Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

Céltól a startig? Két-három esztendeje át­adott beruházások működési tapasztalatait elemezték pénzügyi szakemberek. Leg­fontosabb megállapításaik egyike az volt, hogy az ere­deti fejlesztési célt el nem ért beruházások kétharmadá­nál a döntést hozók elmu­lasztották a feltételek elem­zését. Nem vették figyelem­be a rendelkezésre álló, vala­mint a megteremthető pénz­ügyi források reális nagysá­gát, a technológia energia- és anyagigényességének jel­lemzőit, az értékesítés vár­ható körét. Csupán a cél lát­szott fontosnak, legyen meg ez és ez a beruházás, ám mi­vel nem voltak tisztában a feltételekkel, magát az ered­ményt sem érhették el. Ak­ként cselekedtek, mint a fu­tó, ha úgy vág neki a távnak, hogy nem tudja: az most száz, nyolcszáz vagy éppen háromezer méter. S kézen­fekvő: a futó felkészülése ah­hoz igazodik, milyen távon kíván majd í’ajthoz állni, a termelésben sem lehet elte­kinteni a start és a cél kö­zötti távolság fölmérésétől. Természetesen, mert a dol­gok logikája követeli úgy, hogy először magát a célt kell meghatározni, legyen az fejlesztés, már zajló terme­lés. értékesítés. Az így meg­határozott céllal szükséges azután összevetni, milyen szellemi, dologi tényezők áll­nak máris rendelkezésre, mi­lyenek teremthetők meg. s mi az. ami pótolhatatlanul hiányzik. Ez utóbbiak miatt azután módosítható a cél, egészen addig, míg létre nem jön' az ésszerű komDromisz- szum. S akkor kezdődhet a végrehajtási összpontosul ion erre minden erő. s ha így történik, az eredmény sem lehet kétséges. Nehéz szakítani a meg­szokottal, ezt bizonyítja számtalan vállalat példája, mikor a hatodik ötéves terv programjának kialakításán fáradoznak. Mert tagadhatat­lanul fáradoznak, nagy szel­lemi energiákat ölnek bele a munkába, ám olykor válto­zatlanul úgy, hogy a céltól akarnak elindulni, mellőzve a startvonal kötöttségét. Er­re vezethető vissza például a külkereskedelmi értékesítés szélsőségesen optimista, il­letve pesszimista megítélése, a gyártás- és gyártmányfej­lesztés állóeszköz-igényessé­gének változatlan nagysága, s az, hogy a kelleténél keve­sebb figyelem jut a körülmé­nyek többféle alakulására számító és így rugalmas cse­lekvést lehetővé tervváltoza­tok készítésére. A céltól a startig igyekvés gazdasági, gazdálkodási tna- gatartásban ölt testet, s válik gyakorlati hatóerővé. Ez a hatóerő ma már — mert volt időszak, amikor a másfajta gazdasági környezetben elő­re vitt — nem lendítője, ha­nem éppen visszafogó ja a ha­ladásnak, s a meglévő for­rások pazarló fölhasználásá­nak, elaprózódásának, a le­hetségesnél kisebb kamatok­nak az eredője. E magatartás megváltozta­tása azért is nehéz, mert leg­többünkben még ott él a cél­nak a feltételektől elválasz­tott elsődlegessége, azaz az új gondolkodásmód térhódí­tásához legelősször is önma­gunkkal kell szembenéznünk; a saját gyakorlatunkból száműzve a céltól a rajtvo­nalhoz igyekvést, megteremt­ve ezzel start és cél logikai rendjét L. G. Esztendőről esztendőre gyarapodott az ötletek szá­ma, tavaly huszonnégy pá­lyamunka érkezett a bírálók­hoz, ezek bevezetésével mintegy nyolcmillió forintos költségmegtakarítást ért el a gazdaság. Az idén eddig hu­szonhét újítást nyújtottak be, a költségmegtakarítás ér­téke meghaladja az ötmillió forintot. Közöttük akad olyan, amellyel üzemanyagot takarítanak meg, de talál­ható olyan is, amely a mun­kát segíti, könnyíti, gyorsít­ja. Ilyen például az a nyom­jelző. amely hidraulikával működtethető — emberek munkáját helyettesíti. Sok gondot okozott például az egyik tehenészeti telepen a trágya kiszállítása az istál­lóból. Üjítással változtattak ezen is, sőt — ugyancsak egy ötlet hasznosításának következménye a trágya­szecskázó és kazlazógép munkába állítása. Naponta 120—150 köbméter agyagot termelnek a martfűi bá­nyából. Ezt a mennyiséget az Alföldi Téglagyár helyi üze­mében dolgozzák fel Losonczi Pál és Lázár György fogadta fllain Pohert Alain Poher, a francia sze­nátus hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke tegnap az Ország­házban találkozott Lázár György miniszterelnökkel. A találkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alel- nöke. Jelen volt Jacques Le- compt, a Francia köztársa­ság budapesti nagykövete. Ugyancsak a Parlamentben fogadta a francia szenátus elnökét Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A szívé­lyes légkörű találkozón részt vett Péter János, s jelen volt Jacques Lecomp-t. Az országházi találkozókat követően Alain Poher nyilat­kozatot adott a Magyar Tá­virati Iroda munkatársának. Az országaink közötti kap­csolatoknak — mondatta töb­bek között — fontos lánc­szemei voltak Kádár János és Lázár György franciaor­szági s Raymond Barre buda­pesti megbeszélései. Ugyan­ebbe a folyamatba illenek a parlamenti küldöttségek lá­togatásai, a miniszteri talál­kozók, köztük a magyar kul­turális, valamint külügyi tár­ca vezetőjének párizsi tár­gyalásai. Mostani megbeszé­léseink vendéglátómmal, Ap­ró Antallal, valamint Lo­sonczi Pállal és Lázár Györggyel ismét hozzájárul­tak egymás életének, a kü­lönböző kérdésekben kialakí­tott véleményeknek a jobb megismeréséhez; a székesfe­hérvári Videoton gyárban tett látogatásomkor pedig nemcsak a vállalatról hanem — közvetve a magyar tudo­mányos kutatásról és az egész magyar gazdaság fejlő­déséről is tapasztlatokat sze­rezhettem. Ötletek Rákóczi faivárói Munkát, energiát, időt takarítanak meg A rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezetben ma már nem küszködnek a szé­naszállító pótkocsik láncá­val. Sokszor meghibásodott ennek a berendezésnek az automatája, a gondon egy újítás segített. A gépműhely szakemberei a kapcsoló me­chanizmust egy hidrauliká­val oldották meg, a problé­ma tehát ma már a múlté. A szövetkezetben hagyomá­nya van az újítási mozga­lomnak, igaz, 1975 előtt nem születtek pályaművek, nem dolgoztak ki bírálatokat, vé­leményeket. öt esztendővel ezelőtt választotta meg a szövetkezet tagsága az újí­tási bizottságot, amelynek minden évben akad tenniva­lója. A Hollóházi Porcelángyár 1777-ben üveghutaként kezdte működését, alapítási éveként 1831-et ismerik el. A felsza­badulás után alacsony feszültségű szigetelőket gyártottak, manapság pedig használati edényt, és díszműtárgyakat állítanak elő. Törekednek a készletválaszték és a formapark bővítésére. A gyár évi termelési értéke százharminc millió forint, melynek huszonöt százalékát főleg olasz és görög piacokra exportálják. Képünkön; ízelítő a válasz­tékból Tegnap a rákóczifalvi Rá­kóczi Termelőszövetkezet szakembereknek is bemutat­ta a hasznosítható újításait. A rendezvényen, amelyekre megyei és megyén kívüli gazdaságok képviselőit hív­ták meg. nemcsak a vendég­látók. hanem más mezőgaz­dasági üzemek találmányai­ról, ötleteiről, újításairól is információkat kaphattak az érdeklődők. Berlinben tegnap befeje­ződött 116 kommunista és munkáspárt, .más forradalmi párt és nemzeti felszabadító mozgalom ötnapos tudomá­nyos konferenciája a közös küzdelemről, amelyet a munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom folytat az imperializmus el­len, a társadalmi haladásért. A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága és a Béke és szocializmus című folyóirat szerkesztősé­ge által szervezett nemzet­közi tanácskozáson részt vett a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége is, ®ye- nes Andrásnak, a KB titká­rának vezetésével. A konferencia három mun­kacsoportjában á békeharc és a társadalmi haladásért vívott küzdelem összefüg­géseit, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok problemati­káját, valamint a nemzeti és társadalmi felszabadítá­sért folyó küzdelem kérdé­seit elemezték. A vita sokoldalúan bebi­zonyította, hogy a népek an_ tiimperialista harca a társa­dalmi haladásért, a nemzeti és társadalmi felszabadítá­sért elválaszthatatlan ko­runk alapkérdésétől, a béke biztosításától és a fegyver­kezési verseny megfékezé­sétől. Az imperializmus ag­resszív köreinek és szövetsé­geseinek törekvései feltétle­nül szükségessé teszik az antiimperialista harc, a fegyverzet korlátozásáért és a leszerelésért, az imperia­lista konfrontációs politika ellen vívott küzdelem erő­sítését, s az abban közremű­ködők körének további ki- szélesítését. Az MHO tiszafüredi gyáregységében Korszerűbb, keresettebb termékek Megduplázódott a portáldaruk gyártása Új üzemcsarnokot avatnak A közelmúltban Aranymerkur díjat kapott termé­keinek kiváló minőségéért a Magyar Hajó- és Darugyár. A nemzetközi mércével mérve is rangos, kitüntető el­ismerést Moszkvában vette át Szép János vezérigazgató. Az újabb siker kivívásához jelentős mértékben hozzá­járult a vállalat tiszafüredi gyáregysége, ahol immáron több éve növekvő mennyiségben és elismert minőség­ben készülnek az 5 tonnás komplett portáldaruk. A termék legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió. Az idén 45 emelőberendezést gyártanak részére, kétszer annyit, mint két esztendővel ezelőtt. Ha egyelőre kisebb mértékben, de belépett meg­rendelőik közé Jugoszlávia, Líbia és Argentína is. A késztermék mellett alkatré­szeket is növekvő mértékben állítanak elő hazai szükség­letre és exportra. Az év eddig éltéit szaká­ban nem volt zavartalan a termelés, a folyamatos mun­kát olykor a kohászati alap­anyagok hiánya, a gyártó­művek késedelmes szállítá­sa és a vagonhiány akadá­lyozta, az utóbbi periodiku­sán ismétlődve. A jól össze­forrott munkáskollektíva fi­gyelemre méltó erőfeszítése­ket tett a nehézségek áthi­dalására, a kitűzött üzemi célok elérésére. A Vörös Ok­tóber Szocialista Brigád pél­dául felhívást intézett a gyáregység valamennyi kol­lektívájához. hogy az 1980. évi tervet december 15-ig. két héttel az év vége előtt teljesítsék. Nemes törekvé­süket a vállalat jóvoltából a gyár vezetői azzal is ösz­tönözték, hogy 150 ezer fo­rintot tűztek ki a célfelada­tok végrehajtóinak. A reális tervfeladatok s a megtett intézkedések a többlet bér felhasználása nagyobb erő­feszítésre késztette a gyár­egységi kollektívát. Ezt ta­núsítja, hogy 1980 első 9 hó­napjának termelési program­ját maradéktalanul teljesí­tette. Eleget tett a szocia­lista export kötelezettségei­nek és teljesítette a tőkés export azon részét is, amely­re volt szerződéskötési fede­zet. Ezt az esztendőt a gyár életében újabb fejlődés is jellemzi. A második félévben termékváltást hajtottak végre. Piachiány miatt meg­szüntették az acélkonténer- alapkeret gyártását, s az így felszabadult munkaerőt a portáldaruk acélszerkezetei­nek készítéséhez irányították át. A termékváltás, a daru­gémek termelésére való át­állás, szükségessé tette új termelőterület kialakítását, a technológia fejlesztését az ehhez szükséges termelő be­rendezések biztosítását. Űj beruházásként kétezer négy­zetméter alapterületű, kor­szerű üzemcsarnokot építet­tek, amelynek átadását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63, valamint a gyáregység fennállásának 6. évfordulója tiszteletére ter­vezik. Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 251. szóm. 1980. október 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött a berlini tudományos konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom