Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
1980. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gépújdonságok a bábolnai napokon flz elmélet és a gyakorlat kézfogása A kiállítók között a mezőtúri főiskola Tegnap a nagyközönség számára is megnyitották a bábolnai napokat, ahol csaknem félszáz hazai, negyven külföldi, mezőgazdasági kutatással, gépgyártással stb. foglalkozó gyár, vállalat, kutatóintézet, egyetem, főiskola mutatja be legújabb gépeit, gyártmányait, kutatási eredményeit. A szakmai nap első óráiban kerestük meg a DATE mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar pavilonját, Bél- ley Ferenc csoportvezetőt. — Főiskolánk ezen a kiállításon elsősorban a diszcip- linális és egyéb kutatási eredményeket kívánja bemutatni, de kiállítottuk a kar tanüzemében készült szerszámokat, kisgépeket, s természetesen a mezőtúri üzemmérnökképzésnek is szántunk egy-egy tablót, színes diasorozatot. Üvegvitrinekben makettsor, szemre is nagyon mutatós kis gépekkel, de úgy hisszük nem a látvány a fő értéke. — A modellek a cukorrépatermesztés gépsorát szemléltetik, látható, hogy minden egyes gép a szocialista mezőgazdasági gépipar terméke, viszonylag olcsóak, s az alkatrészellátás sem különösebb gond. Az esőre hajló szabad ég alatt az érdeklődők gyűrűje fogja körül a főiskola gépjavítási és technológiai tanszéke, valamint a székkutasi Oj Élet Tsz közös fejlesztésében kialakított mérőberendezést, a Diesel-tesztert. Kiss József szakoktatót kértük, mondja el, mit tud ez a nagyreményű műszer? — Ez a készülék tulajdonképpen egy jármű diagnosztikai berendezés összesített változata. Elvégzi a Dieselerőgépek vizsgálatát. A kereskedelmi forgalomban lévő műszerrel szemben óriási előnye, hogy amíg az előző csak egy henger, ez a gép akár 12 henger vizsgálatát végezheti egyszerre, egyidő- ben. Tóth Barnabás garanciális szerelőt a kiállított Moszk- vics-furgon műszer-műhelykocsi mellett találtuk. — A kocsi rakterében több mint százféle, fajta műszer, szerszám van elhelyezve, s ezek segítségével szinte munkaközben tudjuk ellenőrizni a gépek működését. A korszerű üzemszervezés szempontjából is jelentős kellék ez a kiskocsi, pontosabban a műszerparkja, hiszen bárhol diagnosztikai méréseket végezhetünk segítségével — a különben nehezen mozgatható mezőgazdasági gépeken. Minden bizonnyal sikere lesz a kiállításon a tanüzem kerékszerelő kocsijának, a feltöltőszivattyúnak, s a hőszigetelt tárolóedénynek, amelyben a szélsőséges hő- mérsékleti viszonyok között dolgozók meleg vagy hideg védőitalát tarthatják. A kistermelők körében a KV—01 típusú kisvetőgén és a TK típusú tolikapa máris nagy elismerésre talált. A mezőtúri főiskolán kívül szűkebb hazánkból még a szolnoki Mezőgép vesz részt a kiállításon, ők „menetközben” mutatják be az Orkán—79 elnevezésű szármarad vány-betakarító adapterüket. — ti — A főiskola és a székkutasi tsz új diagnosztikai berendezése Üzemanyag csak készpénzért ! Egy rendelet „premierje if Szolnokon, az Abonyi úti felüljáró előtti üzemanyag- töltő-állomás az ország legforgalmasabb kútjai közé tartozik. Tegnap azonban csaknem unatkoztak a kútkezelők. Egyikük megadta a magyarázatot: október 1-től csak készpénzért adnak az állami kocsikba is üzemanyagot. —• Valószínűleg tegnap mindenki színig töltötte a tankját, hogy elfogyjon a jegye. — A kútkezelőknek köny- nyebb vagy nehezebb lett a dolguk? — Abból a szempontból