Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
1980. szeptember S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 cskhs/xovAkia KELETEUROPA, HAZAM Vuics István festőművész műhelye jászberényi lakása, ott alkot. 1948 óta él a városban. Képei a régi és új jászsági, Zagyvaparti községek életét ábrázolják Akar Ön kedvére való Nyitott házak programot? Az Országos Közművelődési Tanács és a Népművelési Intézet támogatásával érdekes, eredményekkel kecsegtető kísérlet kezdődött hazánk jó néhány művelődési házában. A kísérlet — amely a „Nyitott ház” elnevezést kapta — sokszor került már szakmai viták kereszttüzébe. Akadnak ellenzői, de egyre többen vannak, akik felismerik a „Nyitott ház” kínálta újszerű közművelődési formákban, módszerekben rejlő lehetőségeket. Közéjük tartoznak a jászberényi Déryné Művelődési Központ munkatársai is, akik az elmúlt év januárjában — a jászalsószentgyörgyi és a jászkiséri művelődési házzal együtt — csatlakoztak a kísérletező intézményekhez. Kiss Antalt, a jászberényi Déryné Művelődési Központ igazgató helyettesét a kísérleti program lényegéről, az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük. — Felmérések, hosszú évek tapasztalatai igazolták, hogy a közművelődési eredmények zömét a nagyobb művelődési házak, központok adják — mondja. — A „Nyitott ház” — amely — hangsúlyozom — egyelőre még csak kísérleti stdádiumban van, s mint minden kísérlet, ez is magában rejti a sikertelenség kockázatát, — a gondok enyhítésének egyik lehetséges formája. Lényege röviden talán annyi, hogy a művelődési házak olyan kínálatot nyújtsanak, amely után érdeklődnek az adott település lakói. A meglévő igényeket figyelembe véve, a választás lehetőségét is biztosítsák. S ezzel nem mondtam merőben újat. Közművelődési könyvtárainkban már évtizedekkel ezelőtt bevezették a szabadpolcos rendszert. A könyvtárlátogató azt az olvasmányt emeli le a polcról, amelyik leginkább kedvére való. A művelődési házak kulturális kínálatára sok esetben nem ez a jellemző. — A „Nyitott házak” milyen módszerekkel változtathatnak ezen? — A művelődési és információs lehetőségek legszélesebb skáláját vonultatjuk fel. Az elmúlt évben, egyszeri, 260 ezer forintos központi támogatást kaptunk erre a célra. Az összegből a kísérleti program tárgyi feltételeit teremtettük meg. Audiovizuális eszközöket, hanglemezeket. diákat vásároltunk, különböző tájékoztató kiadványokat, játékokat szereztünk be. Mindezeket az előtérben helyeztük el, és biztosítottuk egyidejű használatukat — A Nyitott ház programok iránt volt megfelelő érdeklődés? — Esetenként szűkösnek bizonyult az előtér, előfordult az is, hogy zavarták egymást a különböző tevékenységet folytató látogatók. Mindezek ellenére eredményesnek mondható az első év. Főleg a fiatalok körében aratott sikert a művelődési központ új kezdeményezése Jászságban Eleinte óriási meglepetéssel vették tudomásul, hogy az előtérben elhelyezett magnetofont, diavetítőt, lemezjátszót, sőt varrógépet és írógépet, önállóan, saját céljaikra használhatják, egyidejűleg többféle lehetőség közül válogathatnak. Jó tapasztalatokat szereztünk az ünnepi könyvhét idején is, amikor könyvpavilonunkkal „kiléptünk” az utcára. A pavilon előtt a vásárlók leülhettek, olvasgathatták a könyveket, ugyanakkor magnetofonról könyvismertetéseket hallhattak. Könyvsátrat állítottunk fel az autóbuszállomásnál is, ahol útikönyveket, térképeket árusítottunk, útiporgramokat ■ állítottunk össze a Volán szakembereivel közösen. Az eredmény: óriási érdeklődés és könyvforgalom. — Es hogyan tovább? — Az idén tovább szeretnénk bővíteni „szolgáltatásaink” körét. A menetrendről, a helyi kisiparosok szolgáltató tevékenységén át a lakáskultúrával összefüggő kérdésekig sokféle területet szeretnénk bekapcsolni tájékoztatási rendszerünkbe. A jászalsószentgyörgyi és jászkiséri művelődési ház más módon kapcsolódott a nyitott házak kísérleti programjába. — A Nyitott ház programjának sajátsága tehát a konkrét körülményekhez való szorosabb igazodás? — Igen, Jászkiséren például eredetileg a legnehezebben „mozgatható” középgeneráció bevonását tűzték ki célul. Hamarosan kiderült azonban, hogy direkt módon ez szinte lehetetlen. Ekkor kezdtek közelíteni a legkisebbekhez ; mára játszóházzá alakult a jászkiséri művelődési ház. Csete Balázs gazdag hagyatéka szinte kínálta ezt a lehetőséget. A gyerekek felfedezték a játék örömét, s ami lényeges, szüleikkel, nagyszüleikkel együtt készítik játékaikat, s ez jó alkalmat teremt közös programokra is. A jászkiséri művelődési ház idén kétszázezer forint támogatást kapott az országos közművelődési alapból céljainak megvalósítására, a gyermekek és szüleik, — a közép- és idősebb generáció — kapcsolatának erősítésére, arra, hogy a jövőben gyermek és szülő együtt látogassa a művelődési házat. Jászalsószentgyörgyön a táplálkozáskultúra felől közelítettek az emberekhez: kezdetben ételreceptek öszszeállftásával, közreadásával, táplálkozási tanácsadással, üzletekben, tehát a művelődési ház falain kívül. Majd megkezdődött a művelődési ház konyhájának kialakítása, ahol a kapott recepteket ki is próbálhatják az érdeklődők. S ha már együtt vannak, a témához jól kapcsolódó egészségügyi előadásokat hallgathatnak, a fiatalasszonyok a gyermeknevelés kérdéseit is megbeszélhetik, és a lehetőségek sora még hosszan folytatható. Akár a jászberényi, akár a jászalsószentgyörgyi vagy jászkiséri kísérleti programot nézzük, nyilvánvaló, hogy a közönség érdekelve van megvalósításukban. Jászberényben például, ahol az elmúlt évben éppen a program keretében rendszeressé váltak a művelődési központ kertbarátkörének tanácsadásai, előadásai, a kiskerttulajdonosok szívesen veszik a segítséget, hiszen hasznát látják később a munkájukban is. — A Nyitott ház a közös érdekeken alapuló hasznos és hasznosítható programok alkalma és kerete? — Természetesen, ezért az új kísérlet tartalmi kérdés, s nem holmi formai problémai T. E. 11. A fasiszta Németország „nagyterében” A 30-as évek közepére a világ új háború küszöbére érkezett. A már születésekor súlyos jövendőt hordozó versailles-i békerendszert nyíltan sutbavágták a legagresszívabb hatalmak: Németország, Japán és Olaszország. Az úgynevezett nyugati demokráciák önáltató „megbékéltetési” politikája pedig csak olaj volt a tűzre; hatalmasra növelte a rabló étvágyakat. Holott Anglia és Franciaország eredeti célja a legmohóbb fenevadnak, Németországnak, a Szovjetunió felé terelése volt. Ami persze be is következett, ha nem is úgy, ahogy Ohamberlainék elképzelték Háttérsors Mindenesetre világos volt, hogy a Szovjetunió irányába térségünkön, Kelet-fEurópán keresztül vezet az út. A terep a németek számára már hagyományosan Is előkészítettnek tűnhetett. Hitler 1933-ás uralomrajutásának következményei is legelőször és elsősorban Kelet-Európát érintették. Megindult az a német gazdasági, ideológiai és katonai behatolás, amely csakhamar gőzhengerként tarolta le a régiót. A német fasizmus elképzeléseiben, az Új Rendben Dékelet-Európa (a „Südostraum”) egyértelmű gazdasági és politikai függésben került volna, mint nyersanyagtermelő és élelmiszerellátó háttérterület. A nagy gazdasági válságtól különösen sújtott kis országok politikai vezetése még üdvözölte is a német ajánlatokat, mert termény- és termékfeleslegeik elhelyezésére biztos piacot reméltek a szédületes iramban fegyverkező Birodalomban. Elsőként Magyarország (1934) kötött gazdasági egyezményt a nácikkal, majd Bulgária, Románia és Jugoszlávia is egyre erősebben a fasiszta Reich-hez kapcsolta nemzetgazdaságát. Pár év alatt Németország olyan erőfölénybe került, hogy képes volt ezeket az országokat a világpiactól elszakítani és saját piacához láncolni. Ausztria, Csehszlovákia é6 Lengyelország esetében Hitler más, közvetlenebb megoldást választott. Nem egyszerűen érdekszférájává igyekezett tenni ezeket az országokat, hanem egyértelműen bekebelezésükre törekedett. 1938—1939-ben az Anschluss, a müncheni szerződési, Jmiaj|d Csehszlovákia teljes felszámolása és a világháború kezdetét is jelző lengyel hadjárat voltak ennek a folyamatnak az állomásai. Megkezdődött, majd 1940-ben és 1941-ben befejeződött Kelet-Európa német érdekek szerinti, ám a történelem ítélőszéke előtt tiszavirág életűnek bizonyult területi és állami átrendeződése. Nem minden tanulság nélküli e négy esztendő határ- és uralomváltozásainak eseményrendje. Nézzük tehát. Anschluss 1938 márciusában, miután politikailag elszigetelte és ideológiailag aláásta, gazdaságilag pedig majdnem megfojtotta, Hitler elnyeli A zalaegerszegi Városi Tanács és a Népi Iparművészeti Tanács együltműködíéséve) nemrég fazekas ház létesült Zalaegerszegen. litt dolgozik a megye két leghíresebb fazekasmestere Czug Dezső és fia. A Magyarszombatfáról származó mesterek a régi zalai, göcseji fazekas hagyományok ápolásával készítik a szebbnél szebb korsókat, tálakat és egyéb készleteket. A Zalai Fazekasház homlokzata Festik a cserépedényeket Ausztriát, (Anschluss). Szeptemberben Anglia és Franciaország aktív segítségével Németországhoz csatolják Csehszlovákia szudétanémet határterületeit (müncheni diktátumok). Még ezen az őszön Szlovákia déli, főleg magyarok lakta határsáv ja az országgyarapítás önáltató eufóriájában lelkendező Magyarországhoz kerül (első bécsi döntés). 1939 márciusában pedig sor kerül a maradék csehszlovák állam felszámolására is: a. nyugati rész cseh—morva protektorátusként a birodalom részévé válik, Keleten megalakul a Tisó lelkész „független” Szlovákiája és a Kárpátáljára bevonulnak Horthy m. kir. honvédéi. A szeptemberi villámháborúban megszűnik a lengyel állam, a németek fennhatósága alatti úgynevezett lengyel főkormányzóság Varsó, Lublin és Krakkó környékére zsugorodik. 1940-ben Románia a területi változások alanya, az ő határaiban következnek be radikális változások. Előbb a polgárháborús viszonyok között még Szovjet-Oroszországtól elragadott Besszarábia tér vissza az elszigeteltségében lavírozó, önvédelmi politikára kényszerülő Szovjetunióba, majd az úgynevezett második bécsi döntés értelmében a német és olasz döntőbírák Észak-Erdélyt csatolják vissza Magyarországhoz. A tengerparti Dél-Dobrudzsa ugyanakkor Bulgáriához kerül. Ellentétek Végül 1941 májusában a magát -hirtelen megmakacsoló és a német nagytérbe beilleszkedni nem akaró Jugoszlávia eltörlése és feldarabolása alakítja ki Kelet- Európa háborús térképét. Horvátország az usztasák fasiszta bábállamaként, Szerbia . és Montenegró német megszállás alatt, eleinte valamiféle „önkormányzat” keretében külön-külön létezik tovább. Macedóniát a bolgárok, Dalmáciát az olaszok, a Bácskát, a baranyai háromszöget és ‘a Muraközt a magyarok, a koszovói albán területeket az olasz vazallus Albánia kapja az osztozkodásnál. Az I. világháború után kialakított, a forradalmakkal és a német befolyással szemben hatékonynak tartott kekjt-európSai -berendezkedés nem állta ki tehát az idő próbáját. Az egymássá^ marakodó kisállamok részint önszántukból is Németország martalékaivá váltak. Ezzel azonban elindítottak egy olyan belső erjedést is, amely a különlegesen terrorisztikus német jelenléttel szembeni ellenálást az uralkodó osztályok által elkerülendőnek tartott társadalmi forradalomba, mint természetes mederbe irányította. (Folytatjuk) Déter Miklós
