Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
1980. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÖRNYEZETVÉDELEM Hová tűnt a Duna kékje? A híres Kék Duna — bizony csak a zeneszerző, Johann Strauss fantáziájában létezett, minthogy a Duna sohasem volt kék, hanem zöld. Igaz, a folyó színe száz év alatt megváltozott: ilyen sárgásszünke sem volt, mint most. Kék csak olyan mély folyó .lehet, amely nem hordalékos, mint a Duna. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézetben ezt állítják a szakemberek, akiktől a Duna „zöldjét” kértük számon. Fizikai, kémiai okok Legnagyobb folyónk színe, — mondták, — erősen nyug.talanítja a Vízügyi és környezetvédelmi szakembereket. Természetesen korántsem érzelmi szempontból —, bár ez sem megvetendő. A víz szennyezettsége megváltoztatta annak fizikai és kémiai tulajdonságait. Nagyapáink még tisztítás nélkül ihattak a Dunából, ma pedig (nagy gondot jelent ivóvízzé tisztítása. Oka kettős: az urbanizáció és az iparosodás. A múlt században sokkal alacsonyabb volt a vízigény, mint napjainkban. Még nem épült ki a csatornahálózat, a szennyvíz sem került vissza a folyókba, — erre szolgáltak az emésztőgödrök. Az emberek is kevés vizet használtak, — mindössze néhány litert naponta. Az ipari szennyezés jelentéktelen volt, hacsak éppen nem a folyó partjára települt egy gyár vagy malom. Hazánkban az első korszerű csatorna 1840-ben épült Pesten. Bécsben már korábban megépült és a császárváros szennyvize akkor még tisztítás, (derítés) nélkül ömlött a Dunába. Hozzánk a Duna vize szennyezetten érkezik. de ennek mértéke egykor elenyésző volt. Közben Pozsony, Győr, Komárom csatornái is mind jobban szennyezték a folyót, Budapest iparosodásával pedig egyre több csatornára és vízvezetékre lett szükség. 1938- ban fővárosunk csatornahálózata 725 kilométeres volt, ma jóval több 2000 kilométernél. A vízvezeték kiépítése 1868-ban kezdődött, akkor 10 ezer köbméter vizet juttattak el a vezetékek a fogyasztókhoz, ma ennek százszorosát, több mint napi egymillió köbmétert. Természetes, hogy a szennyvízmennyiség is százszorosára növekedett. A háztartási mosó- és tisztítószerek, a mezőgazdaságban használt műtrágyákkal és növényvédőszerekkel korábban nem is ismert szerves és szervetlen vegyületek mérgezik a vizet, az ipar pldig melléktermékként tömény szennyvizet bocsát a folyóba. A folyó öntisztulása Minden természetes víznek öntisztító képessége van. Az öntisztulás során a szerves anyagok szervetlenekké bomlanak le, — ezt a szakemberek asszimilatív kapacitásnak nevezik. Mint azonban minden kapacitásnak, ennek is vannak határai. Addig van egyensúly, amíg a szennyező anyagokkal a víz meg tud birkózni. Ha az egyensúly felborul, teljesen megváltozik a víz tulajdonsága. Végső esetben minden élet kipusztulhat benne. A Dunánál egyelőre • nem tartunk itt, de ilyen volt a helyzet a Sajónál és csak az utólsó pillanatban tett intézkedések hatására javult ott a helyzet az elmúlt években. Tulajdonképpen csak a [felszabadulás után kezdtük felismerni, hogy a szennyvízzel tenni kell valamit, ha ha nem akarjuk, hogy folyóink tönkremenjenek. A bökkenő az volt, hogy a szenynyező anyagok sokfélesége állandóan nőtt, és a korábbi tisztító-derítő megoldások egyre alkalmatlanabbakká váltak. Üj tudományág keletkezett : a környezetvédelem, amely nemcsak a vizek, henem a levegő és egész környezetünk tisztaságával, az ember és természet kölcsönhatásával foglalkozik. Vizeink minőségét országszerte naponta ellenőrzik. Az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó 12 vízügyi igazgatóság laboratóriumai hazánk valamennyi taván, folyóján mintát vesznek; biológiai és kémiai szempontból ellenőrzik a vizeket. Az összegezett adatok alapján vízminőségi térképek készülnek. Rendszeresen ellenőrzik az üzemek vállalatok szennyvízkibocsátó helyeit is. Korántsem végleges megoldás a túlszennyezett vizekért bírság kiszabása, de jobb híján ez is valami: a szennyvíz tisztítás nagyon drága, gyakran költsége az üzemek összes beruházásának 15 százalékát is meghaladja. A víz az ember számára létfeltétel, az iparnak nyers-, és segédanyag, — semmivel sem helyettesíthető. Erről nem szabad megfeledkezniük azoknak, akik hajlamosak tollvonással törölni a víztisztítást szolgáló beruházásokat. Az alapelv az, hogy ott kell elsősorban tisztítani a vizet, ahol a szennyezés keletkezik és csak tisztított vizet szabad visszabocsátani a folyómederbe. Létkérdés, hogy hazai vízkészleteink az öntisztulás határain belül maradjanak. Nemzetközi összefogással S valóban hazai készletekről van szó? Vizeink 98—99 százaléka (a termál forrásoktól, fúrt és ásott kutaktól eltekintve) külföldről (már erősen szennyezetten) érkezik hozzánk. Gyakori az olajszennyeződés, a cukorrépaszezon idején pedig megjelenik a fonalgomba vizeinkben. A víztisztaság már nemzetközi ügy. 1948 óta, a belgrádi egyezmény alapján működik a Nemzetközi Duna Bizottság, amely jogutódja a korábbi nemzetközi szervezeteknek. Ez a bizottság a hajózás érdekében is foglalkozik a víz minőségével, de nem ez a fő feladata. Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely kifejezetten a Duna vízminőségének védelmével foglalkozna. A Dunamenti szocialista országok a KGST keretében szorgalmazzák olyan szervezetek, egyezmények létrehozását, amelyek garantálnák a vízminőség védelmét. Más nemzetközi szervezetek, az ENSZ és szakosított szervezetei, így a WHO is osztja ezt az álláspontot. Célravezető lenne például olyan hosszútávú kutatási program megvalósítása nemzetközi összefogással, amelyben minden Dunamenti ország résztvenne, és hasznát láthatná. B. J. Most jelent meg: Szolnok megye Statisztikai Évkönyve — 1979. Gazdag, nemcsak a szakemberek érdeklődésére számottartó adattárat, Szolnok megye 1979-es statisztikai évkönyvét jelentette meg nemrégiben a Statisztikai Kiadó Vállalat. A KSH Szolnok megyei Igazgatóságán beszerezhető kiadvány áttekinthetően csoportosítva tárja az olvasók ele szüKebb hazánk demográfiai, gazdasági és kommunális helyzetének változásait. Az évkönyvet lapozgatva képet kaphatunk Szolnok megyének az országban elfoglalt helyéről, utóbbi években elért fejlődéséről, és a tavalyi év munkájának eredményeiről. Évadnyitó után- premierek előtt Próbáról próbára a Szigligeti Színházban A színház — egyelőre zárt — aitói mögött kemény munka folyik. S ez a ritmus ahogy telnek a napok, egyre fokozódik maid. hogy azután a közönség előtt megméressék a látnivaló, néznivaló. ér ennivaló produkció — minden színházi munka A Szerelem, ó összes szereplője: Kristóf Tibor (a Mikroszkóp lényege. Színpadtól szerződött Szolnokra), Egri Kati és Fonyó István Sz. J. A Szobaszínházban, amely most próbaterem, „Az ember tragédiája” veretes mondataival viaskodnak a szereplők. Valóban viaskodnak, hiszen Madách műve — mint minden remekmű — rendkívül tömör, úgyszólván minden szónak csak finom árnyalatokkal, kimunkált színészi eszközökkel megjeleníthető tartalma van. Paál István, a színház Jászai-díjas főrendezője gyakran állítja meg a szereplőket: hangsúlyokat javít, beállít, újra és újra értelmez, elemhez mondatokat, gesztusokat. Az előadás szövegkönyve Madách művének mintegy a kétharmadát tartalmazza — az előkészítő dramaturgiai munka persze korántsem csak az előadhatatlanul hoszszú szöveg rövidítéséből állt. — A huszadik század végén élő ember szemével olvastuk újra Az ember tragédiáját — mondja Paál István. — Igyekeztünk a történelmi helyzetek gondolati síkjából átemelni mindent az előadásba, ami egy most élő fiatal generáció számára fontos. Lényegében ebből táplálkozott az az elképzelés is, hogy „kölyökszereposztásban” visszük színre a Tragédiát, a legidősebb szereplő sincs negyvenéves. Nem csinálunk — mint ahogy néhány korábbi rendezés megtette — történelmi leporellót, zenés darabot, A Szigligeti Színház műszaki állományába tartozók is egyöntetűen állítják: ritka erős évadkezdés az idei. A színház gazdasági épületének udvara, a műhelyek _zsúfolva fa- és vasszerkezetekkel: három előadásra készülnek a díszletek, illetve a már kész, és egyszer a színpadon is’ kipróbált díszleteken a végső javításokat végzik a festők, az asztalosok, hogy néhány nap múlva a végleges keretek között tarthassák a próbákat. A színházteremben — ottjártuhkkor — Jevgenyij Svarc Hókirálynő című mesejátékát próbálták, jelzett, alkalmi díszletek között. A gyermekek számára tartja idei első bemutatóját a Szigligeti Színház: a Hókirálynő premierje szeptember 21-én lesz. Jő a mesemondó — Katona János — s szól: „Izgalmas, mozgalmas, kacagtató, vacogtató mesét mondok nektek.” S ím, a mese — mely olyan, mint a mesemondó ígérte — megelevenedik a színpadon, a Hókirálynő (Fehér Ildikó) birodalmából sok-sok kaland után kiszabadítja testvérét, Keit (Csák György), Gerda (Udvaros Dorottya). A jó elnyeri jutalmát, a rossz büntetését, ám addig sok minden történik, sok szereplőfeltűnik a színpadon. A gonosz Tanácsnok (Czibulás Péter), a jóságos, unokáit féltő Nagymama (Szendrey Ilona), továbbá kis hercegek, hollók, rablók, sőt maguk a nézőtéren ülő gyerekek is beleszólhatnak az előadásba, segíthetik a hősöket. A gyermekelőadást Verebes István, rendezi, aki most szerződött" a szolnoki társulathoz. A próbateremben, Murray Schisgal Szerelem, ó című háromszereplős vígjátékát próbálják, Árkosi Árpád rendező irányításával. A három szereplő: Kristóf Tibor, Fonyó István és Egri Kati. A szűk és zsúfolt próbateremben is igazi színházi pil-. lanatokat teremt a három szereplő. Ehhez a darabhoz — mint Árkosi Árpád elmondta — két változatban készülnek a díszletek: az egyik egyszerűbb, kisebb művelődési otthonok színpadain is felállítható. A gonosz Tanácsnok (Czibulás Péter — balról a második), Kei (Csák György) és Gerda (Udvaros Dorottya) A festőműhelyben: az utolsó simítások Az ember tragédiája díszletein A társulat egyik új tagja, Nagy Zoltán: „... a próbákon lavinaszerűen jönnek a felismerések.. Fotó: Nagy Zsolt mindössze tíz szereplője van az előadásnak, a zárt, egységes világot sugalló díszletek nem korhoz kötöttek — a játékteret mindenkor a színészek elhelyezkedése formálja. ' A minszki színház előadásában tavaly látott Tragédia adott valami inspirációt? — Mostani munkámnak évtizedes előzményei vannak. Annak idején Szegeden több Tragédia-előadásban dolgoztam, bizonyos elképzelések tetszettek, mások nem. A közelmúltban látott minszki színház is adott segítséget : fölszabadított gátlásokat, el tudta múlatni a mű iránti túlzott, ájult tiszteletet. Az ember tragédiája egyik főszerepét Nagy Zoltán, a szegedi színháztól az évad végén Szolnokra szerződött színész játssza. Szerepéről — legyen ez az október 3-i premier nézőinek meglepetés! — nem beszélgettünk. Eddigi pályája „dióhéjban”: Szegeden a Tanárképző Főiskola magyar-törtérelemének szakán végzett, tanárjelöltként az Egyetemi Színpad több produkciójában szerepelt. Aztán Veszprémben töltött kilenc évadot: ezek az évek pótolták a színművészeti főiskolát. A diákköri nosztalgia vitte vissza Szegedre, ahol öt évadot játszott, több nehéz feladatot oldott meg. Tavasszal a szolnoki nézők is láthatták — egy vendégjáték alkalmával — a Házmestersirató Herczeg Pistájaként. — A szolnoki társulatba könnyen beilleszkedtem — mondja a kosárlabdázó termetű. 197 centiméter magas színművész. — Az ember tragédiája próbáit felkészülten. szövegtudással kezdhettük. minden szereplő még a nyár eleién megkapta a szövegkönyvet. Élvezem, szeretem a munkát, a próbákon lavinaszerűen jönnek a felismerések, az ötletek ... * * * Diákok a földeken IÁltalános iskolás koromban őszi betakarítási munkára paradicsomszedésre vittek bennünket. Az eligazítás után versenyt hirdettek. Nagy lelkesedéssel fogtunk munkához, tíz órára már megtöltöttük az összes ládát, Több üres nem volt. Félórái tanácstalan ácsorgás után a túlérett, szinte már folyékony paradicsomokkal megrohamoztuk a szomszéd osztályt. Mikor már mindenki fürdött a piros lében, a gazdaság dolgozói „fegyverszünetet” rendeltek el, s „letolták” a társaságot. Valahogy nem éreztük jogosnak a feddést. Nem éreztük igazán, mi baj származhat abból, ha néhány darab paradicsom a haverok hátán csattan szét, és nem a konzervgyár gépei zúzzák ízekre. Az egyhetes munka vége felé azonban egyre komolyabban 'dolgoztunk. A hét derekától már a ládák is időben érkeztek, összemelegedtünk e gazdaság dolgozóival. s egész szép eredményt értünk el. A pénz azután, amit a munkáért kaptunk, „elment” kirándulásra, magnószalagra, vagyis mindenkié lett. Játszadozásunk eredménye viszont ott nehezedett „paradicsomos” váltunkon. Bármilyen hihetetlen volt. szégyenérzet töltött el bennünket. A következő tanévben már úgy indultunk a szövetkezet paradicsomföldjére, hogy a munka a szórakozás mellett az előző évinél még több anyagi hasznot hajtunk. Régi és személyes élmények tolakodnak elő. mikor reggelente látom a melegítőbe öltözött diákokat, teherautóra, autóbuszra szállni, tízórais csomagjaikkal. Indulnak a földekre, ki gyümölcsöt, ki paprikát, paradicsomot szedni. A jelenleg dolgozó tinédzserek — mint ahogy mi sem tettük — talán utána sem gondolnak, ha hallják, hogy tavaly 11 mit- ■ Hó forintot „kaszíroztak" be az iskolák munkájuk eredményeként. Talán azon sem gondolkodnak el, hogy kezük munkáját a megye gazdaságai nem tudták volna pótolni. Szorgoskodásuk óriási segítség a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. A diákok megmutathatják, hogy nem csupán az iskolában állják meg helyüket, de a földeken is. Az idén több mint 11 ezer általános iskolás (7 —8. osztályos) és 15 ezer középiskolás illetve szakmunkástanuló szorgoskodik néhány napig a földeken. Lehet, hogy az is- . kőlapodban ülve egy-két hétig kissé tempósabban kell haladni a tananyagban,, de biztos, jól jön majd, amikor az év végi kirándulásokra lényegesen kevesebbet kell befizetni, mert a többit, sokszor még az autóbuszt is a gazdaság biztosítja. — fs — Ifjúmunkás napok Fiatal szakmunkások tapasztalatcseréi, vetélkedők, politikai fórumok, fiatal alkotók kiállításai — gazdag program várja szeptembertől az év végéig a munkásfiatalok hagyományos rendezvénysorozatának, az ifjúmunkás napoknak a résztvevőit. vendégeit. Az első ízben kilenc évvel ezelőtt meghirdetett ifjúmunkás napok is hasonló célt, a munkásfiatalok műveltségének elmélyítését, az ifjú szakemberek tehetségének szakismeretének bemutatását. a munkáshagyományok ápolását, s nem utolsósorban a diákok pályaválasztásának megkönnyítését szolgálták. A fővárosban sem csupán az ifjúkommunisták tízezreit várják a kerületenként változó, „testre szabott” összejövetelekre, hanem minden dolgozó és tanuló fiatalt, s nem kevésbé az úttörőket. Az ország több megyéjében és városában is készülnek az ifjúsági programokra.
