Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
1980. október 3. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 3 „Hajrá” a víz alatt A hajránál tart a növényolaj gyár építése: a magas vízállás miatt csak szeptember végén sikerült hozzáfogni a tiszta víz kiemelővezetékének végleges elkészítéséhez. A Tiszába benyúló cső védelmét terméskövekkel, homokzsákokkal oldják meg az MHSZ KÖTIVIZIG szolnoki könnyűbúvárklub tagjai. Nem is olyan egyszerű búvárruhát ölteni. Kecskeméti Sándorra négy társa összefeszített kö- nyékkel szabályosan úgy cibálja fel a súlyos ruhát Indulásra készen merülés előtt még 40—60 kilós nehezé' két is felerősítenek a segítők A búvártagnak nevezett úszóalkalmatosság létráján gyorsan halad lefelé a merülő búvár. Pillanatok alatt megkönnyíti terhét a víz felhajtóereje. A felszínen maradók állandóan feszesen tartják a sűrített levegő vezetékét, hogy baj esetén azonnal közbeléphessenek ... ... a telefonkábelen keresztül pedig állandóan ellenőrzi, segíti, a víz alatt „vakon” dolgozó társát Szekeres József A kőrakó markológép kezelője egyelőre tétlen szemléld. A vízbeszórt köveket helyükre igazító búvár burkol ja,védi a szívóvezetéket Fotó: Kovács Katalin {/ Beszámoló a kormánynak Szolnok megyei számvetés (Apor Zoltán, az MTI munkatársa írja): A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységét értékelve, elemezve a kormány figyelme elsősorban az egészségügyi ellátásra, a vezetékes ivóvíz- ellátásra és a szennyvízelvezetés helyzetére irányult. A megye egészségügyi ellátásában kedvező változások történtek — ezt tükrözi a kormány elé terjesztett jelentés —, előrelépés tapasztalható a gyógyításban, a betegségek megelőzésében. Az. egészségügyben dolgozók száma az utóbbi 20 esztendőben megkétszereződött a megyében, ez idő alatt kevés híján 1200-zal gyarapodott a kórházi ágyak száma, s új kórházi osztályok fogadják a gyógykezelésre szorulókat, a szakorvosi rendelési idő kétszerese, az üzemorvosi háromszorosa a korábbinak. Számottevően javult a beteg- ellátás az egészségügyi integráció révén, a körzeti orvosok, a rendelőintézetek, a kórházak orvosainak együttműködésével, összehangolt munkájával. A megyei tanács kidolgozta az egészségügyi fejlesztés hosszú távú programját, amelyben — a jelentős eredményekre alapozva — a még gondot okozó feszültségek föloldásót tűzte célul. Egyelőre megoldatlan az üres körzeti orvosi állások betöltése — a 177 körzetből 19- be nem jutott orvos —, a fogorvosi ellátásban mutatkozó egyenetlenségek megszüntetése, föltétlenül szükséges az üzemegészségügyi ellátás és az iskolaorvosi hálózat további fejlesztése, a szív- és érrendszeri betegek teljes körű gondozóintézeti ellátásának megszervezése. A beszámoló az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi kérdéseit mérlegelve kitér a szülészeti osztályok, a szülőotthonok állapotára, rámutatva, hogy e gyóevintézetek fölszereltsége nem éri el a kellő szintet, műszerparkja hiányos. Ma még gondot okoz a magatehetetlen, fogyatékos gyermekek ellátása is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyebek között arról tájékoztathatta a kormányt, hogy az utóbbi két évtized intenzív fejlesztésének eredményeként Szolnok megve 76 települése közül 75-ben lefektették a vezetékes ivóvízellátás hálózatát, jóllehet a további bővítés számos régi vízmű korszerűsítése föltétlenül szükséges. A jelenlegi ötéves tervben 386 kilométernyi vízhálózat épült a megyében, Szolnokon befejeződött egy, napi 45 ezer köbméter kapacitású felszíni vízmű építése, lezárult a jászberényi, a törökszentmiklósi, a karcagi és a mezőtúri vízművek rekonstrukciójának első szakasza. Ami gondot okoz, s egyszersmindt a további teendőket iá jelzi: az egészséges ivóvízellátás iránt gyorsabban növekszik az igény, mint a víztermelő-kapacitás. A megye településeinek csatornázottsága még két évtizeddel ezelőtt is messze elmaradt az országos átlagtól; jellemző erre, hogy a szennyvízcsatornák hossza még a 20 kilométert sem érte el. Az elmaradottság fokozatos fölszámolása az 1970- es évek elején kezdődött. A jelenlegi tervciklusban négy településen épül új szennyvíztisztító telep, továbo terjeszkedik a csatornahálózat hossza, ám a fejlesztés üteme korántsem kielégítő, aránya elmarad a vízellátásétól, amelynek fejlődése pedig sürgeti a szennyvízelvezetés megoldását is. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Ügyeleti szolgálat a MÉM-ben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuny az őszi mezőgazdasági munkák esetleges akadályainak gyors elhárítására október 6-tól rendkívüli ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyelet munkanapokon 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap pedig 7 órától 13 óráig áll a segítségnyújtást igénylő üzemek rendelkezésére. Az ügyeletes a 119-832 telefonszámon hívható. Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága, amelyen Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára tájékoztatást adott időszerű nemzetközi, belpolitikai és ifjúságpóliiti- kai kérdésekről. Részletesen szólt az intéző bizottság a VI. ötéves tervről és a hosszú távú lakásellátási elképzelésekről kialakított véleményéről, javaslatairól. A testület ezután személyi kérdésekben döntött. Deák Gábort akit az MSZMP XIII. kerületi Bizottsága első titkárául választott, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KISZ KB titkári" tisztségéből. Ezt követően Nyitrai Istvánt, a KISZ Szolnok megyei bizottságának első titkárát, megválasztotta a KISZ KB titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. Fordulópont az építőiparban Dr. Gabos György, az ÉTÉ alelnöke a vidéki csoportokról, a „transzmissziós” munkáról, a fiatalok bevonásáról Az Építőipari Tudományos Egyesület, mondhatni szellemi kohója a hazai építészetnek. Nemcsak a szakemberekre, az építészeti kultúrára, az építéstechnika haladására van hatással, hanem a kormányzati döntésekre is, hiszen egy-egy, az ágazatot jelentősen érintő határozat kialakításánál figyelembe veszik az egyesület javaslatait. Az ÉTÉ elnöksége a napokban Szolnokon tanácskozott. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Gabos György főiskolai tanárt, a szervezet alelnökét, hogy válaszoljon az építőipart érintő aktuális kérdéseinkre. — Debrecenben, Pécsett már tartottak a napokban lezajlotthoz hasonló regionális értekezletet. Mi ezeknek a kihelyezett tanácskozásoknak a jelentősége? — Az egyesületnek mintegy 12 ezer tagja van, nagyobbik fele a tagságnak regionális csoportokban dolgozik. Az ilyen üléseken szerepel az érintett város ÉTE- csoportjának tevékenysége, és áttekintjük az összes regionális csoport munkáját. A tanácskozáson részt vesznek az egyesület helyi képviselői, s az elnökség tagjai, lehetőség van tehát egy jó, személyes kontaktus kialakítására. Közvetlenül tapasztalhatjuk a regionális csoportok problémáit, ezek között akad például olyan, hogy városrendezési kérdésekben nincs beleszólása a kollektívának. Az elnökségben a szakmának olyan képviselői — egyetemi tanárok, minisztériumi, gazdasági vezető szakemberek, kiváló építészek — foglalnak helyet, akik munkakörüknél fogva viszonylag ritkán találkoznak, hogy úgy mondjam a „munka frontján” dolgozó tervezőkkel, kivitelezőkkel, tan sasi műszaki szakemberekkel. A regionális elnökségi ülés ilyen találkozásokra is alkalmas. — Január elsejétől jelentős változási folyamat kezdődött meg az építőiparon belül. Mindezek tükrében: hogyan hat az egyesület az építőipari szakemberek munkájára ? — Az egyesület elsődleges feladata, hogy a magyar építőipart társadalmi eszközökkel támogassa. Ez két vonalon megy: egyrészt az egyesület vezető testületéi, meghallgatva a tagságot, közreműködnek, véleményt nyilvánítanak a párt- és állami döntések kialakításánál, ilyen volt például a két évvel ezelőtti párthatározat. Másrészt továbbítják az egyes csoportoknak, szakosztályoknak, bizottságoknak a központi irányelveket, kialakított új módszereket. Konkrétan, a kérdésre válaszolva: most fordulópont van az építőiparban, hiszen azt szoktuk meg harminc évig, hogy mi utánunk jöttek a megrendelők. Kapacitáshiány volt minden vonalon, most viszont felesleg van. Ez az építőipart elsősorban úgy écinti, hogy meg kell tanulni vállalkozni. Eddig úgy történt az építés, akár a tervezés, akár a kivitelezés, hogy a megrendelők sorba álltak, könyörögtek, tele voltak pénzzel, és egy fő kérésük volt, hogy valamikor a határidő közelében készüljön el a létesítmény. Most már a beruházók válogatnak, technológiákat, kivitelező vállalatokat versenyeztetnek egymással. Éppen a Szolnok megyei ÁÉV egyik vezetője panaszkodott, hogy milyen sok kézi munkát igénylő monolitfalas megoldást kívánnak tőle egy konkrét beruházásnál, amit a jelenlegi munkaerő-helyzetben nem tud elvállalni. Mire a beruházó azt válaszolta: van még más vállalat is a világon. Eddig ilyesmi elképzelhetetlen volt. Az egyesület feladata is, hogy a vállalkozásra, a piackutatásra nagyobb hangsúlyt fektessen, erre próbálja a tagokat rávezetni, kicsit nagyképű szóval: megtanítani. — Kérem szóljon az ÉTÉ legközelebbi konkrét tennivalóiról. — A legfontosabb közöttük — bár ez beiügynek tetszik •— (hogy decemberben ■közgyűlésünk; esz iahol öt évre vezetőséget választunk. A tanácskozás előkészítése annyit jelent, hogy össze kell foglalni a fél évtizedes tevékenységet, ami természetesen nemcsak a társadalmi egyesület ténykedését jelenti, az egész építőiparról adunk átfogó képet. A vezetőségválasztó közgyűlésen olyan határozatokat kell elfogadtatni, amelyek már a hatodik ötéves terv feladatainak végrehajtásával foglalkoznak. A másik nagy . kérdés a fenntartás, a felújítás témája: nem sokkal több pénz szükséges mint eddig, inkább iparosított módszerekkel jobban kell karbantartani az épületeket. Szolnokon is láttunk, ahogyan kimegyünk az új építkezés hatóköréből, olyan létesítményeket, amelyekre ráfér a felújítás, de ezt a hagyományos módszerekkel nem lehet elvégezni. Hajnal József