egyszerűbb a munkánk, hogy nem kell jegyeket ragaszt- gatni, menetleveleket bélyegezni. De bizonyára nehezebb lesz, mert sok pénzt kell kezelnünk, hiszen naponta 3—400 ezer forint a forgalmunk. Csaknem egyórás hiábavaló várakozás után végre begördül egy állami Volga, mint azt a vezetőjétől megtudom, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat tulajdonában van az autó. — Mennyi benzinrevaló- val jött el Budapestről? — kérdezem, de a gépkocsivezető tiltakozik. — Ez nem újságtéma. mert a saját zsebemből fizetek, ugyanis reggel korán indultam. Mellesleg, ha érdekli, szerintem a rendelet miatt megszaporodik az adminisztráció. sokkal több lesz a gépköcsielőadók dolga. És nehezebb is. •A Volga „jóllakottan” elsuhan, megint van időnk a kútkezelővel társalogni. A • „ravaszkodási” lehetőségek kerülnek szóba. — A lelkiismeretlen autós megteheti, hogy szuper benzinre kér pénzt, de normállal tölti meg a tankot. A különbözet az övé. Vagy az olajcserét csak elszámolja, hiszen nem biztos, hogy ellenőrzik. Két flakon Agip ára a zsebében marad. Egyébként gázolajat továbbra is csak jegyre adunk. A Gábor Áron téri benzinkútnál egy állami rendszámú Polski várakozik. — A besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezeté a gépkocsi — mondja Safranyik Pál, a „pilóta”. — Szerintem a mi számunkra előnyös a készpénzfizetés, bár palotát nem építünk a megtakarításból. A normán eddig tíz és fél liter volt száz kilométerre. Ennyiből ki lehet jönni. A szövetkezetben úgy döntöttek, hogy tíznaponként kapok ezerötszáz forintot, de ha esetleg előbb felhasználom, adnak új ellátmányt. Megemlítem a szuper— normál „cserecselt”. Széles mozdulattal legyint: — Nem jó gépkocsivezető az, aki becsapja az autóját.. Közben megtelik a Polski tankja. — Pénze van? — kérdezi a kútkezelő. — Van, van, anélkül most már el se indulhatok! — B — Fotó: N. Zs. A répahegyen innen és túl Jl „labda gurul, a gépek állnak, a termés rumlik Cukorrépát termelő jászsági szövetkezetek és cukorgyáriak jelezték az elmúlt napokban a megyei mezőgazdasági szervezési bizottságnak: a MÁV nem biztosítja folyamatosan az igényelt kocsikat, emiatt vontatott a cukorrépa átvétele, elszállítása. A Mátravidéki Cukorgyárak két nagy jászsági átvevőhelyén, a jászkiséri és a jászapáti vasútállomás mellett valóban hatalmas répa- hegyek vártak elszállításra még tegnap is. Kényszerpihenő a hajrában Kovács Károlyt, a jászkisé- yi Lenin Tsz főagronómusát nem tartják indulatos embernek, tegnapi találkozásunkkor mégis dühösen kifakadt. — A megyei tanács mező- gazdasági osztálya, a TE- SZÖV, mindenki, aki illetékes, és természetesen mi, a helyi szakvezetők is azt szorgalmazzuk, hogy fedél alá mielőbb a termést. A betakarításra összpontosítjuk minden erőnket, és akkor tessék, az őszi hajrá kellős közepén abba kellett hagynunk két napra a cukorrépa szedését. Á két nyújtott műszakban, a cukorgyári ütemezésnek megfelelően 15 hektárról biztos helyre vihettünk volna legalább 600 tonna répát. Ha ne adj isten beköszönt egy esős őszutó, vagy korábban beállnak a fagyok, nagyon keserves lesz betakarítani a mi kötött talajainkon az utolsó tizenöt hektárokat... — Mi okozta a kényszer- pihenőt? Ez van a répahegyek innenső oldalán. És a túlsón? A szállítási naplóból megtudtuk, hogy a jászkisé- riek úgy-ahogy azért csak kaptak vasúti kocsikat a répa elszállításához. Igaz, az igényelt napi harminc helyett szeptember 25-én például csak huszonhármat, 24-én pedig huszonötöt. A jászapáti átvevőhelyen ennél is kritikusabb a helyzet. — A két említett nap egyikén hét, a másikon négy vagont állított ki a MÁV, a kért negyven helyett — panaszolta Demeter Ferencné, a Hatvani Cukorgyár átvevője. — Az ütemezés szerint naponta 550 tonna répát szed fel és hoz átvételre a helyi Velemi Tsz. Szeptember 25. és 27. között ezer tonna répát vettünk át, abból a három nap alátt csak 135 tonnát tudtunk útnak indítani Hatvanba. — Ez volt akkor. Azóta javult a helyzet? — Számottevően nem. VaVámosgyörkön Gyóni László állomásfőnököt hallgatva rossz gondolatom támadt: a vasút — ahogyan mondani szokás — dobja a labdát? — Nézze, itt a vezénylés: ma, október elsején a jászkiséri állomás húsz, a jászapáti huszonöt, a jászárokszállási három üres, és vissz- fuvarban répaszállításra „befogható” kocsit kap. Ez ösz- szesen negyvennyolc. — Az egy-egy napra elszállításra ütemezett répamennyiséghez naponta harminc kocsit igényeltünk a MÁV-tól. Eddig még minden nap nyolccal-tízzel kevesebb volt. Tegnapig annyi répa összegyűlt az amúgy is szűkös tárolótéren, az állomás mellett, hogy nem tudnak ott többet átveni a cukorgyáriak egyelőre nincs hová tenni a termést, abba kellett hagynunk a munkát. — Nincs más mód a tárolásra? — Éppen az idő sürgetése miatt így is a szokásosnál gyengébben érett répát takarítottunk be, amit a táblák mellett nem prizmázha- turik még rövid időre sem. A jelenlegi nappali hőmérsékletnél rögtön befülledne. És akkor nemcsak a kétszeri rakodás költsége lenne a kárunk, hanem a répa romlásával járó minden egy százalékos cukortartalomveszteség is öt forintnál több árbevételi kiesést jelentene mázsánként a gazdaságnak. lamivel több kocsit tudunk telirakni, ma például huszonötöt, csakhogy a sok napi lemaradás miatt megtelt az átvevőtér. Mostmár beszorult a kocsibillentő is, nem tudnak vele fordulni a répahegyek között. Kétezer tonnánál több répája vár itt elszállításra a Velemi Tsz-nek, nem is tudom, mi lesz, ha a vasút sürgősen nem intézkedik. Sajnos Medve Miklós, a jászapáti vasútállomás főnöke sem tudta. — Mi csak annyi kocsit tudunk kiállítani, amennyi van. Űjszász felől, a budapesti igazgatóság területéről a répaszállításra irányított vagonokat eleve lekapcsolják a kisériek. Így sem boldogulnak. Hogy mi, és a jászárok- szállásiak miért nem kapunk több üres kocsit Vámosgyörk leiül, a miskolci igazgatóság területéről? Hát talán kérdezze meg a györki kollégámat ... — A három állomás igénye viszont mára nyolcvankettő ... — Sajnos ez van. A rendelkezésre álló kocsik nagyobb része ma is Üjszász felől érkezik. Vámosgyörk felől alig tudunk indítani. Hogy miért? Talán érdeklődjön a miskolciaknál... Készséggel rendelkezésünkre bocsátotta a vasúti „forró drótot”, amelynek a másik végén a miskolci MÁV Igazgatóság kocsiintézőségé- nek csoportvezető helyettese, Héjj László jelentkezett: — Nézze, mi vasútiak megértjük, hogy ilyenkor fontos a répa. Meg is teszünk mindent, hogy kielégítsük az átvevőhelyek kocsiigényeit. Csakhogy ez nem könnyű, merthogy iparvidék- jellegű igazgatóság a miénk. Tudjuk, hogy sok a répa, több kocsi kellene. Talán központi intézkedéssel... Szükségből „kölcsön-répával” Hónom alatt a „labdával” a Hatvani Cukorgyár répa- osztályának vezetőjénél, Né- rai Ernőnél kopogtattam. — A jászsági répa „bedugulása” teljesen felborította az ütemezésünket. A gyárunk napi feldolgozó kapacitása hatezer tonna, hogyne hiányozna hát a Jászságból várt napi ezerszáz tonna répa. , Ma, ha elegendő kocsit nem is, negyvenyolcat adott a MÁV, de így is 350 tonnával kevesebb répa érkezik be Jászapátiból, Jászki- sérről és Árokszállásról. — A vontatott szállítás bizonyára kihat a feldolgozás ütemére is. — A gyár nem állhat le, alapanyagnak lenni kell. Az ütóbbi napokban, éppen a jászsági szállítási gondok miatt a szolnoki és a kábái cukorgyártól kellett „kölcsönkérnünk” répát. Képzelje el, mennyibe kerül a vállalatnak, ha a negyven kilométerre lévő Jászapáti helyett százkilométerekről, legutóbb például Hódmezővásárhelyről, meg Kengyelről kellett répát hoznunk. — Igér-e változást a MÁV a szállításban? — Miután sem a budapestiek, sem a miskolci vasút- igazgatóságnál nem intézkedtek a reklamálásunkra, a cukoripari irodánkon keresztül a MÁV vezérigazgatóságához fordultunk. Most kaptuk éppen a hírt, holnaptól talán segítenek negyven üres kocsival. Ha úgy lesz, akkor négy-öt nap alatt be tudjuk hozni a Jászságban felgyülemlett répát, és azután újra folyamatos lehet majd a betakarítás, az átvé1 tel és a beszállítás. * * * Ha úgy lesz — mondta a cukorgyár osztályvezetője. Ügy kell, hogy legyen, hiszen az őszi hajrában nem engedhetnek meg maguknak egyetlen óra kényszerpihenőt sem a gazdaságok. Az sem megengedhető, hogy a megtermett, és hajrázva betakarított termés prizmákban romoljon meg a vasútállomások mentén, de az sem, hogy felesleges szállítások többlet- költsége drágítsa a cukor előállítását. Tehát, hogy a MÁV vezérigazgatósági intézkedés érvényre jusson, a vasút üres kocsikra váltsa az Ígéretet, az közös, ha úgy tetszik, népgazdasági érdek, a répahegyen innen és túl is. Temesközy Ferenc Negyven helyett hét kocsi r Ujszászról valamivel több AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Kevesebb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek Tegnap délelőtt Martfűn, a Tisza Cipőgyárban kibővített elnökségi ülést tartott a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Fa József százados, a megyei > rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályvezetője az idei év első félévének baleseti statisztikáját elemezve elmondta, hogy az első félévben kétszázöt személyi sérü- léses közúti közlekedési baleset történt a megyében (ezek 10 százaléka halállal végződött), ez 28 százalékkal — hetvenkilenc balesettel — kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A balesetek 90 százalékát gépjárművezetők, egytizedét gyalogosok okozták. Figyelmeztetett arra viszont, hogy sajnos a harmadik negyedévben csaknem annyi baleset történt, mint az első két negyedévben összesen. A legtöbb balesetet — hetvenötöt — a személygépkocsivezetők okozták, és gyorsan szaporodott a segédmotorkerékpárosok miatt történt balesetek száma. Az okok között első helyen szerepelt a gyorshajtás, majd az elsőbbségadás elmulasztása, a szabálytalan kanyarodás, és szabálytalan előzés következtében történt a legtöbb baleset. A személyi sérülésekkel járó közúti közlekedési balesetek mellett megvizsgálták az anyagi káros közlekedési balesetek arányának alakulását is. Az adatokból kiderült, hogy 1980-ban a koccanásos balesetek száma csökkent, súlyosságuk viszont növekedett. Befejezésül Lóczi Miklós rendőrőrnagy, a megyei KBT titkára ismertette — az elnökség pedig elfogadta — az őszi közlekedésbiztonsági akció programját.
