Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 7. KÜLPOLITIKÁI * KÖRKÉP CHILE NYOMDOKAIN Bolívia — puccsország Ai SZKP kongresszusára készülve r llj üzemek, elektromos acélolvasztó, háromszáz kilométeres autópálya ' kommunis­fl szovjet ták rneg­■■■ ■— 1 1,1 kezdték az 1981. .február 23-ra összehí­vott XXVI. kongresszus elő­készületeit. Az eseményeket máris nagy érdeklődés kíséri, a 17 millió tagot számláló párt irányításával az előké­születek kiterjednek az egész országra. Az SZKP bel- és külpolitikája a nép teljes tá­mogatását élvezi. A megelő­ző kongresszus (1976) óta az SZKP több mint kétmillió taggal; bővülte négyszázezer alapszervezet működik az üzemekben, építkezéseken, a kolhozokban és a hivatalok­ban. Ezeknek a szervezeteknek az SZKP KB plénuma a be­fejeződő ötéves terv utolsó hónapjainak maximális ki­használását ajánlotta, hogy biztosítva legyen a népgaz­daság minden ágának folya­matos, összehangolt, egyenle­tes munkája 1981-ben — a 11. ötéves terv első évében is. A Szovjetunióban hatalmas méretű építkezés folyik, a figyelem pedig a létesítmé­nyek határidőre történő üzembehelyezésére irányul. Sok nehézséget kell leküzde­ni, amelyek abból adódnak, hogy egyidőben folynak az óriási építkezések: a koope­ráló vállalatok a berendezések és anyagok szállításának ha­táridejét nem mindig tartják be, ráadásul — óriásiak a tá­volságok. Kelet-Szibériában renge­teg az új építkezés, de ezek már nemcsak olaj- és gázi­pari létesítmények, szénfej­­tők, és erőművek, hanem vegyipari komplexumok, ko­hászati üzemek, építőkombi­nátok stb. A Szibériát és az ország európai területét ösz­­szekötő közlekedési hálózat nagy megterheléssel műkö­dik és egyre nehezebb a helyzet a már ellenkező irányból, Szibéria üzemei fe­löl futó vonalak gyarapodá­sával. A közlekedési problé­ma megoldásában jelentős szerepe volt a traszkontinen­­tális olaj- és gázvezetékek gyorsütemű építésének. Az ötéves terv időszakában épült vezetékek Szibériából indul­nak, átszelik az Uralt, és a Szovjetunió határai felé tar­tanak, majd onnan tovább a kelet-európai szocialista or­szágokba. Az ellenkező irányban pedig'a Bajkáltól egészen a csendes-óceáni partvidékig húzódik a fő vas­útvonal, a BAM, amely szin­tén rohamtempóban épül. De minden nehézség elle­nére az utóbbi idők króniká­ja egyre gyorsuló építkezési tempóról szól. Egymást érik az új és új üzemek. A Tá­vol-Keleten, a Zéja folyón beindult a hatodik — és egy­ben utolsó aggregát, ami azt jelenti, hogy a hatalmas tá­vol-keleti energiahordozó tel­jes kapacitással működik, és ellátja áramával a BAM épü­lő területeit. Ezzel egyidőben az ország nyugati részén a leningrádi atomerőmű épí­tői átadták a harmadik ener­giacsomópontot. A szovjet atomenergetika óriásának teljesítménye elérte a há­rommillió kilowattot, és ez aa áram beáramiljk ’Lenin­grad, a Baltikum, az ország­európai központjának ener­getikai-hálózatába. Az örök fagy vidékén, Urengojtól kezdve, háromszáz kilómé­ternyi transzkontinentális gázvezetéket fektettek el, amely majd még háromezer kilóméternyire fog húzódni. Az építők úgy tervezik, hogy ez év végéig lefektetik a csö­veket az egész nyomvonalon, pedig ilyen méretű munkát régebben csak két év alatt végeztek el. Ukrajnában, Do­­nyeckben működésbe lépett a második elektromos acél­olvasztó üzemsor. A novoli­­pecki kohóműben befeje­ződött az első hengersor épí­tése, amely a számítások sze­rint évente egy millió tonna fémlemezt állít majd elő. az átmenő forgalom azon a há­romszáz kilométeres autópá­lyán, amely összeköti az észak-kaukázusi gazdasági körzeteket és a Volgavidéket. Megkezdte működését az automatizált tudományos­technikai információs rend­szer az örmény SZSZK fő­városában, Jerevánban. A mostanában befejeződött építkezésnek még ebből a gyors és korántsem teljes felsorolásából is nyilvánvaló a törekvés a kulcsproblémák, elsősorban a tüzelőanyagok, az energetika, a közlekedés, a gépgyártás problémáinak haladéktalan megoldására. Ezek alapozzák meg a szov­jet ipar intenzív fejlődésének új erőit és új lehetőségeit az elkövetkezendő ötéves terv­ben. Fjodor Breusz Megindult „Főnök és karóra nélkül” A bolgár százesztendősek Ismeretes, hogy Bulgária egyike azon országoknak, ahol az átlagos életkor ma­gas, sok a 100 éves. vagy an­nál idősebb ember. Jelenleg 436 száz éven felülit tarta­nak nyilván, közöttük 269 a nő — írja a Szófia-Press Sajtóügynökség. Szófiában az endikronológiai, a geron­tológiai és a geriátriai inté­zetek tanulmányozzák élet­módjukat, táplálkozásukat, napirendjüket. Az idős em­bereket gondos figyelemmel ápolják, s alapos orvosi el­látásban részesülnek, A bolgár százesztendősek többnyire falusiak, sőt azok is. akik a városokban élnek, falvakból származnak. Ez arra utal, hogy a természe­tes, egészséges életmód, az intenzív fizikai munka tette Még ma is dolgoznak ellenállóvá szervezetüket. Sokan közülük mezőgazda­sággal, pásztorkodással fog­lalkoztak. Legtöbben a mai napig is a földeken dolgoz­nak, vagy a zöldséges ker­tekben, otthon a ház körül. Étkezésük változatos volt, de főleg tejtermékek — kü lönösen a bolgár aludttej —, zöldségfélék és gyümölcsök szerepeltek az étrendjükön. Téli időszakban nagy meny­­nyiségben fogyasztják a sa­vanyú káposztát és más sa­vanyúságokat. Húst hetente egyszer esznek, viszont nagy mennyiségű hagymát es fok­hagymát fogyasztanak. Mér­sékelten ittak házi főzésű pálinkát és bort. Dr. Argir Hadzsihrisztov. Szmolján megyei orvos így beszél tapasztalatairól. Eb­ben a körzetben található ugyanis a legtöbb százéves. A falvak itt magashegyi fek­­vésűek, gazdagon körülölel ve zölddel. — Valamennyi százéves­nek erős. ép a szív-érrend­szeri működése és az ideg rendszere. Egyikük ennek okát így adta meg: „Soha se volt főnök a fejem fö lőtt, és karóra a kezemen’". Más szóval: számára isme­retlenek a feszültség és a munkahelyi konfliktusok. Mindegyikük kora gyermek­korától dolgozott és legtöb­ben ma is dolgoznak. Mind­össze 7 százalékuk nem ak­tív és külső segítséget igé­nyel. Egész életükben egész­ségesek voltak és vidámak. Talán meglepő, d.e vala mennyi százéves házas és családos. Legtöbben 20—25 Napsugaras öregség: a 103 éves Szíva Kukudeva (Szmolján megye) éves korukban kötöttek há­zasságot. Házasságuk hosszú időtartamú, nagyon ritka, kivételes esetekben folya módnak a váláshoz. A sok szülés nem hatott ki káro­san a nőkre: többnyire 9—10 gyereket vagy ennél is töb­bet szültek. Az öröklés szerepe termé­szetesen nagy és kihat az. utódokra, ez vitathatatlan, de az öröklött tulajdonsá­gok nem garantálják, hogy ezekkel el lehet érni a 100 évet. Ehhez hozzá kell lenni egy sor kedvező körülményt, amelyek elősegítik azt, hogy az évek száma növekedjék. g. i. Összeállította: Majnár József Hasztalan fenyegetőzött öngyilkossággal Lídia Sue­­iler asszony, Bolívia elnöke arra az esetre, ha a hadse­reg puccsot kísérelne meg: unokatestvérét, Luis Síarcia Meza tábornokot nem tudta feltartóztatni. Üjabb hata­lomátvétel zajlott le a kis Andok-államban — fennállá­sának 155 éve alatt a 189. Az eltelt egy hónap eseményei azonban mindinkább kétsé­gessé teszik a tábornok or­­száglását. Bár Garcia Meza húsz éves „átmeneti idősza­kot” tervez, arra, hogy feles­leges ilyen hosszú távra el­képzeléseket szőni, nemcsak Bolívia múltja figyelmeztet, hanem a kibontakozó belső és külső ellenállás is. Olyan pillanatban avat­koztak be a katonák ismét a politikusok dolgába, amikor úgy tűnt: Bolíviában végre sikerül kilábalni a zűrzava­ros múlt viszontagságaiból. A csalások nélkül megtartott június végi választásokon a baloldali Demokratikus és Népi Egység jelöltje, Heman Siles Zuazó szerezte meg a győzelmet, de mert nem ju­tott abszolút többség birto­kába, a parlament volt hiva­tott dönteni az új elnök sze­mélyéről. A döntést azonban a katonák már nem várták be, cselekedtek és még csírá­jában elfojtották a demok­ratikus kibontakozást. Hata­lomra kerülése után a chilei katonai junta nyomdokain haladva Sarcia Meza a ..marxizmus” eLleni keresz­teshadjáratra szólította fel tiszttársait. Azóta naponta érkeznek hírek újabb'és újabb politi­kai gyilkosságokról, letartóz­tatásokról, utcai harcokról. A junta nem engedi külföld­re Lidia Sueilert sem, sőt még a tudósító külföldi új­ságírók is veszélybe kerül­tek. Sarcia Meza tábornok a „marxizmus veszélye” mel­lett az ország súlyos gazda­sági helyzetével indokolja a terrort. Azt állítja, hogy a szegény Latin-Amerikában is nincstelennek számító, kül­föld felé eladósodott Bolívia talpraállításához erőskezű vezetés szükséges. „Érvei” azonban csak ott találnak megértésre, ahol ha­sonlóan gondolkodnak: Chi­lében és Argentínában. Vi­­dela argentin tábornok ezzel büszkélkedett: „Mi készítet­tük fel a bolíviai tiszteket, mint ahogy korábban min­ket az Egyesült Államok”. A diktátori rokonszenven túl gazdasági megfontolások áll­nak a háttérben: a jövőben Buenos Aires számíthat ar­ra, hogy a bolíviai gáz- és vasérc-szállítások nem Bra­zíliába, hanem Argentínába irányulnak majd. A chilei „barátság” már nem ígérke­zik ilyen felhőtlennek. Száz évvel ezelőtt, a Salpeter há-Barrikádot építenek a főváros. La Paz utcáin (Fotó: Newsweek — KS) Demokrácia — bolíviai módra (A Magyar Szó karikatúrái) borúban Bolívia elvesztette Csendes-óceáni tartományát, és azóta nem volt olyan kor­mány, amely ne tett volna ígéretet a terület visszaszer­zésére. Ráadásul a puccs előtt Sarcia Meza tábornok nyíl­tan hangoztatta egy „revans­­háború” szükségességét. A többi latin-amerikai or­szágtól a junta elszigetelő­dött. (Chilén és Argentínán kívül csak Brazília, Uruguay és Paraguay ismerte el.) La Paz számára azonban a leg­fontosabb Washington véle­ménye. Sarcia Meza arra számított, hogy az Egyesült Államok (bár korábban többször óvta a tiszteket a beavatkozástól) inkább velük működik együtt, mint a bal­oldali liberális Silez Zuázó­­val. A feltételezés egyelőre nem bizonyult helyesnek. A nemzetközi tiltakozás olyan erős volt az újabb puccsal szemben, hogy a Fehér Ház­nak le kellett állítania gaz­dasági és katonai segélyeit. Az Egyesült Államoknak egyébként azért is érdeke lett volna a demokratizálás, mert az amerikai tőkebefek­tetések haszna csak szilárd rendszerben garantálható. Garcia Mezának létkérdés, hogy bármilyen eszközzel, rövid időn belül megszilár­dítsa helyzetét. Különben az Egyesült Államok segélyeit és befektetéseit nélkülöző, összeomló gazdaság előbb­­utóbb maga alá temetné a juntát. Az ellenállás azonban — különösen az. ónbányák vi­dékén — erősebb, mint ahogy a katonák gondolták. Bár­merre is fordulnak a tisztek, visszautasításra találnak. El­lenük van az egyház, a mun­kásság, sőt még a puccsokba belefáradt kispolgárság is, amelynek rokonszenvére Chi­lében a kezdetben még szá­míthatott Pinochet. Garcia Meza nem alapozhat a pol­gári pártok széthúzására sem: Siles Zuazót támogat­ja valamennyi jelentősebb csoportosulás. A választások nyertese az illegalitásban máris megalakította ellen­­kormányát, amelyet több lar tin-amerikai ország törvé­nyesnek ismert el, s amely általános ellenállásra szólí­totta fel a bolíviai népet. Lambert Gábor önműködő darut helyeztek üzembe a vietna mi Da Nang tartományban. A daru teljesít­ménye óránként 40 tonna, teherbírása öt ton na, s az üzem dolgozói maguk tervezték és gyártották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom