Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. október 16. SZOLNOK MEGYE» NÉPLAP 5 Protekció nélkül nem megy? Nyelviskola a gyárban Német nyelvtanfolyam Kez­dődött a múlt héten a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában a TIT közreműkö­désével. A résztvevő 23 dolgozó hetenként egyszer — alapfokon — kétórás fog­lalkozáson egy évig ismer­kedik a nyelvvel. A kitar­tóak utána is folytathatják tanulmányaikat, sőt nyelv­vizsgát is tehetnek 1983-ban Fátyoltól a szemfedőig Jobb név lenne a Családi Iroda Pécsett úgy hívják: „A boldogság háza”. A szolnoki­nak kimondhatatlan neve van: „A szolnoki Városi Tanács Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­dája.” Avagy röviden: a TÜSZSZI. Mókásan csengő, Szerencsére ebben az in­tézményben sem a név a meghatározó, hanem a mun­ka tartalma. Nem sokat szá­mítana ugyanis, bár szebben hangzana, ha — mondjuk — Családi Irodának hívnák, ugyanakkor semmit sem je­lentene a város lakódnak éle­tében, ha elveszítené azt a rangját, amelyet már kiví­vott magának. Fennállásá­nak egy évtizede alatt ugya­nis az intézmény figyelemre méltó eredményeket ért el. 1971-ben például a helybeli születésű gyermekek mind­össze 36 százalékának ren­deztek névadó ünnepséget, — tavaly viszont 92 százaié- kuknak. Ugyanezen idősza­kot és a társadalmi házas­ságkötést tekintve az arány 64:96. A legkisebb ilyen arány (22:48) a társadalmi derűt fakasztó név. Olyan, amilyen semmiképpen sem illik erre az intézményre, hi­szen az embereket életük nagy örömei és tragédiái fű­zik ide, — nevezetesen a há­zasságkötés, a gyermekek névadói és a gyászszertartá­sok. temetések rendezésében ta­pasztalható. Az iroda eredményei fel­tétlen elismerésének számít az, hogy rábízták a társadal­mi ünnepségeken részt vevő kórusok országos találkozó­jának kétévenkénti rendezé­sét. Ezek a tények sok minden­ről tanúskodnak. Mindenek­előtt arról, hogy a Társadal­mi Ünnepségeket és Szertar­tásokat Szervező Iroda (— már megint ez a rossz név, hiszen nemcsak szervez, ha­nem rendez is —) a politikai és a társadalmi szervek va­lamint saját aktivistáinak hatékony segítségével ered­ményt ért el a tudatformá­lásban. Ennek nyugtázása mellett joggal vetődik fel a kérdés az intézmény számá­ra: hogyan tovább? Járműjavító Vállalat igazga­tójának messzemenő segítő­készsége ellenére — gondot okoz munkahelyükön. Ezért a városkörnyéki vagy a von­záskörzeti községekben ren­dezett gyászszertartásokon való közreműködésük nehéz­kes, már csak a járműhiány miatt is. És ha már a kórusoknál tartunk, a kisdobosokból és az úttörőkből alakult művé­szeti csoportok is emelik a rendezvények színvonalát. Bővítették a gépzenei válasz­tékot is — bár legszíveseb­ben az énekkarok, hangszer­szólisták és versmondák mel­lett teszik le a voksot. A köz­vélemény szerint helyesen. Várakozó menyasszonyok . A városi tanács házasság- kötő terme a tárgyi feltételek, az esztétikus környezet szem­pontjából nagyjából alkal­mas az ünnepségek megtar­tására. Gondot jelent viszont az, hogy a hétvégeken 25— 30 rendezvényt is tartanak, ezért igen nagy a zsúfoltság. Emiatt előfordul, hogy a há­zasulandóknak két-három hónapág is várniok kell az esküvőre. A szolnoki iroda munka­társai azt mérlegelik, hogy az ünnepi külsőségek, a han­gulati elemek biztosításán túl mit tehetnének még ügy­feleikért. Felvetődött példá­ul, hogy a házasulandók fi­gyelmét felhívják a gyakor­lati élet néhány őket érintő részterületére, — így példá­ul segélyezési, biztosítási, üdülési, ifjúsági betéttel kapcsolatos és egyéb ügyek­re. Egy szóval olyan gyakor­lati állampolgári ismeretek­re, amelyek a mézeshetek alatt sem nélkülözhetők. Akkor talán még az iro­dához érkező sok köszönőle­vélből álló gyűjtemény is jobban gyarapodik. Simon Béla A tények tanúskodnak Eltörött a rugó az időjárási órában? r Éghajlati világprogram indult Hol van az a nyár, amikor még hetekig tartó napsütés, langyos záporeső, lágyan fújdogáló szél jellemezte jú­niust, júliust és augusztust, s ehhez hasonlóan a többi évszaknak is megvolt a ma­ga meteorológiai karaktere? Az időjárás utóbbi évek­ben megfigyelhető ingadozá­saira a meteorológia tudósai is felfigyeltek, s elhatározták, közös kutatómunkával keres­nek választ a megbolydult időjárási menetrend okainak felderítésére. 1980. január 1- től az ENSZ Meteorológiai Világszervezete megindította az éghajlati világprogramot. A tíz évbe tervezett program­ban 141 ország, közöttük Ma­gyarország képviseletében a Központi Meteorológiai Inté­zet vesz részt. Az intézet fő­munkatársa, Lép Ildikó éve­kig dolgozott Genfben a Me­teorológiai Világszolgálatnál a program előkészítésén. Ö tájékoztatott a nagyszabású nemzetközi tudományos munka céljairól, jelentőségé­ről. A . földtörténet során az időjárás is több korszakvál­tást ért meg, a különböző jégkorszakokat hosszú felme­legedési időszakok követték. Jelenleg úgynevezett kis jég­korszakban élünk: az év na­gyobb részében befagyva ál­ló Jeges-tenger, az Északi- és Déli-sark jégmezői és a glecserek adnak alapot erre az elnevezésre. Az erre a korszakra jellemző, s az év­ezredek során megszokottá vált meteorológiai rendszer­ben azonban .az elmúlt tíz évben zavarok mutatkoznak. Nemcsak nálunk, Európában váltak hűvösebbé a nyarak, enyhébbé a telek, más föld­részeken is gyakran kiszá­míthatatlanul szeszélyes az időjárás. Soha nem tapasztalt monszunesők, vagy éppenség­gel sivatagosító szárazságok keletkeznek, Amerikában zordabbá váltak a telek, az idén pedig hőgutát okozóan forró a nyár. Ezek a jelen­ségek felvetik a kérdést: va­jon újabb korszakváltás kü­szöbéhez érkeztünk, vagy csak az időjárás néhány éves kilengéséről van szó. Az is felmerült, hogy az ember drasztikus beavatkozásai nyomán — őserdőirtások, lég- szennyezés stb. — netán el­törött egy rugó az időjárási árában. Akármi is legyen az igazság, a tudomány eljutott arra a fokra, hogy a nemzet­közi program megvalósításá­nak eredményeként nagy vo­nalakban hosszabb távú elő­rejelzést adjon az időjárás, sőt az éghajlat változásai­ról is. Ennek felbecsülhetetlen gazdasági jelentősége lenne; hiszen például a mezőgazda­ságban az előrejelzés alap­ján hideg- vagy melegtűró fajták termesztését állítanák előtérbe, tervszerűbbé vál­hatna az öntözés és általá­ban a vízgazdálkodás. A világprogram első lépé­se egy óriás adatbank élet- rehívása, ahová a világ min­den tájáról összegyűjtik a meteorológiai adatokat. Az adatbankba a magyar meteo­rológusok is értékes informá­ciókat adhatnak, Budapesten ugyanis 200 éves időjárási adatsorokat őriznek. Európá­ban is csak 12 városban je­gyeztek fel két évszázada folyamatosan adatokat a na­pi időjárásváltozásokról. Ä Központi Meteorológiai In­tézet jelenleg ezeknek az adatsoroknak a számítógépes feldolgozását végzi, hogy át­adhassa őket a Genfben fel­állított adatbanknak. Az adatbank információit a program következő szaka­szában összevetik a társtu­dományok — a hidrológia, a geofizika stb. — megfigyelé­seivel, hogy a meteorológu­sok minél megalapozottabb képet alkothassanak az idő­járás alakulásának tenden­ciáiról. K. G. Emberek a téren knock out... TEREFERE mAr jöhetne... Fotó: Tabák Lajos értesítést, hogy ebben az órában még kapható az az építőanyag, ami máskor nem szokott lenni, s a hónapok óta ilyesmi után futkosok számára továbbra sem lesz, mert gyorsan megvásárol­ják a protekciósok. Aztán vannak — mert. ha nem beszélünk róla, akkor is vannak — nagyobb ügyek is. Amikor valami életbevá­góan fontos dologban sike­rül „megkerülni a sort”, fel­vétetni a gyereket, előbbre jutni a lakásigénylők listá­ján. Kétségtelen, hogy az ilyesmi ritka eset sokkal rit­kább. mint amennyit halla­ni iáiét róla. Kár lenne titkolni, hogy van nálunk protekció. Ám a legidősebb emberek sem emlékeznek olyan időre, amikor — ne lett volna. Mikszáth Kálmán. Móricz Zsigmond regényeiben sű­rűn fordulnak elő a protek- torok és protezsáltjaik, s bár ők személyükben már régen nincsenek — öröksé­güket ránk hagyták. S ha manapság ironikusan szok­ták is mondani, hogy most ..szocialista összeköttetés” lépett a protekció helyébe, szentigaz, hogy ebben sem­mi szocialista nincs. Csak összeköttetés, ami semmiben sem különbözik a. protekció­tól csupán a szót fordítot­ták magyarra. Mégsem valami elemi csa­pás a protekció — vagy. ha úgytetszik „összeköttetés” — ami ellen nem lehet véde­kezni. Sokféle védelem van ellene. Például: a bürokrá­ciamentes emberséges ügy­intézés, hiszen, ahol nem kell órákat várakozni, újabb és újabb papírokat besze­rezni egy igazoláshoz, ott arra sincs szükség, hogy va­laki ezt a keserves utat ösz- szeköttetései révén kerülje meg. ásik orvosság, ahogyan a kö­zelmúltban egy vállalati vezető a televízióban megfogalmaz­ta: áttérés a keresleti gaz­dálkodásról a kínálati gaz­dálkodásra. Közérthetően: ha kevesebb a hiánycikk, ha az eladó keresi a vevőt és nem a vevő az árut, magá­tól megszűnik itt is a pro­tekció. Hogy ez még egy kissé „odébb lesz”? Az egészen biztos. De az is, hogy min­denki tehet érte valamit. S ehhez még csak nem is kell igénybe venni — protekciót. V. E. am ismersz ott valakit vélet­lenül? Ismerős a kérdés, aligha van ember széles e hazában, aki ne tette vol­na fel ezt (vagy valami ha­sonlót), amikor valamilyen ügyes-bajos dolgát kellett intéznie. Szinte természetessé vált, hogy ha valamit el aka­runk intézni — legyen az ritkán kapható áru vásár­lása. szolgáltató iparos kihí­vása vagy akár egy szüksé­ges irat megszerzése — ke­ressük az összeköttetést. Hi­szen mégis csak más úgy beállítani abba a boltba, hivataliba, ügyfélszolgálati irodába, hogy mindjárt név szerint keresünk valakit. Hogy nagyohb dolgokról ne is beszéljünk — vagy éppen azért beszéljünk? —, mert nyílt titkok, hogy sokmin- den.t sokan éppen protekció­val szereznek meg. Szellemesen mondta né­hány évvel ezelőtt egy ma­gasállású állami vezető: Magyarországon tíz és fél millió embernek van pro­tekciója, ami ugyanannyi, mintha senkinek sem lenne. Valóban, ha jól belegondo­lunk, ez nagyjából így van. Nem kivétel ez alól a leg­kisebb falu sem: ott a hi­vatalhoz forduló ügyfél haj­danában együtt ült az isko­lapadban a tanácselnökkel, egy cséplőcsapatban dolgo­zott a téesz vezetőjével, ugyanott katonáskodott, ahol a Tüzép-telep vezetője. Ké­zenfekvő tehát, hogy ha va­lamire szüksége van, a ré­gi ismerőshöz fordul. Még akkor is, ha az ügyet kü­lönben ist minden zökkonő nélkül elintéznék. Mi értelme van hát a pro­tekciónak, ha nem jelent semmilyen előnyt? Annyi, hogy — a „protezsált” szé­les körben elmondhassa: ezt meg azt el tudta intéz­ni, merthogy X és Y neki innen meg onnan régi cim­borája. S' ha többet nem, ennyit elér vele, hogy mind­járt lesznek irigyel Már­pedig a régi mondás szerint többet ér egy irigy száz szánakozónáil... Csakhogy nem minden protekció ilyen ártalmatlan. Már az sem, hogy a protek­ciósnak nem kell másokkal együtt sonbaállni valahol, mert ügyét soronlkívül in­tézik el — s ezalatt a töb­biek ügye halasztást szen­ved. Ott meg éppenséggel nem, ahol a jókoma — az előbbi példánál maradva — Tüzéjp-telepvezető küldi az Hozzáértő ügyintézés ják, hogy „az dvócimborái- tól.” Az ünnepi környezet, az odaillő hangulat biztosítása továbbra is elengedhetetlen. Ebben nélkülözhetetlen szol­gálatot tesz az iroda szemé­lyi állományához tartozó Bartók Béla kamarakórus, amely évente 150—170 alka­lommal lép fel családi ün­nepségek mellett politikai és kulturális rendezvényeken. Magas színvonalú énekkultú­rájukért sokszor részesültek már elismerésekben. A gyászszertartásokon köz­reműködő férfikórus érdemei is vitathatatlanok. Tagjai részfoglalkozásúak, gyakori igénybevételük azonban — a Ügy tűnik, a hivatalos szervekkel való együttműkö­dés mellett a személyes kap­csolatok kiépítése igen cél­ravezető. Ugyanígy a nagy tapintattal végrehajtott kör­nyezettanulmány révén a személyre „szabott” ünnepi beszéd. Nem köszönthetik például névadón a közel­múltban elhunyt apát, ami sablonszövegnél elkerülhe­tetlen. Az ilyen esetek meg­előzésére nagy gondot fordí­tanak ebben az irodában. És arra is, hogy az ügyintézők megőrizzék intelligens maga­tartásukat akkor is, ha — például — arra a kérdésük­re, hogy „kitől búcsúzik a halott?” azt a választ kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom