Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

1980. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Paradicsomszüret a Jászságban Az idei hűvös nyárban viszonylag jó a termés para­dicsomból a jászszentand­­rási Haladás Termelőszövet­kezetben: napi 25 vagonnyit -szállítanak el a szövetkezet járművei. (Fent) A műszakonként foglalkoz­tatott 13 ember nemcsak a munkaerőgondokkal küzdő hatvani konzervgyárat te­hermentesíti, hanem a tsz­­nek is hasznos: függetlenné váltak a konzervgyár feldol­gozóteljesítményétől. Az 1973 óta működő „lé­vonal”, azaz paradicsomle­vet sajtoló gépsor az idén új mosóberendezéssel gyara­podott: a félmilliós berende­zés a gépi betakarítású bo­gyók mosásánál tesz jó szol­gálatot. (Lent) — Kőhidi — Falburkoló csempék, mázas padlólapok Ellátja Szolnokot és környékét fl tervek szerint a jövő év áprilisában kezdRdik az árusítás az új TÜZÉP-telepen Ezentúl egy helyen, az ed­diginél gazdaságosabban ál­lítják elő a falburkoló csem­pék, mázas padlólapok, to­vábbá majolika és kőedény termékek gyártásához nél­külözhetetlen különböző máz-alapanyagokat a Fi­nomkerámiaipari Művek Romhányi Kerámiagyárának új, korszerű technológiával működő üzemében. Ezeknek az alapanyagok­nak jelentős, részét korábban három üzemben gyártották, de még így is tőkés import­ból kellett kiegészíteni a termelést. A gazdaságosság fokozása, valamint az im­port csökkentése érdekében a vállalat vezetői úgy hatá­roztak, hogy — az elavult körülmények között folyó máz-alapanyaggyártlás meg­szüntetésével egyidőben — új üzemet létesítenek, ahol korszerű, saját fejlesztésű technológia alkalmazásával állítják elő a kerámiapiar e fontos termékét. A terme­lés koncentrálása jelentősen növelte a gyártó kapacitást. Másfél esztendővel ezelőtt hozzáfogtak a megyeszék­hely déli iparvidékén, a BVM szolnoki gyárának szomszéd­ságában az új TÜZÉP-telep építéséihez. A kivitelezési munkát a KÉV METRÓ-ra bízták, amely dicséretes gyor­sasággal végezte és végzi feladatát. A TÜZÉP természetesen anyagilag nem bírta, hogy a „szűz” területet közműve­­sítse, amellett a körülbelül 80 millió forintba kerülő te­lep költségeit is vállalja. A Belkereskedelmi Minisztéri­um a kivitelezéshez 25 mil­lió forinttal hozzájárult. A közművesítés ma se tel­jes, mert például telefonvo­nalat a BVM-tői kénytelenek „kölcsönözni”, mégis, remél­hetőleg ez év december 31-én átadhatják a telepet. A ré­gi telepekről azonban csak a jövő év elején tudnak átköl­tözni, tehát az árusítás leg­feljebb 1981 áprilisában kez­dődhet meg. A „bázis” rangra érdeme­sült TÜZÉP-telepen három, összesen 3 ezer 500 négyzet­­méter alapterületű fedett raktár, tmk javítóműhely, két iparvágány kap helyet, sok egyéb mellett. Feladatai között nemcsak a megye­­székhely, hanem Szolnok harminc kilométeres körze­tének ellátása is szerepel. Az árusítás megkezdéséig természetesen van még ten­nivaló. Például most folynak a tárgyalások a Volánnal az anyagszállításról és arról is. hogy a megrendelőknek ne kelljen kilométereket gyalo­golni, vagyis, hogy legyen megfelelő autóbuszjárat a te­lepre. A megrendeléseket egyéb­ként majd az Ady Endre úton levő TÜZÉP-mintabolt­ban is felveszik ... Házi kivitelezés Büszkén mutatnak az új istálókra, szárítókra, átalakított raktárépüle­tekre a téesz elnökök, az állami gazdaságok igaz­gatói, a mezőgazdasági üzemek vezetői. Örömük jogos, az építmények há­zi kivitelezésben készül­tek, eseleg a tervezést is ők maguk végezték. S megmagyarázzák rögtön az elégedettség okát is: „egy-másfél évvel előbb került így tető alá az épület, mintha külső céggel dolgoztattunk vol­na, ráadásul spóroltunk vagy kétmilliót”. Hasonló adatokat so­rolnak országszerte. Sa­ját építőbrigádja, cso­portja, kivitelező rész­lege van már majdnem minden jelentősebb me­zőgazdasági termelőü­zemnek. , A megszaporodott épí­tési, felújítási tennivaló­kat valakinek el kell vé­geznie. Mi sem egysze­rűbb, vélhetnénk, meg­bízunk egy irodát a ter­vezéssel, építőipari vál­lalatot, szövetkezetét a kivitelezéssel, előteremt­jük a szükséges pénzt; fizetünk, s „kulcsrakész” épületet kapunk. A ta­pasztaltabbak már tud­ják, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az építési munkákat * faluhelyen jórészt a vi­szonylag kis kapacitású építőipari szövetkezetek végzik. Karbantartási, felújítási feladatokat ők sem szívesen vállalnak, hisz gazdasági eredmé­nyességük elsősorban at­tól függ, hogy milyen ér­tékű anyagot építettek be egy adott időszak alatt. Ha mondjuk egy istáló falát vakolják új­ra, vagy új közfalat húz­nak fel, az bizony nem emeli az eredményessé­gi mutatóikat... Ha pe­dig távoli munkahelyen építkeznek, a hasznot felemészthetik a szállítá­si költségek. A kapacitásukat gya­korta hónapokra előre lekötötték. Egyre többet beszélnék munkaerőhi­ányról, s a téeszek állí­tólagos tisztességtelen módszereit hánytorgat­­ják föl. Mert azok, úgy­mond, elcsábítják a szakembereket, a kőmű­veseket, ácsokat, az asz­talosokat. Megfeledkez­nek közben arról, hogy ezeket az embereket nem ők képezték ki, annak idején az építőipari nagyvállalatoktól jönnek hozzájuk, nagyobb kere­set reményében. A mezőgazdasági üze­mek kényszerhelyzetben vannak. Kénytelenek építőbrigádókat szervez­ni. Nem olcsó mulatság. Tervezőt, építészmérnö­köt a városokból kell hozmok. Olyan keresetet kell biztosítaniuk, olyan feltételeket kell teremte­niük, hogy a diplomás­nak megérje elmennie a „világ végére”: Általá­ban nem is maradnak ott végleg. Addig vi­szont elkészítik azokat a terveket, amelyekhez a gazdaságok csak hosszú­hosszú hónapos várako­zás után juthatnak —, s amji szintén nem mel­lékes szempont, úgy hogy figyelembe veszik a helyi sajátosságokat igényéket. Szakmunkásokat is to­borozni kell. Biztos ál­lást ők is csak többlet­­kereset fejében adnak fel. Olyan csoportot, amely az adódó építési'munkák zömét szakszerűen el tudja végezni, csak a jobb módú gazdaságok tarthatnak. Ok tudnak akár milliókat megtaka­rítani azzal, ha maguk építkeznek, nem várnak az építőipari vállalatok vagy szövetkezetek sza­bad kapacitására, a sa­ját munkásaikat nógat­ják, s nem kell alkudoz­niuk az egyre növekvő kivitelezési költségeken. G. A. Megoldás előtt a turistaházak gondja R Borsod megyei képviselőcsoport ülése Felszólalt Lázár György Borsod megyében ülést tartott tegnap az országgyű­lési képviselők megyei cso­portja. A Borsod megyei képvise­lőcsoport miskolci - ülésén részt vett és felszólalt Lázár Syörgy, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Mis­kolc város országgyűlési képviselője is. Az ülésen Ha­vasi Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, a képviselő­csoport vezetője tartott be­számolót a csoport tevékeny­­ségérőli munkamódszereiről, majd Ladányi József, a Bor­sod megyei Tanács elnöke számolt be a képviselőknek a mezőgazdasági munkák helyzetéről, a betakarítással kapcsolatos feladatokról. Farkas Bertalan a paksi atomerőmű építőihez látogatott A paksi atomerőmű épít­kezés vezetőinek és dolgozói­nak vendége volt tegnap Farkas Bertalan alezredes, az első magyar kutató űrha­jós. Az atomerőmű vállalat ta­nácstermében megtartott ta­lálkozón ahol, jelen voltak Tolna megye és Paks város párt- és tanácsi vezetői, va­lamint a beruházás irányítói, Szabó Benjamin, a beruhá­zás kormánybiztosa köszön­tötte a vendégeket. A beszél­getés során Pónya József, a paksi atomerőmű vállalat vezérigazgatója képet adott hazánk eddigi legnagyobb ipari vállalkozásáról. A töb­bi között elmondta, hogy a mintegy 80 milliárd forintos beruházással épülő új ener­giabázis elkészülte után a hazai villamosénergia terme­lés 30 százalékát szolgáltat­ja. Részletesen ismertette az atomerőmű működését és biztonsági rendszerét is. Az építkezés több mint tízezer dolgozójának munka- és életkörülményeiről, mozgal­mi tevékenységéről Hegedűs György, az atomerőmű beru­házás pártbizottságának tit­kára adott tájékoztatót. Ezután Farkas Bertalan a helyszínen ismerkedett meg az építkezéssel. A program délután az atomerőmű beruházás meg­valósításán tevékenykedő vál­lalatok helyi vezetőinek, a dolgozók képviselőinek rész­vételével rendezett beszélge­téssel folytatódott, ahol Far­kas Bertalan beszámolt űr­hajós élményeiről. Ezt köve­tően találkozott a helyszí­nen működő szovjet szakér­tőkkel, majd paksi látogatá­sának befejezéseként beszél­getést folytatott a Magyar Néphadsereg helyi egységei­nek képviselőivel. | Megkezdődött az őszi tú­­ristaszezon, A vízpartok, nyári fürdőhelyek elnépte­lenedtek, a turizmus most már elsősorban a hegyi, er­dei kirándulóhelyekre össz­pontosul. A természetet ked­velők, őszi kirándulók meg­felelő ellátására már jóelőre felkészültek a tlirista-szál­­láshelyek. Egy részük felú­jítva, konfortosítva fogadja a vendégeket, de sok olyan turista ház is akad, amely nem képes lépést tartani a ^bakancsos” turisták igé­nyeivel és a múló idővel; málladozó falakkal, közmű­vesítés nélkül állnak, felújí­tásuk a tulajdonos vállalat számára túlságosan költséges lenne. A szebb napokat látott, még meglévő, omladozó tu­ristaházak többségéről azon­ban szerencsére nem kell végleg lemondani. A Belke­reskedelmi Minisztériumtól kapott értesülés szerint a közeljövőben — együttmű­ködve az érdekelt szervekkel, mindenekelőtt az OTSH-val — átfogóan intézkednek megmentésükre, hogy a tú­­ristaházak a jövőben betölt­hessék feladatukat. A MEDICOR debreceni Orvosi Műszergyárának egyik legrégebbi terméke a kvarclámpa melyből évente három változatban nyolcvanezer darab készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom