegre látogatott Előtérben a családvédelem, a családpolitika Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei tanács épületében tartotta ülését a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége, részt vett rajta és felszólalt Márti Mihály, a Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának tagja. Magyar Gyula megyei titkár előterjesztésében a testület megvitatta a szervezet V. kongresszusa óta megyénkben végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. Elsősorban a lakosság egészségnevelésének, az ifjúság egészségügyi felvilágosításának fontosságát hangsúlyozták, de az is elhangzott, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítania a Vöröskeresztnek a megyében a családvédelem, a családpolitika kérdéseire. Az ülésen még jelentés hangzott el — Lakó István előterjesztésében — a mezőgazdasági dolgozók egészséges életmódra nevelésének tapasztalatairól. Osztrák nökiildöttség a megyében A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégeként egy hétig hazánkban tartózkodó osztrák nőküldöttség, — Annamária Lirsch, az Ausztriai Demokratikus Nőszövetség lapjának munkatársa és Friderika Fehrerberger, az Osztrák Kommunista Párt tagja — tegnap Szolnok megyébe látogatott. A delegáció délelőtt megtekintette a szolnoki Csanádi körúti Általános Iskolát és óvodát. Délután a megyei pártbizottság székházában Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára fogadta a nőküldöttséget. Ezután a vendégek Törökszentmiklósra utaztak, ahol a Tiszatáj Tsz- ben üzemlátogatáson vettek részt. A késő délutáni órákban az osztrák nődelegáció visszautazott Budapestre. Szintetikus szönyegcsalád Megkezdték a BNV nagydíjas Sophilen szőnyegcsalád gyártását a Soproni Szőnyeggyárban. A tisztán szintetikus fonalból készülő szőnyegek kedvező tulajdonsága, hogy jól tűrik a nedvességet, s ezért könnyen tisztán tarthatók. Színeik tartósak, mosás után sem fakulnak. A soproniak saját mintatervezőik elgondolásai alapján többféle színben, klasz- szikus és modern mintákkal gyártják a Sophilent Az idén mintegy 15 ezer négyzetméter gördül le a gyártósorokról, s ennek nagyobb hányadát külföldön értékesítik. Jövőre már 50—60 ezer négyzetmétert készítenek belőle részint a hazai, részint a külföldi megrendelők részére. A megyénkben tartózkodó Leonhard Tammevaelí, az Észt SzSzK Állami Tervhivatala elnökének első helyettese vezette észt delegáció, mely tegnap a zagyva- rékasi Béke és a tószegi Petőfi Termelőszövetkezetet kereste fel. Zagyvarékason Tóth Lajos termelési elnökhelyettes tájékoztatta a vendégeket a szövetkezet munkájáról, majd a termelőszövetkezet libatelepét, libakeltető üzemét és a tojástermelő baromfitelepet látogatták meg. Az augusztus eleje óta termelő korszerű baromfifeldolgozó üzemet Sipos Péter igazgató mutatta be. Elmondta,, hogy az évi 2500 Évek óta jelentős szerepet tölt be Karcag lakóinak alapellátásában és a választék bővítésében a szövetkezeti társulásként működő vágóhíd és húsüzem. Amikor a nyár folyamán termékei eltűntek az üzletekből, sokan aggódva keresték azokat. Az átmeneti áruhiány egy — a 10/1979. számú MÉM rendelet nyomán elkezdett — rekonstrukció következménye volt, s részben jelenleg is fennáll. öt évre szóló, jóváhagyott beruházási és higiéniai fejlesztési program kezdődött el az idén, két és fél hónapra azért állították le a húsüzemet. Ez idő alatt a régi üzemházat átalakították, s most már, az „egyirányúsí- tott” technológiával — az állategészségügyi és KÖJÁL előírásoknak megfelelően — a vágóhídról beérkező ketté hasított sertések, vagyis a nyersáru, illetve a félkész és kész termékek útja nem keresztezi egymást. Szeptemberben újra megkezdték a termelést, heti 55 sertést dolgoznak fel azóta. Naponta kénytelenek ki is vagon kapacitású üzemben ez év végéig 1 millió csirkét, 200 ezer tyúkot és 220 ezer libát dolgoznak fel. A libát Olaszországba és az NSZK-ba exportálják, a csirkét és a tyúkot belföldi piacon értékesítik. A félmilliárdos beruházásból eddig mintegy 400 millió forint értékű készült el, jelenleg a húslisztet előállító hulladékfeldolgozó épül. Az észt küldöttség délután a tószegi Petőfi téesz- be látogatott, ahol a szövetkezet baromfitelepeit nézték meg, és ahol Székely József, a téesz elnöke tájékoztatta a delegációt a szövetkezet munkájáról. szállítani a feldolgozott árut, mert jelenleg raktára, „érlelője” nincs a húsüzemnek. Tető alá került viszont az a korszerű új raktárház a beruházás részeként, amely jövőre légkondícionáltan segíti a füstölt és a „száraz” áru tárolását, szárítását. Üzembehelyezésétől kezdve a jelenleginek kétszeresére növelhetik a termelést. A társulás tagjai — az áfész, a Május 1. és a Magyar—Bolgár Barátság Tsz — együttesen 3 millió 800 ezer forint költséggel valósítják meg az ötéves programot, melyből az idén mintegy 2—2,2 millió értékű beruházás készül el. A vágóhídon korszerűsítették a zsírsütés tüzeléstechnikáját, az elmúlt héten kötötték be a vezetékes gázt. Kocsimosót is építettek ugyanott, és a meglévő mellé még egy 800 literes boylert szereztek be, hogy melegvíz hiánya a kopasztást ne hátráltassa. A tervben többek között burkolt utak építése is szerepel, hogy a vágóhídról a feldolgozóba szállítást könnyítsék. — rónai — Az észt delegáció tagjai a zagyvarékasi Béke Tsz új baromfifeldolgozó üzemében A FELÚJÍTOTT KARCAGI HÚSÜZEMBEN ■ ■■ rr Jovore kétszeresére nő a termelés ■ ■ __ Ö tezer-ötszáz rózsátok háromezer fa____ Környezetvédelem M ezőtúron Mezőtúron széleskörű környezetvédelmi tevékenység bontakozott ki az utóbbi években. A rendelkezésre álló anyagi javakkal elősegíti ezt a városi tanács. A szennyvízcsatorna-hálózatot például 851 méterrel növelték. A szennyvíztisztítótelep kapacitása pedig a tervidőszak végére 1250 köbméter napi teljesítményről 2500 köbméterre emelkedik. Kijelölték a szippantó gépkocsival kihordott szennyvizek ürítőhelyét is. A különböző hatósági eljárásoknál törekedtek arra, hogy az ipari üzemekben a szennyvízkezelés és- elhelyezés a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő legyen. Az üzemek egyébként rendelkeznek olyan előkészítő és közömbösítő berendezésekkel, hogy a náluk keletkezett szennyvíz minden károkozás nélkül a városi csatornahálózatba engedhető. Feltárták a városban lévő iparilégszennyezők forrásait is. Az utóbbi időkben mindössze egy alkalommal kellett bírságot kiszabni az állami gazdaság pusztabánrévi takarmányszárító üzeménél. A levegő tisztaságának védelmére igyekeznek a vezetékes gázszolgáltatást minél szélesebb körben kiterjeszteni. Elsőként a Rákóczi úti általános iskola, a kétszáz személyes óvoda és a negyven személyes bölcsőde, továbbá a Szabadság téri épületek gázvezetékét építik ki. A város területén húsz szemétgyűjtőt helyeztek el, és növelték a kukás szemét- szállításba bevont lakások számát. Ha kell, hatósági eszközökkel is biztosítják a közterületek rendjét. Köz- tisztasági szabálysértések miatt tavaly 38 ezer forint értékben szabtak ki büntetést. A közterületek szennyezésének megakadályozásában továbbra is számítanak a lakosság és a népfront aktivistáinak segítségére. Egyre inkább van mire ügyelni. Az utóbbi években például 5500 rózsatövet és háromezer fát ültettek el a városban. Sajnos, ezek egy része vandál pusztításnak esett áldozatul, — bizonyítva, hogy a környezetvédelemért kifejtett propagandára még nagy feladatok hárulnak. /
