Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
XXXI. évf. 243. sióm, 1980. október 16., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 16-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről, az iparirányítás fejlesztésének alapelveiről, valamint a párttagsági díj fizetésének helyzetéről és új rendjéről szóló előterjesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. A budapesti Vigadó nagytermében tanácskozik az európai ifjúsági szervezetek konferenciája (Telefotó — KS) Folytatódott az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezetének első konzultatív tanácskozása Tegnap a budapesti Vigadó nagytermében a nemzetközi helyzetről, mindenekelőtt Európa jelenéről és békés jövőjének kérdéseiről folytatott allkotó vélemény- cserét a kedden megalakult Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezetének I. konzultatív tanácskozása. A tanácskozás második napján, 4 délelőtti vitában szólalt fel Mairóthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága nevében meleg szavakkal köszöntötte a kétnapos buda(Folytatás a 2. oldalon) II kormány javaslatokat fogadott el a közgazdasági szabályozók módosítására Ä Minisztertanács tegnap ülést tartott. Az Állami Tervbizottság elnökének előterjesztése alapján megerősítette a közgazdasági szabályozók 1981. január elsején életbe lépő módosítására vonatkozó javaslatokat. Utasította az érdekelt minisztereket, illetve országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy ezek alapján a megfelelő jogszabályokat dolgozzák ki, s október 31-ig hozzák nyilvánosságra. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a beszámolóhoz kapcsolódó 'kiegészítő jelentését. A Minisztertanács megállapította, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek kihasználása továbbra is fontos társadalmi és gazdasági érdek, ezért utasította az illetékeseket, hogy a vizsgálat tapasztalatait hasznosítva tegyenek további intézkedéseket a gazdaságok termelési érdekeltségének fenntartására és javítására. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta az érintett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az ország- gyűlés szeptemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket (MTI). Babrak Karmai Taskentben Légitámadás Bagdadban (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Egy-egy hektárról másfél tonna tököt szednek fel a té- eszbeliek Egyelőre prizmákban tárolják a termést, amelyből a négy kilón felülieket a Zöldért és az áfészek vásárolják meg, az apraját pedig a háztáji sertéstartóknak adja el a téesz Beérett a sütőtök A jászfényszarui Béke Termelőszövetkezetben megkezdték a 60 hektáron termesztett sütőtök betakarítását. A becslések szerint mintegy 80 vagonnyi termés értékesítése egymillió forintnál több bevételt jelent a gazdaságnak. (Fotó: T. F.) Maxi golf elnevezésű vegyestüzelésű kazán prototípusát készítették el a kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezetben. Felvételünk a kazán nyomáspróbája közben készült Háló a fúráshoz Számítógép hangolja össze a szállítást • NEM TŰZOLTÁSSAL • EGY KÍSÉRLET SZEGEDEN Pirosat mutatott a lámpa, a teherautó megállt. Amíg tartott, a tilos, az út menti építkezésről — ott a belváros központjában — kinyúlt a daru gémje, leemelték a kocsi terhét. Pár pillanat, és zöld lett, a teherautó ment tovább. Tanmese ez, az egyébként megtörtént eset. A rendszerszervezők mindegyike találkozik vele, még „tanuló” korában, amikoris elmondják neki: valahogy így kell szervezni a munkát, hálótervekkel, ahogyan ez a példa mutatja. A vállalatok többségénél a másfajta körülmények, nem az építési terület hiánya, nem a pár másodpercnyi rakodási idő, követelik meg az üzemszervezéshez az úgynevezett hálóterves tevékenységirányítást. A Kőolajkutató Vállalatnál például már alkalmazták ezt a módszert a termelőfúrások lemélyítésénél. Eredményes alkalmazása, a termelékenységi mutatók javítása arra inspirálta a vállalat szakembereit, hogy megvizsgálják, miként lehet alkalmazni ezt a módszert a berendezések szállításánál is. Egy-egy fúrás befejezése után ugyanis újabb pontokra telepítik a fúrótornyot, a gépeket, a szivattyúkat, az áramfejlesztőket, szóval az összes fúráshoz szükséges kelléket. Az alkalmazhatóság vizsgálatánál főként azt tartották szem előtt a szervezők, hogy a számítógépes program kapcsolódjon az imént említett kútmélyítési hálótervhez. Kiemelt cél volt az is, hogy minél jobban használják ki a meglévő eszközöket — itt elsősorban nagy teherbírású járművek értendők — s az átszállítási feladatok összehangolásával üzemanyagmegtakarítást érjenek el. Ha a szállítási, szerelési idők csökkennek: az plusz nyereség. Többféle módszerrel próbálkoztak. Tudni kell, hogy a hálótervekben meghatározzák az egyes műveletek sorrendjét, az elvégzésükhöz szükséges időket, ugyanígy kijelölik a kritikus utakat és pontokat, a műveletek közül azokat, amelyek bizonytalanná tehetik, veszélyeztethetik a program végrehajtását. Táblázatokat állítottak össze a Kőolajkutató Vállalat szervezői, amelyekben egy műszak munkáit, a szükséges időket, létszámot és munkaeszközöket tüntették fel. Ahogyan mondják: ilyenkor még az is „belőhető”, hogy az egyes tevékenységeket ki végezze el. Tudják a programban a szállítandó le- és felszerelendő anyagok, berendezések indítási, érkezési idejét, valamint a szállításnál, a járművek úgynevezett terheltségi szintjét. (Hozzátesszük, hogy a programot számítógépbe táplálták, az a tervet módosítja a távolságok, vagy például az útviszonyok, az időjárási tényezők figyelembe vételével. Nem mellékes ez, hiszen téli időszakban gyúrják-dagaszt- ják a sarat a terepen a vállalat járművei.) Mi követte az elméleti munkát? Egy kísérlet a szegedi üzemben, ahol e módszer alapján dolgoztak a berendezés le- és felszerelésénél, szállításánál. A kísérlet eredményeiből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mindenesetre önmagáért beszél az a tény. hogy a tíz és a harminc tonna közötti teherbírású járművekből a régebbi tizen- három-tizenkilenc helyett itt csak hetet kellett felhasználni. Nem torlódtak egymásra, nem akadályozták egymás munkáját — amíg az egyik az úton futott, a másikra rakodtak, vagyis ha nem éppen másodpercekre, mint a piros és zöld jelzés közötti esetben, de mondhatni, ma- ximálisan kihasználták a járműveket, azok rakfelületét. A napokban már feldolgozták a kísérlet eredményeit — összevetették a papíron leírottakat, a kiszámítottakat a valósággal. Itt a szegedi próbánál már bebizonyosodott: csak akkor könyvelhetnek el sikereket, ha a szerelés. a szállítás feltételeit nem tűzoltó munkával, hanem előre biztosítják. A legközelebbi feladat az, hogy egy meghatározott időszak, például egy félév tapasztalatait szűrjék le több berendezésnél. S ha ott is hasonló eredmények születnek, következhet az általános alkalmazás a vállalatnál. A metódusnak vannak kiszámítható és ma még pontosan meg nem határozható eredményei. A kísérlet azt bizonyítja, bevezetésével az átszállításhoz szükséges eszközt, járművet kell felhasználni a munkákhoz, és várhatóan a szerelési idő is csökken. Vagyis több marad a fúrásra. H. J. fl mezőgazdaság szellemi forrásvidéke 3. oldal Protekció nélkül nem megy? 5. oldal
