Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

1980. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászalsószentgyörgyi létrák Az idén több mint 25 millió forint értékben állítanak elő különböző típusú létrákat a Szikra Műbútor és Faáru Szövetkezet jászalsószentgyörgyi telepén. Eves tervük időará­­nyos teljesítésében van bizonyos lemaradás, de a szövetkezetben bizakodnak, hogy az év végére be tudják pótolni az anyaghiány okozta hátrányt HŰTŐSZEKRÉNY LAKÓKOCSIBA KILENC HÓNAP: ÜZLET SZÜLETETT Ili! Naiv lista i Kétfokos megdőlés Ilii Alkalmas pillanatban Fotósok munkájára mond­ják néha: nem nagy dolog, csupán a gombot, a fényké­pezőgép billentyűjét kell megnyomni és kész. Arról persze már nem szól a fáma, mi mindent kell megtanulni ahhoz, hogy az exponáló szerkezet éppen a legjobb pillanatban adjon utat a fénynek. Hasonló véleménye­ket hallani vállalati berkek­ben, igaz ott azt mondogat­ják, szerencsés volt az a gyár, mert... És akkor jön a kissé naív, botor lista: ép­pen kellett a termék a tőkés piacon, éppen le tudták gyár­tani, éppen el is tudták szál­lítani. A hűtőgépgyár például „éppen” ilyen üzletet kötött kemping — hivatalosan: kombinált üzemű abszorciós — lakókocsi-hűtőszekrények gyártására. Ez a vállalkozás is bizonyíték arra, hogy nem elég csupán a szerencse ah­hoz, hogy egy nagyüzem ve­zetői apparátusa arra szánja magát: „most kell be­levágni, ez az alkalmas pil­lanat ahhoz, hogy az üzlet gyümölcsöző legyen”. Hiába is óhajtotta volna a jászberényi nagyvállalat a „boltot” ha nincsenek keres­kedelmi kapcsolatok, aligha lett volna a licencvásárlás­ból valami. A korábbi köte- Jékek, a régebben megvett SIBIR-licenc, s az, hogy nem szakadt meg a gyártási jog átvételével a Hűtő és az emlí­tett cég üzleti viszonya, mindez egyik feltétele volt annak: létrejött a megálla­podás a Camping Gaz franci értékesítési szervezettel. A jászberényi vállalat tehát ve­vője lett a T—618 C típusú abszorciós hűtőszekrény li­­cencének és nemcsak annak, hanem szerszámoknak, gé­peknek is. Mielőtt a sorozatgyártás­ról és a hazai gyártók köré­ben furcsának tűnő honosí­tásról beszélnek, érdemes megismerni, mit kell tudnia egy, a lakókocsikban üzemel­tethető, külföldön dollárért eladható hűtőszekrénynek. A berendezés működik az autó 12 voltos akkumulátoráról pb-gázpalackról és hálózati feszültségről egyaránt. Az űrtartalma ezeknek a hűtő­­szekrényeknek 55, 37 és 25 liter, — a két utóbbi úgyne­vezett box típusú, ugyanis felülről nyitható — máris helyet takarítottak meg a járműben. Tulajdonságuk, hogy 38 Celsius fokos kör­nyezeti hőmérsékleten is meghatározott mennyiségű étjeget készítenek, és precí­zen működnek 2 fokos meg­dőlés mellett is. (Autóban az ilyesmi nem ritkaság). Kivi­telezéséről, minőségéről nem esett eddig szó, a lelkiisme­retes gyártás ugyanis az üz­let alapvető kikötése. A Hűtő a gyártási jogon kívül megvásárolta a gépe­ket és a szerszámokat is. Ide kívánkozik: hiába figyelt volna fel a nagyüzem a le­hetőségre, hiába a „bolt”, ha a termelés indítása késleke­dik. Már pedig magyarázko­dásra bőségesen lett volna elegendő indok hiszen be­szerezni külföldről a beren­dezéseket, a csarnokba tele­píteni őket, összehangolni a részegységek munkáját, adap­tálni a terveket, — mindez nem kevés időt kíván, s megannyi buktatóval jár. Említésre méltó, hogy tavaly szeptemberben írták alá a megállapodást, és májusban már elkezdődött a nullsoro­zat előállítása. Háromnegyed év alatt honosították a doku­mentációt, előkészítették a gyártást, üzembe helyezték a gépeket... s így tovább. (A pontossághoz tartozik, hogy a Hűtőgépgyárban a „kem­pingüzletkötést” összekötöt­ték az abszorciós készülékek termelésének felfuttatásával. Több mint 300 millió forintos beruházással járt a gyártás koncentrálása, például az új csarnok építése, az új beren­dezések üzembe állítása, au­tomata szerelősorok kialakí­tása). A gyorsaság nem csu­pán a műszakiakon múlott, sebeseSb lett a költözködés, a szocialista brigádok és a fiatalok segítségével. A jó kapcsolatokra utal, s a mun­kafogások elsajátítását a ter­melés zökkenőmentes indítá­sát eredményezte a francia szakemberek közreműködé­se is. Az említett megállapodás hat évre szól. Most, amikor a szabályozók, valamint a termelői árak változása he­lyenként bizonytalanságot szül az üzemekben, óvatos léptekre inti a vállalatokat — a hűtőgépgyári példa ugyancsak bizonyítja — nem árt hosszabb távon is átgon­dolni a lépéseket. A fél évti­zed és még egy esztendő bi­zonyára nemcsak gazdaságos gyártást, biztos üzletet hoz, hanem termelési, piaci ta­pasztalatokat is. Jövőre egyébként 50—60 ezer kem­pingkészüléket szállít kül­­füldre az üzem. (A beruhá­zás célja az, hogy elérjék az évi 300 ezer abszorciós hűtő­­szekrény gyártását). Az alkalmas pillanat, az alkalmas üzlet kiválasztásá­ról esett szó az imént. Meg­határozásához reoeptet adni naív dolog lenne, ilyesféle rendelvény aligha létezik. Egyes elemeit — mint a gyorsaság, az úgynevezett piackészség, megbízhatóság­ismerjük, isokszor emleget­jük. Némelykor, mint a jász­berényi példa bizonyítja, al­kalmazzuk is. H. J. Miniszteri szemle a kiskörei üdülőkörzetben Tegnap Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke és Bondor Jó­zsef, a Középtiszavidéki In­téző Bizottság elnöke veze­tésével szemlét tartottak Kiskörén. A programban a Szolnok megyei és a Heves megyei pártbizottság és a megyei tanácsok képviselői, továbbá az OVH és a Közép­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság illetékesei is részt vet­tek. Az intéző bizottság eddigi munkájáról, a fejlesztés helyzetéről Bondor József el­nök és Kővári László titkár adott tájékoztatást a követ­kező évek vízügyi feladatait pedig Papp Ferenc, az OVH környezet és természetvédel­mi főosztályának vezetője is­mertette. A szemle résztve­vői megtekintették a tiszafü­redi és az abádszalóki üdü­lőterületet s behajózták az abádszalóki öbölt, megtekin­tettek több idegenforgalmi látványosságot is, így a nagyiványi tájházat és a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadókapuját. Elindultak az almavonatok Megkezdődött a csúcsfor­galom a Hungarofruct-náL, amely elsősorban a gyümölcs­­exportot bonyolítja. A leg­nagyobb tétel az alma. A kü­lönböző fehér fajták: a Gol­den és a Jonathán már sze­désre érett, így elindulhattak az első almavonatok a Szov­jetunióba. Eddig mintegy 15 ezer tonna került vasúti ko­csikba Szabolcs, Bács és Za­la megye kertjeiből, s jelen­leg napi 300 vasúti kocsit töltenek meg ebiből a gyü­mölcsből. Ez az óriás meny­­nyiség azonban csak töredé­ke a teljes exportmennyiség­nek, a következő hetekben már naponta öt—hétszáz va­gon gördül majd almával te­li a határokon túlra. Ezekben a napokban útnak indítják Csehszlovákiába és az NDK-ba is az első alma­­szállítmányokat. Megkötötték az első nem rubel elszámo­lású almaüzletet is: Szaúd- Aráhia 2500 tonnát vásárolt a Hungarofruct-tól. A gyümölcsexport legna­gyobb részét — mintegy 60 százalékát — az alma jelenti. A pártszervezetek _ , túl va-Szerencsére gyünk azon, hogy a köz­ségpolitika alatt a községi pártbizottságok, pártvezető­ségek és alapszervezetek a településfejlesztést, a beru­házást, az építkezést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a téves felfogással, hogy ha van pénz, van köz­ségpolitika, ha nincs, akkor az erre való hivatkozással imagyaráznii lehetett a tö­megpolitikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy lebecsül­nénk a községpolitika elemei között az anyagiakat. Szük­ség volna rájuk minden te­lepülésen, minél nagyöbb összegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy sehol nincsenek bővi­­ben a beruházásokra fordít­ható pénznek, az utóbbi években pedig majd minde­nütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendők­ben. Az is bizonyos, hogy a hatodik ötéves terv időszaká­ban sem várható nagyobb összeg a kommunális beru­házásokra. Ezek után jogo­san tehető fel az a kérdés: a hiányzó pénzt hogyan he­lyettesítsük? Talán agitáció­­val? Messze van már az az idő, amikor a pártszervezetek er­re a megoldásra kényszerül­tek, s azt is meg kell mon­dani, akkor sem sikerrel. Napjainkban nem próbál­ják szépíteni, vagy éppen „helyettesíteni” a világot, őszintén beszélnek a gondok­ról, nyíltan megmondják, ha jogos igény teljesítéséhez je­lenleg nem áll rendelkezés­re a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv meg­valósítását. Ám a lakosság jó közérzete nem csupán a ifeiles>ltésen (múlik. Minde­nek előtt olyan társadalmi­politikai légkör kell. amely­ben a települések lakói ma­guk is formálják a közéletet, tevékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letéteményesei pedig a köz­ségpolitikát irányító községi pártszervek és az ott műkö­dő pártszervezetek. Túllépve a községfejlesztés problémakörén, s a község­politikához közeledve: a köz­ségek többségében létezik jó értelemben vett községpoli­tika. Mindenütt rendelkezés­re állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság köz­vetlenül vagy közvetve ré­szese lehet községe közéle­te alakításának. A falugyűlés, amelynek megtartására törvény kötele­zi a tanácsokat, a legtöbb községben nagy fejlődésen ment keresztül. A pártszervezetek javas­latára mind több községben változtattak mind a szerve­zés módján, mind a gyűlé­sek tartalmán. A „nagygyű­lések” helyett rószfalugyűlé­­seket tartanak, ahol keve­sebb ugyan az ember, de kö­tetlenebb, közvetlenebb a légkör és az előadó-hallgató közötti kapcsolat. A megtár­gyalásra kerülő napirendek tartalma is változatosabb. Ki állítja, hogy a közvéle­mény széles körét nem ér­dekli az például. hogyan fejlődik a település egész­ségügyi helyzete, hogyan ja­vul az áruellátottság. ho­gyan biztosított a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének fejlesztése? Egy-egy településen mind a nemeket, az életkort, mind, a foglalkozást és a munka­helyet tekintve számtalan ré­tegre osztható a lakosság. Egy-egy termelőszövetkeze­ten belül a fizikai dolgozó­kon kívül értelmiségiek és alkalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegek­re oszthatók, állattenyésztők, növénytermesztők, ipari mun­kások stb. Egy-egy község értelmiségén belül ' jelentős a humán, és egyre növekszik az agrár- és műszaki értel­miségiek száma. Könnyen felismerhető, hogy a felké­szültséget, így az érdeklő­dést illetően is nagyok a különbségek valamennyi köz­ségben. A párt XII. kongresszusa határozatában felhívta a pártszervek és pártszerveze­tek figyelmét az osztályokon belüli rétegződés figyelembe­vételének fontosságára a tö­megpolitikai munkában. El­jutni a nőkhöz, a férfiak­hoz, a fiatalokhoz, az idő­sekhez, a fizikai dolgozók­hoz, az értelmiségiekhez, úgy is mondhatnánk, mindenki­hez. A hatékony rétegpoli­­tikai munka nagy felkészült­séget kíván a pártszerveze­tek vezetőségeitől, hiszen is­merniük kell a különböző réteghez tartozó lakosság problémáit, az őket legin­kább foglalkoztató politikai­­társadalmi kérdéseket, s ezekre választ is kell ad­niuk. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel azokat a ten­nivalókat, amelyek a község­­poltika körébe tartoznak, s amelyet a pártszervezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredmény­nyel végez. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a partszerveknél a területi munka fejlesztése iránt a kongresszus óta, ahol ez a politikai tevékenység ref­­^ktorfénybe került. Jelen­tőségét nem lehet tagadni: bárhol legyen is a munka­helye a települések lakossá­gának, lakóhelye mindnek a saját községe. Nem könnyű ezt a fel­adatot teljesíteni a pártszer­vezeteknek. Nem minde­nütt gazdálkodnak a rendel­kezésre álló erővel megfele­lően. Egy-egy községben ál­talában nem egy pártszerve­zete működik csupán, van­nak termelőjellegű, értelmi­ségi, intézményi pártszerve­zetek. Bár ezek elsőrendű feladata, munkaterületük pártirányítása tagjai nem vonhatják iki magukat a községpolitikai munkából. sem. lg munkát te-I politikai kintve nagy - a szerepük, a minden község­ben működő tömegszerveze­teknek és -mozgalmaknak. Az erők összefogása, célirá­nyos működtetése a községi pártszervek feladata, ame­lyek mindinkább birtokában vannak a politikai vezetés, irányítás ismereteinek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a felsőbb pártszervek kötelessé­ge erre képessé tenni őket. M. S. Kijev-Tbiliszi-Ashabad Magyar Gazdasági Napok A Zala megyei Húsipari Vállalat zalaegerszegi gyárában nyári üzemi gyakorlaton vesznek részt a vállalat szakmun­kástanulói. A fiatalok két turnusban a gyár különböző üzemrészeiben, gyakorlatban hasznositják eddig tanult el­méleti ismereteiket. Képünkön: a henteslányok a húsbontást tanulják Negyedik alkalommal ren­dez Magyar Gazdasági Na­pokat a Szovjetunióban a Magyar Kereskedelmi Kama­ra, valamint a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége. Az idén ősszel sorra kerülő rendez­vényeknek három köztársa­sági főváros ad otthont: a tervek szerint Kijevben ok­tóber 14—17, Tbilisziben ok­tóber 21—24, Ashaibadban pedig október 28—31. kö­zött lesznek a Gazdasági Napok. A Magyar Gazdasági Na­pok mostani célja: újabb le­hetőségek feltárása a szocia­lista integráción belül a ma­gyar—szovjet gazdasági-mű­szaki együttműködés kiszéle­sítésére. A magyar szerve­zők, rendezők azt szeretnék, ha a szovjet szakemberek a három városban — ahol ko­rábban elsősorban készter­mékeink voltak ismertek — az eddigieknél jobban, sok­oldalúbban megismerjék Ma­gyarországot, mint kooperá­ciós partnert. Ennek megfelelően állítat­ták össze az előadássorozat tematikáját. Az előzetes ter­vek szerint Kijevben 21, Tbi­lisziben 14 és Ashabadban 14 előadás hangzik majd eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom